Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-30 / 255. szám
RjtkUr KOSSUTH f.ZO Zenekari muzsika 9.00 Hangos levél... 9.10 Régi melódiák 10.05 Kisiskolások műsora 10.40 Édes anyanyelvűnk 10.45 Liszt-kórusok 11.00 Beszélgetés egy versről 11.30 Áriák 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene 13.15 Népi zene 13.45 Riport 14.00 Tudod-eí 14.25 Iskolarádió 15.10 Kórusmüvek 15.17 Dalok 15.31 Bach-művek 16.05 Falusi délután 17.20 Operarészletek 17.53 Mikro fórum »».14 Népi zene Í8.37 Bartók: öt Ady-dal 19.35 16 megye vetélkedője 21.40 Könnyűzene 22.30 Beethoven és Bartók zenei öröksége 23.15 Lehár-operettekből «.10 Motetták PETŐFI s.05 Verbunkosok 9.00 Ezeregy délelótt 11.40 Poéma. Részletek 12.00 Kamarazene 13.03 Regény ismertetés 13.33 Fúvószene 14.00 Mindenki kedvére ** kettőtől — hatig... 18.10 Lemezgyűjtőknek 18.30 Riportműsor 19.00 Nóták 19.35 A Szvesnyikov kóros hangversenye 21.15 Lákuk, hallottak 21.35 Operettdalok 22.00 Mosonyi portréja 22.25 Előadás 22.40 Könnyűzene 23.15 Operarészletek 23.28 Berg: Kamarakoncert MAGYAR 8.05 ITV 17.28 Hírek 17.35 Egy furcsa város. (Lengyel kisfilm) 17.50 Miről ir a világsajtó? 18.05 Zenés olasz film 18.35 Tudomány — technika — haladás. Beszélgetés 19.15 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Emlékműsor Mező Imréről 20.45 Nyitott könyv 22.00 Tv-htrad.ó 22.10 „Otthon *71”. (Kisfilm) ;//%»I EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Talefon: 22-33) Délután fél 4 órakor Gyöngyvirágtól lombhullásig Színes, magyar természet film. Este fel 6 és 8 órakor Fehér robbantás Kalandos, szovjet film. EGRI BRÓDY; (Telefon: 14-07) Délután fél 6 órakor Befejezetlenül Magyar film. Este fél 8 órakor Granada Addió! Színes, olasz film. GYÖNGYÖSI PUSKIN: Modesty Blaise GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Távol a Naptól HATVANI KOSSUTH: Vigyázat, hekus! HEVES: Egy kínai viszontagságai Kínában. FÜZESABONY: <ri/es küldetésben PETERVASÄRA: Akit nem lehet elítélni A TIZENEGYEDIK PARANCSOLAT (Gárdonyi ifjúsági bérlet) ÖSE03 ■V.-VKIgy Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: I 17-27). Palackinál! a Muscat Otlonclt Naavrétfén A nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezet korszerűen felszerelt palackozójában még a tavalyi termés egy részét palackozzák. Jelenleg a Muscat Ottonel és a Leányka kerül az üvegekbe. Az idei termés nagy részét exportálják a nagyrédei termelőszövetkezetből. A képen Deme Istvánné, Kovács Ferencné és Gancsi Albinné segít a gépeknek. Üzemi konyhák — és termelékenység Első hallásra talán nemcsalt furcsán, hanem egyenesen logikátlanul hangzik — mint egymással összefüggő fogalom — az üzemi konyha és a termelékenység. A két dolog pedig igenis szorosan összefügg egymással, legfeljebb nálunk eddig az üzemi étkeztetést a szociális juttatásokkal, a szocialista humanizmussal összefüggésben illett emlegetni. Nyugaton — főleg Amerikában — mindig is a munkaintenzitással, a nagyobb termelékenységgel, illetve az erre való törekvéssel hozták összefüggésbe az üzemi étkeztetést, s a témának jelentékeny szak- irodalma alakult ki — számos tudományos felmérés, analízis után. Megyénkben .néhány hónappal ezelőtt a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság foglalkozott az üzemi étkeztetés, a közétkeztetés helyzetével s — mint erről annak idején lapunkban be is számoltunk — az összkép meglehetősen negatív eredményt mutatott. Summázva a vizsgálat következtetéseit, megállapítható, hogy megyénkben részben kevés az üzemi konyhák, az előfizetéses étkezést nyújtó vendéglátóipari