Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-03 / 258. szám
ti uráli Fere ne Bő termést adó vörőshere-táblák Szenvedélye: a kísérletezés A Kiskörei Állami Gazdaság központi épületében találkoztam Horváth Mihály igazgatóval. Ez a szőke hajú fiatal ember az elmúlt két évben sikeres, újszerű takarmánykeverési - ki térletet folytatott a gazdaságban. Ügy mondják, nagyon ambiciózus ember, minden érdekli ami új, ami jobb a hagyományosnál. Sok elfoglaltsága ellenére sem sajnálja szabad idejét, az utóbbi időben valósággal szenvedélyévé vált a kísérletezés. Az ízlésesen berendezett igazgatói irodában ' beszélgettünk. Az ablakon kitekintve, messzire ellátni a gazdaság tábláin. A távolban itt-ott egy-egy körvonala rajzolódik ki a szeles, délutáni napsütésben. — Ez az én birodalmam — mondja az igazgató, s a messzire elnyújtózó táblákra mutat. — Itt dolgozom 1967. óta. Amikor ide kerültem, nem akartam hinni • a szememnek. Szinte alig volt szálas és abraktakarmány, a nagy számú állatállománynak nem tudtak mit adni. Sok volt a nehézség akkoriban. A járási pártbizottság is foglalkozott a gazdaság helyzetével, s azzal bíztak meg, hogy mielőbb találjunk megoldást ennek a súlyos problémának a megszüntetésére. Kérem, higyje el, nem volt könnyű féladat... Szinte a holtpontról kellett elindulni. Mostoha ez a vidék, rosszak a természeti adottságai. Sok a szikes terület, ahol bizony elég alacsonyak a termésátlagok. Vaskos dossziét vesz elő a szekrényből. A gépelt papírlapokon különböző számok, statisztikai kimutatások, ösz- szehasonlító adatok és agrotechnikai leírások olvashatók. "J1 — Kísérletezni kezdtem. Vörösherelütelepítettem, ősz- szel. Hirtelen megállt a mondatokkal, cigarettára gyújt, aztán folytatja. — Az igazság az, hogy már jó néhány évvel ezelőtt, van annak már tíz éve is, Borsod megyében, a Felső- kelecsényi Állami Gazdaság- • ban kezdtem nagyüzemi vöröshere kísérletekkel foglalkozni. ' Abból indultam ki, hogy a lucernát ősszel vetik, gondoltam, én megpróbálom ezt vörösherével is. Bár köztudott, hogy a vörösherét tavasszal telepítik, én mégis ősszel vetettem. A kis növények ki is keltek, és az agrotechnika szigorú betartásával bíztató eredményeket értem el. Tulajdonképpen ez adott indítást itt Kiskörén is. — Bejártam a határt, talajmintát vettem, s megállapítottam, hogy a talajviszonyok megközelítően hasonlóak, mint Felsőkele- csériybén. Ekkor áttanulmányoztam a vöröshere biológiájára é^ termesztéstechnikájára vonatkozó, szinte valamennyi magyar nyelven megjelent szakirodalmat. — Mikor kezdte el a kísérleteket? Leül a fotelba és néhány pillanatra elgondolkodik. — 1968. őszén, 63 holdon. A Hány i-Saj foki csatorna mentén mélyfekvésű területet választottam. Az előve- temény őszi árpa volt, amelyet a nyár végén betakarítottunk. Ezután jól előkészített, kellően tömörített talajba, augusztus végén elvetettük a magvakat. A növények egyenletesen- kikeltek és mintegy összefüggő szőnyegként beborították a kísérleti táblákat. Az akkori hosszú őszi napok kedvezően hatottak a fejlődésükre, s a téli fagyokig 10—15 centiméter magasságot is elérték. A tél nehézségeit átvészelve, már tavasszal üdezöld tömeg borította a területet. Az első kaszálásra májusban került sor. A termés elérte a hol- dankénti 80—100 