Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-10 / 238. szám

KOSSUTH S Í0 Lányok, asszonyok fc.iü Zenekari muzsika #,S8 Katonadalok HM5 a kék kagyló. Rádiójáték 10 49 opei etirészletek 11.03 Lemezmúzeum 12.26 Zenei anyanyelvűnk 12.30 Melódiákoktól 13.55 Olvasmányélmények 11.05 Kórus pódium 11 ‘ití Kis magyar néprajz 14.23 Üj Zenei Újság- / 15.20 Csak fiataloknak! lb.Oü Opercttrészletek 16.20 Budapest — Berlin 18.30 CigánydaloR 13.23 Éneklésről, dzsesszröl 2).10 így láttam Párizst 21.31 Népdalok 22 20 Táncoljunk! 0.10 Melódiakoktél PETŐFI *.05 Népi zene 9.4ö válaszolunk hallgatóink­nak! 11.30 Könyvszemle ls.flo Beethoven-müvek 12.30 Operacslllagok — operaslágerck 13.03 Az Iskolakapu előtt... 13.13 Locatelli: F-dúr hegedűverseny 13.10 Orvosi tanácsok 14.00 Napraforgó 15.00 Közvetítés bajnoki labda­rúgó-mérkőzésekről 15.30 Bolgár indulók 15.30 Falvakban, mezőkön 16.05 Közvetítés bajnoki labda­rúgó-mérkőzésekről 15.20 Az élő népdal 16.30 A hét műsorából 13.45 Dr. Jabn Ferencről 18.10 Húszas stúdió * 19.08 Zenekari hangverseny 30.53 Puskin: Ruszlán és Ludmilla. Rádióváltozat tl.55 Opercttrészletek 32.18 Folyóiratszemlé 22.33 Eisler műveiből 33.13 Régi olasz operákból MAGYAR 9.00 Riportfilm 9.20 Radar 9.50 Mozart: g-moll szimfónia 10.10 Maigret felügyelő . .. A nyerő tikett 11.00 Magyarázom a jövőnket... 10. Munkaerő 11.03 Az üzemi demokráciáról 15.00 Mélyhűtött szerelem. Magyarul beszélő NSZK tv-film 16.20 Reklámműsor 16.25 Hírek 16.30 Móra: Kincskereső kis- ködmön. 1. A körtemuzsika 16.55 Közvetítés a Csepel— Diósgyőri VTK bajnoki labdarúgó-mérkőzésről 18.50 Mai. latin-amerikai lira 19.15 Cicavízió ... 19.30 Tv-híradó 30.00 A vád tanúja. (Amerikai film) 31.55 Bartók emlékére. Közvetí­tés az Erkel Színházból 22.20 Tv-híradó fllNHfiz Egerben, délután 3 óraikor; ADASHIBA (Móricz ifjúsági bérlet) Este 7 órakor: ADASHIBA (Ka ton a-bérlet) ÜGYELET Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 1 óráig ■ Bajcsy-Zsillnszky utcai rendelő­ben. (Telefon: ll-lO.) Gyermekorvosi ügyelet szom­baton 16 órától 17.30 óráig, va­sárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig. Délután 16 órától 17.30 óráig az Alkotmány utcai ren­delőben. (Telefon: 17-74.) Rende­lési Időn kívül az általános or­vosi ügyeletén (Bajcsy-Zsi- llnszky utca). Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig a Balcsy- ZsiUnszky utcában. Gyöngyösön: szombaton M órától Bétfő reggel 1 óráig. Az orvosi ügyelet helye: Jókai ut­ca 41. szám. Telefon: 17-Í7. I Gyermekorvosi ügyelet: vasár­nap délelőtt tO órától 12 óráig a Puskin utcában. (Telefon: 16-36, 16-44.) Hatvanban: szombaton IS órá­tól hétfő reggel 7 óráig a ren­delőintézetben. (Telefon: 10-04.) 1 .