Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-21 / 273. szám

TUDÖMÄ TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.. lUtaO&íANY ÉSTRCHNllíA ■» . TUDOMÁNY £S TECUN1KA... TUDOMÁNY «fi TECHNIKA.... TUUÜMA.NT f* TECHNIKA... TUDOMÁNYÉS 'miHNfKA.. vfc DOM A NY l£S ,TECHNIKA D OMÁNY ÉS TECHNIKA:.: TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA. Sízés — motoros meghajtással Nehéz elképzelni olyan síelőt, aki 50 km/é sebes­séggel száguld a síkságon. Más természetesen a hegy­ről lesiklani. Az emberek döntő több­sége a sítalpakat kedvtelés­ből használja, de télen a geológusok, vadászok, erdé­szek, állattenyésztők gyak­ran a körzeti orvosok, olajkútkezelők és a távve­zeték-karbantartók képte­lenek feladatukat ellátni nélküle. Az utóbbiak mun­káját segíti a síelő hátára felerősíthető, kétlapátos to­lólégcsavarral ellátott, ben­zinmotorral hajtott szerke­zet. Ugyancsak a hátra erő­sítik fel az üzemanyagtar­tályt is. A biztonság érde­kében a légcsavart védő­gyűrű fogja körbe. A szerkezet súlya jelen- téktelei^a szokásos munka­végzést nem gátolja. A mo­tor teljesítménye lehetővé teszi, hogy a tereptől füg­gően a síelő elérje a 40—50 Jun/'ó sebességet. Rövid ideig még 30 fokos meredeken felfelé is haladhat. M től serken a szakálll Érdekes cikk jelent meg a Nature című angol tudo­mányos folyóiratban a sza­káll serkenésével kapcso­latban. A cikk szerzője több ízben élt heteken keresztül sivatagban és izolált kör­nyezetben. A cikk szerzője szerint a szakáll izolált kör­nyezetben lassúbb ütemben növekszik, „civilizált’’ kö­rülmények között viszont gyorsabban nő. A szakáll növekedésével kapcsolatban az angol kutató más jelle­gű megfigyeléseket is vég- . zeit. Szerinte a nemi élettől " való tartózkodás csökkenti, a fokozott nemi élet növeli a szakállser kenés ütemét. Azt is leszögezte, hogy a naponta többszöri borotvál­kozás elősegíti és fokozza a szakáll növekedését. A nagyobb hőmérséklet vi­szont csökkenti a növeke­dést. Bánya —1400 méter mélységben Ukrajnában van a Szov­jetunió legmélyebb bányá­ja, amelyben 1400 méterről hozzák felszínre a kiváló minőségű antracitot. A bá­nya tervezett kapacitása napi 7 ezer tonna szén. A fejtéseken a komplex gé­pesítés eredményeként a munka termelékenysége a Donyec-medence átlagos termelékenységének két és fél- háromszorosa. Hamaro­san másik, két hatalmas, nagy mélységű bányában indul meg rövidesen a ter­melés. Korunk orvostudományá­nak egyik legizgalmasabb kérdése adódik abból, hogy az utolsó 20 évben rendkívül megszaporodtak a vérkerin gési zavarok okozta szív- betegségek. Az ebből szár­mazó halálozás tízszeresére emelkedett. Az új megbete­gedések száma hazánkban évente átlagosan 30 000 főre tehető. A betegség alakulá­sára jellemző, hogy például az egri megyei kórházban közel hatszor annyian haltak meg a tavalyi évben heveny szívinfarktusban,' mint 10 év­vel ezelőtt. Bár a heves szívinfarktus kórjóslata viszonylag nem rossz, hisz a szövődmény­mentes esetei! 80 százaléka meggyógyul, mégis a hosszú betegségtartam, a következ­ményes rokkantság, munka­képesség-csökkenés, de alap­vetően a betegség természete az, hogy a látszólag legeny­hébb esetben is a halál kí­sérteiének árnyéka settenke­dik a beteg körül, feladja a kérdést: nem lehetne-e meg­előzni ezt a bajt, vagy elke­rülhetetlen, sorsszerűén bekö­vetkező csapás ez, melynek végzetét mindannyiunknak m^gadóan várnunk kell? A szívinfarktus egy beteg­ségcsoport, a koszorúér szív- betegség egyik megnyilvánu­lása. A szívizomzat egy-egy, a szívet jobbról és balról koszorúszerűen körülfogó ar­téria táplálja. Innen az el­nevezés: koszorúér. Megelőzhető-e a szívinfarktus? Koszorúér­elégtelenség Ha a szívizom vérellátása és vérszükséglete közt tartó­san, vagy átmenetileg arány­talanság keletkezik, csökken a szívizom táplálása, oxigén- ellátása. Azt mondjuk ilyen­kor, hogy elégtelenné válik a szív koszorúér (coronaria) keringése. Ez járhat fájda­lommal, de történhet anélkül is. A koszorúér keringés ak­kor válik elégtelenné, ha: 1. Növekszik a szívizom oxigénszükséglete. Ez legkö­zönségesebben a magas vér­nyomás betegségben követ­kezik be, hogy a szív bal kamrájában megszaporodnál? az izomsejtek. 