Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-21 / 247. szám
A Centropress kedd esti kommentárja ELMARAD NIXON ELNÖK és a Kaunda, zambiai államfő vezetésével New Yorkban tartózkodó AESZ-kül- döttség találkozója. Ezt a hírt valamennyi hírügynökség nagy terjedelemben jelentette és nem nehéz megjósolni, hogy ez a fejlemény számos kommentár tárgya lesz a világsajtó hasábjain. Miért kell ilyen körülmények között jelentőséget tulajdonítani annak, hogy a Fehér Ház — a zsúfolt programra hivatkozva — nem tudott megmaradni az eredetileg kitűzött időpontnál? Mindenekelőtt azért, mert rövid időn belül immár a második Kaunda-affér. AZ ELSŐ SKANDALUM SZÍNHELYE London, főszereplője pedig Edward Heath, angol kormányfő volt. A „fekete kontinens” legtekintélyesebb tömörülése, az afrikai egységszervezet magas rangú bizottságot jelölt ki, hogy tiltakozzék a Downing Street 10-ben, a brit miniszterelnök-rezidencián a Dél-afrikai Köztársaságba irányuló fegyverszállítások miatt. A delegáció elnökéül és szó- vivöjéül a tekintélyes államférfit, dr. Kenneth Kaunda, zambiai elnököt kérték fel. Az első példátlan udvariatlanság már nem sokkal a küldöttség Londonba érkezése után bekövetkezett: Heath egyszerűen nem akarta fogadni a bizottságot. Mikor végre nagy kegyesen beleegyezett a találkozóba és dr. Kaunda — meggyőződésének és megbízatásának megfelelően — kifejtette véleményét a dél-afrikai rezsimnek juttatott fegyverekről, a tory kormányfő ingerülten közölte, hogy „nem hagyja magát leckéztetni" — a zambiai államfő felállt és a kocsiját kérte — így végződött az első affér. ILYEN ELŐZMÉNYEK UTÁN már aligha lehet egyszerűen egyeztetési probléma az, hogy Nixon lemondta a bizottsággal való — hetek óta rögzített — találkozóját. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy Washington teljes mellszélességgel London mellé állt a Dél-Afrikával kapcsolatos konfliktusban. Tito Hollandiában BELGRAD: Kocsis Tamás, az MTI tudósítója jelenti: Tito, jugoszláv elnök kedden megkezdte nyugat-európai látogatássorozatának második fordulóját: a péntekig tartó hivatalos hollandiai látogatás után a jugoszláv államfő Párizsba utazik, ahol pénteken „villámmegbeszélést” folytat Pompidou, francia köztársasági elnökkel. A hollandiai és franciaországi látogatáson az európai témák mellett a nemzetközi kérdések közül nagy hangsúlyt fog kapni a Közel-Kelet is- Belgrádban nagyra értékelik Franciaország szerepét a közel-keleti válsággal összefüggésben, s hangoztatják: Hollandia is a tárgyalásos megoldást .szorgalmazza és támogatja a Jarring- missziót. Jugoszlávia kapcsolatait Hollandiával és Franciaországgal jugoszláv részről egyaránt jónak minősítik. „Nincs kímélet a gyilkosak számára...” MOSZKVA: „Nincs kímélet a gyilkosok számára”. „Jogos követelés”. — Ilyen és hasonló címek alatt közlik a kedden megjelent moszkvai lapok afeokat a leveleket és táviratokat, amelyekben, a szovjet emberek felháborodottan ítélik el az AN—24-es utasszállító repülőgépet elrabló légi kalózokat, Nagyezsda Kurcsen- ko stewardess gyilkosait. A levelek és táviratok egybehangzóan követelik, hogy az elvetemült banditák szovjet bíróság előtt adjanak számot gonosztettükről. A Pravda ankarai tudósítója közli, hogy a géprabló banditák még mindig Trabzon városában tartózkodnak. A tudósító arról is beszámol, hogy a szovjet repülőgép elrablása és Nagyezsda Kur- csenko légi kisasszony meggyilkolása a török közvéleményt is mélyen megrendítette. A bűneset különösen felháborította a török polgári repülés pilótáit. Ugyanakkor — mutat rá a szovjet tudósító — azok a török- országi körök, amelyek eddig is tervszerűen akadályozták a szovjet—török jószomszédi viszony fejlődését és erősítését, nem léptek fel ugyan nyíltan a banditák védelmében, mégis arról igyekeznek meggyőzni a török közvéleményt, hogy a Szovjetunió jogos követelése a két bűnöző kiadására i— úgymond — „sérti Törökország méltóságát”. Mint a Pravda aláhúzza: Törökország minden becsületes embere