Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-17 / 244. szám

SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA.;; SZÉLRÓZSA.;; SZÉLRÓZSA.;; SZÉT”*’'0 A.:; SZÉLRÓZSA. SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA.;: SZÉLRÓZSA.:5-fi ■ja sí 0 d ■a s Í3B-fl o 3ä •J ■a < I S 4 ■ J3 i ap s O g IS «0 f te N C SS d «a N 05 § B N IC A káré — veszélyes Világszerte gyorsan növekszik a kávéfogyasztás. A tudósok azonban egyáltalán nincsenek jó véleménnyel erről az aromá^ italról. Az orvoskémia szakemberei meg­állapították, hogy a gyakori kávézás káros hatással van a pajzsmirigy működésére és az anyagcserére Valószínű, hogy a cukorbetegek számának növekedését is az egyre növekvő kávéfogyasztás okozza. Nyilvánosságra hoztak olyan kutatási eredményeket is, amelyekből kitűnik: a kávé az embereknél és az állatoknál egyaránt változáso­kat idéz elő a szénhidrát és a zsírok feldolgozásánál és növeli a pajzsmirigy-túltengés tüneteit is. r?fu9)ka!erápia — szívbelegpknek Az orvosok egyre gyakrabban alkalmazzák a fizikai munkát és a mozgás különböző ellenőrzött formáit a szív- betegségek és érbetegségek gyógyítására. A kérdés egyik szakértője. Vladimír Haviar pozso­nyi orvos azt állítja, hogy még a legkönnyebb fizikai munka is javítja, serkenti a vérkeringést, aminek nagy, jelentősége van a koszorúér-megbetegedések meg­akadályozásában. Ugyanígy az optimizmus, az élet derűs szemlélete is igen nagy szerepet játszik a szívbetegségek megelőzésében és gyógyításában. Egy új vitamin A Nobel-díjas Krebs professzor sárgabarack magjá­ból és rizshéjból új vitamint, a állította elő, amely jelentősen javítja a vérkeringést és megkönnyíti a szöve­tek oxigén- és széndioxid-cseréjét. A B,5 vitamint tartalmazó első orvosságok már kap­hatók az NSZK-ban és sikerrel alkalmazzák migrén, vérkeringési zavarok ellen és a visszér gyógyítására. Szakállas !il§lóriu A min an történt a következő szakállas história. Az angliai Bedfordban vád alá helyeztek egy em­bert, mert erőszakkal levágta egy szikh (az egyik indiai szekta híve) szakállát. Az angol városka rendőrsége tanács­talan volt abban a tekintetben, hogy milyen vádat emel­jen a „szakáiltolvaj” ellen, s ügyvédeket kért meg annak eldöntésére, milyen vád emelhető. Az eddig felmerült eshetőségek: „testi sértés" „elragadás a tulajdonos hoz­zájárulása nélkül”, „szakáll-lopás”. A szikh elmondta a rendőrségen: meghívták egy házba, ahol öt férfi lefogta és lenyírta a szakállát. Az egyik tisztviselő állítása szerint nyilvánvalóan nőügy­ről van szó, míg egy bedfordi „szikhszakértő” kijelentet­te: „A szikhek számára a szakáll levágása rosszabb, mintha megölnék őket. A szakáll a vallási személyiség szimbóluma.”. Az osakai világkiállítás német pavi- J^ej enyhvpezm IHflZSIfta Ionjában Leopold Stokowski neves kar­nagynak a színes képe és 31 további nagyméretű diapozitív-f elvétel eleveníti meg a ze­nei mgjságo'iat. Erwin Fieger stuttgarti foto-grafikus alkotta azokat a tanulmányokat, amelyek a klasszikus koncertektől és táncoktól kezdve a beatzenén keresztül egészen az egyes hangszerekig, a zenei kultúra minden mozzanatát szemünk elé varázsolják Nemzet­közi szakkörökben a színes fényképészet úttörőiéként emlegetik s nemrégiben a nagy kegyben álló „Prix Nc.dar” díjjal tüntették ki Párizsban. Fieger diafelvételei világítóka­zettákban elhelyezve a kiállítási csarnok legszélén két egymás