2. A koszorúerek kevesebb vért juttatnak el a szívizom­sejtekhez, mint normálisan, azért, mert valamiféle szű­kület vagy elzáródás kelet­kezett benne. Ez lehet tar­tós, ha érelmeszesedés, vagy vérrög okozta, de lehet idő­leges, átmeneti jellegű, ha a koszorúér görcsösen össze­húzódik idegi izgalmakra, úgynevezett „stress” hatásra, vagy vizenyősen beduzzad, amely bizonyos fertőző és al­lergiás betegségek, hormon­zavarok, meteorológiai té­nyezők hatására történhet meg. A koszorúér keringés elég­telensége három formában jelentkezhet: 1* „Szívizomelfajulás”, or­vosi nyelven: nyodegenera­tion, vagy cardiomyopathia. ÄM. november 21.. szombat i'i'i'CíiANV í-S íKCIIMíva Ebben az esetben az érelme­szesedés a koszorúerek állan­dó jellegű és lassan foko­zódó szűkületét okozza., 2* „Angina peetoria”. Ezt a pár percig tartó, a ko­szorúér görcse okozta, roha­mokban jelentkező, a bal vállba is kisugárzó heves szívtáji fájdalmat már a ré­gi görögök is jól ismerték. Többnyire valamilyen ki­váltó ok előzi meg, mint például a testi megerőltetés, vagy lelki izgalom. Ha a meszesedés miatt a koszorú­éren már van szűkület, vagy ha a szívizomzat őxigénszük- séglete nagyobb, könnyebben kiváltódhat. „Infarktus”. A koszorú­ér egyik ágát a benne kelet­kezett thrombus, vérrög hir­telen elzárja, ennek követ­kezményeképpen az általa táplált szívizomrész elhal. A szívizom körülírt heveny el­halása bekövetkezhet ér- thrombózis nélkül is, ezt a koszorúér tartós görcse okoz­za. „Rizikó faktorok” Bizonyos jellegzetességek, körülmények és a koszorúér betegségek együttes előfordu­lása közt egyértelmű statisz­tikai összefüggés van. 1. Dohányzás. 2. ,;Rizikó-személyiség” —• környezeti tényezők. 3. Elhízás. 4. Magas vérnyomás beteg­ség. A dohányzásról Ismeretes, hogy a dohány­zó férfiak, azok, akik na­ponta 20 db cigarettánál töb­bet szívnak, hússzor gyak­rabban betegszenek meg tüdőrákban. A szívinfarktus a dohányo­soknál négyszer, a betegség­ben való elhalálozás hatszor gyakoribb, mint a nem do­hányzók körében. Hogyan hat a dohányzás? A füst leszívása révén a tüdő alveolusaiból felszívó­dó és a vérkeringésbe jutó nikotin olyan hormonális működési zavarokat okoz, amelyeknek ereményekép- pen: — emelkedik a vérnyomás, — növekszik a vér zsírtar­talma, — fokozódik a thrombosis- hajlam, — csökken a vörösvérsej- tek oxigénszállító képessége, — közvetlenül károsodik a koszorúér fala. A rizikó személyiség Megíigyelhető. hogy van olyan személyiségtípus, ma­gatartásforma, mely jellemző a koszorúérbetegség jelöltje­ire : kativitás, impulzivitás, ingeréhség, állandó időhiány, a képességeket meghaladó célokra való törekvés, az el­ért eredményekkel arányban nem álló energiaráfordítás, általában az erős idegi meg­terhelés, hosszantartó lelki konfliktusok. Ehhez járul még a fizikai igénybevétel, a testmozgás és a napi pihe­nés hiánya, a rossz vagy kevés alvás, a 39—49 év közt az élet- és munkatem­pó állandó fokozása. Az ilyen magatartásmintájú em­berek csoportjában a szívin­farktus hatszor gyakoribb. Ha ehhez még magasvér­nyomás betegség, hypertonia is társul, akkor ez tovább duplázódik. Az elhízás A szív- és érbetegségek­ben az elhízott férfiak ha­landósága 50 százalékkal, a kövér nőké 75 százalékkal magasabb, mint a normális íestsúlyúaké. Valószínű, hogy az elhízás önmagában nem felelős a koszorúér béíeg- ség keletkezéséért, hanem a