Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-24 / 275. szám
A X. kongresszusról jelentjük (Folytatás a 8'. oldalról) A párt művelődéspolitikájának következetes és minden területen való érvényesítése nélkülözhetetlen a .szocializmus építésében soron következő feladatok eredményes megoldásához. Tisztelt elvtársak! Nemzetközi tevékenységünk és kormányunk külpolitikájának megítélésében pártunkban egység van és ez a politika a magyar nép teljes támogatását élvezi. Nemzetközi tevékenységünk fő célja, hogy biztosítsuk népünk számára a szocialista építőmunka külső feltételeit, valamint, hogy erőnktől telhetőén védjük és szilárdítsuk a nemzetközi küzdőtéren a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség, a béke pozícióit. A világban az alapvető, kibékíthetetlen ellentmondás a munka és a tőke közötti ellentmondás, amely az első szocialista ország megszületésével átlépte a nemzeti kereteket. ma pedig a két társadalmi rendszer, a szocializmus és a kapitalizmus világméretű küzdelmévé vált. Objektív jelenség, hogy a szocialista világrendszer a haladás, a függetlenség, a béke erőinek támaszává, az imperializmus pedig a reakció, az telnyomás, az ellenforradalom támaszává és központjává vált. A nemzetközi helyzetet ezeknek az erőknek a harca határozza meg. A beszámolási időszak elmúlt négy éve alatt a haladás erői előrenyomultak. Az imperialisták helyileg elérhetnek ideiglenes sikereket, de ez nem változtat azon a történelmi tényen, hogy kialakult és megszilárdult a szocialista világrendszer, szétestek a gyarmatbirodalmak, az imperializmus állandó belső és külső konfliktusokkal küzd és tartósan a politikai válság állapotában van. A nemzetköri imperializmus agresszív természete nem változott, ez állandó konfliktusok forrása, ezért a nemzetközi helyzet ma is bonyolult. Az emberiség még mindig gondok és megpróbáltatások közepette él, de a világ fejlődésének fő irányát, az imperializmus minden erőfeszítése ellenére, mindinkább a szocializmus, a haladás, a nemzeti függetlenség erői határozzák meg. A szocialista világrendszer a társadalmi haladásnak döntő tényezője, támasza minden forradalmi, felszabadító harcnak. Léte kihat az imperializmus politikájára, Sőt a kapitalista országok belső és egymás közötti viszonyára is. A szocialista országok példája a gyakorlatban mutatja be az új társadalmi rend magasabbrendű- ségét, és reális távlatként tárja a világ elé az_ emberiség szocialista jövőjét. Az imperializmus fő célja a szocialista világ megsemmisítése. Minthogy számára ez lehetetlen, az imperializmus kénytelen alkalmazkodni a a valóságos erőviszonyokhoz, taktikáját időről időre változtatja, hol a durva erőszak, hol a békésnek álcázott és ravasz „fellazítás” eszközé- . hez nyúl. A szocialista világ fő ereje a Szovjetunió, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelemre vitelével elsőként szakította szét az imperializmusnak az egész világot fojtogató láncát, és megnyitotta az utat minden nép számára a szabadság, a szocializmus felé. A Szovjetuniónak, kommunista pártjának elévülhetetlen érdemei vannak a szocializmus, a kommunizmus építésében. Iiggazda gabb tapasztalatai vannak az imperializmus elleni harcban is. A Szovjetunió internacionalizmusa példás; tapasztalatainak óriási nemzetközi jelentősége van. A Szovjetunió a második világháború tűzében, hallatlan áldozatokat hozva, széthúzta a fasizmus fő erőit, s j (Bzel megmentette az embeTudományos világnézetünk, a marxizmus—leninizmus eredményes propagálásához, a szocialista tudat és közerkölcs elmélyítéséhez, kiterjesztéséhez és általánossá tériséget egy új középkor fenyegető rémétől. A második világháborút követően, megtörve az USA atommonopóliumát, létrehozva saját nukleáris fegyverét, megmentette az emberiséget az imperialisták atomzsarolásától, egy új, modern barbárság sötét árnyékától. Mindenki másénál nagyobb a Szovjetunió, a szovjet nép szerepe, felelőssége és áldozatvállalása az egész emberiség életbevágó érdekeiért. A Szovjetunió a maga hatalmas és legyőzhetetlen erejével a nemzetközi imperializmus agresszív erőinek fókentartója és elrettentője A Szovjetunióhoz való viszony mindig