Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-24 / 275. szám

A X. kongresszusról jelentjük (Folytatás a 8'. oldalról) A párt művelődéspolitiká­jának következetes és min­den területen való érvénye­sítése nélkülözhetetlen a .szocializmus építésében so­ron következő feladatok eredményes megoldásához. Tisztelt elvtársak! Nemzetközi tevékenysé­günk és kormányunk kül­politikájának megítélésében pártunkban egység van és ez a politika a magyar nép tel­jes támogatását élvezi. Nemzetközi tevékenysé­günk fő célja, hogy bizto­sítsuk népünk számára a szocialista építőmunka kül­ső feltételeit, valamint, hogy erőnktől telhetőén védjük és szilárdítsuk a nemzetközi küzdőtéren a társadalmi ha­ladás, a nemzeti függetlenség, a béke pozícióit. A világban az alapvető, kibékíthetetlen ellentmondás a munka és a tőke közötti ellentmondás, amely az első szocialista ország megszületé­sével átlépte a nemzeti kere­teket. ma pedig a két társa­dalmi rendszer, a szocializ­mus és a kapitalizmus vi­lágméretű küzdelmévé vált. Objektív jelenség, hogy a szo­cialista világrendszer a ha­ladás, a függetlenség, a béke erőinek támaszává, az impe­rializmus pedig a reakció, az telnyomás, az ellenforradalom támaszává és központjává vált. A nemzetközi helyze­tet ezeknek az erőknek a harca határozza meg. A beszámolási időszak el­múlt négy éve alatt a hala­dás erői előrenyomultak. Az imperialisták helyileg el­érhetnek ideiglenes sikere­ket, de ez nem változtat azon a történelmi tényen, hogy kialakult és megszilárdult a szocialista világrendszer, szét­estek a gyarmatbirodalmak, az imperializmus állandó belső és külső konfliktusok­kal küzd és tartósan a poli­tikai válság állapotában van. A nemzetköri imperializ­mus agresszív természete nem változott, ez állandó konfliktusok forrása, ezért a nemzetközi helyzet ma is bonyolult. Az emberiség még mindig gondok és megpró­báltatások közepette él, de a világ fejlődésének fő irányát, az imperializmus minden erőfeszítése ellenére, mind­inkább a szocializmus, a ha­ladás, a nemzeti független­ség erői határozzák meg. A szocialista világrendszer a társadalmi haladásnak döntő tényezője, támasza minden forradalmi, felszaba­dító harcnak. Léte kihat az imperializmus politikájára, Sőt a kapitalista országok belső és egymás közötti vi­szonyára is. A szocialista or­szágok példája a gyakorlat­ban mutatja be az új társa­dalmi rend magasabbrendű- ségét, és reális távlatként tárja a világ elé az_ emberi­ség szocialista jövőjét. Az imperializmus fő célja a szo­cialista világ megsemmisíté­se. Minthogy számára ez le­hetetlen, az imperializmus kénytelen alkalmazkodni a a valóságos erőviszonyokhoz, taktikáját időről időre vál­toztatja, hol a durva erőszak, hol a békésnek álcázott és ravasz „fellazítás” eszközé- . hez nyúl. A szocialista világ fő ere­je a Szovjetunió, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelemre vite­lével elsőként szakította szét az imperializmusnak az egész világot fojtogató lán­cát, és megnyitotta az utat minden nép számára a sza­badság, a szocializmus felé. A Szovjetuniónak, kom­munista pártjának elévül­hetetlen érdemei vannak a szocializmus, a kom­munizmus építésében. Iiggazda gabb tapasztalatai vannak az imperializmus el­leni harcban is. A Szovjetu­nió internacionalizmusa pél­dás; tapasztalatainak óriási nemzetközi jelentősége van. A Szovjetunió a második világháború tűzében, hallat­lan