mázsás hozamot. A második kaszálás elmaradt, mert magtermesztésre hagytuk meg a növényeket. Szeptember közepén kezdtük a 1 magbetakarííást, s holdanként közel kétszáz kilót sikerült összegyűjteni. Tehát már az első év kísérletei bíztató eredményeket hoztak. A kísérleteket 1969- ben és az idén is tovább folytattam, de már nagyobb területen, 83 holdon. Az idei eredmények még jobbak a korábbinál. Hatalmas meny- nyiségű fehérje tömeget takarítottunk be, s örömmel mondhatom, hogy ez ma már biztosítja az állatállomány biztonságos takarmányozását. Ugyanakkor az idén például száz mázsa vetőmagot is termeltünk a zöld tömeg mellett, ami igen jónak mondható, a rossz időjárási és talajviszonyok között. — Az eddigi kísérletek alapján milyen tapasztalatokat szerzett? Elmosolyodik. — Több következtetésem van. A Tisza és Tárná menti közös gazdaságokban, a kedvezőtlen termőhelyi viszonyok miatt nehezen termeszthetők szántóföldi növények, ezért leggazdaságosabb a takarmánytermesztés, és az ezen alapuló állattenyésztés, távlatokban is. Az őszi telepítésű vöröshere betakarítása teljesen gépesíthető, az őszi vetésnél nincs munkacsúcs, torlódás, és dupla hozamok takaríthatok be a területekről. —Van-e érdeklődés a kísérletek iránt? , — Igen. A Fertődi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet, az Állattenyésztési Kutató Intézet és " néhány közös gazdaság már% érdeklődött. A kísérletezéseket folytatom, s ezek továbbfejlesztésére tárgyalásokat kezdtünk a nyugatnémet Walter-céggel egy teljesen automatizált lucernaszárító és „pogácsázó” üzemlétesitésére. Ezt az üzemet itt, a gazdaságban építjük fel, előreláthatóan hét millió forintos költséggel. Később, a Tisza II. vízlépcső üzembe helyezésével a környező szövetkezeteket is szeretnénk bevonni az öntözéses vöröshere-termesztésbe, amely véleményem szerint megoldaná ezen a környéken a takarmánygondokat. Horváth Mihály újszerű kísérletei alapján máris megváltozott a Kiskörei Állami Gazdaság takarmány- gazdálkodása. Az eredmények a jövőre nézve biztatóak. A gazdaság takarmánytermesztésének további fej-, lesztésével még folyamatosabbá válik majd a termelés, az új automata gépsorok beállításával pedig lehetőség nyílik a takarmánynövények iparszerű feldolgozására. Mentusz Károly i. A tréfa olykor hatalmas horderejű történelmi változások kifejezője. Szokás hazánkat — okkal — a „nyugdíjasok országaiként emlegetni. A lérfálközáshoz az kellett, hogy ... Történelmi sorsforduló kellett hozzá. 1934—1938 között 1,25—1,28 pengő volt a napszámbér a mezőgazdaságban. A mező- gazdasági munkások járadéka — amennyiben uruk fizette a nyugdíjbiztosítást — 65. életévük betöltése után volt megadható. Havi öt pengő. A férfiaknak. Nők nem részesülhettek benne ... Az ipari munkások — 1929. január 1-én életbe lépett. — nyugdíjbiztosítása feltételként a 65. életévet, s legkevesebb 400 hét szolgálati időt követelt meg 1938-ban az ipari munkások átlagos öregségi járadéka havi 18 pengőre rúgott... A közszolgálati alkalmazottak nyugdíjrendszere tekintett, vissza a legnagyobb múltra. Negyven évi szolgálat után keresetük 85—90 százalékát kapták meg nyugdíjként. Tízszer, tizennégyszer annyit, mint a munkások, a magánalkalmazottak ... A hárommillió koldus ország volt ez, s nem a