■Munkatársaink kültöldöi. Skandináviai átinapló XII. Találkozás a finn KtSZ-szel Ennél büszkébb hattyút élelemben nem láttam még Július 30. A FINNAIR légiforgalmi társaság ■ ma reggel közölte, hogy sajnos, nem tudják el­intézni a repülőjegy regiszt­rálását Leningrádtól Buda­pestig, csupán egy várakozó­jegyet adhatnak, s ha lesz hely a gépen, hazarepülhe­tek... Jól nézek ki! Felhí­vom gyorsan helsinki követ­ségünket, ahol megnyugtat­nak: — Olyan eset még nem volt, hogy Leningrádból „telt házzal” indult volna gép Bu­dapestre. Utazzon csak nyu­godtan. Ez is valami. S elindultunk az utolsó program után, felülve a vá­rosnéző, 3T jelzésű villamos­ra. Ez a villamos egy nyol­cast ír le Helsinkiben, s út­jába esik valahány, érdemes látnivaló. Egy magnetofon több nyelven ismerteti a ne­vezetességeket. Elhaladunk a templomra emlékeztető nem­zeti -múzeum mellett, végig a Mannerheim sugárúton, az­tán elkanyarodunk az olim­piai stadion előtt, s nemso­kára kiszállunk egy modern épület mellett. Itt székel töb­bek között a Finn Kommu­nista Ifjúsági Szövetség köz­ponti bizottsága. A főtitkár, Pekka Saarnio fogad. A 25 esztendős fiatalember — itt ugyanis természetes követelmény, hogy a fiata­lok szervezetét fiatalok irá­nyítsák ... — funkciója mel­lett egyetemi hallgató. A szer­vezet munkájáról faggatom. — A Finn Kommunista If­júsági Szövetség jelenleg kö­rülbelül 25 ezer tagot szám­lál. Munkánk igen nehéz, és felelősségteljes, hiszen mel­lettünk még sok más. politi­kai és ideológiai szemlélet­ben sokban különböző ifjúsá­gi szervezet működik Suomi- ban. Persze hozzáteszem, hogy a mai szituációban könnyebb a dolgunk, hiszen a szocia­lista gondolkodás egyre in­kább tért hódít a fiatalok között. Az utóbbi években azonban — bár ez rrtég nem lenne baj — igen sok diák lépett a szervezetbe, azonban a munkásfiatalok száma nem szaporodott. Itt még sok a tennivalónk, elsősorban a Fit»** EGRI VÖRÖS CSILLAGy (Telefon: 22-33) Délután fél 4, fél 6, és este 8 órakor. Kaleidoszkóp Színes angol—amerikai film EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Délután fél 4 órakor. Kisfilmek kedvelőinek: Gusztáv-sorozat Délután fél 6 és fél 8 órakor. Dajkamesék hölgyeknek Színes amerikai- film GYÖNGYÖSI PUSKIN: Oníbaba GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Egy kínai viszontagságai Kínában HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Dél csillaga HATVANI KOSSUTH: Vadölő FÜZESABONY: Banditák hálójában PÉTÉ RVÁSÁRA: ’’rr'^r"‘ ■^a^SSLSF — ­felvilágosítás, az Ideológia népszerűsítése, megértelose területén. Ugyanakkor hoz- . záteszem, hogy búr számban kevesebben vannak, politikai aktivitásúk, ütőképességük és fejlődőképességük sokkul na­gyobb. Finnországban egyéb­ként tizenöt megyei szerve­zetünk dolgozik a központi bizottság irányításával. Pekka Saarnio elmondta még, hogy az ősz folyamán a munkásfiatalok számára szemináriumot szerveznek, Engels-szeminárium néven. — Ezzel a programmal zárjuk a Lenin-ünnepeket. Szó lesz itt a .lenini külpoli­tika elveiről, a szocialista or­szágok külpolitikájáról, a proletár internacionalizmus kérdéseiről. A szeminárium­ra a finnországi előadók mel­lett meghívtunk a Szovjet­unióból és az NDK-ból is előadókat. — Milyen nehézségekkel küzd jelenleg a szervezet? — 'Például anyagi problé­máink sok gondot jelentenek a különböző akciók megszer­vezésében. Aztán a munkás- fiatalok képzésére igen fon­tos lenne egy iskolát