áldozatokat hozva, szét­húzta a fasizmus fő erőit, s j (Bzel megmentette az embe­Tudományos világnézetünk, a marxizmus—leninizmus eredményes propagálásához, a szocialista tudat és közer­kölcs elmélyítéséhez, kiter­jesztéséhez és általánossá té­riséget egy új középkor fe­nyegető rémétől. A második világháborút követően, meg­törve az USA atommonopó­liumát, létrehozva saját nuk­leáris fegyverét, megmentet­te az emberiséget az imperi­alisták atomzsarolásától, egy új, modern barbárság sötét árnyékától. Mindenki másé­nál nagyobb a Szovjetunió, a szovjet nép szerepe, felelős­sége és áldozatvállalása az egész emberiség életbevágó érdekeiért. A Szovjetunió a maga hatalmas és legyőzhe­tetlen erejével a nemzetközi imperializmus agresszív erői­nek fókentartója és elretten­tője A Szovjetunióhoz való vi­szony mindig választóvíz volt a politikában, a hala­dás és a reakció erőinek megkülönböztetésében. Moz­galmunkban a Szovjetunió­hoz való helyes, elvi viszony az ■ internacionalizmus fok­mérője. Pártunk elutasítja a a szovjstcllcnesség min­den formáját, mert a szovjetellen ességnek tett legkisebb engedmény is rombolja a haladás, a szocializmus erőit, és az osztályellenség, az impe­rializmus kezére játszik. A Szovjetunió felszabadí­tónk, szövetségesünk, igaz barátunk és legjobb segítőnk az élet minden területén. A Szovjetunióhoz való viszo­nyunk nyílt és megingatha­tatlan, szilárd elvi, interna­cionalista alapokon nyugszik, és teljes összhangban van nemzeti étd ekeinkkel. Pár­tunk, kormányunk, orszá­gunk és népünk . a beszá­molási időszakban is erősí­tette, bővítette és fejlesztette politikai, gazdasági és kultu­rális kapcsolatait a Szovjetu­nióval és éri fogja tenni a jövőben is. A Magyar Népköztársaság fejlődő és bővülő politikai, diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatban áll valamennyi szocialista or­szággal. Szoros szövetségi kap­csolat ' fűzi a szocializmust, a békét védelmező Varsói Szerződés szervezetének tag­államaihoz; eleget tett és a jövőben is eleget fog tenni a tagságból eredő minden kötelezettségének. Hazánkat fejlődő gazdasági kapcsolatok fűzik a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsának tagországaihoz; és támogat minden olyan lé­pést, amely alkalmas a tag­államok együttműködésének bővítésére és magasabb szín­vonalra emelésére. Együttműködésre, az együttműködés bővítésére törekszünk a jövőben is min­den országgal, azokkal is, amelyektől nézetkülönbségek választanak el bennünket. Ezzel összefüggésben jelent- hétjük a kongresszusnak, hogy a sok kérdésben válto­zatlanul fennálló és komoly ideológiai, politikai nézetel­téréseink ellenére, az utóbbi időben bizonyos mértékig ja­vultak államközi kapcsolata­ink a Kínai Népköztársaság­gal. A haladás és a reakció között folyó világméretű harc egyik fontos területe Ázsia, Afrika és Latin-Ame- rika. E térségek népeinek imperialistaellenes harca, a gyarmatbirodalmak szétzúzá­sa nagymértékben hozzájá­rult ahhoz, hogy az erőviszo­nyok az imperializmus rová­sára változtak meg, és elő­nyösen módosult a világ po­litikai térképe. A szocialista országok és a fejlődő orszó gok kapcsolatának alakulás:' ban a döntő tényező az, hoc közös érdek az imperializm megfékezése, visszaszorító, a Haladás előmozdítása. Ez a érdekközösség vezet e széles körű kapcsolatokra, amihez hozzájárul még, hogy ezen teléhez jók a feltételeink. A