nyugdíjasoké. Három törvény Az új rend a sokféle társadalmi igazságtalanság eltörlése közepette sort kerített ti nyugdíjakra is. 1952. január 1-én lépett életbe az első, átfogó nyugdíjtörvény, amely Élet a százalékok mögött A pihenés bére, a — hatalmas változás volt ez — kimondta: minden munkaviszonyban állónak jár az öregkori ellátás. Igaz, szerény volt a mérce. Átlagos munkabérük 15 százalékát, valamint az 1945 óta munkában töltött évek után esztendőnként a törzsnyugdíj két százalékát kaphatták meg ellátásként a pihenőre térők. A második nyugdíjtörvény 1954. október 1-én letf hatályos. Üjabb lépés előre: a munkabér átlagának ötven százaléka a törzsnyugdíj, s a nyugdíj fele az özvegyi nyugellátás. 1958-ban kongresszust tartottak a szakszervezetek. Ott a többi között kimondták: „.... a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő rendezésével és az 1945 előtt .munkában eltöltött időnek a nyugdíj- pótlékba való beszámításával növelni kell a különbséget a rövid és a hosszabb szolgálati idővel rendelkezők között.” Így került sor az 1958. évi 40. törvény elfogadására, mely különböző módosításokkal máig is érvényben van. A törvény növekvő időalapot — ma, 1970-ben 25 évet — követel meg a teljes nyugdíj megállapíthatóságához. E törvény alapján emelték fel az 1954 előtt megállapított nyugdíjakat legalább havi 500 forintra, később - 1963-ban — az alacsony összegű özvegyi nyugdíjakat, 1966. február 1- én, majd ez év március 1-én újabb emeléseket valósítottak meg... Jogcím itthon és másutt Milyen formái vannak napjainkban a nyugellátásnak? Saját jogon öregségi, rokkantsági nyugdíjat, vagy baleseti járadékot élvezhet valaki. Saját jogú nyugdíjához még családi vagy házastársi pótlék is tartozhat. A hozzátartozók nyugellátása lehet özvegyi vagy szülői nyugdíj s árvaellátás. Ezeken kívül még járadékok, illetve kivételes. ellátás formájában élvezheti valaki az állam adta támogatást. Tekintsünk ki a világba, hogy reálisan értékelhessük hazai eredményeinket s gondjainkat. A világ' 92 államában van nyugdíjrendszer, illetve szervezett nyugdíjbiztosítás. A jogosultság alapja erősen különbözik a legtöbb országban. Hazánk a nyugdíjkorhatárt tekintve — ellentétben a közhiedelemmel — jó helyen áll a 92 állam alkotta mezőnyben. A nők 55 éves életkorát 45 ora Hírlapkiadó Vállalat megyei osztályának a Munka Érdemrend ezüst fokozatával kitüntetett vezetője, hosszas betegség után, 45 éves korában, október 31-én elhunyt. A Hírlapkiadó Vállalat saját halottjának tekinti. Temetéséről később történik intézkedés. Fiatalon, alkotó erejének teljében támadt a súlyos betegség Kurali F erencre, a tehetséges pénzügyi szakemberre, megyei lapkiadó vállalatunk felettes szervének osztályvezetőjére, aki kiváló emberi tulajdonságoknak a birtokában elvtársunk, barátunk volt és aki nagyon sokat tett a Népújság Szerkesztősége, a Peves megyei Lapkiadó Vállalat fejlődéséért. Kegyelettel búcsúzunk munkatársunktól, elvtársunktól, barátunktól. Emlékét megőrizzük. A Székesfehérvári Könnyűfémműben évről évre növekszik az alumínium készárugyártás. Nagy sorozatokban készítenek te- töboritó lemezt, KRESZ-táblákat, silókat, öntözőcsöveket és -rendszereket, hullámlemezeket, olajkályluifedóket. Képünkön: egyszerű eszközökkel préselik az alumínium hullámlemezt. (MTI-foto — Szilágyi Pál) „Részvényesek" parkettagyara A bányavállalat hajdani gyöngyösi XII-es aknájának területén nemrég született egyik új üzem szerényen, köznapian csak annyit íratott a bejáratnál elhelyezett névtáblájára: Mátrai Parkettagyár. Ügy látszik, kerülte a hivalkodást, a feltűnést, elhagyta, szántszándékkal kifelejtette a hangzatos Bt.