Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-29 / 254. szám
KOSSUTH 8.20 OperarésttJftiek 5.00 A ca.r~aciaioro biológiája 9.25 Vmimahnunk. 10.05 Ráai<-«eyetAm 10.35 /.cru’teri ínuxsika 10.20 Ki nyor ma? 12.10 Melódiákoktól 13.40 Vita a korszerű mezó* gazdaságról 14.00 Kóruspódium 14.11 Bnüuns-müvek 14.51 Szabó—Komját: Lenin meghalt — kantáta 15.15 Scheliey: Hellasz. Rádióváltozat 10.22 Kritikusok fóruma 16.32 Mozart: A-dúr zongoraverseny 17.15 Népi zene 17.33 Nyitott stúdió 17.58 Töltsön egy órát kedvenceivel 19.25 Kritikusok fóruma 19.35 FonchielU: Gioconda. Négyfelvonásos opera 23.00 Tánczene 23.30 Haydn-művek 0,10 Operettrészletek PETŐFI 8.05 Könnyűzene 9.00 Polkák 9.08 Epizódok Hemingway műveiből 11.50 Magánvélemény m közügyekben 12.00 Könnyűzenei híradó 12.30 Couperin: Lully emlékezete 13.03 Miskolci stúdió 13.20 A prágai Ifjúsági zenei verseny magyar díjnyertese hegedűi 14.00 Kettótól -4 hatig __„ 1 8.10 Bádlóegyetesn 18.40 Rádióhang Kn»mf<krtl 19.10 Nótacsokor 00.28 Babits mesedrámájának rádióváltozata £1.40 A szocialista Integrációról 31.55 Mosonyi portréja 22.20 Könnyűzene 23.15 Berg-mflvek 23.37 Népi muzsika MAGYAR ».oo rrv 47.28 Hírek 47.35 A nagy folyó mentén. (Lengyel ldsfllm) 17.45 Riportfilm 18.20 A fekete nytt.i; & fért 19.20 Esti mese 49.30 Tv-híradó 20.00 Fórum 21.30 Bemutatjuk az Operaház fiatal művészeit 82.00 Tv-híradó POZSONYI 0.40 Sziréna. (Cseh film* 17.30 Táncdalok 19.00 és 22.00 Tv-híradó 80.00 Erkölcsrendésaeti minisztérium. (Tv-jáóSk) 81.45 A jégkorongozós híred 22.20 Tv-sorozat a fiatalok bűnözéséről. H. EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon; 22-33) Délután fél 4 órakor Gyöngyvirágtól lombhullásig Színes, magyar természetfilm. Este fél 6 és 8 órakor fehér robbantás Kalandos, szovjet film. EGRI BKŐDYJ (Telefon: 14-07) Délután fél 6 órakor Befejezetlenül Magyar fűm. Este fél 8 órakor Granada Add ló! Színes, olasz film. GYÖNGYÖSI PUSKIN: Modesty Blaise GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Távol a Naptól FÜZESABONY: Mérnök veszélyes küldetésben Egerben, este 7 órakor: A TIZENEGYEDIK PARANCSOLAT (Bemutatóelőadás) BYIUET Egerben: 19 órától péntek reggel 7 ’óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek részére Is. Gyöngyösön: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. «ám alatti rendelőben. (Telefon: »-*71, Balassi Bálint egri végvári hadnagy torok vasarutesei 1584-ben AZ RtoMEat hogy Ertt''-\SÍ BdUiflt äw *j$n Pan jfc lr*vv^ -,v < •» : lie v/Vi *M3ti OaMakWu'* -A-xa »IV. nstwÄ absAfetian vett reszt, erről csak a levéltárak gondosan megőrzött iratai vallanak ... A lesvetés mellett az egriek kivált a „vásárütés”- nek voltak mesterei. A török hódoltság vásáraira, vagy mint akkortájban emlegették: sokadalmaira messzi földről gyűltek a török és zsidó kereskedők, kalmárok, telt erszényű pénzváltók — szekereik tömve értéltes, szebbnél szebb áruval. De nem hiányoztak az állatkereskedők sem csordáikkal, nyájaikkal, méneseikkel. A „vásárütés”-kor nem hübelebalázs módjára rontottak a végváriak a sokada- lofnra, hanem nagy gyakorlat réven kialakult „módja volt annak”. A támadó