párt minden szervezetének és minden tagjának, a szocia­lizmus minden hívének oda­adással és fáradhatatlanul kell dolgoznia ezen a szép és annyira fontos munkán. államok közül több, a belső rendszerét illetően, a fejlő­dés nem kapitalista útját vá­lasztotta és a szocializmust nevezi meg céljaként Pártunkat és kormányun­kat az az eredményes törek­vés vezérli, hogy fejlessze az együttműködést Ázsia, Afri­ka és Latin-Amerika függet­len országaival. A IX. kongresszus ide­jén e térség negyven or­szágával álltunk diplo­máciai kapcsolatban, je­lenleg ötvenhét állam­hoz fűznek bennünket ilyen kapcsolatok. Szövetségesünknek tekintjük az imperializmus ellen küzdő gyarmati és volt gyarmati népeket szolidárisak va­gyunk nemzeti felszabadító a világháború elkerülhető, a szocializmus győzelméhez nincs szükség háborúra. E politikában a rendszerünk fölényébe vetett hitünk is tükröződik. A békés egymás mellett élés politikája ma a szocialista világrendszer kül­politikájának egyik legfon­tosabb alapelve. A beszámolási időszak­ban, külpolitikai irányvona­lunknak megfelelően, a szu­verenitás kölcsönös tisztelet­ben tartása, az egyenjogúság, az egymás belü,gyeibe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök elvei alapján bő­vültek hazánk politikai, gaz­dasági és kulturális kapcso­latai a kapitalista világ szá­mos országával. Tudományos együttműködési, hosszú le­járatú kereskedelmi és más nemzetközi egyezményt, kö­töttünk Ausztriával, Olasz­országgal, Franciaországgal, a Német Szövetség Köztár­sasággal és más országokkal. E kapcsolatok fejlesztése megfelel a béke érdekeinek, az érintett országok és ha­zánk érdekeinek. Pártunknak és kormá­nyunknak korunk alapvető nemzetközi kérdéseiben kép­viselt állásfoglalásait az ha­tározza meg teljesen egyér­telműen, hogy szocialista ország, a Szovjetunió szö­vetségese, a Varsói szerző­dés tagországa vagyunk. Pártunk és kormányunk arra törekszik, hogy kül­politikánk mindenkor teljesen világos, egyér­telmű és következetes legyen. Ügy véljük, népünk érdekei mozgalmukkal és mindent megteszünk, / hogy támogas­suk harcukat. A tőkés világban korunk­ban végbemenő folyamatok lényege, hogy a kapitalista rendszer nem képes megol­dani kibékíthetetlen belső el­lentmondásait, állandósult a válsága, s egyre jobban bele­bonyolódik az általa kirobban­tott nemzetközi konfliktu­sokba. Fokozódik a munkás- osztály harca a monopóliu­mok ellen, s a dolgozó töme­gek már nemcsak gazdasági követeléseik, hanem politi- tikai célkitűzéseik valóra váltásáért is síkraszállnak. A kapitalista világ országai­nak munkásosztálya és ha­ladó erői harcukkal a szocia­lista országok, minden forra­dalmi erő harcát segítik; az internacionalista szolidaritás kapcsol össze bennünket ve­lük. Ami a kapitalista orszá­gokkal való állami kapcso­lataikat illeti, pártunk, kor­mányunk, népünk állhatato­san küzd a különböző társa­dalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett éléséért. Ez a politika arra a felisme­résre épül, hogy és a haladás nemzetközi erői szempontjából, de talán még a számba jöhető tőkés part­nerek szempontjából is a világos helyzet az előnyös, az, ha barát és ellenség egyformán tudja, hová kell besorolni a Magyar Népköz­társaságot, és állásfoglalá­sainkkal, mint elvi alapokon nyugvó, szilárd állásponttal számolhat Világos álláspontunk az európai kérdésekben is. A Varsói Szerződés tagországa­ként