egységek száma, másrészt hiba van a minőséggel, az étkeztetés higiéniai körülményeivel. Rövidebben szólva: az üzemek, vállalatok, szövetkezetek, intézmények vezetői nem tulajdonítanak súlyának-rangjának megfelelő jelentőségét az üzemi étkeztetésnek. Ezt bizonyította az az ankét is, amit a minap rendezett a NEB Egerben, számos érintett vállalat, hatóság, szövetkezet vezetőinek részvételével a korábbi észrevételek, hibák kijavításával kapcsolatban. Mind a NEB-vizsgálat ta-, pasztalatai, amelyeket eljuttattak megyénk valamennyi gazdálkodó egységéhez — mind a napokban lezajlott ankéton elhangzott referátum megállapításai következetesen sürgetik az üzemi konyhák, az üzemi étkeztetéssel kapcsolatos szemlélet megváltoztatását. Ugyanis az új gazdasági mechanizmus következtében megnövekedett vállalati önállóság, a nagyobb vállalati nyereségre való törekvés ürügyén több helyen kevesebbet áldozna:: anyagiakban a közétkeztet,. - re, mint azelőtt Pedig -- éppen a nagyobb munka'., tenzitás, a termelékenye ó munkavégzés szempontjából! — azok a vállalati, tízei n, szövetkezeti vezetők cselekszenek helyesen, akik az Egri Dohánygyár vezetőihez hasonlóan inkább bővíteni igyekszenek az üzemi büfészolgáltatások körét és színvonalát. (Az Egri Dohánygyárban mozgóárus viszi a munkagépekhez a feketekávát. s tervezik az egyéb búféáruk mozgóárusi- tását is, továbbá rövidesen többválasztékossá fejlesztik az üzemi konyhájukat is ...!) A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a megyei tanács kereskedelmi osztáA lágy negatív második előnye Láttuk, hogy kisebb fényterjed eLmű témáknál mind a lágy, mind a nomál és kemény negatív eredményezhet tónushű, pozitív képet. De csak ha normálisan exponálunk. Egészen más lesz a helyzet túlexponálás esetében. Tegyük fel, hogy nagy fényárnyék ellentéteket mutató táj- íelvéteit készítünk. Ez a leggyakoribb. Fény terjedelme 1 :ő»Q, mint ahogyan ezt legutóbb megállapítottuk. Ha nem elég tudatosan fényképezünk, akkor könnyen követünk el nagy exponálási hibát. Pl. kérünk egy tekercs filmet az OFOTÉRT-üzletben, és ott a szokásos 17 dines film helyett 27 dines filmet tesznek a gépünkbe, mert történetesen csak ilyennel rendelkeznek. Fénymérőnk nincs és a déli órákban fényképezünk. Túl vagyunk az ebéden, megírtuk a szokásos söradagunkat is, nem sokat dilemmázunk az exponálási időn. A blendét is elfeledjük állítani és mondjuk 4-es blendével 1/100 mp-et exponálunk. — Pillanatfelvétel, gondoljuk jó lesz ez így. Ha utánaszámolunk a dolgoknak, akkor rájövünk, hogy a 4- es nyílással 17 dines filmre is elég lett volna 1/250 mp. Ez is bőven számítva. Filmünk azonban 27 dines, ami tudvalevőleg több mint 8-szór olyan érzékeny, mint a 17 dines. (Az érzékenység ugyanis 3 dinenként megduplázódik, s így a 20 dines kétszer, a 23 dines négyszer, a 26 dines nyolcszor olyan érzékeny. mint' a 17 dines) így az 1/230 mp-nél is nyolcszor kevesebb exponálási idő lett volna elég, ami 1/2000 mp. Az 1/100 mp-es idővel tehát 20-szorosan túlexponáltuk filmünket. Kezdő fotoamatőrök sűrűn elkövetnek ilyen óriási mértékű exponálási hibát, s ez már nagyon megbosszulja magát. Különösen, ha nem maguk hívják elő filmjeiket. A mérési adatok szerint a 20- szorosan túlexponált 1:50 fényterjedelmű téma fényesség! viszonya l:lOOO-re növekszik. £s rtzzel ott vagyunk, ahonnan elindultunk. Az ilyen nagy fény- terjedelmű témát csak lágy filmen keresztül tudjuk tónushű- en visszaadni, mert a 0,7 gammán hívott negatív a téma 1:1000 fényességi viszonyait 1:26- ra csökkenti le. mint ahogyan ezt az eddigiekben kifejtettük. Így