Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-21 / 247. szám

A Centropress kedd esti kommentárja ELMARAD NIXON ELNÖK és a Kaunda, zambiai államfő vezetésével New Yorkban tartózkodó AESZ-kül- döttség találkozója. Ezt a hírt valamennyi hírügynökség nagy terjedelemben jelentette és nem nehéz megjósolni, hogy ez a fejlemény számos kommentár tárgya lesz a világsajtó hasábjain. Miért kell ilyen körülmények között jelentőséget tu­lajdonítani annak, hogy a Fehér Ház — a zsúfolt prog­ramra hivatkozva — nem tudott megmaradni az erede­tileg kitűzött időpontnál? Mindenekelőtt azért, mert rö­vid időn belül immár a második Kaunda-affér. AZ ELSŐ SKANDALUM SZÍNHELYE London, fő­szereplője pedig Edward Heath, angol kormányfő volt. A „fekete kontinens” legtekintélyesebb tömörülése, az afrikai egységszervezet magas rangú bizottságot jelölt ki, hogy tiltakozzék a Downing Street 10-ben, a brit minisz­terelnök-rezidencián a Dél-afrikai Köztársaságba irányu­ló fegyverszállítások miatt. A delegáció elnökéül és szó- vivöjéül a tekintélyes államférfit, dr. Kenneth Kaunda, zambiai elnököt kérték fel. Az első példátlan udvariatlanság már nem sokkal a küldöttség Londonba érkezése után bekövetkezett: Heath egyszerűen nem akarta fogadni a bizottságot. Mi­kor végre nagy kegyesen beleegyezett a találkozóba és dr. Kaunda — meggyőződésének és megbízatásának meg­felelően — kifejtette véleményét a dél-afrikai rezsimnek juttatott fegyverekről, a tory kormányfő ingerülten kö­zölte, hogy „nem hagyja magát leckéztetni" — a zam­biai államfő felállt és a kocsiját kérte — így végződött az első affér. ILYEN ELŐZMÉNYEK UTÁN már aligha lehet egy­szerűen egyeztetési probléma az, hogy Nixon lemondta a bizottsággal való — hetek óta rögzített — találkozóját. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy Washington teljes mellszélességgel London mellé állt a Dél-Afrikával kap­csolatos konfliktusban. Tito Hollandiában BELGRAD: Kocsis Tamás, az MTI tu­dósítója jelenti: Tito, jugoszláv elnök ked­den megkezdte nyugat-euró­pai látogatássorozatának má­sodik fordulóját: a péntekig tartó hivatalos hollandiai lá­togatás után a jugoszláv ál­lamfő Párizsba utazik, ahol pénteken „villámmegbeszé­lést” folytat Pompidou, fran­cia köztársasági elnökkel. A hollandiai és franciaor­szági látogatáson az európai témák mellett a nemzetközi kérdések közül nagy hang­súlyt fog kapni a Közel-Ke­let is- Belgrádban nagyra ér­tékelik Franciaország szere­pét a közel-keleti válsággal összefüggésben, s hangoztat­ják: Hollandia is a tárgya­lásos megoldást .szorgalmaz­za és támogatja a Jarring- missziót. Jugoszlávia kapcsolatait Hollandiával és Franciaor­szággal jugoszláv részről egyaránt jónak minősítik. „Nincs kímélet a gyilkosak számára...” MOSZKVA: „Nincs kímélet a gyilkosok számára”. „Jogos követelés”. — Ilyen és hasonló címek alatt közlik a kedden meg­jelent moszkvai lapok afeokat a leveleket és táviratokat, amelyekben, a szovjet embe­rek felháborodottan ítélik el az AN—24-es utasszállító repülőgépet elrabló légi ka­lózokat, Nagyezsda Kurcsen- ko stewardess gyilkosait. A levelek és táviratok egybe­hangzóan követelik, hogy az elvetemült banditák szov­jet bíróság előtt adjanak számot gonosztettükről. A Pravda ankarai