nyit­ni. Ügy szeretnénk, ha a mun­kahelyük közelében lenne az iskola. Nemrégiben alapítot­tak például egy gépgyárat. Gyakran ellátogatunk az építkezésekhez, és kampányt indítunk egy. Oktatási bázis megteremtéséért. — Mi a véleménye a ma­gyar ifjúsági mozgalomról? — A rendszeres informá­ciócsere, a gyakori látogatá­sok révén sikerült 'alaposab- ban megismerni a magyar KISZ munkáját. A magas fo­kú szervezettség igen nagy eredményekre teszi alkal­massá. Mindenütt ott van, s konk­rét, hatásos politikai mun­kát végez. Igen nehéz a mi munkánk­kal összehasonlítani, hiszen más, megfelelőbb körülmé­nyek közölt végzik munkáju­kul. á/.r.munki a a legfonto­sabb a jó» együttműködés, hiszen céljaink közösek. Vé- lértr’ny különbségek termé­szetesen akadnak, de koránt­sem teremtenek-áthidalhatat­lan szakadékot. Az a lényeg, hogy a marxizmus eszméi alapján egyesítsük erőinket az imperializmus ellen., — Milyen az együttműkö­dés más finnországi ifjúsági szervezetekkel ? — Főleg a szociáldemokra­tákkal tudunk jól dolgozni, de a' haladó liberálisokra is támaszkodhatunk a legfon­tosabb kérdésekben. Például az európai biztonsági konfe­rencia előkészítésében mi is részt vészünk, s a konferen­cia összehívásának alapgon­dolatát valamennyi haladó fiatal is magáévá teszi. i~ Divatok? — Természetes, hogy a fiatalok szívesen mennek a divat után. - Ha politikai di­vatra gondol, az már nehe- níbb. Manapság például po­ntikai divatszámba megy ná lünk az anarchizmus, a szer vezetlenség. Aztán akad még a fiatalok között trockista, maoista csoportosulás is, de ezek száma olyan csekély, hogy nem jelent különösebb gondot, nagyobb veszélyt. Azt is elmondhatom még, hogy kevés gondot okoznak az er kölcsi problémák. Ilyenekkel inkább a felnőttek körében találkozunk. Búcsúzóul Pekka Saarnio megajándékozott a „Terra” című ifjúsági lap egy példá­nyával, melynek valamikor ő is szerkesztője volt, és a Finn Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlajával. S ter­mészetesen üdvözletét küldte a Heves megyei kommunista fiataloknak, melyet most át is adok. Ká.tai Gábor (Befejező rész: Természete­sen: viszontlátásra!) A oamnirtérleket bfiolVTiso o »én ***ő * A film feketedését *ok té­nyező befolyásolja. Maga az emulzió is lehet kemény no;- diái, vagy lágy jellegű. Általá­ban a kevésbé érzékeny filmek, mint pl. a 10. vagy 1« dines-k. egészen kemény jellegűek, míg a 271 dinv-sek kimondottan lá­gyak. Erre mór a felvételnél es az előhívásnál is gondolnunk kell. ( Nagy fényellentéteket mutató témákat ne fényképezzünk ép­pen ezért alacsony érzékenyéé- , gü filmre. De ellentét nélküli, lapos témáknál sem kísérletez­zünk kimondottan lágy jellegű filmmel, ha eredményt aka­runk elérni Hogy a feketedés valójában milyen lesz azt. <iz emulzió iel- legén kívül az előhívás dönti el. Az előhívó hatóanyaga, a hi­vó töménysége. * hőfoka és ieg- főképoen a hívás ideje. Arról már szóltunk hogy vannak lágyan 0 és keményen , dolgozó hívóanyagok. Mint pl. a melói és hidrokinon. A ket­tő keveréke normál hatású. De ugyanaz a hívóauyag más feketedést okoz töményebb vagy hígabb oldatban. A rocn­uái pi. 40-szeres hígítás m. - *etí szinte kéményen, 2t>v -~e hígítással kimondottan iági: • ;.t dolgozik. Vegyük figyelembe azt i:, hogy alacsony Hőfokon majd­nem minden hivo^nyag ke.1 .