Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-09 / 237. szám

Szervezeti korszerűsítés az élelmezési iparban Önállósítás, összevonás Válíaiaiok és gazdaságok közös társulásai AZ ELMÚLT KÉT ÉS FÉL ÉV TAPASZTALATAI azt mutatják, hogy az új gazda­ságirányítási rendszer alap­vetően érintette az élelmi - szeripari vállalatok tevé­kenységét. Az új gazdasági mechanizmust megelőző idő­szakban kialakított vállalati szervezetek már sok szem­pontból nem felelnek megi u/ új követelményeknek, ezért korszerűsítésükre' kerül sor. Erről dr. Lénárt Lajos mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes az MTI munkatársának elmondotta: — A jövőben az eddiginél is jobban érvényre akarjuk juttatni' a gazdaságirányítási rendszer elveit, jó elgondolá­sait. Abból indulunk ki, hogy a mezőgazdasági nyersanyag­termelő és élelmiszeripari fel­dolgozó üzemek kapcsolatá­nak szorosabbra fűzésével kell javítani az élelmiszer­. ipari termelés hatékonyságát. A szervezeti korszerűsítéssel a jelenleg még meglevő és indokolatlan monopol pozí­ciókat is megszüntetjük, to­vábbá elősegítjük a vállala­tok közötti egészséges ver­seny kiszélesítését. Már elöl­járóban le kell szögezni: a szervezeti korszerűsítés nem járhat az állami akkumulá­ció csökkenésével, a költség- vetéssel szemben támasztott igények növekedésével., Az élelmiszergazdaság vál­lalatait három csoportba so­roltuk. Az egyikben a teljes­körű önállósítás már megva- i lósítható, a másikban — át­meneti kategóriaként — a tröszti szervezet kialakítása az indokolt, a harmadikban pedig lényegében nem terve­zünk változást, mert azt nem tartjuk időszerűnek. A baromfiipar, a pincegaz­daságok és a konzervipar teljes körű decentralizálásá­ra megérettek a gazdasági feltételek. Ezért e területe­ken megszüntetjük az orszá­gos vállalat központokat — illetőleg a konzerviparban a trösztöt — és a vállalatot „önállósítjuk”. A baromfi- . iparban 8; a pincegazdasá­goknál 5, a konzerviparban pedig 15 önálló vállalat lé­tesül. A borgazdaság terüle­tén a Tokaj-hegyaljai Álla­mi Gazdaság és a helyi pin­cegazdaság összevonásával létrehozzuk a Tokaj-hegyal­jai Borgazdasági Kombiná­tot. — Az önállósított vállala­toknak és a mezőgazdasági nagyüzemeknek javasoljuk: hasonlóan hozzanak létre egy-egy közös vállalatot, • amelynek keretében koordi­nálni lehet a belföldi ellátást, az egységes műszaki fejlesz­tési irányelvek kialakítását, a külkereskedelmi tevékenysé­get stb. — A második csoportba tartozik a dohány-, a cukor-, a sör-, valamint a szesz- es likőripari Ezekben az ag„ : - tokban a teljes körű öpáu«.- sítás ma még nem valósit ív ■ to meg. Ttt niég szükség vsa ,ig.y olyan szervezetre, a.- a fejlesztési, az ellátási ke­désekben széles jogkör; • rendelkezik. A dohányipar ban i. a cukoriparban W. i söriparban 4. a szesz-likói iparban 5. jogilag önálló vállalat jön létre — erős. - irányítás alatt. A trösztök alapító határozata szert! rt például köteiező lesz az igaz gatótanács létrehozása. A ta­nácsot döntési hatáskörre1 ruházzák fel az olyan gaz dasági kérdésekben, amelyek több vállalatot érintenek, így pl.: a belső érdekeltségi rendszer kialakítását, a ki­emelt .fejlesztési