Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-20 / 272. szám

Heves megye 1971-ben tér át a föídnyiivántartás hektárrendszerére — Négyszögölről a méterre — A holdról a hektárra Heves megyében 1971-ben fejezik be az állami földnyil­vántartás rendszerének kor­szerűsítésével kapcsolatosan a négyszögölről a négyzet­méterre, illetőleg a holdról a hektárra való áttérést. Az a közel négyesztendős prog­ram, amely 1969-ben vette kezdetét, hogy 1972—73-ra befejezést nyerjen és amely azt célozza, hogy az immá­ron több mint egy évszáza­dos nyilvántartási rendszer korszerűvé, modernné váll- jon, — ezekben a hetekben, hónapokban már nagy erő­vel folyik szerte az ország­ban. Az állami földnyilvántar­tás a nemzeti földvagyon lel­tára, s mint ilyen, átfogó tá­jékoztatást ad a mezőgazda­ság legfontosabb termelő- eszközének, a földnek az ál­lagáról és változásának ala­kulásáról. Ezt az igényt azonban manapság már csak korszerű, modern és a tény­leges állapottal egyező or­szágos földnyilvántartás ké­pes kielégíteni. Mindehhez azonban az kelletik, hogy a nyilvántartási munkába be- kapcsolhatóak lehessenek a modern adatfeldolgozó gé­pek. a modem adatfeldolgo­zó gépek programozása miatt is földterületeknek négyzet- méterre (hektárra) való át­számítása is megtörténjen, ugyanakkor megtörténjen a nyilvántartási adatok és a tényleges birtokállapot össz­hangja is. Fel lehet tenni a kérdést: miért kell áttérni a négyzet- méterre és a hektárra, mi­ért nem jó a négyszögöl és a hold? A múlt század köze­pén kialakítót hazai ölrend­szer, amely ilyen formájában egyedül áll a világon, nem a tízes számrendszerre épül, korszerűtlen, elavult mérték- egység. Az adatok összesíté­se, az ezzel kapcsolatos számtani műveletek végre­hajtása körülményes és bo­nyolult, s az ölrendszer nincs összhangban a korszerű fel­mérés és gépi adatfeldolgo­zás követelményeivel sem. Jellemző az anomáliákra: a községek területének felmé­rése már hosszú évtizedek óta méterrendszerben tör­tént és ezt kellett átszámíta­ni a hagyományos és rossz ölrendszerre. De szükségessé teszi az áttérést a mezőgaz­daság területén kialakult széles nemzetközi kapcsolat is, hiszen csak is így lehet­séges a földeket érintő ada­tok — ráfordítás, ' termés- eredményeket, gépesítések stb. — nemzetközi összeha­sonlítása, elemezése. Az áttérés lényegében már 1969-ban megkezdődött, Bé­kés és Győr—Sopron megye egész területe, valamint Pest megye egy része már hektár­ban számol. 1971-ben Heves, Nógrád, Tolna —, hogy csak néhányat említsünk — tér át a hektárszámításra, míg 1972-ben véglegesen befeje­ződik az áttérés. A méter­rendszerű terület nyilvántart tásra tehát fokozatosan, a földnyilvántartási adatok gé­pi feldolgozásával párhuza­mosan térünk át. A négy esztendő csak első pillanatra tűnik hosszú időnek, hiszen csak mintegy tízmillió adat, a kataszteri tiszta jövedelem kiszámításával együtt több mint 30 millió bonyolult számtani műveletet kell megoldani, feldolgozni. A négyzetméterre, hektár­ra való folyamatos áttérésről egyébként a járási földhiva­talok tájékoztatják a lakos­ságot, az érintett szerveket. Minden problémával a föld­hivatalokhoz, illetőleg a ta­nácsokhoz lehet és kell kell fordulni, mert a négyszögöl­ről a méterrendszerre való áttérés során sehol és senkit nem érhet jogsérelem. (Gyurkó) MM