lovascsapat egyik része nagy hanggal közeledett a helység felé, előesalogatva a török őrséget. S míg a derékhad összemérte erejét, csatázott az oszmánnal, addig a harmadik erős csapat berontott a városba, faluba s értékes portékát, pénzt, állatot felpakolva s nem utolsósorban becses váltságdíjat ígérő török vagy zsidó kalmárokat hajtva maga előtt, biztonságos helyre, nagy sebesen visszavonult. A vásárütéseken zsákmányolt áru, kincs, s a foglyok , váltságdíja a portyán részt vették között nyert szétosztást. Gyakorta az árut „kó- tyavetyé”-n értékesítették, s ilyenkor a befolyt summából jussoltak a vásárütő végvári huszárok. Híres vásárütést csaptak az egriek 1569-ben Tiszavar- sányban, amikor is az össze- sereglett török kereskedők minden portékáját és pénzét sikerült megszerezniük, sőt még 21 oszmán kalmár is egri kézre került. Amíg Balassi Egerben katonáskodott, nem esett meg nélküle és elszánt csapata nélkül elszántságot kívánó vásárütés... Az első adat 1584-ből származik, amikor a levéltári források szerint a Balassi vezetése alatt álló egri lovascsapat a hatvani vásárt rohanta meg és rabolta ki, pedig erős török őrség óvta az összesereglett kereskedőket Gazdag zsákmánnyal megrakodva tért már hazafelé a kis csapat, amikor egy erős török alakulat rontott rájuk, s bizony Balassinak magának is alig-alig sikerült csak rnejímenetW, dn íe a kontyosok kain« A uaTVcNI V *sAí? rnegrab»*-»' *aaa R—** mik embere került ellens**^«* kézre. Egy sztambuli diplomata jelentéséből arról értesülhetünk, hogy az elfogott egri végvári lovasok közül húszat a török fővárosba hurcoltak, megtoldva a zsákmányt még 15 levágott egri fővel is ... Egyébként a húsz egri fogoly közül nyolc azzal mentette meg az életét, hogy mohamedán hitre tért. de tizenkettő inkább az életfogytig való gályarabságot választotta. A hatvani kudarc nem vette el Balassi harci kedvét. Még ugyanabban az esztendőben, 1584 őszén a sirokiak- kal, cserépváriakkal, diósgyőriekkel, ónódiakkal és tokajiakkal szövetkezve a Duna menti Domösdön tartott sokadalmat ütötték meg. A törököknek Bécsbe küldött panaszkodó levelükből tudjuk, hogy „Balassi Bálint volt az előttük járó. Jöttek Budához nem messze, egy Dömösd nevű városunkra és az sokadalmat megütötték”. A vásárosok minden pénzét, értékesebb áruját elszedték, kocsikra rakva, hét török kalmárral hazafelé indultak. De most is majdnem utólérte a végzet a „vitéz legények”-et, mert a csapat után rontott törököknek sikerült legalább a foglyokat kiszabadítaniuk. De a becses zsákmányt azért Balas- siéknak mégiscsak sikerült megmenteniük, megtartaniuk. Az esztendőben a költő és bátor lovasai még a Vác melletti Gyarmaton tartott török sokadalmat is megpróbálták megütni, de — minta budai törökök jelentéséből kiviláglik — „Isten nem engedte, honnan ismég azon- képpen visszatért.. A végváriak vásárütő akciói nem csupán alig-alig csurranó zsoldjuk, „hópénz”- ük kiegészítését, pótlását szolgálta, de derekasan hozzájárult ahhoz, hogy a hódítók nem érezhették magukat egy pillanatig sem biztonságban. No meg egy-egy ilyen siker további bátorítást, kitartást adott a sanyargó magyar népnek, s reményt, hogy vannak, akik naponta kockára teszik életüket az oszmánokkal vívott elkeseredett küzdelemben. A KÖLTÖ TEHÄT valóban saját személyes egri hadi tapasztalata alapján énekelte meg a végvári életet, a végek dicséretét... Sugár István Petőfibányáról A Mátraalji Szénbányák Vállalatnál a petöfibányai csövezetéképítő üzem és az ecsédi csóvezetéképítö üzemrészleg évről évre fejlődik. 