választóvíz volt a politikában, a haladás és a reakció erőinek megkülönböztetésében. Mozgalmunkban a Szovjetunióhoz való helyes, elvi viszony az ■ internacionalizmus fokmérője. Pártunk elutasítja a a szovjstcllcnesség minden formáját, mert a szovjetellen ességnek tett legkisebb engedmény is rombolja a haladás, a szocializmus erőit, és az osztályellenség, az imperializmus kezére játszik. A Szovjetunió felszabadítónk, szövetségesünk, igaz barátunk és legjobb segítőnk az élet minden területén. A Szovjetunióhoz való viszonyunk nyílt és megingathatatlan, szilárd elvi, internacionalista alapokon nyugszik, és teljes összhangban van nemzeti étd ekeinkkel. Pártunk, kormányunk, országunk és népünk . a beszámolási időszakban is erősítette, bővítette és fejlesztette politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait a Szovjetunióval és éri fogja tenni a jövőben is. A Magyar Népköztársaság fejlődő és bővülő politikai, diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatban áll valamennyi szocialista országgal. Szoros szövetségi kapcsolat ' fűzi a szocializmust, a békét védelmező Varsói Szerződés szervezetének tagállamaihoz; eleget tett és a jövőben is eleget fog tenni a tagságból eredő minden kötelezettségének. Hazánkat fejlődő gazdasági kapcsolatok fűzik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagországaihoz; és támogat minden olyan lépést, amely alkalmas a tagállamok együttműködésének bővítésére és magasabb színvonalra emelésére. Együttműködésre, az együttműködés bővítésére törekszünk a jövőben is minden országgal, azokkal is, amelyektől nézetkülönbségek választanak el bennünket. Ezzel összefüggésben jelent- hétjük a kongresszusnak, hogy a sok kérdésben változatlanul fennálló és komoly ideológiai, politikai nézeteltéréseink ellenére, az utóbbi időben bizonyos mértékig javultak államközi kapcsolataink a Kínai Népköztársasággal. A haladás és a reakció között folyó világméretű harc egyik fontos területe Ázsia, Afrika és Latin-Ame- rika. E térségek népeinek imperialistaellenes harca, a gyarmatbirodalmak szétzúzása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az erőviszonyok az imperializmus rovására változtak meg, és előnyösen módosult a világ politikai térképe. A szocialista országok és a fejlődő orszó gok kapcsolatának alakulás:' ban a döntő tényező az, hoc közös érdek az imperializm megfékezése, visszaszorító, a Haladás előmozdítása. Ez a érdekközösség vezet e széles körű kapcsolatokra, amihez hozzájárul még, hogy ezen teléhez jók a feltételeink. A párt minden szervezetének és minden tagjának, a szocializmus minden hívének odaadással és fáradhatatlanul kell dolgoznia ezen a szép és annyira fontos munkán. államok közül több, a belső rendszerét illetően, a fejlődés nem kapitalista útját választotta és a szocializmust nevezi meg céljaként Pártunkat és kormányunkat az az eredményes törekvés vezérli, hogy fejlessze az együttműködést Ázsia, Afrika és Latin-Amerika független országaival. A IX. kongresszus idején e térség negyven országával álltunk diplomáciai kapcsolatban, jelenleg ötvenhét államhoz fűznek bennünket ilyen kapcsolatok. Szövetségesünknek tekintjük az imperializmus ellen küzdő gyarmati és volt gyarmati népeket szolidárisak vagyunk nemzeti felszabadító a világháború elkerülhető, a szocializmus győzelméhez nincs szükség háborúra. E politikában a rendszerünk fölényébe vetett hitünk is tükröződik. A békés egymás mellett élés politikája ma a szocialista világrendszer külpolitikájának egyik legfontosabb alapelve. A beszámolási időszakban, külpolitikai irányvonalunknak megfelelően, a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása, az egyenjogúság, az egymás belü,gyeibe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök elvei alapján bővültek hazánk politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatai a kapitalista világ számos országával. Tudományos együttműködési, hosszú lejáratú kereskedelmi és más nemzetközi egyezményt, kötöttünk Ausztriával, Olaszországgal, Franciaországgal, a Német Szövetség Köztársasággal és más országokkal. E kapcsolatok fejlesztése megfelel a béke érdekeinek, az érintett országok és