-jelzést. így a megye egyetlen tekintélyesebb ,Részvénytársaságáról” is legfeljebb az alapító okmányból, vagy valamelyik „belső” vezető tájékoztatásából értesülhet az érdeklődő.. i Fontosabb: a munka No, persze nem Is tartozik éppen a nagyvilágra, hogy a város új, korszerű faipari üzemét voltaképpen a mátrai, az Ipoly vidéki, a borsodi, a nagy-kunsági, a gödöllői erdőgazdaságok létesítették a pesti Fűrész- és Faipari Vállalattal közösen. Mert ez talán érdekesség lehet. Sokkal fontosabb a gyár és a munkája, dolgozóinak, gazdáinak további terve. Bástyaszerű, jókora máglyák előtt találkozunk Bánsz- ki Sándor művezetővel, aki készségesen vállalkozik a telep bemutatására. Kedve szerint — láthatóan — akár szakelőadást is tartama a modem gyár. technológiájáról, a nyugdíj szág szabja meg feltételként, 47 ország ennél többet határoz meg. A férfiak 60. életévét 57 ország tekinti feltételnek — mindössze 18 ország van, ahol 55 év, a többi országban magasabb a nyugdíjaztatáshoz szükséges korhatár. Ennél is nagyobbak az eltérések a nyugdíjalap kiszámításában. Van, ahol a nyugdíjat megelőző öt * esztendő átlaga, másutt a nyugdíjat megelőző tíz évből a dolgozó kívánsága szerint kiválasztott egymást követő három-öt év, míg több államban a teljes szolgálati idő alkotja a törzsnyugdíj kiszámításának alapját. Erősen változik az előbbiek szerint meghatározott átlagkereset 60—65 százaléka — pl. Belgium, Románia, Egyesült Államok —. másutt — pl. Franciaországban — csupán húsz százaléka 60 éves korban, s 40 a 65. életév után. Több országban — Szovjetunió, Egyesült Államok, Lengyelország — un. degresszív kulcsokat alkalmaznak, a kisebb keresetűek a havi átlag nagyobb hányadát kapják, mint a magasabb fizetéssel nyugdíjba mentek. Néhány országban, a meghatározott élétkor elérése után akkor is folyósítják az öregségi nyugdíjat, ha valaki mondókáját kicsit nehezére esik megkurtítania. — Három hónapig pihen ideíkinn az udvaron a vasúton érkezett faanyag — magyarázza —, hogy szikkadtabban kerüljön a mesterséges szárítóba. Négy, nagy szárítókemencében 40—70 fokos a hőmérséklet, s a feldolgozásra kerülő fia 100—120 óra hosszáig marad ... Az anyagmozgatást gépeli könnyítik: emelőtargoncákat, kocsikat, .görgős gerendákat, szállító- szalagokat használunk. A hazaiak mellett a Szovjetunióból, az NDK-ból, az NSZK- ból, Csehszlovákiából és Lengyelországból beszerzett berendezéseinkkel lényegében kétféle parkettát készítünk: hagyományosat és úgynevezett mozaikot. Ez utóbbiak necchálós ragasztása egyedüli megoldás az országban Női üzem A gépeli, szalagok mellett többnyire nők, nagyrészt fiatal lányok. ’ — Jobbára női üzem a mi- ■ ónk — folytatja a művezető —, a dolgozóink legalább kétharmada lány, vagy asszony. Észrevehetően örülték valamennyien az új munkalehetőségnek. Most autóbusszal járnak a városból — reggelente, sajnos, még csak a „polgárival”, de a nap más időpontjaiban