Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-24 / 250. szám
Rßd& KOSSUTH а, 30 Lányok, asszonyok. 0.40 A népdal bet«. 9.12 Brahms: B-dur zongoraverseny. 10.05 Orfeusz átváltozásai. Költemény rádióra. 11.1» Lemezek közt válogatva. 11.50 Könnyűzene. 12.20 zenei anyanyelvűnk. 12.30 Melódiákoktól. 13.50 Jegyzet. U.oo Kórupódlum. 14.10 Táncdalok. 14.20 Kis magyar néprajz. 14.25 Üj Zenei Üjság. 15.30 Csak fiataloknak 10.08 A népdal hete. 16.38 Szombat délután. 17.53 Nagy Beethoven-elSadék. 19.25 A népdal hete. 19.35 139-6*0. 22.20 Táncoljunk! 0.10 —kW Melódiákoktól. PETŐFI б. 05 Táneeene. 9.00 Mágnás Miska. Készletek. 9.45 Válaszolunk hallgatóinknak 11.50 Könyvszemle. 12.00 Népi zene. 12.20 Debussy- ás Muszorgszkij- mflvek. 14.00 A tenger ördögei. 14.15 Napraforgó. 15.00 Orvosi tanácsok. 15.05 Közt. az MTK—Vatme labdarúgó-mérk. n. félidejéről. 15.30 Falvakban, mezőkön. 16315 A hét műsorából. 17.35 Nagy magyar orvosok. 17.50 Fúvósamé. 18.10 Húszas stúdió. 18.59 A népdal hete. 19.19 Verdi: Aida. 20.30 Zenekart hangverseny. 22.10 Nóták, 22.49 Kenessey: Az arany meg az asszony. Egyfelv. opera. rg^7l MAGYAR 9.00 Emberek és feladatok. f.20 Kedd, szerda, csütörtök. (Tv-játék.) 10.45 Mit tud már a baba? Iá.48 Móra: Kincskereső Kis» ködmön; 3. A csodakalap. ítIJó A szovjet cdrtows történetéből. «.is Hírek. 17.20 Antenna. 16.00 A Malév stewardesst- vetélkedője. «.30 ... Jöjjön ld Óbudára. (Dok.-fllm.) 1630 Cicavízió. 19.00 A szovjet kultúra napjai. Megnyitó díszelőadás. 19.45 Tv-hiradé. 20.15 Móricz ZSlgmoad: Pillangó, (Tv-film.) 21.25 A szovjet kultúra napjai. Díszelőadás. D. rész. ís.25 Tv-hlradő. *•35 Sopoii dalfeszti vél 1969. POZSONYI 11.30 Bsztrédműsor. 11.00 Teremkerékpár VB. 11.05 Négy tankista meg a kutya. 4. rész. 16.00 és 22.25 Tv-hiradó. 26.25 Hárman a bűnügyi rendőrségtől. 6. rész. 20.55 Jugoszláv dalfesztivál. EŰRf VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Délután tét 4, uarotmieoueil e :, «ste 8 órakor Sturelmesfitm Seines, magyar film. EGRI BRODY; (Telefon: 14-67) Délután fél i órakor Kisfitmék kedvelőinek: Sportfilm-dasieallUás Délután fél 6 és este fél 5 árakor Bye, bye, Barbara! Seines, francia film. GYÖNGYÖSI PUSKIN; Neretml csata 1—ff. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: vörös berkenye HATVANI VÖRÖS CSILLAG; AZ UtGlSt) UÓfÖÖSSÍÚ HATVANI KOSSUTH: Mint a bagoly nappal FÜZESABONY: Step magyar komédia PÉTERVASARA: Az ujjlenyomat 5*4* mm,' mám ■gerben, este 7 órakör; «SARDASKIRÁLYNÖ gjtoiácb- bőrlat) AZ UTÓBBI IDŐBEN több fontos törvényességi határozat hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. Egy tisztviselő Pest környéki családi házának építésével kőműves-kisiparost bízott meg. Egy nap vasbeton- áthidalót kellett a helyére emelni. A munkát a kisiparos Irányította. Beemelés közben a bakon rosszul elhelyezett palló megbillent, az állványról több munkás leesett, s közülük az egyik súlyosan megsérült. Az illető, mind a kőművesmester, mind az építtető ellen kártérítési pert Indított. A budapesti II.