hazánk érdekeinek. Pártunknak és kormányunknak korunk alapvető nemzetközi kérdéseiben képviselt állásfoglalásait az határozza meg teljesen egyértelműen, hogy szocialista ország, a Szovjetunió szövetségese, a Varsói szerződés tagországa vagyunk. Pártunk és kormányunk arra törekszik, hogy külpolitikánk mindenkor teljesen világos, egyértelmű és következetes legyen. Ügy véljük, népünk érdekei mozgalmukkal és mindent megteszünk, / hogy támogassuk harcukat. A tőkés világban korunkban végbemenő folyamatok lényege, hogy a kapitalista rendszer nem képes megoldani kibékíthetetlen belső ellentmondásait, állandósult a válsága, s egyre jobban belebonyolódik az általa kirobbantott nemzetközi konfliktusokba. Fokozódik a munkás- osztály harca a monopóliumok ellen, s a dolgozó tömegek már nemcsak gazdasági követeléseik, hanem politi- tikai célkitűzéseik valóra váltásáért is síkraszállnak. A kapitalista világ országainak munkásosztálya és haladó erői harcukkal a szocialista országok, minden forradalmi erő harcát segítik; az internacionalista szolidaritás kapcsol össze bennünket velük. Ami a kapitalista országokkal való állami kapcsolataikat illeti, pártunk, kormányunk, népünk állhatatosan küzd a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért. Ez a politika arra a felismerésre épül, hogy és a haladás nemzetközi erői szempontjából, de talán még a számba jöhető tőkés partnerek szempontjából is a világos helyzet az előnyös, az, ha barát és ellenség egyformán tudja, hová kell besorolni a Magyar Népköztársaságot, és állásfoglalásainkkal, mint elvi alapokon nyugvó, szilárd állásponttal számolhat Világos álláspontunk az európai kérdésekben is. A Varsói Szerződés tagországaként társszerzői voltunk a Budapesti Felhívásnak. Ebben a nyilatkozatban felhívtuk Európa népeit és valamennyi európai ország kormányát egy, a kontinens békéjét megszilárdító és védelmező kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. Ehhez szükséges, hogy valamennyi európai ország ismerje él a realitásokat a fennálló határokait, a Német Demokratikus Köztársaság létét, Nyugat-Barim különleges státusát A Varsó! Szerződés országainak felhívása általában kedvező fogadtatásra talált. A felhívást kiadó szocialista országok, közöttük hazánk, továbbá Finnország és más országiak kormányai, diplomáciai lépésének eredményeként érik a helyzet egy összeurópai biztonsági tanácskozás összehívására. Mi már a közeljövőben ösz- szehívhatónak tartjuk, és kormányunk kész mindent megtenni a maga részéről ennek létrejötte és sikere érdekében. ’ Európa biztonságának sajátos problémájáig jelenti, hogy a II. világháború befejezése nincs békeszerződésben rögzítve, s a levert fasiszta hitleri Németország helyén két német állam jött létre. Létrejött az első német munkás—paraszt állam, szövetségesünk és barátunk. a Német Demokratikus Köztársaság. A Német Demokratikus Köztársaság Európa békéjének egyik fontos tényezője; és nem utolsósorban a szocializmus építésében elért nagyszerű eredményei nyomán nemzetközi tekintélye méltán és állandóan növekszik. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatai testvériek, szilárd, internacionalista, elvi és politikai alapokon nyugszanak. Együtt küzdünk a szocializmus, a haladás, az európai biztonság érdekében. A realitásokhoz való közeledést tapásztaljuk a Német Szövetségi Köztársaság kormányának politikájában, amely hozzájárulhat az európai viszonyok normalizálásához. Európa számára előnyös lépésként üdvözöltük a Szovjetunió és az NSZK szerződését, hasonlóan a Lengyel Népköztársaság és az NSZK közötti, a napokban parafáit szerződést. Sok függ a legaktuálisabb nyitott kérdések megoldásától. Az NSZK-nak ratifikálnia kell még a Szovjetunióval és a Lengyelországgal kötött szerződést, meg kell állapodnia az ismert konkrét kérdésekben a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal. Nem utolsósorban, az NSZK-nak a nemzetközi jog alapján meg kell találnia a békés egymás mellett élés megfelelő módozatait az önálló és szuverén Német Demokratikus Köztársasággal Ha a Brandt—Scheel-kor- mánynak, szembeszállva saját országa reakciós, soviniszta erőivel, lesz kellő politikai