a fotópapírok 1:40 fényter- jedelmével még ebben a rendkívüli esetben is nagyszerű eredményeket fogunk elérni. A lágyra hívott filmnek tehát második előnye is van. Nemcsak a nagyon nagy fényességi viszonyokat mutató témákat adja vissza tőnushűen. hanem a rendkívüli tűi exponálási hibákat is korrigálja és így — az alulezponálási eseteket kivéve — egyik záloga a biztos sikernek. Körmendi Károly „Vár állott, most kőhalom" Vasárnapi kirándulásaink során gyakran elmegyünk a szarvaskői vár mellett. Azt sokan tudják, hogy valaha egy várnak adott helyet ez a szikla, de az erőd múltja ma már a feledés homályába merül Szegedi János nevét egy vadászat eseményéből származtatja, amikor a vadat hajtó kutyák egy szarvast a sziklára űztek és annyira megszorították, hogy az állat kénytelen volt a mélységbe vetni magát. Ettől kezdve nevezik ezt a helyet Szarvaskőnek. Nagy történelmi események színhelye nem volt. Sorsa a szomszédos egri vártól függött. A XIII. század második felében az egri püspökök építették. A róla szóló első írásos emlék az egri káptalan 1295-ben kelt határjáró levele. A későbbiek során a pápai tizedjegyzék említi „sub castri episcopi” Püspökvárallya néven. A XV. században pedig, mint Szarvaskő várai! ya, szereped. De ilyen jelentéktelen kis vár története is lehet változatos. A kettős királyság idején, Szapolyai János hívei — Erdődy Péter és Érchi Ferenc — fél éven keresztül tartották magukat a várban, az ostromló Ferdinand seregei ellen. Azonban a következő évben már nem jártak ilyen szerencsével, mivel Ferdinand katonasága elfoglalta az erődöt. Rövidesen Horváth Ferenc nyerte el a várkapitányi széket, aki a szomszédos egyházi birtokra is rátette a kezét. Emiatt Frangepán Ferenc egri püspök hiába tiltakozott és hiába követelte Szarvaskő várának visz- szaadását, mert „Horváth Ferenc sokkal befolyásosabb ember volt, semhogy a püspök ellene valamit tehetett volna”. A végvári vonal kiépítése kapcsán az országgyűlés a vár lerombolását rendelte el, valamint javait az egri vár jövedelmeihez kapcsolta. Ez azonban nem következett be. Szarvaskő várát birtokaival egyetemben, csak Dobó István csatolta az egri várhoz. Az 1552. évi nagy viadal idején Szalkay Balázs volt a kis erőd parancsnoka. Évek múltán visszakerül az egri püspök. Oláh Miklós birtokába, aki Magócsi Gáspárt tette meg kapitánynak. Eger török kézre kerülése során, 1596-ban Gáli János várkapitány az őrséggel együtt megfutamodva, nyitva hagyja a kapukat az ellenség előtt. Az oszmán ezután Szarvaskőt is, ugyanúgy “mint Egert, 91 éven keresztül birtokában tartotta. 1687-ben Dória János hadai előtt a törökök, látva az erődítmény tarthatatlanságát, Eger várába húzódtak. Ezután a vár ismét az egri pöspökök kezére került és a birtokukban is maradt. Itt töltötte 1710. után száműzetése idejét Telekessy István püspök, aki az országban a főpapok közül egyedül állt II. Rákóczi Ferenc és a szabadságharc oldalára. Ezen erőd falai közt készítette el hires vódőiratát, mely azt eredményezte, hogy visszahelyezték püspöki méltóságába. Sajnos, a magyar várakkal együtt ez is elpusztult. A XX. század elején egyes falai még magasan álltak. A régi gondatlanság révén ma már csupán egyes falcsonkok emlékeztetnek a magas szikla csúcsán az egykori 'várra. Elérkezett végre az ideje, hogy a még megmenthető maradványokat megőrizze, s a további enyészettől megmentse az utóikor. Sőt, ideje lenne, hogy a hajdani vár területét régészeti ásatással tárják fel a szakemberek. Annál is inkább, mint már az elmúlt esztendők során a megye várainak műemléki megőrzési terveiben