feladatok megvalósításához szükséges alapok átcsoportosítását, a külkereskedelmi tevékeny - «éggel kapcs’ola1|js belső ér­dekeltségi és elszámolási rendszer kialakítását és egyes speciális iparági fel­adatokat az igazgatótanács döntési hatáskörébe utalják, a tröszt vezetőinek egysze­mélyi döntési hatásköre ugyanakkor jelentősen‘ leszű­kül. A MEGLÉVŐ SZERVEZE­TEK megváltoztatása egyelőre nem indokolt a harmadik csoporthoz tartozó Állatfor­galmi és Húsipari Tröszt, a Gabona Tröszt, a Magyar Édesipar, a Magyar Hűtőipar, a Növényolajipari és Mosó­szergyártó Vállalat; az Élel­miszeripari Gépgyár és Sze­relő Vállalatnál, ahol a szer­vezeti forma jelenleg érvény­re juttatja a lényegesebb ter­meléspolitikai elképzeléseket. A vidéki sertéshizlaldákat, a területileg illetéké« állat- forgalmi és húsipari vállala­toknak adják át. A miniszterhelyettes el­mondotta még, hogy szerve­zeti korszerűsítést (terveznek a Budapest és Vidéke Tej­ipari Vállalatnál, helyette több kisebb vállalat jön léi­re. Vidéken megalakul a Szolnok megyei és a buda­pesti székhellyel a Kö­zép-magyarországi Tejipa­ri Vállalat. A jövedelmező működés feltételeinek -megteremtésé­re a tatai, a székesfehérvári és a pásztói mezőgazdasági gépjavító vállalatokat más vállalatokba olvasszák be. A mezőgazdasági gépalkatrész- ellátás megjavítására az ez­zel foglalkozó MEG ÉV az Agroti őszt irányítása alól a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt irányítása alá ke­rül. Szervezeti korszerűsítésre kerül sor a nádgazdaság te­rületén is, a termelés műsza­ki fejlesztése, a nádvagyon jobb kihasználása, az expón és a belföldi ellátás növelé­se érdekében. Bevallom őszintén: nem •oitam soha mentes a szö- ongástól, ha a televízió ké­jei, vagy az újságok cikkei t nyugati, elsősorban az ímerikai, de akár a nyugat­lémet. vagy éppen valamely pás NATO-ország fegyveres rőinek hadgyakorlatáról ad­uk számot. Sokat és gyakran «szélünk erről, nem vélel- enül, hiszen Vietnamtól a Íözel-Keletig nem békega- ambként érkeznek az ame- ikai vadászbombázók, vagy ■rkezik a fekete-tengeri 6. lotta. Kétségem sem lehet, iogy az Egyesült Államok, le szövetségeseinek hadereje em mond le arról, hogy a ehető legkorszerűbb harcá- zati eszközöket sorakoztassa el és ha kell, használja is .gresszív érdekei szolgálatú­ján. És mi? De, hogyan vagyunk mi megvédve” önmagunk által? kétségtelen, hogy a legna­gyobb védelem a Szovjetunió egyveres ereje, de emellett inmagunkra nem hagyatkoz­na, civilen fogalmazva „ízlés­eién” dolog lenne, gyakorla- ilag azonban sem katonapo- Itikailag, sem internaciona­lista és egyben hazafias kö­telességünk ' szempontjából egyáltalán nem mellőzendő kérdés. Azt tudtam; tudjuk, hogy az esetleges ellenség minden, csak nem lebecsü­lendő ellenfél, de azt is tud­tam. tudjuk, hogy a .szocia­lista tábor fegyveres ereje sem — labdarúgónyelven fo­galmazva — másodosztályú színvonalú. Ám más dolog valamit tudni, s más dolog látni: ta­lán többet beszéltünk az el­lenfél erejéről, mintsem megnyugtatóan a magunké­ról. ! Vagy , legalábbis még nem eleget! Az a sajtótájé­koztató, amin volt szeren­csém részt venni, ezt a „még”-et próbálta nagy- igénnyel és igén