tudósí­tója közli, hogy a géprabló banditák még mindig Trab­zon városában tartózkodnak. A tudósító arról is beszámol, hogy a szovjet repülőgép el­rablása és Nagyezsda Kur- csenko légi kisasszony meg­gyilkolása a török közvéle­ményt is mélyen megrendí­tette. A bűneset különösen felháborította a török polgá­ri repülés pilótáit. Ugyan­akkor — mutat rá a szov­jet tudósító — azok a török- országi körök, amelyek ed­dig is tervszerűen akadá­lyozták a szovjet—török jó­szomszédi viszony fejlődését és erősítését, nem léptek fel ugyan nyíltan a banditák védelmében, mégis arról igyekeznek meggyőzni a tö­rök közvéleményt, hogy a Szovjetunió jogos követelé­se a két bűnöző kiadására i— úgymond — „sérti Törökor­szág méltóságát”. Mint a Pravda aláhúzza: Törökország minden becsü­letes embere úgy véli, hogy a banditáknak kizárólag szovjet bíróság előtt kell fe­lelniük gaztettükért. Caglayangil török külügy­miniszter, mint az AFP hír- ügynökség „jól tájékozott ankarai forrásokra” hivat­kozva írja, támogatja annak a két banditának a kiadását, akik múlt csütörtökön Trabzonba térítették az AEROFLOT AN—24-es utas- szállító gépét:. Japán fehér könyv TOKIÓ: Japán hadügyi tisztviselők kedden a kormány jóváha­gyásával „fehér könyvet" tettek közzé, amelyben ki­nyilvánítják, hogy Japán nem egészíti ki fegyverze­tét interkontinentális raké­tákkal, stratégiai bombá­zókkal, vagy egyéb modern fegyverekkel, amelyek „az agressziótól való félelemre” adnának okot. Hírügynökségek rámutat­nak, a „fehér könyv” tu­lajdonképpen arra szolgál, hogy eloszlassa azt a belső és külső nyugtalanságot, amelyet a japán militariz- mus újjáéledésétől való fé­lelem táplál. A jövő héten kezdődik az E^SZ-ben a közgyűlés közel-keleti vitája Az A1 Ahfam New York-i tudósítójának jelentése sze­rint Mahmud Riad külügy­miniszter, aki az ENSZ szék­helyén tartózkodik, a vita megindítása előtt széles körű kapcsolatokat teremtett ál­lam- és kormányfőkkel, il­letve külügyminiszterekkel. Az Egyfesült Államoknak mind ez ideig nem sikerült rá­bírnia az EAK-ot arra, hogy a közel-keleti kérdés levéte­lét kérje a közgyűlés napi­rendjéről. Rogers amerikai külügyminiszter ugyanis né­hány nap óta, a közel-keleti helyzet „sürgős felülvizsgálá­sával” egyidejűleg ilyen ér­telmű lépéseket tett. A „fehér könyv” megjele­nése után az ellenzék azon­nal reagált. A kommunista párt „a japán militarizmus újjászületése mérföldkövé­nek” nevezte a dokumentu­mot. j. buddhista komeito- nak (tiszta politika pártja) az a véleménye, hogy a „fe­hér könyv” csupán erőfitog­tatás. Jörge Alessandri visszalépett SANTIAGO: Jorge Alessandri, a chilei jobboldal jelö’tje visszalépett az elnökjelöltségtől. A nyil­vánosságra hozott döntést Alessandri levélben közölte a reakciós nemzeti párttal, felszólítva a párt képviselőit és szenátorait, hogy ne sza­vazzanak rá. Kifejezésre jut­tatja egyúttal azt a remé­nyét, hogy dr. Allénde, a né­pi egységfront jelöltje a nyu­galom légkörében léphet majd hivatalba. Közlemény az agresszorok bűncselekményeiről Bojkottálni fogják a vacsorát Elmaradt a Nixon-Kaunda találkozó NEW YORK: Elmarad Nixon amerikai elnök és a Kenneth Kaunda zambiai elnök vezetésével New Yorkban tartózkodó AESZ-küldöttség találkozó­ja. Kenneth Kaunda