­nyebb, magasabb hömérstk ten lágy abb üknél e.*5dm->n • . Kivéielek persze v .•unak. . . hidrokinon pl. 21 IV.k gyengén \ r ,y C'é doIgoztk. Vann :'■»k v .szon: o hívüösíZLaui'árok. a;pÖ?y..l: ; fok me i i ei t h ívnak o p i; A recept eh he ' • m;-. dnem den esetben mt-geiő- ,'.k r, .kedvezőbb hívási hő ... t • . tét. ami repttefeijiri»:. TC vJ* 1 Tartsuk inagtír}-:-':>¥ ? ü riumokbar vagy a • k'/:.ÍQ4rleírz:U, ' e:r-­hívási hőmtr-ékleth •** A ganunaérték s e ! legnagyobb ie!en:.őé?c i 'v időnek van Ugyan'.zv.' V val hívhatunk egy flirret 7 gammára de 1 vagv 12" mára is. kimondot U>n a ív idő m fghosvz.abbü ásávai. ú \ minden hívóval n-r ze. A v - d v-féle sós hívóvalv ni inv -» alacsony gammaé1 iAkeL kam-A De azért itt is elég nagv f***- - tedésbeli különbségeket ér­hetünk el a hívás) idő vé-íi* tatásával. Nagy általánosságban a «• -r által megadott vagv az elő' vóreceptben körvonalazott hő­mérsékleten és hívási idő akut normál negatívot kapunk. Hí ennél láeyabbat akarunk, ko:* rövldebb.ha viszont kom - nvebt^ nesatív a célunk, ak- > hosszabb ideig hívjuk. Ha nem akarunk sok bosszú­ságot okozni magunknak, akkor mindig ugyanazt, a filmet és előhívót használjuk. Legalábbis eleinte. Körmendi Károly Gyöngyösi gimnázium évkönyve Túl vagyunk már a tanév­zárón, eléggé elhalványodott már az új tanév első nap­jának emléke is, de amióta nyomdai kapacitás hiányával kell számolnunk, mostanában már szinte törvényszerű, hogy az iskolai évkönyvek csak késve látnak napvilágot. A gyöngyösi II. számú Álta­lános Gimnázium értesítője így lett' napjainkban friss ki­advány. i Az érdeklődés iránta még­sem csökkent. Ennek egyik oka a benne foglalt írások, dolgozatok, tanulmányok té­mája, gondolatgazdagsága, friss szellemé. A bevezető írás dr. Fülöp Lajos igazgató tollából, szár­mazik. Oldott mondatokkal, • bensőséges közvetlenséggel summázza itt az eltelt tanév jelentőségét, a politikai év­fordulók eszmei nevelő ere­jét, s egyben búcsúztatta is azt az intézetet, ami „csak” négy éven át működött társ­bérletben, de a legnagyobb összhangban, a IV. sz. Álta­lános Iskola épületében. Olvashatunk a felszabadu­lás utáni évek kulturális ese­ményeiről - érdekes tanul­mányt, ugyanennek az idő­szaknak az irodalmában je­lentkező lenini eszmékről, majd emlékezést az atyai ba­rátnak tartott, jó ismerős Váci Mihály költői és emberi tartásáról. Berze Nagy János, az intézet névadója mint pe­dagógus ismerhető meg a ró­la szóló írásból. Végül egy fi­gyelemre méltó munka Taci­tus emberábrázoló művésze­téről. Ezt követően jnár az isko­lai év eseményei sorakoznak egymás után Krónikába illő hűséggel és részletességgel. Az ifjúsági szervezetek sok­oldalú tevékenysége mellett a fiatalok sporteredményei­ről is bőségesen esik szó. De nenj hiányzik néhány kötet­lenebb foglalkozás vagy ösz- szejovetel emléke