pozitív ered­ménnyel csökkenteni. A ma­gasabb egység — ahogy ezt katonai szaknyelven nevezik, egy lövész egység volt: Ügy gondolom, régen ezeket hív­ták gyalogosoknak. —. mert szó szerint is gyalogoltak. Az­tán lett belőlük gépkocsizó lövész, amitől ugyan keve­sebbet kellett gyalogolniuk, de maradt még bőven mit taposniuk, de nem lettek kel­lően védettek még és a gyor­Játsszuak! Játékra invitá­lom a. kedves olvasót. Tisz­tázni kell egy fogalmat. Egy. szót mondok: tanya. • Nos, kinek milyen kép jut az eszébe erről a szóról? . — Az elnökkel szeretnék beszélni. — Nincs1' bent — mondják az adácsi termelőszövetkezet irodáján —. Kint van a ta­nyán. A tanya két-háröm kilo­méterre van a falutól. Az épületcsoport már messziről feltűnik. Az őszi napsütés­ben megfehérlenek a palate­tők. A tanya udvarán meg­állunk. Körülöttünk egysé­ges, mérnöki rendben sora­koznak a sokablakos istálló- épületek. Mind egyfajta épít­kezési formát mutat,, — Igen, egységes terv- alapján építettük ki a ta­nyaközpontot — mondja Sári István, az adácsi Béke Ter­melőszövetkezet elnöke. Tíz éve. 1960-ban kezdtük el az építkezést, afczal a céllal, hogy együtt legyen elhelyez­ve a termelőszövetkezet ál­latállománya. Az állatte- nvészesben két ágazatra fek­tettük a hangsúlyt: a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés­re. Jelenlegi kucúlnacqyen&k; TANYA évi ezerhatszáz hízott sertés előállítását teszik lehetővé. Végigvezet a fiaztatón. A három sertésfiaztató az el­múlt évben készült el. Az első benyomás: hiányzik a sertéstelepekre olyannyira jellemző átható szag. A Ház­iatoknak kiváló a szellőzé­sük. Százhuszonöt koca „gyártja” a malacokat a hiz­lalda részére. A három fiaz- tatót egy-egy munkás látja el. Négyszázötvan kismalac­nak biztosít megfelelő hő­mérsékletet az olajfűtós. — Mermyi idő alatt érik el az átadási súlyt a mala­cok? — Hat és fél hónap alatt. Nyugatnémet tápszerrel etet­jük a sertéseket, így a leg­jobb a súlygyarapodásuk. Szerétnénk a tápszeres ete­tést a szarvasmarha-hizlalás­ban is bevezetni. A kornyék­ben már kipróbálták egy­ket tsz-ben. Ott bevált. Mi is megpróbáljuk, felhasznál­va a szomszédok tapasztala­tait. Átmegyünk a szarvas- marha - ttó '*tk bd. Kel» smu férőhelyes tehénistálló van, négy ember látja el a mun­kát. A gépi fejest már nem említi külön az elnök. Az természetes. A következő épületben a hízómarhákat találjuk. Az elnök egyetlen adatot mond. Huszonhat hi- zómarháért, amelyet Olasz­országba exportáltak, fél mil- .lió forintot kapott a terme­lőszövetkezet. — Mennyi az állattenyész­tés évi termelési értéke? — Tizenkét millió forint. Sajnos a növedéknevelés a nem kifizetődő rovathoz tar­tozott, Sok volt az elhullás, elég magas volt az önkölt­ség. Most, hogy korszerűsí­tettünk. jármit a helyzet, Mi­nél többet fordítunk/ a nö- r endékn evelésre, annál ke­vesebb lesz az önköltség. Nö­vekedik a férőhely, javulnak a körülmények, a tiszta, egészséges környezet ered­ményeként kevesebb az el­hullás, szóval érdemes volt befektetni. Most, hogy elő­térbe került a sertés- és szjarvasmarha-tenyószté' va- m>mni uu£ kwívtáööben tudunk majd termelni és ér­tékesíteni. Megkezdtük az egymillió 200 ezer