úgy véli, hogy a banditáknak kizárólag szovjet bíróság előtt kell felelniük gaztettükért. Caglayangil török külügyminiszter, mint az AFP hír- ügynökség „jól tájékozott ankarai forrásokra” hivatkozva írja, támogatja annak a két banditának a kiadását, akik múlt csütörtökön Trabzonba térítették az AEROFLOT AN—24-es utas- szállító gépét:. Japán fehér könyv TOKIÓ: Japán hadügyi tisztviselők kedden a kormány jóváhagyásával „fehér könyvet" tettek közzé, amelyben kinyilvánítják, hogy Japán nem egészíti ki fegyverzetét interkontinentális rakétákkal, stratégiai bombázókkal, vagy egyéb modern fegyverekkel, amelyek „az agressziótól való félelemre” adnának okot. Hírügynökségek rámutatnak, a „fehér könyv” tulajdonképpen arra szolgál, hogy eloszlassa azt a belső és külső nyugtalanságot, amelyet a japán militariz- mus újjáéledésétől való félelem táplál. A jövő héten kezdődik az E^SZ-ben a közgyűlés közel-keleti vitája Az A1 Ahfam New York-i tudósítójának jelentése szerint Mahmud Riad külügyminiszter, aki az ENSZ székhelyén tartózkodik, a vita megindítása előtt széles körű kapcsolatokat teremtett állam- és kormányfőkkel, illetve külügyminiszterekkel. Az Egyfesült Államoknak mind ez ideig nem sikerült rábírnia az EAK-ot arra, hogy a közel-keleti kérdés levételét kérje a közgyűlés napirendjéről. Rogers amerikai külügyminiszter ugyanis néhány nap óta, a közel-keleti helyzet „sürgős felülvizsgálásával” egyidejűleg ilyen értelmű lépéseket tett. A „fehér könyv” megjelenése után az ellenzék azonnal reagált. A kommunista párt „a japán militarizmus újjászületése mérföldkövének” nevezte a dokumentumot. j. buddhista komeito- nak (tiszta politika pártja) az a véleménye, hogy a „fehér könyv” csupán erőfitogtatás. Jörge Alessandri visszalépett SANTIAGO: Jorge Alessandri, a chilei jobboldal jelö’tje visszalépett az elnökjelöltségtől. A nyilvánosságra hozott döntést Alessandri levélben közölte a reakciós nemzeti párttal, felszólítva a párt képviselőit és szenátorait, hogy ne szavazzanak rá. Kifejezésre juttatja egyúttal azt a reményét, hogy dr. Allénde, a népi egységfront jelöltje a nyugalom légkörében léphet majd hivatalba. Közlemény az agresszorok bűncselekményeiről Bojkottálni fogják a vacsorát Elmaradt a Nixon-Kaunda találkozó NEW YORK: Elmarad Nixon amerikai elnök és a Kenneth Kaunda zambiai elnök vezetésével New Yorkban tartózkodó AESZ-küldöttség találkozója. Kenneth Kaunda sajtóértekezleten számolt be a találkozó meghiúsulásának körülményeiről. Az eredeti tervek szerint Nixon elnök, kedden fogadta volna a küldöttséget, de a Fehér Ház vasárnap este váratlanul azt javasolta, hogy a találkozót hétfőn tartsák pieg. történetesen éppen abban az időpontban, amikor Kenneth Kaunda a közgyűlésben mond beszédet. Kenneth Kaunda közölte a Fehér Ház illetékes képviselőivel, hogy a találkozó új időpontja számára elfogadhatatlan, mire azt a választ kapta, hogy ez esetben a találkozóra egyáltalán nem kerül majd sor. Az ENSZ-közgyűlés ünnepi ülésszakának idején nem ez volt az egyetlen amerikai baklövés. Mint a Reuter beszámol róla, — hogyan hogy nem — Nixon pontosan arra az időpontra hirdette meg az ENSZ-küldöttségek vezetőinek tiszteletére adandó va-' csorát (jövő szombat), amikor az ENSZ-napja alkalmából az elmúlt 25 év alatt kialakult hagyománynak megfelelően, a Los Angelés-i szimfonikus zenekar ad hangversenyt New Yorkban. U Thant és több más ENSZ-beli vezető úgy nyilatkozott, hogy a hangverseny időpontjának áttételére nincsen .mód, és liozzáf űzték, az idei koncertet éppen az ünnepi Üíéssófozat áárőesbrrié- nyériék szánták. Több afrikai és ázsiai ENSZ-küldöttről úgy tudják, hogy a fehér házi vacsorát már csak a Kaunda vezette küldöttséggel Szemben tanúsított udvariatlanság miatt is bojkottálni fogják. HANOI: Az amerikai imperialisták és csatlósaik dél-vietnami háborús bűneit vizsgáló bizottság Hanoiban közleményt adott ki, amely összegezi az agresszorok és a saigoni rezsim bűncselekményeit 1970. első kilenc