mögött felállított, elektro­nikus úton irányított pályán futnak körbe egymásai ellentétes irányban A kazetták ki­ás bekapcsolása automatikusan történik. KivVágítatlan állapotban tükörként lehet őket hn Q't'Yin Irt.i. Ásatások az alekszandrovi Kremlben I s/« ügy Emberek számára, akik nem tudnak nyugedni a szárazföldön, egy amerikai gyáros „úszó ágyat” hozott forgalomba. gazdagítván ezzel az ágypiac választé­kát. Az ágy négy lábát gu­milabdák helyettesítik, amelyeket meleg levegővel töltenek. Ily m^don a nyo- szolva lebeg, és a benne fekvőnek az a benyomása, mintha úszna. A találmány állítólag gyors e'.alvást biz­tosít — vagy tengeri beteg­séget. használni. Hemingway - mint fiatal újságíró Hemingway mindig ellenezte, hogy 20. életéve előtt írt újságcikkeit nyilvánosságra hozzák. Az University of Pittsburgh most kiadta. Matthew J. Bruccoli (Columbia, South Carolina Egyetem) — mun­kája és kutatása nyomán, a „Kansas City Star Stories” című könyvet, amely Hemingway fiatalkori elbeszéléseit tartalmazza. Nem volt egyszerű azokat az aláírás nélküli cikkeket felfedni, amelyeket Hemingway, az 1917. októ­ber és 1918. március közötti hét hónapban a Kansas City Star számára írt. Bruccoli, — az abban az időben a lapnál működő kollégákkal folytatott beszélgetések alapján, valamint azoknak a leveleknek figyelembevételével, amelyeket He­mingway családtagjaihoz intézett, és melyekben részlete­ket iktatott be korábbi elbeszéléseiből — egyeztette az írásokat Mint fiatal riportert, Hemingwayt legtöbbször a vá­rosi kórházba, az állomásra és a rendőr-főkapitányságra küldték. így ismerkedett meg Hemingway az erőszakkal, a betegséggel és a halállal. E tematikák későbbi regé­nyeiben is széles teret kaptak. Valami mást is köszönhet Hemingway ez első írói próbálkozásoknak. Amikor megkezdte működését a Kan­sas City Star nevű lapnál — mint minden más új mun­katársnak, neki is tanácsolták: „Használj rövid monda­tokat, — anyagodat tömören vezesd be, — írj élő an­golsággal, — légy pozitív és ne negatív!” Huszonhárom évvel később, mint befutott regény­író, ezt mondta egy interjúban: „A tényekre építő még­oly tehetséges fiatalember Is írhat rosszul, ha ezeket az alapelveket szem elől téveszti. Ezek voltak a legjobb ta­nácsok, amit valaha is az íráshoz kaptam. Soha nem fe­lejtettem el őket.” A Kansas City Star korábbi évfolyamaiból kitűnik, hogy Hemingway naponta hét újságcikkre is kapott meg­bízást, amíg kollégái legfeljebb háromra vagy négyre. Ha ma olvassuk ezeket a cikkeket, el kell ismerni, hogy Hemingway — az akkori száraz amerikai újságíró­stílushoz viszonyítva — különösen élénken és színesen írt és nem kellett különleges alkalom ahhoz, hogy már akkor is gyöngyszemeket alkosson. Apróságok innen-onnan Egy Los Angeles-i mozi­ban, ahol szexuális oktató­filmet vetítettek, a tulajdo­nos állandóan a pénztárban tartózkodott és csak azok­nak engedte meg, hogy je­gyet váltsanak, akik fel tudták mutatni házassági anyakönyvi kivonatukat. Franciaországban számos teherautón olvasható a leg­újabb felszólítás: „Közle­kedj óvatosan: a gépkocsi- vezető izmos fiú!" Az argentínai Cordoba temetőjében 1214 talpig gyászba öltözött ember kí­sérte utolsó útjára Alvaro Casarest. Az egészben az a szép, hogy míg élt, egyet­len rokona nem akadt, aki valaha is megemlékezett volna róla: a templomok előtt koldult pénzből ten­gette életét. Halála után derült ki, hogy