köbméte­res víztároló építését. Ezer­kétszáz holdat szeretnénk öntözni. A fővezetékeket a föld alatt visszük a táblákig, és hordozható szárnyvezeté­kekből esőztető öntözéssel adunk megfelelő csapadékot, főleg a takarmánynövények­nek. így lesz komplett az ál­lattenyésztő-telep. Biztos ta karmánymennyiség: bizton­ságos állattenyésztés, ez alap­igazság. Két év múlva fejez­zük be a tároló földmunká­ját, s ha a szükség úgy hoz­za, esetleg tovább bővítjük az állattenyésztő-telepet. Még modernebb épületekkel és berendezéssel. kosságra azonban mégis len­ne mód, S olyan takarékos­ság lenne ez, amely kézzel foghatóan is „olcsóbbá” ten­né néphadseregünk fenntar­tását és fejlesztését, ugyan­akkor nagy hasznot hozna — s ez lehetne újabb haszna —, a civil élet számára. A nép­gazdaság számára. A .békés építőmunka szántára! Nem és elsősorban nem­csak a híradástechnika új­donságainak. tapasztalatai­nak polgári átültetésére gon­dolok, bár arra is. De a kor­szerű és hatalmas teherautók, árokásó gépek, konzervdobo­zokhoz' kapcsolható forralú- készlétek, a szállító' targon­cák. a csomagolástechnika, sőt a , ruházkodás egyes ele­mei, módszerei -*■ milliós és i'illéres_ nagyságrendű gépek, vagy felszerelések szolgálhat­nák sorozatgyártásuk miatt is olcsóbban á hadsereg és a polgári élet igényeit egyfor­mán. A nép és hadseregének, a nép és gazdaságának ilyen szoros egysége nagy hasz­not hozna, még több siker­Félelmetés látványt nyújtanak a harcászati rakéták. Lánc­talpas. gyorsan mozgó, kilövő állvánnyal ellátott járműn keresik a célpontot. Robbanószerkezetük atomtöltelct is vihet magával. Tanya. Kinek milyen kép jut eszébe ezzel a szóltál kapcsolatban ma? Vegyük azt a fáradságot, hogy a ro­mantikus képletei behelyet­tesítsük egy gazdasági való­sággal. 1 1910. októl;ex 2., péntek Saj(ótájékoztatő a honvédelem idoMxern kérdéseiről A néphadsereg ereje ugrásszerűen megnövekedett harci felszerelésekkel Is, «melyekkel a magasabb egy- >ég# rendelkezik. A" Jelenlevők .gy tudták meg, hogy a nép­hadsereg magasabb egységei­nek minőségi és mennyiségi fejlődése ugrásszerűen meg- lövekedett, A hadrafogható­ság ideje a régihez lényege­sen» csökkent. Tűzereje pedig cözel hatszor nagyobb terü­let, élőerő és technika lekö- .ésére lett képes. Az atom­fegyvereket is .figyelembe réve. egyszerre a hirosimai atombomba erejének több­szörösét tudja az ellenségre 'údftani. Mint a technikai bemuta- óból is kiderült, a magasabb ,-gységek átfegyverzése lé­nyegében befejeződött, amely ehetővé teszi a győzelem ki- ’ívását a legbonyolultabb és egnehezebb körülmények vözött is. A gépesítés kövét- :eztében az egy katonára ju~ ú lóerő jóval meghaladja a él százat, -egy-egy műszaki ;ép például több száz ember «unkáját tudja pótolni. Hid­rátok, vontató motorcsóna­kok, lánctalpas buldózerek, • elektromos aknakutatók és árokásógépek, lánctalpas úszó gépkocsik, víztisztító te* lepek stb. segítik a gyors munkavégzést. .rt. korszerű védelmet és fel­derítést a legmodernebb fel­szerelésekkel tudják biztosí­tani. Az utóbbi években ro­hamosan nőtt a nagy telje­sítményű lokátorok száma, rádió felderítés határa, a hír­közlő eszközök kapacitása. saság sem volt