sajtóérte­kezleten számolt be a talál­kozó meghiúsulásának körül­ményeiről. Az eredeti tervek szerint Nixon elnök, kedden fogadta volna a küldöttséget, de a Fehér Ház vasárnap es­te váratlanul azt javasolta, hogy a találkozót hétfőn tartsák pieg. történetesen ép­pen abban az időpontban, amikor Kenneth Kaunda a közgyűlésben mond beszédet. Kenneth Kaunda közölte a Fehér Ház illetékes képvise­lőivel, hogy a találkozó új időpontja számára elfogad­hatatlan, mire azt a választ kapta, hogy ez esetben a ta­lálkozóra egyáltalán nem ke­rül majd sor. Az ENSZ-közgyűlés ünne­pi ülésszakának idején nem ez volt az egyetlen amerikai baklövés. Mint a Reuter be­számol róla, — hogyan hogy nem — Nixon pontosan arra az időpontra hirdette meg az ENSZ-küldöttségek vezetői­nek tiszteletére adandó va-' csorát (jövő szombat), ami­kor az ENSZ-napja alkalmá­ból az elmúlt 25 év alatt ki­alakult hagyománynak meg­felelően, a Los Angelés-i szimfonikus zenekar ad hangversenyt New Yorkban. U Thant és több más ENSZ-beli vezető úgy nyilat­kozott, hogy a hangverseny időpontjának áttételére nin­csen .mód, és liozzáf űzték, az idei koncertet éppen az ün­nepi Üíéssófozat áárőesbrrié- nyériék szánták. Több afrikai és ázsiai ENSZ-küldöttről úgy tudják, hogy a fehér házi vacsorát már csak a Kaunda vezette küldöttséggel Szemben tanú­sított udvariatlanság miatt is bojkottálni fogják. HANOI: Az amerikai imperialisták és csatlósaik dél-vietnami háborús bűneit vizsgáló bi­zottság Hanoiban közleményt adott ki, amely összegezi az agresszorok és a saigoni re­zsim bűncselekményeit 1970. első kilenc hónapjában. Április 15-én Quang Nam tartományban 37 pol­gári lakost mészároltak le, köztük 13 kisgyermeket és két állapotos asszonyt. Folytatódnak a razziák és terrortámadások a tartomá­nyi fővárosokban és más nagyvárosokban is. Február 10-én saigoni katonák és rendőrök egy összehangolt terrorakció során több mint .200 személyt, köztük 50 buddhista papot megöltek, vagy megsebesítettek. Szep­tember hónapban csupán Saigonban négyezer lakost tartóztattak le. A Thieu—Ky-rezsim bezá­ratta a saigoni főiskolákat és középiskolákat. Letartóztat­ták a saigoni diákszövetség Kongresszusra készülve Európa-politika és Varsói Szerződés « magyar külpolitika, nemzetközi tevékeny­ségünk elvekre épül, s azok között is a legfontosabb: maradéktalanul teljesíteni a Varsói Szerződésből hazánk­ra háruló kötelezettségeket. Ezek az élvek vezérelték a magyar kormányt a Varsói Szerződés aláírásának első percétől kezdve, s vezérlik a jövőben is. Tanúsítják ezt az MSZMP Központi Bizott­ságának a kongresszusra ké­szült irányelvei, amelyek egyértelműen a Varsói Szer­ződés támogatását szorgal­mazzák. Ezt a politikai vonalat nyilvánvalóan nem lehetne megérteni, ha a Varsói Szer­ződést egyszerű dokumen­tumnak fognánk fél. Először is, több oldalú kötelezettség­vállalás. Nyolc szocialista ország 1955. májusában a lengyel fővárosban arra kö­telezte magát, hogy barát­sággal, együttműködéssel és kölcsönös segítségnyújtással mozdítja élő a közös ügyet: a szocialista építést és a bé­ke védelmét. Másodszor: vé­delmi összefogás. A szerző­dés aláírói arra szövetkez­tek, hogy együttes erővel védik magukat a nyugati hatalmak által korábban lét­rehozott, a