—XII. kerületi bíróság a kisiparost elmarasztalta, míg a tisztviselővel szemben a keresetet elutasította. Álláspontja szerint a kőművesmester a balesetvédelmi óvó rendszabályok elmulasztása miatt felelős, míg a tisztviselő nem. Ugyanis közte és a sérült között jogviszony nem keletkezett, mert az illető az iparos alkalmazottja volt. Fellebbezésre a fővárosi bíróság a kisiparos és a tisztviselő egyetemleges kártérítési kötelezettségét állapította meg. Döntését azzal indokolta, hogy az építkezésnél generál-kivitelező nem volt. Ezt a feladatot lényegében a tisztviselő maga látta el, holott az építkezési szakmában járatlan volt, tehát felelős kivitelezőről kellett volna gondoskodnia. Mint megbízó, a bekövetkezett kárért a kőművesmesterrel együtt felelős. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a fővárosi bíróság ítéletét megváltoztatva, a tisztviselőt a kártérítési kötelezettség alól mentesítette. A határozat indolása szerint az építtető a munkálatok elvégzésével iparengedéllyel rendelkező, szakképzett kőművest bízott meg, tehát a megbízott megválasztásában mulasztás nem terheli. A balesetet okozó bakállvány szakszerű megépítésére a kisiparos képesítésénél fogva jogosult volt, ha tehát a munkát rosszul irányította, az ebből eredő balesetéit Ő felelős. BOY VIDÉKI GIMNÁZIUM tanára felkereste lakásán az Igazgatót, hogy osztályfőnöki beosztásával és tanulószoba-vezetői munkájával kapcsolatos félévi zárójelentését átadja. Amikor távozott, kerékpárját az utcán tolva, lakása felé indult, de a síkos járdán elesett, és karját törte. Több mint egy hónapig keresőképtelen volt. Felépülése után keresete és a táppénze közötti különbözet megtérítéséért a gimnáziumot fenntartó tanács művelődési osztálya ellen pert indított. A járásbíróság megállapította: a tanárt munkaköri kötelessége teljesítése közben érte a baleset, tehát az üzemi jellegűnek nyilvánul, és ebből eredő kárát a tanács megtéríteni tartozik, A legfőbb ügyész törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a tanár keresetét elutasította. GYELET Egerben; nomhaton délután 2 ötától, hétfő reggel 7 Óráig. a Hajesy-ZBlUnszk.v utcai ranaeio- ben, (Telelőnt U-io>. Gyermekorvosi Ügyelet szombaton 18 órától 1T.30 óráig, vasárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig. Délután 18 órától tT.30 óráig, as Alkotmány ute.il rendelőben. »Te.erőn: 17-74.) Rendelési Időn kívül 87 általános orvost ügyelaten tBaJcsy-Zsllinsz- Uy Utca). Hétfőn 1» órától, kedd reggel 7 Óráig, a Bajosy-Zsl- llnszky utcában. Gyöngyösön: szombaton Mórától 'hétfő reggel 7 őréig. Az orvosi ügyelet helye; Jókai utca 41. szem, Telefon; 17-27. Gyermekorvosi ügyelet: vasárnap délelőtt l# órától tä óráig, a Puskin utcában. (Telefon: 16-38, 18-44). Hatvanban; szombaton ta órától. hétfő reggel 7 örétg. a rendelőintézetben. »Telefon: 10-04). Rendelés gyermekek részere is. A határozat indokolása rámutat arra, hogy a tanár munkaviszonya keretében járt ei, amikor a baleset érte, de közúton, illetve gyalogjárdán esett el. Márpedig a biztonságos közlekedés megszervezése és az ezzel kapcsolatos balesetelhárítási feladatok megoldása a tanács művelődési osztálya feladatkörébe nem tartozik. Ezért az osztály mentesül kártérítési kötelezettsége alól, mert a tanár balesetét olyan ok idézte elő, ami a tanács működési körén kívül esik, és így a balesetet nem háríthatta el. EGY GYÁRI MUNKÁST üzemi baleset ért. Több mint két évig táppénzes állományban volt, majd rokkanttá nyilvánították. A vállalat a baleset