sem az értesítőből, hogy végül köz­readja a tanárok és a diá­kok névsorát, | az utóbbiak­nak a tantárgyanként elért kalkulusait is. Ezekből kitű­nik, hogy sem az ötösöket nem adták könnyen ebben a gimnáziumban, sem az elég­telent — könnyelműen. En­nek ellenére az érettségizett fiatalok közül senki sem ka­pott egyetlen elégtelent sem, a kitűnők száma viszont 15 volt, a jeleseké 19. Ez a két kategória pedig az összes érettségiző 62 fiatalnak több mint a felét adja. Az évkönyv vonzza az ér­deklődést, és ébren is tartja azt. (Úmf) JWW/^rtVWlW/IWWW)WWVSW.VyWWVVVWir^WW)<WWVWrtWlW)VWWW6t.WWVWWJ iWWVyVéVíVWá* déssel nézte a pálya mellett, az jj.tcán elhaladó gyászme­netet. Levette a sapkáját, és csak akkor játszott tovább, amikor a menet már eltűnt. Később, a klubházban Shaw így szólt hozzá: — Igazán na­gyon szép gesztust láttam az imént öntől. — Mire gondol? — Hát, hogy az előbb le­vette a sapkáját és tisztelet­tel állt, amíg a gyászmenet elhaladt. — Ja, úgy —■ sóhajtott a golf játékos. — A jövő hó­napban lettünk volna 26 éve házasok. Tehetség Mély gyász BERNARD SHAW, (1856— 1950) a modern szatirikus vígjáték legnagyobb mestere, golfot játszott egy ismerősé­vel. A játék egyik különösen izgalmas szakaszában az is­merős hirtelen abbahagyta a játékot, és mély meguleui­ARNOLD BÖCKLIN (1827 —1901), svájci festő egyszer összeismerkedett egy öreg emberrel, aki irdatlan meny- nyiségű alkoholt volt képes fogyasztani. A nagy festő csodálkozva kérdezte az öre­get, hogy hol tanult meg ennyit livrii. — Megtanulni ezt nem le­het! — válaszolta az öreg. Ez éppen olyan adottság, mint a í«stéi tehetség. __ N épszerűség MARK TWAIN (1835— 1910), a kiváló amerikai író rendkívül népszerű volt ha­zájában. Hetvenedik születés­napján tisztelőinek egész se­rege kereste fel őt, hogy jó­kívánságait tolmácsolja. Egy fiatal, de már sikeres újság­író megkérdezte a nagy hu­moristát, hogy életének mely pillanatában érezte át a letj- inkább, mekkora hírnévnek örvend. Mark Twain nem sokáig kérette magát, és elmesélte: — „Egyszer késő éjjel ér­tem haza. Csengettem, de a feleségem egy keveset várni hagyott. Amint a házam előtt várakoztam, elfogott egy na­gyon is embert szükségletér­zet. Abban a pillanatban el­haladt a hátam mögött egy derék cowboy. Kemény kezé­vel ráveregetett a váltamra, de úgy, hogy még két hét után is fellelhetők voltak a véraláfutásos nyomok, majd mély megvetéssel, megbot- ránko^va így s*óU; _ — „Ember, hát egyáltalán nem szégyelled magad! Pont itt, Mark Twain háza előtt? Útmutatás MAX SCHELER (J875— 1928), híres német filozófus professzor előadásaiban rend­kívül mereven síkraszállt a hagyományos erkölcsért, azonban — s ez köztudott volt róla — nem ezen er­kölcs szerint élt. Egy fiatat pap hallgatója (akiből ké­sőbb Németország érseke lett) egyszer megkérdezte tőle: — Hogyan tudja a profesz- szor úr összeegyeztetni a ta­nításait és a magánéletét? Scheler így válaszolt: — Látott-e már ön olyan útjelzőt, amely azon az úton jár, amelyet mutat? (E. R.) líHO. október ífl.. szem*»*

Next

/
Thumbnails
Contents