kövérek közt gyakoribb hy­pertonia és cukorbaj játssza a fő szerepet. Az elhízottak vérének ma­gas a zsírtartalma, az inzulin nem tudja kifejteni a hatá­sát, a vér cukortartalma kó­rosan fokozódik, hypergly-' caemia jön létre, következ­ményesen felbomlik a cukor- anyagcsere és diabetes kelet­kezik. Meghökkentő, de így van: a cukorbaj is elsődlegesen a zsíranyagcsere zavara! Zsíranyagcsere és érbeteg­ségek. A zsírok a vérben fehérjé­hez kötődve — „lipoprotein” — keringenek. A vérszérum legfontosabb zsírjai: — a triglieeridek, — a cholesterin, — a foszforlipoidok és — a szabad zsírsavak. Azóta, hogy Anycskov, á kitűnő leningrádi kórbonc­nok 1913-ban cholesterin etetéssel nyülak ereiben érel­meszesedést tudott előidézni, gyanítható, hogy az érbeteg­ségek összefüggésben vannak a zsíranyagcsere zavaraival. A magasabb cholesterin vérszint — 260 mg százalék felett — esetén, az ilyen em­bercsoportban háromszor (más kut.’.íóh szerint hét­szer!) gyako..bb a '-oezorú- érbetegség és a szívinfarktus. Üjabban a koszorúérbeteg­ség és a szívinfarktus szem­pontjából a triglieeridek és egy foszforlipoid, a béta-li- poprotei felszaporodását fon­tosabbnak tartják, mint a cholesterinét. A hypertrigli- eerid?.r :ia kórjelző tünet le­het. ló '„..inunk, hogy telítet­len zsírok (ilyenek a növé­nyi olajok és a halzsír) csökkentik, a telített zsírok (állati zsírok, vaj,' zsíros sajt) növfelik a vér choleste­rin szintjét. A vérszérum triglicerid szintjét elsősorban az ét­rend szénhidrát tartalmának csökkentésével lehet kedve­zően befolyásolni. Következésképpen: a szén­hidrát és cukorfogyasztás mértéke a vér triglicerid tartalmának növelése révén összefüggést mutat a, koszo­rúérbetegségek, így a szívin­farktus gyakoriságával. Frappáns vizsgálatokat vé­geztek ezzel kapcsolatosan néháné évvel ezelőtt Izrael államban, ahol a zsidó la­kosság sokkal nagyobb szám­ban betegszik meg érelme­szesedésben, cukorbajban és szívinfi’aktusban, mint az ott élő arabok. Kiderült, hogy ennek az oka - a kétfajta né­pesség táplálkozásának elté­résében van, mely az azonos mennyiségű és minőségű zsírfogyasztás mellett a cu­korfogyasztás lényeges kü­lönbségében nyilvánul meg. Elhízás — magas vérnvomás — cukorba! — szívinfarktus A soványak közt alig van hypertóniás. A magas vér­nyomás a kövérek közt lega­lább kétszer olyan gyakori, mint a rendes testsúlyúak közt. » A 150/90 érték alatt rizikó- mentes. A vérnyomás érté­kének nagysága és a szívin­farktus gyakorisága közt li­neáris összefüggés van, mi­nél magasabb, annál több az esély a betegségre. A hyper- íóniásoli cukortoleranciája is csökkent. Mai ismereteink alapján tehát úgy látszik, hogy a ko­szorúér betegség a szénhid­rát- és zsíranyagcsere zava­rának a talaján keletkezik. Szívinfarktus magas a vér­szérum szabad zsírsav és tri­glicerid szintje. De emelke­dett a vércukor értéke is. Lehetséges, hogy ez nemcsak a szívinfarktussal kapcsola­tos heveny anyagcserezavart jelzi, hanem azt is, hogy az addig lappangó cukorbaj a szívinfarktus hatására nyil­vánvalóvá lett. Tehát a szív- infarktusos beteg egyúttal cukorbajos is? Mindeneset­re gyanús rá. Kapcsoljuk ki a rizikófaktorokat Mit tegyünk, hogy a veszé­lyeztetés ’ mértékét csökkent­sük? Mit tegyünk,. hogy esélyte­lenné váljunk? A WHO az ENSZ Egész­ségügyi Világszervezete leg­utóbbi végrehajtó bizottsági ülésén határozatot hozott a dohányzásról. Ennek szöve­gében a többi között ilyen megállapítások olvashatók. TUDOM AN* ÉS TECHNIKA.. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA TUDOM4N „A cigarettázás korunk egyik legveszélyesebb egész­ségügyi problémája”. „A dohányzás a legfőbb oka és eszköze az egyébként megelőzhető idő előtti halá­lozásnak.” A dohányosok tehát jól te­szik, ha csökkentik az elszí­vott cigaretta mennyiségét, legalább napi 20, de mégin- kább 10 db alá. Optimális lenne a teljes absztinencia.