társszerzői voltunk a Budapesti Felhívásnak. Eb­ben a nyilatkozatban fel­hívtuk Európa népeit és va­lamennyi európai ország kormányát egy, a kontinens békéjét megszilárdító és vé­delmező kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. Eh­hez szükséges, hogy vala­mennyi európai ország is­merje él a realitásokat a fennálló határokait, a Német Demokratikus Köztársaság létét, Nyugat-Barim külön­leges státusát A Varsó! Szerződés or­szágainak felhívása általá­ban kedvező fogadtatásra talált. A felhívást kiadó szo­cialista országok, közöttük hazánk, továbbá Finnország és más országiak kormányai, diplomáciai lépésének ered­ményeként érik a helyzet egy összeurópai biztonsági tanácskozás összehívására. Mi már a közeljövőben ösz- szehívhatónak tartjuk, és kormányunk kész mindent megtenni a maga részéről en­nek létrejötte és sikere ér­dekében. ’ Európa biztonságának sajátos problémájáig jelenti, hogy a II. világhábo­rú befejezése nincs bé­keszerződésben rögzítve, s a levert fasiszta hitleri Német­ország helyén két német ál­lam jött létre. Létrejött az első német munkás—paraszt állam, szövetségesünk és ba­rátunk. a Német Demokra­tikus Köztársaság. A Német Demokratikus Köztársaság Európa békéjének egyik fon­tos tényezője; és nem utolsó­sorban a szocializmus épí­tésében elért nagyszerű eredményei nyomán nemzet­közi tekintélye méltán és ál­landóan növekszik. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatai test­vériek, szilárd, internaciona­lista, elvi és politikai alapo­kon nyugszanak. Együtt küz­dünk a szocializmus, a hala­dás, az európai biztonság ér­dekében. A realitásokhoz való köze­ledést tapásztaljuk a Né­met Szövetségi Köztársaság kormányának politikájában, amely hozzájárulhat az eu­rópai viszonyok normalizá­lásához. Európa számára előnyös lépésként üdvözöl­tük a Szovjetunió és az NSZK szerződését, hasonló­an a Lengyel Népköztársa­ság és az NSZK közötti, a napokban parafáit szerződést. Sok függ a legaktuálisabb nyitott kérdések megoldásá­tól. Az NSZK-nak ratifikál­nia kell még a Szovjetunió­val és a Lengyelországgal kötött szerződést, meg kell állapodnia az ismert konk­rét kérdésekben a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság­gal. Nem utolsósorban, az NSZK-nak a nemzetközi jog alapján meg kell találnia a békés egymás mellett élés megfelelő módozatait az ön­álló és szuverén Német De­mokratikus Köztársasággal Ha a Brandt—Scheel-kor- mánynak, szembeszállva sa­ját országa reakciós, sovi­niszta erőivel, lesz kellő po­litikai állhatatossága, hogy folytassa a viszonyok rende­zésére tett kezdeményezését, ami Nyugat-Németország lakossága életbevágó érde­keinek is pontosan megfelel, akkor nem lesz akadálya a szocialista országokkal való államközi kapcsolatok teljes értékű rendezésének. A Ma­gyar Népköztársaság élvben az NSZK-t illetően is, min­denkor az államközi kap­csolatók normalizálásának híve volt és ma is az. Köl­csönös előnyökkel járó szé­les körű gazdasági kapcsola­taink épültek ki évek során, most kötöttünk hosszú lejá­ratú kereskedelmi szerződést, hivatalos kereskedelmi kép­viseletek működnek a két országban. Mi, ha a helyzet erre megérik, készek vagyunk kapcsolatainkat az NSZK-val tovább építeni, végső fokon ideértve a diplomáciai kap­csolatok rendezését is. Ez összefüggésben van a Ma­gyar Népköztársaság azon szándékával, hogy mind két­oldalú, mind sokoldalú