után két évvel felszólította: kárigényét jelentse be. A munkás ennek eleget Is tett, de a gyár nem * volt hajlandó annyit fizetni, amennyit a rokkant Igényelt, ezért per keletkezett közöttük. Az alsó fokú bíróságolt azzal az Indoklással, hogy elkésve indította a pert, csak hat hónapra visszamenően állapították meg kárigényéi A legfőbb ügyész törvényes ségi óvására az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely törvényességi határozatában a következőket mondta ki: — Baleseti járadékot hat hónapnál régebbi időre visz- szamenően csak, akkor lehet érvényesíteni, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli. Ezt a jogi rendelkezést az indokolja, hogy a járadék — így a táppénz és a korábbi átlag- kereset közötti különbözet iránti követelés is — a lét- fenntartást szolgálja, és tőkegyűjtésre nem használható fel. Ebben az esetben azonban a munkást igénye érvényesítésében mulasztás nem terheli, mert kártérítési követelését a vállalattal szemben még táppénzes állománya alatt előterjesztette. — HA A VÄLLALAT a balesetért felelős, a dolgozó bejelentése alapján köteles a kárt megtéríteni — hangzik tovább a határozat. -—Ezenkívül a baleset bekövetkezését, illetve a sérült munka- képtelenné válása esetén legkésőbb a felgyógyulást követő 30 napon belül köteles a dolgozó figyelmét a bejelentés megtételére felhívni. Minthogy ezúttal a gyár a baleset bekövetkezése után csaknem két évvel később tett eleget felszólítási kötelezettségének és ekkor a sérült nyomban érvényesítette kártérítési igényét, az időmúlás nem róható a dolgozó terhére. Ugyanis amíg a vállalat a sérültet nem hívta fel kárigénye bejelentésére, addig nem lehet szó az illetőt terhelő mulasztásról, a járadék- követelés késedelmes érvényesítéséről. Tehát tévedett a járásbíróság, amikor a hat hónapnál régebbi járadék- igényt elutasította. A Legfelsőbb Bíróság a vállalatot a baleset Időpontjától számított kárigény megfizetésére kötelezte. Hajdú Endre A korábbi évek rendszeres gyérítése ellenére Ismét élszaporodtak a vaddisznók Borsod megyében. A későn érő szőlő és kukorica most október végén is bőséges táplálékot kínál számukra. A vaddisznók élnek is a lehetőséggel, falkák- ban keresik fel a dél-bükki erdőségek lábánál települt községek, Bogács, Cserépfalu halárában a kukoricásokat. A zempléni részekben annyira „elszemtelenedtek”, hogy például Háromhuia községben éjszakánként az utcán kóborolnak, s a veteményes kertekből túrják ki a burgonyát. A borsodi vadásztársaságok több alkalommal rendeztek hajtóvadászatot, s eddig már több mint félszáz vaddisznót kaptak puskavégre. (MTI) Kazinczy Lajos, a tizennegyedik aradi vértanú C zúzottén évvel ezelőtt, ' 1820. október 20-án l Kazinczy Lajos, az 9-i szabadságharc hon- ibornoka, a szabadság- harcot követő császári megtorlás tizennegyedik aradi vértanúja. Huszonöt évvel Lajos születése előtt, 1795-ben (az idén 175 éve!) Kazinczy Ferencet ítélte pallos általi halálra a magyar jokobirrusok mozgalmát megsemmisítő vérbíróság. A halálos ítéletet a hétszemélyes tábla is megerősítette, de aztán bizonytalan idejű börtönbüntetésre enyhítették. Az író csak hat és fél évi fogság után nyerte vissza szabadságát. Később megnősült, s feleségével és gyermekeivel együtt a Sátoraljaújhely melletti