állhatatossága, hogy folytassa a viszonyok rendezésére tett kezdeményezését, ami Nyugat-Németország lakossága életbevágó érdekeinek is pontosan megfelel, akkor nem lesz akadálya a szocialista országokkal való államközi kapcsolatok teljes értékű rendezésének. A Magyar Népköztársaság élvben az NSZK-t illetően is, mindenkor az államközi kapcsolatók normalizálásának híve volt és ma is az. Kölcsönös előnyökkel járó széles körű gazdasági kapcsolataink épültek ki évek során, most kötöttünk hosszú lejáratú kereskedelmi szerződést, hivatalos kereskedelmi képviseletek működnek a két országban. Mi, ha a helyzet erre megérik, készek vagyunk kapcsolatainkat az NSZK-val tovább építeni, végső fokon ideértve a diplomáciai kapcsolatok rendezését is. Ez összefüggésben van a Magyar Népköztársaság azon szándékával, hogy mind kétoldalú, mind sokoldalú kapcsolatok révén, a továbbiakban is kivegye részét az európai béke és biztonság megteremtésére irányuló erőfeszítésekből. Az égész világot sok éve foglalkoztatja és felháborít- ja az Egyesült Államok vietnami háborúja, a nemzetközi jog elemi normáit lábbal tipró nyílt agresszió. Az állandóan ismétlődő provokációk újabb ténye az a kalóztámadás, amelyet a minap amerikai légi kötelékek követtek el a VDK ellen. Ez a háború egyben az imperialista politika kilátás talanságának meggyőző bizonyítéka; az agresszorok hosszú éveken át elkövetett kegyetlenkedések, háborús bűntetteik sorozatával sem tudták megtörni a vietnami nép hősi ellenállását. Az amerikai kormány hol taktikai módosításokkal, hol megtévesztő, úgynevezett , .békekezdeményezésekkel” próbálja leplezni agresszív politikájának célját és zsákutcáját. Továbbra is szabotálja az érdemi tárgyalásokat Párizsban, sőt, a kiút keresése helyett, kiterjesztette agresszióját egész Indolrínára. Indokína igazságos békéje érdekében az amerikai kormánynak ki kell vonnia intervenciós csapatait és csatlósait Vietnamból! Távozzék Laoszból és Kambodzsából! Az amerikai nép érdekében is meg kell szüntetnie beavatkozását ezen országok bel- ügyeibe, és tiszteletben kell tartania Indokína valameny- nyi népének azon jogát, hogy maga oldja meg saját prob- létmáit. E cél felé mutatják az utat a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának és az 1969. nyarán kormányunk által diplomáciáikig elismert dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormánynak a politikai rendezésre vonatkozó javaslatai. Minden téren szolidárisak vagyunk a vietnami néppel. Indokína népeivel, szabadságharcukkal, és meggyőződésünk, hogy Igazságos ügyük győzni fog. Agresszió mérgezi a helyzetet a Közel-Keleten Is. Az USA célja, hogy megakadályozza az arab világ haladását, a régi és új gyarmatosítás módszerével visszaállítsa a nemzetközi tőke pozícióit a világ e térségében.' A nemzetközi imperializmus eszközének, s annak érdekében robbantotta ki Izrael az 1967- es agresszív háborút. A magyar nép szolidáris a szabadságukért küzdő arab népekkel, és segítséget ad az agresszor visszaszorításához. Felfogásunk szerint Izrael államot és népét elsősorban saját kormányának imperializmusa és az országban felszított nacionalizmus fenyegeti létében. Ezt az agresszív politikát el kell utasítania mindenkinek, tekintet nélkül nemzeti hovatartozására, éfjen Izraelben vagy bárhol a világon. A kommunista mozgalom, a szocialista országok, amelyek szemben állnak Izrael agresszív háborújával, határozottan elítélik az antiszemitizmust, amely a népek nacionalizmusának legotrombább formája. Elítéljük a cionizmust is, mint reakciós, antikommunista, a nemzetközi imperializmust szolgáló mozgalmat. A cionizmus és az antiszemitizmus egyaránt reakciós irányzat, mindkettő, mindig az elnyomók fegyvere volt a dolgozó osztályok, és az elnyomott nemzetek szabadságharcával szemben. Jelenleg az izraeli csapatok változatlanul bitorolják (Folytatás a 10 oldalon) Ma meg makett, Li "i álom, hoímp valósé"': űj városközpontok épülnek vidéki városainkban, így például Veszprémben in Objektív jelenség, hogy a szocialista világrendszer a haladás, a függetlenség, a béke erőinek támasza korunkban létrejöttek a békés egymás mellett élés objektív alapjai,