szocialista világ ellen irányuló katonai tömb­bel szemben. Harmadszor: politikai magatartás, orien­táció. A Varsói Szerződés rendelkezései hangsúlyoz­zák, hogy az aláíró orszá­gok politikájukban minden állammal kölcsönös megér­tésre és együttműködésre tö­rekednek, a vitás kérdéseket tárgyalások útján igyekeznek megoldani, érvényt szerez­nek a népeknek a békére és a társadalmi haladásra irá­nyuló vágyainak. Világosan kitűnik tehát, hogy a Varsói Szerződés po­litikai és katonai tényező, alapja, kerete a szocialista országok politikai együtt­működésének és. katonai koa­líciójának. E zt a szerződést az eu­rópai szocialista or­szágok kötötték, következés­képpen hatósugara elsősor­ban az európai kontinens. Az aláírók az évek folya­mán kialakították Európa- politikájukat, amelynek megvalósítására összponto­sítják erőfeszítéseiket. Kiin­dulópontja, hogy a földrész békéje és biztonsága csak valamennyi európai állam közös hozzájárulásával te­remthető meg. Ennek alap­ján a szocialista országok olyan értekezletet szorgal­maznak, amely megtárgyalná az európai biztonság szem- pontjáíbói legfontosabb kér: dósakét, s elvezetne olyan lé­pésekhez, — pl. az erőszak­ról való lemondáshoz, a jó­szomszédi kapcsolatok erősí­téséhez — amelyek együtt alkotnák a kollektív bizton­sági rendszert. Nem véletlen, hogy az érdekelt szocialista országok pártvezetői, kor­mányfői az utóbbi időkben tanácskozásaik egész sorát szentelték annak, hogy ki­dolgozzák, közzétegyék és érvényesítsék a Varsói Szer­ződés tagállamainak közös kezdeményezését az európai béke és biztonság ügyében. Gondoljunk csak a budapesti felhívást és memorandumot megfogalmazó értekezletek­re. Az európai tanácskozás persze csak eszköz és nem cél. A cél: a biztonság. En­nék feltétele pedig az euró­pai realitások — köztük a határok és a Német Demok­ratikus Köztársaság —nem­zetközi jogi elismerése. Fel kell számolni az európai fe­szültség neuralgikus pont­jait, vagyis a nyugatnémet atomfegyverkezés megaka­dályozásával, Nyugat-Berlin különleges státusának bizto­sításával, az Európát meg­osztó tömbök és szövetségék egyidejű és kölcsönös fel­számolásával megteremteni a béke légkörét. Amikor persze a Varsói Szerződés országainak arról az elhatá­rozásáról beszélünk, hogy kölcsönösségi alapon hajtan • i dók lennének megszüntetni szervezetüket a NATO fel­oszlatásával egy- időben, ak­kor mindig hozzá kell ten­nünk: egyoldalú lépéseket senki sem várhat a szocia­lista országoktól. Mindaddig, amíg létezik az észak-atlanti tömb és az imperializmus veszélyezteti a világbékét, ad­dig a szocialista országok megőrzik és szüntelenül erő­sítik védelmi szervezetüket, z tehát a Varsói Szer­ződés országainak „Európa-koncepciója”. A kontinens kérdéseinek el­sődlegessége persze nem je­lent közömbösséget az Euró­pán kívüli problémák iránt. Annál inkább sem, mert Eu­rópában sem élhetnek a né­pek nyugodtan, ha bárhol a világon, dörögnek a fegyve­rek és tobzódik a reakció. A szerződés aláírói már több alkalommal kifejezték tel­jes szolidaritásukat az impe­rialista agresszió ellen har­coló indokínai és közel-ke­leti népekkel, s biztos tá­maszt nyújtanak a haladá­sért, a függetlenségért, a bé­kéért küzdő minden erőnek — harcoljon bármely részén is