Meteorológiai csomag Az emberi magatartás és az időjárás Népújságunk hírül adta, hogy Zaránk község határá­ban „meteorológiai csoma­got” találtak. Nem tudják, mit kezdjenek vele. Megtalá­lója értesítette a Meteorok; giai Intézetet, de választ nem kapott. Mi a rendeltetése egy ilyen műszernek? Hogv került Zaránk határába? A Földünket körülvevő légkör alsó rétegében, az úgynevezett troposzférában zajlik le legtöbb légköri je­lenség. Itt képződik a csa­padék, vándorolnak a fel­hők, zúgnak tova a zivata­rok. Napjaink szomorú ese­ményei, — gondolunk a pa­kisztáni ciklonra, s nyomá­ban támadt szökőárra, — végzetesen tanúsítják, hogy az emberiség életére, va­gyonbiztonságára nézve sors­döntő az időjárás megbízha­tó előrejelzése. Egy magyar származású amerikai matematikus írja: „A világon a legnehezeb­ben előre jelezhető jelenség az emberi magatartás és az időjárás”. Az orvosi tudomány na­gyon idős, s a rák gyógyítá­sa mégsem megoldott: A me­teorológia, mint előrejelző tudományos tevékenység, sok­kal fiatalabb. A színes adásra készülnek A tv stúdió­jában színes filmet forgatnak. A forgatókönyv Thomas Mann Lujzi című kisregénye alapján készült. Rendező: Bzőnyi G. Sándor. Ké­pünkön: Máté Erzsi a film ,egyik jelenetében. (MTI-foto — Benkő Imre) Magyarországon éppen 100 éves. V'óta is sokat fejlődött. Va­lamikor a „barométer”. a legsúlymérő volt az előre­jelző szakember kezében a legmegbízhatóbb műszer. (Nekem ma is a szobámban levő aneroid mond legtöb­bet). Persze, meteorológusa­ink hamar felismerték, hogy a légkör magasabb rétegei fizikai állapotának az isme­retével jobb prognózist ad­hatnának. Ezt a feladatot végzi a megtalált meteorológiai cso­mag. mely az úgynevezett „rádiószondák” egy fajtája lehet. A Meteorológiaj Intézet pestlőrinci telepéről közel 20 éve új műszert állítottak a meteorológia szolgálatába. Minden éjjel 2 m átmérőjű léggömb emelkedik a ma­gasba. Az éjjeli járókelők előtt egy kis imbolygó lám­pa a felbocsátás után per­cekig látható. A lámpát táv­csővel figyelik. Kis számí­tással a magasban uralkodó szél irányát és sebességét lehet vele rögzíteni. Már ez az eredmény is fontos tám­pont a reggel induló repülők részére. Alulról nem látszik, hogy a léggömb kisebb dobozt szállít felfelé, mely értékes műsze­reket tartalmaz. Rádiókészü­lék ez, amely 3 méter hosszú antennával együtt a lég­gömbhöz van erősítve. E ké­szülék a % rádiószonda — olyan adóállomás, mint a nagyobb műsorszórók, de ha­tótávolsága kisebb, kb. 100 km körzetig terjed. A kis dobozba nem is egy, de há­rom kis rádióadó van be­építve. Működésüket egy for­gó szélkanál másodpercen­ként 4—5-ször be- és kikap­csolja. A felbocsátás helyé­ről a szonda útját vevőké­szülékekkel kísérik. A három állomásról szaporán csipogó hangokat kapunk. Közülük egy a hőmérsékletet, egy a légnedvességet, egy pedig a légnyomást. közvetíti. Ezeket a vevő más-más hullámhosz­szon fogja. Érdekességük ezek működésének, hogy az egyes hullámhosszak nem állandóak. Változnak a' hő­mérséklet, a légnyomás, a légköri nedvességgel együtt. Első teendő: álljunk rá az egyes hullámhosszakra. de figyeljünk egyet ezek közül. A szonda emelkedésével vál­tozik (általában süllyed) pl. a hőmérséklet, ezzel együtt a hullámhossz is. Ha hall­gatni akarjuk folyamatosan, az eredetileg ráhangolt ve­vőkészülék gombját