eléggé kielé­gítő. Most rendkívül korszerű, sokoldalúan ■ felszerelt, hal­latlanul tűzerős, légi, száraz­földi, sőt föld alatti célpon­tokat egyforma gyorsan le­küzdeni kepes a volt „gyalo­gos”. Amint kissé szájtátva bandukolt e sorok írója a különböző fegyvernemek előtt és között és figyelte' ho­gyan kezejik a bonyolult műszereket a fiatal katonák — eszébe jutott önmaga készségé és nagyon felvidult.' Félreértés ne essék: attól, hogy nem az ő kezébe van­nak letéve e bonyolult, igen drága, de rendkívül íélelyne- tes és pontos fegyverek keze­lése. Nem vagyok hadászati szakember, se stratéga, még kevésbé hivátásos hadmér­nök, vagy vegymérnök. De, hogy többek között ilyen ké­pesítésű, fiatal lisztek adták A légvédelmi ágyúkat, raké­tákat a korszerű JöelemKepzö berendezések vezérlik, de adott esetben mechanikai működésre is képesek. S ami még nagyon fontos — ez is nagy ^hangsúlyt ka­pott a bemutatón — az új és modern fegyverek használa­tát kitűnően elsajátították parancsnokok és beosztottak. A miniszter elmondotta, hogy évente egyre növekszik a ki­váló és jó eredményt elért egységek száma, amely az ú j kiképzési rendszer bevezeté­sének helyességét bizonyítja. Ugyanakkor a tiszti állomány képzettsége is emelkedett az elmúlt évek során. Közel 50 százaléka rendelkezik magas szintű iskolai végzettséggel, ■ sokan több tudományos fo­kozatot is szereztek. Termé­szetesen a hadsereg fejlesz­tése ezzel a szakasszal nem zárult le, hanem szakadatla­nul tart tovább, hosszú távú tervekhez igazodik. Fazekas Istyűo Páncélozott szállító jármű. A parancsnokok adott esetben ilyen mozgó „harcálláspontról” irányítják a harcot. ÍGyurkó Géza felvételei) egymásnak a szót és a tájé­koztatót, hogy a gyakorlato­kat villámgyorsan hajtották végre az alig több, mint egy-, hónapos katonák is — ösz- szevetve a „holt anyaggal” — megnyugtatott: van erőnk a visszacsapásra. Egy dolog azonban elgon­dolkodtatott mindezeken túl is. Nem titok, hogy a honvé­delem, a hadsereg felszerelé­se, korszerű szinten tartása nem olcso mulatság. Szívesen / lemondanánk róla, ha lehet­ne. de ha már nem lehet, te­gyük igénnyel, szövetsége­seink és önmagunk iránti fe­lelősséggel, • a legmagasabb technikai szinten. A takaré­rel járna politikai, de köz- gazdasági konzekvenciáit il­letően is. Most jó lenni katonának. Így a népdal, illetőleg, hát katona nóta. Bevallom őszin­tén, a nem hivatásos számá­ra. annak a számára, aki nem termett erre a „szakmára” éppen úgy nem jó katoná­nak lenni, mint esztergályos­nak lennie annak, akinek eh­hez semmi adottsága nincs, mert a kohászathoz van ér­zéke például. Ám a nótán túl egy bizonyos: most jobb lenni katonának, mint bár­mikor, s értelmesebb is, mint valaha is volt. ■ Gyurkó Géza Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter bemutatóval egybekötött saj­tótájékoztatót tartott nép­hadseregünk egyik, alakula-. fánál a honvédelem időszerű kérdéseiről. A sajtó- és hír­közlő szervek képviselői elő­adást hallgattak meg a ma­gasabb egység hadrafogható­ságának képességéről, tüzére­iéről, a páncélerők elleni Védelemről, de megismerked­tek azokkal a technikai és Civilek és katonák

Next

/
Thumbnails
Contents