már a bérelt gépkocsival — fürdőt, öltözőt biztosítottunk a száfenntartja munkaviszonyát... Még egy lényeges érdekesség: a világon mindössze 15 olyan ország van, ahol tekintettel az árak és bérek emelkedésére, a nyugdíjakat is automatikusan, rendszeresen emelik. A Minisztertanács közelmúltban hozott döntése alapján hazánk most már e 15 ország közé tartozik. Minden ötödik állampolgár Öregkor. Szorongás a £e-^ leslegesség érzésétől, félelem' a betegségtől, az elhagyatott- ságtól. Orvosi, pszichológiai, társadalmi problémák bonyolult csoportja, ez az öregkor. Hazánkban — hála a megváltozott életfeltételeknek — fokozatosan emelkedik az átlag életkor. 1949- ben a meghaltak átlagos életkora 47,56 év volt á férfiak, s 52.02 a nők esetében. 1960-ban 60,04, illetve 64,50, 1969-ben pedig 63,08 év a férfiaknál, s 67,83 év a nőknél. 1930 és 1968 között az ország népessége 18 százalékkal növekedett, a 60 éven felüliek száma viszont megkétszereződött ... Az 1949-es népszámláláskor a népesség 11,6 százaléka volt hatvan év feletti, 1960-ban 13,8 s 1970- ben 16,7 százalék. (1949-ben 1 073 000, 1969-ben 1 719 000 fő.) Kommentár nélkül is sokatmondó számok. Örömteljesek, . 1 (Folytatjuk) mukra is, s az érdeklődők számára már napirendre tűz tűk az üzemi meleg ebéd rendszeresítését. Ugyanekkor bizonyára nem tartják rossznak a viszonylag kedvező körülmények között megkereshető 5—8 forintos órabért sem... A karbantartók, fűtők és a rakodók férfiak, s ti lehetőségeinkből telhetőéi, természetesen a részükre igyekszünk vonzó munkahelyet teremteni. Mégis 20—25 emberünk ma is hiányzik u létszámból! — Hányán dolgoznak jelenleg a gyárban? — Már kétszáznál többen vagyunk, s a gárda Jóét mű szakra oszlik.' Megvan az első export A rövid sétát Farkas Imre üzemvezető irodájában fejezzük be. — Április elsejétől június végéig csak amolyan próbaüzemi termelést végeztünk csupán ezután láttunk a komolyabb munkához —beszéli az üzemvezető. — Az év végiéig hozzávetőlegesen 100 ezer négyzetméternyi mozaikra, és 30—40 ezer négyzet- méter normál parkettára számítunk, összesen 22 millió forintos termelési értéket tervezünk... Nem sok. S megvallom azt is, hogy ebben az évben még 'különösebb nyereséget som várunk, mivel ez az első esztendő úgyszólván a tanulóidő. Az ismerkedés, a tájékozódás, a kutatás ideje. Jövőre azonban. nyilván már szeretnénk kihasználni a teljes kapacitásunkat, az elképzelések szerint a két tennóküifkbői együttesen félmillió négyzet- méter parkettát akartaik gyártani. —- Kinek szállítanak? — A mozaikot illetően kooperálnunk az Országos Gumiipari Vállalattal: a gyártott mennyiség feléhez o adja a gumialátétet, másik- felére maga ragasztja. Házgyárak használják e termékeket, a normál parkettát pedig a pesti, miskolci, egei-- salgótarjáni TÜZÉP-ek rendelik. Örvendetes, hogy a LIGNIMPEX közvetítésével megkötöttük már első exportunkat: Olaszországba szállítunk majd 12,5 ezer négyzet- méter mozaikparkettát, gumialátét nélkül. Mialatt búcsúzunk, a tágas udvarra újabb farakománr erkezik, — nyilván valamelyik „részvényestől”. A' társulás értelmében ugyanis nemcsak a gyár létesítése volt közös, nemcsak a termelés, értékesítés iiasznán, hanem az anyagellátás gondjain is osztoznál:. Gyónj Gyula 1970. november V., kesítt