Széphalmon élt haláláig. Itt született 1820-ban Kazinczy Lajos. A szülői házban először édesanyjától, a nagy műveltségű Török Zsófiától kapott; oktatást, aki 1829-ben egy könnyért felfogható magyár és latin nyelvtant állított össze, a abból tanítgutta kisebb gyermekeit. Lajos még csak tizenegy éves volt, amikor édesapjuk 1831- ben meghalt. Kazinczy Ferenc hét hátrahagyott gyermeke között ő, az élénk felfogású, legfiatalabb fiú lett Özvegy édesanyjának a szeme fénye. Iskolába előbb Sárospatakon járt, majd 1835 novemberében a Bécs közelében levő tullni utász hadapródiskolába került, anyja ugyanis a katonai pályára szánta. Amikor 1839-ben szép sikerrel befejezte tanulmányait, a 9. huszárezredhez osztották be. Itt két év múlva hadnaggyá léptették elő, 1847-ben —akkor már mint főhadnagy — kilépett a császári hadseregből. A magyar szabadságharc Idején öltött Ismét egyenruhát magára: a honvédség felállításakor, 1848 júniusában főhadnagyként belépett az első honvéd zászlóaljba. Nemsokára mint századost az I. utászzászlóaljhoz helyezték át. 1848 novemberében — őrnagyi rangban — megbízzák a II. utászzászlóalj felállításával. Ezzel egy ideig Görgey hadtesténél működött. 1849 januárjában Klapka hadtestében — mint alezredes — hadosztályparancsnok lett. Áprilisban, a tavaszi hadjárat idején a Felső-Tisza vidéki „éjszak-keleti” hadosztály parancsnoka, tábornok. 1849 nyarán, amikor megkezdődött az orosz cári hadsereg beözönlése, a kormánytól, Görgeytől és Bőmtől egymásnak ellentmondó parancsokat kap, s ez igen megnehezíti katonai tevékenységét. Júliusban az orosz előrenyomulás miatt nem sikerül egyesülnie Görgeyvel, ezért honvédéivel Nagybányán át Erdélybe vonul. Augusztus 17-én Désre érkezik, 18-án — öt nappal Görgey világosi fegyverletétele után — Zsibóra. Augusztus 25- én, miután csapatait minden oldalról bekerítik az oroszok, Zsibcm leteszi előttük —, de 6 sem az osztrákok előtt — a fegyvert. Az orosz fogságba esett Kazinczyt Nagyváradra, onnan pedig Aradra kísérték. Az osztrák császár nevében működő haditörvényszék kötél általi halálra ítélte, ötvennégy évvel apjának halálos ítélete után ő már nem kerülhette el a magyar szabadság esküdt ellenségeinek bosszúját. Annak ellenére, hogy az október 6-1 kivégzések után nem sokkal a c.á- szár megszüntette a további halálos Ítéleteket, Kazinczy Lajost, a legfiatalabb magyar vezért mégis kivégezték —, bár nem kötéllel, hanem golyóval. Október 24-én délelőtt az aradi vár siralomházában egy nőrokona akarta kiegláto- gatni a halálraítéltet. Hott inger, az osztrák várparancsnok ezt sem engedte meg. „Semmi látogatás! — kiáltotta a kérelmezőnek. — A halálraítélt búcsúzzék az élettől, nem holmi asszonyságoktól”. (Gracza: Az 1848 —49-iki magyar szabadság- harc története V.). Másnap, 1849. október 25- én ugyanazon a helyen lőtték főbe a mindössze huszonkilenc éves Kazinczy Lajost, ahol október 8-án Kiss Ernő, Lázár Vilmos, Dessewffy Arisztid és Schweidl József tábornok agyonlövetése történt. „Isten, ne hagyd el szerencsétlen hazámat!” — ezek voltak Kazinczy utolsó szavai. ö lett fgy a tizennegyedik aradi vértanú. Dr. Pásztor Emil Tanulságos jelenet tanúja voltam nemrégiben as Állatkertben. Egy nyolc esztendő körüli kisfiú — miután papája szépen kioktatta, miszerint