forgat­nunk kell, mintha különböző állomásokat keresnénk. Hogy e változást rögzíthessük, a rádióállomás táblázatára a műsoradók neve helyett hő­mérséklet-beosztást írunk, — íme mértük a változó hő­mérsékletet. Hasonlóképpen követhet­jük a másik két felvevővel a légnyomást és a páratarta­lom változását is. A légnyo­más értékéből a magasságra következtethetünk. A lég­gömb egy óra leforgása alatt jóval a troposzféra fölé, 20— 25 km magasságba is fel­emelkedik. E magasságban már 14-szer ritkább a leve­gő, a léggömb erősen kiter­jed. A hőmérséklet igen ala­csony, —30 —40 fok. A lég­gömb gumija csontkemény­re fagy, majd elpukkan. A rádiószonda ejtőernyője ki­nyílik, a műszer esni kezd, amíg földet nem ér. E szor­galmas rádiószonda lefelé is jelzi a környezete fizikai ál­lapotát. Bárhová esik, hivatását teljesítette. A pestlőrinci központ gyor­san közli az észlelést mind a Meteorológiai Intézettel, mind a repülőállomással, ahol az adatok feldolgozása, értékelése következik. Az tiralkodó ÉNY-i szél legtöbb szondát az Alföld felé sodorja. Ritkán kerül a szomszéd országokba. (Vi­szont érkeztek már rádió­szondák a Szovjetunióból, Ausztriából és Csehszlová­kiából is hazánkba). A felbocsátott műszerek körülbelül 80 százaléka visz- szakerül a Jvleteorológiai In­tézethez. A megtalált műszer a megtaláló részére értékte­len, de az intézet kisebb fel­újítással újra használhatja. A rádiószondára kis levélke van erősítve, mely figyel­mezteti a megtalálót, hogy a műszert adja be a helyi ta­nácshoz, ahonnan a Meteoro­lógiai Intézethez továbbítják. (Budapest, I., Kitaibel Pál u. 2. szám). Assódy János: XVI. A1 Capone több mint 100 millió dollárra rúgó va­gyonnal rendelkezett, s meg­szervezte az első országos gengszterkonferenciát, ame­lyen huszonhárom alvezére jelent meg. Ezek közül húsz­nak gyémántkő vés aranyövet ajándékozott. A másik há­rom — golyót kapott. Még aznap. „Ezek az «jvak árulók voltak!” — jel-ynu-íte ki Al Capone bizonyos p»d»g'>giai célzattal; ezzel az ügy !e is zárult. Az amerikai igazságszol­gáltatás, egyéb híján, jove- deiemeltitkolásért és adó­csalásért emelt vádat Al Ca­pone ellen. Csak így sikerült elszigetelnie ezt a szuperbű­nözőt á társadalomtól. Al Capone könyvelési naplói voltak az egyedüli tanúk, amelyeknek „elnémítását” a bandavezér szem elöl té­vesztette... Al Capone 1931- ben került börtönbe, 1939- ben szabadult, 1947 január­jában pedig természetes ha­lai tett pontot életére ... ' 12. „Camorra’’, „Mauo JNera’, „Ma Hi a” Colossi-mo, Torrio és Al Capone félelmetes bandave­zérek utódai szintén olaszok voltak: Lucky Luciano, Frank Costello, Albert Anas­tasia, Vitone Genovese. E je­lenség magyarázatát a múlt­ban, a szicíliai titkos szerve­zetek eredetében kali keres­ni. Aki felvételét kérte a Camorrába, előbb piciotto, azaz jelölt lett. A banda teljes jogú tagjává csak az­után válhatott, miután tanú­jelét adta bátorságának; te­hát miután meggyilkolta azt a személyt, akit a banda íő- Bökei kra&Sfefa. Sa -srae nem adódott lehetőség, una tiratá-ra kényszerítették, vagyis egyfajta párbajt kel­lett vívnia valamelyik társá­val. Sok évi ellenőrzés után a piciottó-t vechi-vé avatták a régi tagok előtt, esküt kel­lett tennie, hogy örök ellen­sége lesz a hatóságoknak, hogy semmilyen kapcsolata nincs a rendőrséggel, s hogy soha nem fogja