- Sajnos, ez többnyire nem si­kerül. Viszont reális célkitű­zés az, hogy a rnóg nem do­hányzó fiatalok ne is szokja­nak ró. A magas vérnyomás okát vizsgáltassuk ki. Lehet,, hogy vesebaj, hormonzavar, vagy egyéb szervi elváltozás mi­att keletkezett. Mindenféle­képp kezeltessük. Akkor is, ha még csak „qg'rál'', sőt. akkor is, ha még semmifé­le panaszt nem okóz. Táplál kozzunk egészségesen A bőséges étkezéstől külö­nösen este óvakodjunk. Ne lépjük túl a munkakörünk­nek megfelelő kalóriaszük­íütrendünkből iktassuk ki. de legalább is csökkentsük az állati zsírokat. Helyette lehetőleg növényi olajokkal k szült ételeket fogyasszunk. Er .sen leg ven étrendünk­ben fehérje, zöldség és gyü- rröl, : annál kevesebb szén­hidrát. tehát rizs, kenyér, galuska, lőtt tészták, bur­gonya, sütemények, hüvelye­sek és cukor. Elhízás esetén türelmes és helyes fogyasztó kúra biztos sikert hoz, de törekedjünk következetesen az ered­mény megtartására' is! Egészséges életmód, rend­szeres alvás, pihenés, test­mozgás, fizikai igénvbevétel, esti séták. A hét végi teljes kikapcsolódás, ellazulás sem­mi mással nem pótolható! Óvjuk magunkat a stress- hatasóktóíl Persze, könnyű ezt monda­ni. Erre nincs általános ér­vényű recept. A stersst elő­idéző konfliktusok sokfélék. Mindenesetre ügyeljünk a fi­zikai egészségre, a testi és lelki kondícióra. Munkakö­rünkben .és életünkön belül próbáliuk elkerülni, illetve megszüntetni azokat a hely­zeteket, amelyek valóban túlzottj aggodalmat és fe­szültség! állapotot idéznek bennünk elő. A szívinfarktus uem végzet Elkerülhető, megelőzhető, ha a veszélyforrásokat, jó­zan belátással felismerve, ki­kapcsoljuk életünkből, vagy legalább is enyhítjük azo­kat. Ez az. amit az orvos nem. végezhet el senki he­lyett sem. Ehhez kinek-kinek a saját aktiv tevékenysége, közreműködése szükséges. DR.OSVÁTH GÁBOR TUDOMÁNY e c o jg s> z Ki r c o £ 2 & H O Ní e c c £ 2 K £ TUDOMÁNY Es TECHNIKA:,; TUDOMÁNY? ÉS TECHNIKA..: TUDOMÁNY ÉS TECHNIK-' Lombiktáplálkozás — a megvalósulás útján A kísérletek nemcsak az űrrepülés szempontjából fontosak, iuinem két másik nagyon fontos okból is. A tudományos világ azt reméli, hogy a szintetikus táplálék lesz az az eszköz, amellyel meg lehet oldani a rohamosan fejlődő emberiség jó és egészséges táplálását, másrészt nagyon fontos az egészségügyben. Műtétek előkészítésénél, vagy gyomor- és bélmegbetegedéseknél e „porított” táplálék, ugyanis nem ró nagy terheket az emésztőszervekre. Amerikában máris folynak a kísérletek önkéntes je­lentkezőkkel: ezek nem fogyaszthatnak mást, csak szin­tetikusan előállított aminósavakból, értékes fehérjékből, pontosan meghatározott mennyiségű szénhidrátból és zsír­savakból, továbbá vitaminokból és ásványi sókból álló táplálékot. fNaponla ötször kb. 80 grammnyit és negyed­liter vízben feloldanak a porszerv, anyagból: ez a táplá­lék nemcsak a szükséges folyadék- és tápanyag-szükség­letet fedezi, hanem jelentősen csökkenti az egész emész­tőrendszer munkáját is. í;| I'OITHU Érdekes formaváltozásnak le­hetünk tanúi a porszívógyár­tásban. Az egyik új típus pél­dául sokkal szögletesebb elő­deinél, s az is figyelemre mél­tó, hogy nem gégecsöves kivi­telű. Ez az ún. nyeles porszívó sokkal praktikusabb fekvő helyzetű, kerekes vagy esúszó- talpas társainál. A géptest lefe­lé ható súlya a szőnyeghez szorítja a kefét, így a háziaszr szonyoknak minden különö­sebb erőfeszítés nélkül, csak tologatniuk kell a porszívót. A kefének a géptesthez való köz­vetlen csatlakoztatása sokkal erősebb szívóhatást eredmé­nyez. A konstrukció további újdonsága az egy kézmozdulat­tal, a készülék szétszerelése nélkül kiemelhető, kicserélhe­tő papír porzsák.

Next

/
Thumbnails
Contents