nincs okosabb állat az elefántnál — egy jól megvajazott kiflit nyújtott az elefánt felé, — Tartsd ide az ormányodat, — te nagy bölcsl — szólította meg a vastag bőrüt, amely azonban elfordult, ügyet sem hederii- ve a kiflire ás a gyerekre. — Ez egy hülyet — jelentette ki erre a kisfiú, sőt, még folytatta is: — Nem a legbötcsebb, hanem a lep butább! ,,, SzégyeUnlvalóan buta!... Azóta, hogy ezt láttam, még inkább • kötetességemnek érzem felszólalni a kövérek védelmében. Ami azonban elefánt nélkül is kutyakötelességem lett volna. Hiszen ezekhez o szegényekhez nem egyetlen kisfiú. hanem maga az emberiség viszonyul úgy, hogy azt mondja nekik: „ti hülyék”. Vették már észre, hogy kövér emberektől mindenki azt várja, hogy türelmesebbek és jobbak tegyenek, mint a többiek?! Es azt, hogy amikor a szerencsétlen h-iíns n on . vagy nem rvg- iön — felei nitg ennek a várakozásnak, akkor kikiáltják a leggonoszabb, a legembertelenebb lénynek?! Száz kilónyi testet és száz mázsá- nyi szenvedést cipel magával kálváriáé útjain a kövér ember, és önmagától sohasem szabadulhat. Mert ha nagy üggyel-bajjal le is fogy — átmenetileg, természetesen — néhány kilót, a többiek szemében ő már ugyanaz marad, aki volt. Kövér, tehát olyan, aki biztosan boldog és megelégedett. Es mert nem egészen ilyen, tehát biztosan rossz, biztosan hitvány. Megértem a kövéreket az utolsó dekáig. A kövér ember ugyanis szegény sem lehet, még átmenetileg sem. Illetve, lehetni nagyon is lehet, mint ahogy nemcsak meggyőződésem, hanem tapasztalatom is, hogy a kövéreket Inkább érik kudarcok. balesetek, mint a többieket. Es mig a nem kövéreket., ha nem is mindig, de felmentik az olyan gyermek- tartási perekben is, ahol jog és igazság szerint fizetniük kellene, a kövéreknek — igen, ez Így van! — akkor is fizetniük kell, ha soha semmi közük sem volt az illető hölgyhöz. Tanuljuk meg, mint egy algebratétéit: a kövérség nem egyszerűen fizikai, és nem is csak pszichikai állapot. Sőt, a magatartásnál is több. A kövérség: sors. Cifrábban is mondhatnám azonban, a költőt idézve. A kövérség: sorsharag. Márpedig!... A valódi helyzet azért mégiscsak az, hogy a kövér ember, ha nem is képes a vele kapcsolatos elvárások dokumentálására, igazából tényleg bölcsebb is, meg jobbszivű is, mint a többiek. Bölcsebb, mert nem is lehet elviselni neki a sorsharag miatt annyit vacogó lelkét másképpen, csak fokozott bölcsességgel. Es jobbszivű is, mert akit — ugyebár — annyit bántanak, az vagy maga is bántóvá lesz, vagy mindenkinél jobbá. A kövér ember pedig nem lehet bántóvá, mert akkor már megszűnik kövér emberré lenni. A kövér ember lényege a védlelenség, a kiszolgáltatottság, a szolid és megadó belenyugvás a világ kegyetlenségébe. Amit a rosszul informált köztudat a véznákkal asszociál, az valójában a kövérekre jellemző. Ki kell már egyszer mondani, sőt, kiáltani az igazságot: a kövér ember igazából vézna... Sőt: ő az igazi vézna, senki más. E felismeréshez különben nemcsak igazságkereső szenvedélyem támogatott, hanem tapasztalati tényezők sóra is. A legújabb mérési adatok szerint ugyanis pontosan száz kilót nyomok. Lelki véznaságom nyomasztó súlyát nem is számítva... Antal Gábor 1970. október 24., szombat Döntőit a Legfelsőbb Bíráság Kis lecke a kövérségről