a világnak. E következetes békepoliti­ka mögött az eszmei, poli­tikai és gazdasági bázison kívül a Varsói Szerződést aláíró országok egyesített fegyveres ereje áll. Ez vé­delmi erő, amely a szocia­lista országok államhatárai­nak, szuverenitásának, békés vívmányainak őrzésére hiva­tott. Létrehozásának indoka és célkitűzésének megvá­lasztása bizonyítja, a leg­jobban a szövetség védelmi jellegét. De emellett szól az is, hogy a Varsói Szerződés­hez — a nyugati katonai tömböktől eltérően — csat­lakozhat bármely állam, amely — mint a szerződés­ben olvashatjuk — „hajlan­dó a békeszerető országok erőfeszítéseit a béke és a né­pek biztonsága érdekében támogatni.” A katonai koalíció közös katonapolitikai elvekre, a kiképzés és a fegyverzet egy­ségesítésére, a hadseregek összehangolt tevékenységére és a katonák őszinte és szo­ros fegyverbarátságára épül. Az egyesített fegyveres erők­ben olyan óriási tudomá­nyos, technikai és hadveze­tési potenciál testesül meg, amely semmiben sem marad el az imperializmus hadigé­pezetétől. S hogy ez így le­gyen a jövőben is, a szocia­lista országok katonai együttműködése szüntelenül fejlődik (korszerűbbek a hadsereg-irányítási formák és eszközök, összehangoltabb a technikai haladás stb.), rendszeres hadgyakorlatokon sajátítják el és ellenőrzik a nemzeti hadseregek együtt­működését. Erre jó példa a napjainkban, az NDK-ban folyt „Fegyverbarátság” fe­dőnevű hadgyakorlat. A mi hazánk védelmé­nek is döntő ténye­zője a Varsói Szerződés alapján létrejött szövetségi rendszer. A közös politikai front és egyesített katonai erő szorosan hozzátartozik szocialista építőmunkánk külső feltételeihez. Magyar- országon is csak akkor lát­hatjuk biztosítottnak a bé­két, ha Európában sikerül megteremteni a kollektív biztonságot, ezt célozza a Varsói Szerződés országai­nak politikája. E politika támogatása tehát internacio­nalista, de elsődleges nem­zeti érdek is. Ezért válha­tott nemzetközi tevékenysé­günk alapelvévé. falas Tamás elnökét és főtitkárát, vala­mint több mint száz főis­kolás diákot. A közlemény a továbbiak­ban megállapítja, hogy hä romnegyed év alatt több mint 40 saigoni újságot ko­boztak el egy, vagy több al­kalommal. Az amerikaiak és bábja­ik folytatják vegyi háború­jukat a sűrűn lakott terüle­teken. Ebben az évben mintegy 145 ezer hektár te­rületen összesen 25 tarto­mányban alkalmaztak mér­gező vegíd anyagokat. A mér­ges gázok emberáldozatainak száma megközelíti a 300-at. ÉRETTSÉGIVEL RENDELKEZŐ, jó megjelenésű, szervezői munkában jártas, tágyaló- képes férfi dolgozót, 30 éves korig felveszünk. Megyei ismeretekkel rendelkezők előnyben. Jelentkezéseket, fizetési igény megjelölésé­vel a Magyar Hirdető egri kirendeltségéhez kérjük le­adni, Eger, Széchenyi utca 8., „30 éves jeligére”. Az eddigi működés megjelölé­sével. EGRI CIPŐIPARI SZÖVETKEZET FELVESZ NŐKET egy műszakos beosztással Jelentkezés: Eger, Dobó tér 8. Éjszakai, 4 órás íeldoloozú mellékfoglalkozásban is, férfi munkaerőt alkalmaz EGER 1. POSTA­HIVATAL Felveszünk egy főt vállalónői munkakörbe Eger, Dobó téri fióküzle­tünkbe. Érettségizettek előnyben. Jelentkezés: a vállalat Eger. Tinódi u. 28. sz. alatti központjá­ban. HEVES MEGYEI PATYOLAT VÁLLALAT

Next

/
Thumbnails
Contents