a szarvaskői erődítmény maradványainak megmentése is szerepelt. Kohajda László így írjjurtk mi...? Majd kap tőlem témát az újságja részére! — köszöntött rám a gyár udvarán Csokorkáné, az eleven szemű, ám mindig friss pletykákkal teli raktáros. Mivel szép foglalkozásunknak egyik fontos kelléke az, hogy erőteljesen támaszkodnunk kall a tömegekre, az első felszólításra kivont tollal, munkára készen vártam azokat a témákat, melyeket tőle kapok. — Igen, ezt kell megírni, ráncolta össze homlokát. Mindenekelőtt a legfontosabb közérdekű téma, hogy nekem nagyon kevés a fizetésem, és a főnököm üldöz... De ez mégse tartozik a nyilvánosság elé. Még csak az hiányzik, hogy megírja azt, hogy engem üldöznek, akkor még jobban ki leszek téve a főnök haragjának. Ez a téma nem kell, de akad itt még számos fontos és közérdekű ügy. Például: miért kapott Giziké újból jutalmat a laborban? Ez mindenkit érdekel. Viszont azt is tudja mindenki, hogy a nagybátyja a főnöke, és tömi a rokonait pénzzel... De várjon csak, ezt se írja meg, hiszen Giziké éppen ma lépett ki. Viszont feltétlenül foglalkozni kell azzal, hogy ebben a gyárban milyen rossz a koszt. Mindenki szidja, csak én nem. Én szótlanul bevágom a fegyelemmel. Ami nálunk van, az címoldalra kívánkozik. Körülbelül így képzelem: mindenki lóg a BÜpótadagokat is. Tudja mit, erről se Írjon. Miért haragudjon rám a szakács. Még képesek beszüntetni azt a napi 2—3 adag repetát... Nem, ez sem jó. Viszont foglalkozni keil a laza mmi/caXÉRT-telepen. Egyesek kavégzés előtt már egy val fürdenek, mások szeresen elkésnek. Senl ellenőrzi a késést, a 1 Jaj.., ezzel mégse fogl zunít, hiszen engem j lyával egyetértésben elindított egy olyan kezdeményezést Is, hogy Eger központjában létesüljön egy önkiszolgáló étterem, mert számos egri kisebb üzem, szövetkezet és intézmény nem rendelkezik üzemi étkezdével. Eger város tanácsa fel is karolta a kezdeményezést, s elindult a megvalósítás szervező munkája. (Mellesleg a beruházási összegbe „beszállhatnának” az érintett, üzemi étkezőhellyel nem rendelkező munkáltató szervek is...) Gyöngyösön és Hatvanban hasonló módon lehetne és kellene megoldani a város kisebb munkáltató szerveinek üzémikonyhar gondjait. Mindent összevetve: ha csak a gazdaságosság, a nagyobb vállalati haszon felől nézzük is az üzemi étkeztetés színvonalának emelésére fordított „áldozatokat”, akkor sem ablakon kidobott pénznek kell azokat tekinteni. Ebből a szempontból érdemes lenne szakembereinknek, gazdasági vezetőinknek tanulmányozniuk e téma nyugati szakirodalmát. Mindemellett — természetesen — nálunk a szociális szempont sem lehet utolsó — ma sem... (faludi) meg azzal, hogy a fenti visz- szásságokat ellenőrizzem. Nem tudtam ezzel foglalkozni, mert amennyivel később jövök, annyival előbb távozom. De amit most elmondok magának, azt valóban öles betűkkel szedjék ki. Miért utalnak, ki számunkra olyan ritkán munkaruhát? Olyan ritkán jut az ember a kezeslábashoz. Nem mintha hordani akarnám. Ahogy megkapom, rögtön eladom a bizományiban. Igazán kiutalhatnának minden hónapban egy-egy ruhát. De a mi vállalatunk nagyon fukar. A mi vezetőink nem figyelnek ilyesmire... Ezt úgy írja meg, hogy a nevem ne szerepeljen. De akkor viszont semmi értelme az egésznek ... Látja, pillanatok alatt mennyi témát adtam magának? * Adok még egyet. trja meg, hogy a maguk újságjában érdektelenek a cikkek. Nem bírálnak, nem szidnak. Nem oktatnak, nem derítenek fel. Nem érdemes előfizetni sem. Igaz, hogy én sohasem fizettem elő... Hát ezt írja meg.,. Megírtam: Abai Pál 1970. október 30, péntek