kap­csolatok révén, a további­akban is kivegye részét az európai béke és biztonság megteremtésére irányuló erő­feszítésekből. Az égész világot sok éve foglalkoztatja és felháborít- ja az Egyesült Államok vietnami háborúja, a nemzetközi jog elemi nor­máit lábbal tipró nyílt ag­resszió. Az állandóan ismétlődő provokációk újabb ténye az a kalóztámadás, amelyet a minap amerikai légi kötelé­kek követtek el a VDK el­len. Ez a háború egyben az imperialista politika kilá­tás talanságának meggyő­ző bizonyítéka; az agresszorok hosszú éve­ken át elkövetett kegyetlen­kedések, háborús bűntetteik sorozatával sem tudták meg­törni a vietnami nép hősi ellenállását. Az amerikai kormány hol taktikai módo­sításokkal, hol megtévesztő, úgynevezett , .békekezdemé­nyezésekkel” próbálja lep­lezni agresszív politikájának célját és zsákutcáját. To­vábbra is szabotálja az érde­mi tárgyalásokat Párizsban, sőt, a kiút keresése helyett, kiterjesztette agresszióját egész Indolrínára. Indokína igazságos békéje érdekében az amerikai kor­mánynak ki kell vonnia in­tervenciós csapatait és csat­lósait Vietnamból! Távozzék Laoszból és Kambodzsából! Az amerikai nép érdekében is meg kell szüntetnie bea­vatkozását ezen országok bel- ügyeibe, és tiszteletben kell tartania Indokína valameny- nyi népének azon jogát, hogy maga oldja meg saját prob- létmáit. E cél felé mutatják az utat a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság kormá­nyának és az 1969. nyarán kormányunk által diplomá­ciáikig elismert dél-vietnami ideiglenes forradalmi kor­mánynak a politikai rende­zésre vonatkozó javaslatai. Minden téren szolidári­sak vagyunk a vietnami néppel. Indokína népei­vel, szabadságharcukkal, és meggyőződésünk, hogy Igazságos ügyük győzni fog. Agresszió mérgezi a hely­zetet a Közel-Keleten Is. Az USA célja, hogy megakadá­lyozza az arab világ haladá­sát, a régi és új gyarmatosí­tás módszerével visszaállítsa a nemzetközi tőke pozícióit a világ e térségében.' A nem­zetközi imperializmus esz­közének, s annak érdekében robbantotta ki Izrael az 1967- es agresszív háborút. A ma­gyar nép szolidáris a sza­badságukért küzdő arab né­pekkel, és segítséget ad az agresszor visszaszorításához. Felfogásunk szerint Izrael államot és népét elsősorban saját kormányának imperi­alizmusa és az országban felszított nacionalizmus fe­nyegeti létében. Ezt az ag­resszív politikát el kell uta­sítania mindenkinek, tekin­tet nélkül nemzeti hovatar­tozására, éfjen Izraelben vagy bárhol a világon. A kommunista mozgalom, a szocialista országok, amelyek szemben állnak Izrael ag­resszív háborújával, határo­zottan elítélik az antiszemi­tizmust, amely a népek na­cionalizmusának legotrom­bább formája. Elítéljük a ci­onizmust is, mint reakciós, antikommunista, a nemzet­közi imperializmust szolgáló mozgalmat. A cionizmus és az anti­szemitizmus egyaránt re­akciós irányzat, mindket­tő, mindig az elnyomók fegyvere volt a dolgozó osztályok, és az elnyo­mott nemzetek szabad­ságharcával szemben. Jelenleg az izraeli csapa­tok változatlanul bitorolják (Folytatás a 10 oldalon) Ma meg makett, Li "i álom, hoímp valósé"': űj városközpontok épülnek vidéki városa­inkban, így például Veszprémben in Objektív jelenség, hogy a szocialista világrendszer a haladás, a függetlenség, a béke erőinek támasza korunkban létrejöttek a békés egymás mellett élés objektív alapjai,

Next

/
Thumbnails
Contents