1970-es tervük 100 millió forint termelési érték volt, hónapról hónapra sikeresen teljesítik a részfeladatokat. A 100 millió forintos tervből 80 milliót a oeíőfi bányaiak, 20 milliót az ecsédiek teljesítenek. Tervük végrehajtásához sok segítséget jelent a szocialista brigádok felajánlása és jó munkája. Az igényeknek megfelelően az üzemek tervét 1971-ben 150 millióra emelik. Még több gázcsőlefektetést biztosítanak az ország területén. A megnövekedett feladatok végrehajtásához újabb gépek szükségesek, árokásó gépeket, oldal- darus traktorokat, hegesztő- aggregátokat, kompresszorokat, csővágó gépeket stb., kapnak, ezek nagy részét szocialista országokból, a Szovjetunióból és Csehszlovákiából importálják. A gépek beszerzéséhez a vállalat igazgatósága 25 millió forintot engedélyezett saját alapból. Ezzel is segítik, hogy az 1971 évi tervek teljesítéséhez a feltételek biztosítva legyenek. Tóth Lajos Füzesabonyból Állandóan fejlődik és gyarapszik Füzesabony ipara. Megnövekedett az igény a szolgáltatásokra is, ennek kielégítésére a Füzesabonyi Vegyes Ktsz hivatott. A szövetkezet fejlődését, szolgáltatásainak növekedését beszédes számok bizonyítják. Űj részlegekkel, szolgáltató egységekkel bővül működési területe Mezőkövesdtől Poroszlóig és Kápolnáig, ma fnár tíz községre terjed ki. A 214 dolgozót foglalkoztató szövetkezet múlt évi árbevétele 18 millió forint volt, az idén ugyanilyen létszám mellett 24 millió forint lesz az árbevétel. A tervezetthez képest 5—6 százalékos túlteljesítés várható. A szövetkezet évek óta nyereséges. Építőbrigádja évente 22— 25 kislakást épít, az összes szakipari munkák elvégzésével együtt kulcsátadásig készíti el a lakásokat 160—170 ezer forintért. A brigád jelenleg Poroszlón dolgozik, 8 árvízkárosult család lakását építi. Nem hosszú múltra tekinthet vissza a műanyag-fröcss- öntő üzemük, itt exportra is gyártanak műanyag tea- szürőket, kanalakat, dobozokat, fésűket, szatyrokat és kulcstartókat. A panelüzem az építőipar számára készít import anyagból szigetelő anyagokat falak és tetőrészek, valamint tartálykocsik, hűtőházak szigeteléséhez. A következő időkben a panelüzem nagyarányú fejlesztése várható. A felfejlesztett üzemrész mintegy 25 millió forintos termelési értékkel járul majd hozzá az évi bevételhez. Komoly tervek vannak arra, hogy vegytisztító üzemet és gumijavító részleget hoznak létre. A lakossági igények fejlődését figyelembe véve bővítik a vízvezetékszerelő részleg létszámát és kapacitását is. Császár István Hevesről Ülést tartott Heves nagyközség végrehajtó bizottsága. Az ülés napirendjén a Kossuth Termelőszövetkezet állattenyésztési és állategészségügyi helyzete szerepelt. A tsz helyzetéről Kiss Zsig- mond tsz-c’nök