hónapjában. Április 15-én Quang Nam tartományban 37 polgári lakost mészároltak le, köztük 13 kisgyermeket és két állapotos asszonyt. Folytatódnak a razziák és terrortámadások a tartományi fővárosokban és más nagyvárosokban is. Február 10-én saigoni katonák és rendőrök egy összehangolt terrorakció során több mint .200 személyt, köztük 50 buddhista papot megöltek, vagy megsebesítettek. Szeptember hónapban csupán Saigonban négyezer lakost tartóztattak le. A Thieu—Ky-rezsim bezáratta a saigoni főiskolákat és középiskolákat. Letartóztatták a saigoni diákszövetség Kongresszusra készülve Európa-politika és Varsói Szerződés « magyar külpolitika, nemzetközi tevékenységünk elvekre épül, s azok között is a legfontosabb: maradéktalanul teljesíteni a Varsói Szerződésből hazánkra háruló kötelezettségeket. Ezek az élvek vezérelték a magyar kormányt a Varsói Szerződés aláírásának első percétől kezdve, s vezérlik a jövőben is. Tanúsítják ezt az MSZMP Központi Bizottságának a kongresszusra készült irányelvei, amelyek egyértelműen a Varsói Szerződés támogatását szorgalmazzák. Ezt a politikai vonalat nyilvánvalóan nem lehetne megérteni, ha a Varsói Szerződést egyszerű dokumentumnak fognánk fél. Először is, több oldalú kötelezettségvállalás. Nyolc szocialista ország 1955. májusában a lengyel fővárosban arra kötelezte magát, hogy barátsággal, együttműködéssel és kölcsönös segítségnyújtással mozdítja élő a közös ügyet: a szocialista építést és a béke védelmét. Másodszor: védelmi összefogás. A szerződés aláírói arra szövetkeztek, hogy együttes erővel védik magukat a nyugati hatalmak által korábban létrehozott, a szocialista világ ellen irányuló katonai tömbbel szemben. Harmadszor: politikai magatartás, orientáció. A Varsói Szerződés rendelkezései hangsúlyozzák, hogy az aláíró országok politikájukban minden állammal kölcsönös megértésre és együttműködésre törekednek, a vitás kérdéseket tárgyalások útján igyekeznek megoldani, érvényt szereznek a népeknek a békére és a társadalmi haladásra irányuló vágyainak. Világosan kitűnik tehát, hogy a Varsói Szerződés politikai és katonai tényező, alapja, kerete a szocialista országok politikai együttműködésének és. katonai koalíciójának. E zt a szerződést az európai szocialista országok kötötték, következésképpen hatósugara elsősorban az európai kontinens. Az aláírók az évek folyamán kialakították Európa- politikájukat, amelynek megvalósítására összpontosítják erőfeszítéseiket. Kiindulópontja, hogy a földrész békéje és biztonsága csak valamennyi európai állam közös hozzájárulásával teremthető meg. Ennek alapján a szocialista országok olyan értekezletet szorgalmaznak, amely megtárgyalná az európai biztonság szem- pontjáíbói legfontosabb kér: dósakét, s elvezetne olyan lépésekhez, — pl. az erőszakról való lemondáshoz, a jószomszédi kapcsolatok erősítéséhez — amelyek együtt alkotnák a kollektív biztonsági rendszert. Nem véletlen, hogy az érdekelt szocialista országok pártvezetői, kormányfői az utóbbi időkben tanácskozásaik egész sorát szentelték annak, hogy kidolgozzák, közzétegyék és érvényesítsék a Varsói Szerződés tagállamainak közös kezdeményezését az európai béke és biztonság ügyében. Gondoljunk csak a budapesti felhívást és memorandumot megfogalmazó értekezletekre. Az európai tanácskozás persze csak eszköz és nem cél. A cél: a biztonság. Ennék feltétele pedig az európai realitások — köztük a határok és a Német Demokratikus Köztársaság —nemzetközi jogi elismerése. Fel kell számolni az európai feszültség neuralgikus pontjait, vagyis a nyugatnémet atomfegyverkezés megakadályozásával, Nyugat-Berlin különleges státusának biztosításával, az Európát megosztó tömbök és szövetségék egyidejű és kölcsönös felszámolásával megteremteni a béke légkörét. Amikor persze a Varsói Szerződés országainak arról az elhatározásáról beszélünk, hogy kölcsönösségi alapon hajtan • i dók lennének megszüntetni szervezetüket a NATO feloszlatásával egy- időben, akkor mindig hozzá kell tennünk: egyoldalú lépéseket senki sem várhat a szocialista országoktól. Mindaddig, amíg létezik az észak-atlanti tömb és az imperializmus veszélyezteti a világbékét, addig a szocialista országok megőrzik és szüntelenül erősítik védelmi szervezetüket, z tehát a Varsói Szerződés országainak „Európa-koncepciója”. A kontinens kérdéseinek elsődlegessége persze nem jelent közömbösséget az Európán kívüli problémák iránt. Annál inkább sem, mert Európában sem élhetnek a népek nyugodtan, ha bárhol a világon, dörögnek a fegyverek és tobzódik a reakció. A szerződés aláírói már több alkalommal kifejezték teljes szolidaritásukat az imperialista agresszió ellen harcoló indokínai és közel-keleti népekkel, s biztos támaszt nyújtanak a haladásért, a függetlenségért, a békéért küzdő minden erőnek — harcoljon bármely részén is a világnak. E következetes békepolitika mögött az eszmei, politikai és gazdasági bázison kívül a Varsói Szerződést aláíró országok egyesített fegyveres ereje áll. Ez védelmi erő, amely a szocialista országok államhatárainak, szuverenitásának, békés vívmányainak őrzésére hivatott. Létrehozásának indoka és célkitűzésének megválasztása bizonyítja, a legjobban a szövetség védelmi jellegét. De emellett szól az is, hogy a Varsói Szerződéshez — a nyugati katonai tömböktől eltérően — csatlakozhat bármely állam, amely — mint a szerződésben olvashatjuk — „hajlandó a békeszerető országok erőfeszítéseit a béke és a népek biztonsága érdekében támogatni.” A katonai koalíció közös katonapolitikai elvekre, a kiképzés és a fegyverzet egységesítésére, a hadseregek összehangolt tevékenységére és a katonák őszinte és szoros fegyverbarátságára épül. Az egyesített fegyveres erőkben olyan óriási tudományos, technikai és hadvezetési potenciál testesül meg, amely semmiben sem marad el az imperializmus hadigépezetétől. S hogy ez így legyen a jövőben is, a szocialista országok katonai együttműködése szüntelenül fejlődik (korszerűbbek a hadsereg-irányítási formák és eszközök, összehangoltabb a technikai haladás stb.), rendszeres hadgyakorlatokon sajátítják el és ellenőrzik a nemzeti hadseregek együttműködését. Erre jó példa a napjainkban, az NDK-ban folyt „Fegyverbarátság” fedőnevű hadgyakorlat. A mi hazánk védelmének is döntő tényezője a Varsói Szerződés alapján létrejött szövetségi rendszer. A közös politikai front és egyesített katonai erő szorosan hozzátartozik szocialista építőmunkánk külső feltételeihez. Magyar- országon is csak akkor láthatjuk biztosítottnak a békét, ha Európában sikerül megteremteni a kollektív biztonságot, ezt célozza a Varsói Szerződés országainak politikája. E politika támogatása tehát internacionalista, de elsődleges nemzeti érdek is. Ezért válhatott nemzetközi tevékenységünk alapelvévé. falas Tamás elnökét és főtitkárát, valamint több mint száz főiskolás diákot. A közlemény a továbbiakban megállapítja, hogy hä romnegyed év alatt több mint 40 saigoni újságot koboztak el egy, vagy több alkalommal. Az amerikaiak és bábjaik folytatják vegyi háborújukat a sűrűn lakott területeken. Ebben az évben mintegy 145 ezer hektár területen összesen 25 tartományban alkalmaztak mérgező vegíd anyagokat. A mérges gázok emberáldozatainak száma megközelíti a 300-at. ÉRETTSÉGIVEL RENDELKEZŐ, jó megjelenésű, szervezői munkában jártas, tágyaló- képes férfi dolgozót, 30 éves korig felveszünk. Megyei ismeretekkel rendelkezők előnyben. Jelentkezéseket, fizetési igény megjelölésével a Magyar Hirdető egri kirendeltségéhez kérjük leadni, Eger, Széchenyi utca 8., „30 éves jeligére”. Az eddigi működés megjelölésével. EGRI CIPŐIPARI SZÖVETKEZET FELVESZ NŐKET egy műszakos beosztással Jelentkezés: Eger, Dobó tér 8. Éjszakai, 4 órás íeldoloozú mellékfoglalkozásban is, férfi munkaerőt alkalmaz EGER 1. POSTAHIVATAL Felveszünk egy főt vállalónői munkakörbe Eger, Dobó téri fióküzletünkbe. Érettségizettek előnyben. Jelentkezés: a vállalat Eger. Tinódi u. 28. sz. alatti központjában. HEVES MEGYEI PATYOLAT VÁLLALAT