feljelenteni a tolvajokat. Lambroso leírja a Camorra egyik tagjának esetét, akit feleltesei arra kényszeri tet­tek, hogy ölje meg legjobb larátjái.. Tudta, hogy a szer­vezet v ~'.:<-&yelme alól nincs kibúvó, s ezért megkérte barátját, hogy válasszon: melyik iiálálneimet tartja el­viselhetőbbnek. Ez a kole­rát választotta (Nápolyban éppen kolerajárvány dühön­gött). Ráfeküdt egy alig va­lamivel előbb meghalt ágyáé­ra; a hullaszállítók összeté­vesztették a halottal s a kö­zös sírba vetették. Sikerült ebből -a 53» kolból, ámde nem Camor- rától, amely őt is, barátját is meggyilkolta. A Manó Nera (Fekete kéz), a Maffia e hajtása, nem je­lentős szervezet. Minden vá­rosban néhány tagja van, akik együttesen követnek el különböző bűncselekménye­ket, a gyilkosságtól a zsaro­lásig. A Fekete kéz égisze alatt szerveztek bandákat az Egyesült Államokba és Dél- Amerikába emigrált olaszok is. E bűnszövetkezetnek a Maffiáéval és a Camorráé- val azonos módszerei és te­vékenysége bőséges téma- forrást jelentettek a század­előn a detektívregények és filmek számára. Napjaink legjelentősebb nemzetközi titkos szervezete kétségkívül a Maffia. Mint­hogy e bűnszövetkezet prob­lémája nemzetközi jelentő­séggel bírt, az Interpol, a szervezett bűnözéssel kap­csolatban, 1962 novemberé­ben Párizsban tartott tudo­mányos ülésszakának kereté­ben megvitatta „A titkos tár­saságok' befolyása a bűnözés­re” című témát. A Mafíia- akciónak nemzetközi követ­kezményeit, éppen e vita alapján, az alábbiakban vá­zoljuk. * A Maffia már az olasz egység megvalósítása előtt létezett Szicíliában. Elneve­zésének eredetével kapcso­latban különböző feltevések születtek. A legelfogadha­tóbb, hogy a Maffia az arab „maha” (kőpince) szóból köl­csönözte a nevét, mert tag­jai rendszerint a. Trapani kóngéfct barlangokban tek össze, hogy előkészítsék akcióikat. Ugyancsak ide rej­tőztek el a banda tagjai a hatóságok elől. A Maffia ve­zetői a bravik, egyszerű tag­jai pedig a maííiosik. Szicíliában még a XX. szá­zad elejétől kezdve minden községnek megvolt a maga „maffio”-csoportja. Ezeket egy vagy több ’ főnök vezet­te, akik maguk is aiá voltak rendelve egy magasabb ran­gú vezetőnek. Korunkban a Maffia — akárcsak az USA- ban működő gerrgszterban- dák — az ipari és kereske­delmi vállalatok „védnöke” lett. terrorizálta a tömege­ket, sztrájktörőket szállított az üzemeknek (ami egyéb­ként nagyon jól jövedelme­ző foglalkozás). Ilyen tevé­kenységet nem lehetett kifej­teni erőszak, magán a szer­vezeten belül elkövetett gyilkosságok nélkül Ezek elkerülhetetlen következmé­nyei a hatalomért folytatott belső harcnak. Az amerikai kontinensre menekült „maf- fiosi”-k és „bravi”-k révén a Maffia gyökeret vert az Egyesült Államokban is. 13. „Cosa nostra” A „hallgatás összeesküvé­sét”, amely az Egyesült Ál­lamokban működő titkos bűnszövetkezetek körül kia­lakult, csak 1962-ben sike­rült megtörni. — W-olutd&wki. A rádiószondák forradal­masították a meteorológiai kutatást. Az utóbbi évtized­ben ezeket továbbfejlesztet­ték. nagyságuk nőtt, felbo­csátásuk szaporodott. De a nagyobb területre és hosz- szabb időre történő előrejel­zést napjainkban a meteoro- iógiai mesterséges holdak biztosítják, melyek észlelési adatait a budapesti intézet is rendszeresen megkapja. Dr. Zétényi Endre PECH

Next

/
Thumbnails
Contents