tájékoztatta a vb-ülés résztvevőit. Csabai János, az MHSZ községi elnöke a vb-ülés második napirendjeként a községben folyó honvédelmi munka tapasztalatairól számolt be. A vb-ülés harmadik napirendje az I-es számú óvoda munkájának értékelése volt, erről Fehér Lajosné vezető óvónő számolt be. Az elhangzott beszámolókat megvitatták és hasznos javaslatokat tettek a munka továbbfejlesztésére. Tóth Mária Hatvanból A hatvani MÁV-csomópont párt-végrehajtóbizottsága napirendre tűzte a MÁV művelődési ház kulturális munkájának értékelését. Megállapították, hogy az elmúlt egyesztendő során fejlődés mutatkozik a művelődési ház tevékenységében. Elsősorban az üzem területén végeztek jó munkát. Igen hasznosnak minősítette a vb azt, hogy a szimfonikus zenekar többször adott hangversenyt az állomásépület csarnokában. Kiemelkedő előadásaik közé tartozott az alkotmány évfordulóján és a csuvas küldöttség látogatásán adott műsor. Az üzemi hangversenyek is tetszést arattak a dolgozók között. A végrehajtó bizottság a művelődési ház beszámolóját megvitatta és javaslatokat tett a további feladatok vfi- rehajtását illetően. A tu - rozat foglalkozik n művi- i csoportok tevékenységéi . az ismeretterjesztő előadó és klubfoglalkozások tér. í elért eredmények fejleszt : ■- vél Szűcs Férenc Apcról Az apci Qualltál Vállalat a műszaki könyvhónap keretében október utolsó napjaiban kiállítást fendez termékeiből a község művelődési házában. A termékeket délutánonként díjtalanul tekinthetik meg a község lakói. Sz. F. Ecsédről Ünnepi tanácsülés volt Ecséden. A vendégek között volt Tiliczky József, országgyűlési képviselő, és az ünnepség keretében adták át az Elnöki Tanács díszoklevelét a tanácsi munkában kifejtett két évtizedes tevékenységért Tor da Lajosnak és Magyar Józsefnek. A megyei tanács vb oklevélben mondott köszönetét Hegedűs József kőművesnek a községfejlesztés érdekében végzett társadalmi munkájáért. Az ünnepi esemény jó alkalom volt arra, hogy rövid áttekintést adjanak a két évtizedes tanácsi munka eredményeiről. Ma már hihetetlennek tűnik, de a tanács megalakulásakor egyetlen autóbuszjárat sem volt a községben, a tossz utak mellett még a főütakon sem volt villamosítás. Ma már minden órában indul és érkezik autóbusz, két fűthető várótermet építettek. Az utak javítására több mint nyolcmillió forintot költöttek. A pá- takrendezés mellett 16 kilométer járdát építettek, a villanyhálózat 17 kilométerrel bővült. Ez utóbbi hárommillió forintba került. Négy tanteremmel bővítették az iskolát, óvoda, egészségügyi kombinát, sportpálya épült. A községben közel félezer új ház van és a takarékbetét tízmillió forint. A község lakóinak élete is javult, 36 személykocsi, 693 televízió, ezer rádió jelzi ezt. Nagy Piroska Népszerű a Libegő Feliks Derecki: A felfedezés már egészen tisztán hallottuk. Legalább négy-öt ember lehetett a túlsó oldalon. Nagy nehezen megtaláltam a kapcsolót, és felgyújtottam, a villanyt. Hosszú várakozás után végül is egy szövetkezeti lakás boldog tulajdonosa lettem. A bebútorozás, a berendezés rengeteg teendőt adott, és a szomszédaim természetesen ugyanebben a cipőben jártak. Reggeltől estig kovácsolás, fúrók zümmögése hangzott mindenhonnan. De éjszaka, amikor a ház elcsendesedett, nekem úgy rémlett, hogy újra valami furcsa zajt hallok, az alagsor felöl, ahol a pincék sorakoztak. Ügy tűnt, hogy valaki téglákat csapdos egy kalapácsosai. Eleinte azt hittem, hogy a szomszédaim egyike álmatlanságban szenved, de né- hány hónap után megriadtam: azóta már mindenki tisztességesen berendezkedett, egy szög sem hiányzott sehonnan, a pincék felöl pedig csak nem akart szűnni az a titokzatos zaj. Végül is úgy döntöttem, megbeszélem a dolgot, a szorr Idái. — ílég hogy hallottam-e? — kérdezte meglepőave. Te- ringeltét, hiszen le sem tudom hunyni a szemem, meri a fickó egész éjjel kalapál. Eldöntöttük, hogy expedíciót indítunk a pincébe. ELemiampákkal felszerelve éjfélkor vágtunk neki. Mindketten visszafojtottuk a lélegzetünket. — Hallja, szomszéd? — suttogtam. — Valamerre1, jobbról jön. — Akkor hát menjünk arra — felelte határozottan. Egyszer csak téglafal magasodott elénk. A sajt most — ügy látszik, befalazták őket, — mondtam. — Ember, nincs egy percnyi vesztegetni való időnk, lyukat kell fúrnunk a falba — mondta a szomszédom aggódva. A szanaszét heverő szerszámok segítségével nekiestünk a téglafalnak. A fal hamarosan engedett^ a ekkor ■nem mindennapi látvány tárult a szemünk elé. Pompás, tágas szobát láttunk, s benn sürgő-forgó építőmunkásokat. Ahogy bennünket megpillantottak, a szájukat is eltátották a csodálkozástól. — Mit keresnek itt ki- gyelmetek? Ez a méltóságot Zaskronczyk família palotája. Ok szegődtettek vala bennünket, azon céllal, hogy rendbe hozandjuk a termeket — mondta végül a művezetőjük, s a vállunk fölött csodálkozva pislogott a modern lépcsőházra. Régies beszédmódjuk és szokatlan öltözetük elképesztett bennünket — Ez itt nem palota, és nem lakik benne semmiféle méltóságot Zaskronczyk família. Ez szövetkezeti ház, barátom. A huszadik században vagyunk. — Istenem, istenem, hogy szalad az idő — kiáltott fel a művezető. — Rajta, emberek, dolgozzunk. — Sürgette a munkásait. Én nem tudtam mire véljem a dolgot, de a szomszédom megnyugtatóan hátba veregetett: — Jól van, jól van, most már legalább megnyugodhatunk, hogy a véget nem érő tatarozás nem a mi korunk találmánya. Fordította: Zilahi Judit Változatlanul nagy az érdeklődés a János hegyi légpálya, a Libegő iránt. Ezt bizonyítja, hogy alig több mint hét hónap alatt — augusztus óta — mintegy 250 ezren váltottak jegyet — a Libegőre. A legnagyobb forgalmat szombat-vasárnaponként bonyolítják le: ilyenkor átlagosan körülbelül 7—8 ezren utaznak a drótkötélpályán. Az üzemeltető XII. kerületi tanács a következő hetekben — a szeles, hideg idő miatt — kevesebb utassal számol, de várhatóan a téli hónapok pótolják majd a „kieséit”. A tanács ugyanis a János-hegyen, a kötélpálya közelében szánkópályát épít. így a téli sportok kedvelői a völgyből a Libegőn mehetnek majd vissza a hegyre. A tanács tervei szerint a szénkózók és a sielők a pályát akkor is igénybe vehetik, ha nincs hó: ilyenkor jégkristályokból előállított műhóval szórják majd fel a szánkópályát. lm október 2L, c&afőtiáte