szalmazsák­ja csak úgy duzzadt az aranytól és a pénzkötegek- tői. ★ Robin Hood története rajzfilmen elevenedik meg: a Walt Disney stúdiókban megkezdődött már a mun­ka. Robin Hood legendájá­nak egy feldolgozását készí­tik el, amelyben szerepet kap a sherwoodi erdő va­lamennyi állatfajtája. Nadia Léger, a híres fes­tő, Fernand Léger özvegye, múzeummá alakította férje lisores-i tanyáját. A múze­umnak ajándékozta férjé­nek 360 vásznát. Carroll Baker, a híres hollywoodi szőkeség mon­dotta egy 1 újságírónak: „Gondolja csak meg, mi­csoda botrány tört ki, ami­kor kijelentettem, hogy el­jön az idő, amikor a mez­telenséget normális dolog­nak fogja tartani az ame­rikai filmvilág!” Türelmes emberek: Üz­begisztánban Sándor Ibra­him válókeresetet nyújtott be azon a címen, hogy a felesége veri. Ibrahim 121, felesége pedig 118 éves, 90 évvel ezelőtt kötöttek há­zasságot. ★ A jelenleg filmrendezés­sel foglalkozó Paul New­man olyan filmet forgat, amelyben Henry Fonda is elvállalt egy szerepet. „Rendkívül zavaró dolog — mondotta a rendező. — Hogy mondjam meg egy ilyen nagy színésznek, hogy mit kell tennie?” Vérzés é len — mogyoró Néhány évvel ezelőtt egy hemoii.iában (vcrzéKcny- ség) szenvedő beteg észre­vette, hogy a vérzés csök­ken, ha naponta rendszere­sen mogyorót fogyaszt. Ez a megfigyelés rendkívül nagy érdeklődést váltott ki az orvosok körében. A mo­gyoró számos laboratórium vizsgálati anyagává lépett elő. A vizsgálatok kimutat­ták, hogy ennek a cseme­gének valóban vannak olyan tulajdonságai, me­lyek a véredények össze­szűkülését és vérzéscsök­kenést eredményeznek. Ma még természetesen nehéz lenne megmondani, hogy a mogyoróból készülő kívá­nat beválik-e majd, mint orvosság. SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA . SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA.,. SZÉLRÓZ SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZ SZÉLRÓZSA K reml déli részén találták meg, ott, ahol a régészek feltételezése szerint III. Va- szilij polatája állt. Nyilván­valóan ez volt a palota­komplexum központi épüle­te. A feltárási munkálatok során előbukkant a masszív fundamentum, az erős osz­lopokon álló, hatalmas fel­járati lépcsősor, amely az e’ső emeletre vezetett. A lépcsősor és a szárnyépüle­tek közötti alapzat 34 mé­ter hosszúságú volt. A pa­lotát a cár által pontosan meghatározott méretű, kü­lönleges téglából építették. Az alekszandrovi Kreml, amelyet restaurátorok állí­tottak helyre, ma a Szov­jetunió egyik legértékesebb műemléke. Rettegett Iván cár a zava­ros és vészterhes időkben váratlanul elhagyta Moszk­vát és — a krónikás szavai­val élve — nem tudni ho­vá távozott. Magával vitte aranyait, drágaköveit, a kincstárat és ruhatárát. Ret­tegett Iván parancsára a bojárok és a hozzá legköze­lebb álló szolgák, alkalma­zottak is követték őt. A cár két hét múlva érkezett meg egy Alekszandrov nevű sza­bad faluba, ahol már apja, III. Vaszilij idején cári pa­lota állt. Mindez 1565. telén tör­tént. Alekszandrov ezt kö­vetően 17 éven át cári rezi­dencia volt, — gyakorlatilag az orosz állam fővárosa. Rettegett Iván itt fogadta a követeket, itt alakította meg katonai—rendőri gárdáját, itt ünnepelte több házasság- kötését. Alekszanárovban a cár parancsára nyomdát lé­tesítettek. Végül pedig itt következett be az a tragé­dia, amelyet Rjepin oly nagy kifejező erővel örökí­tett meg . „Rettegett Iván megöli fiát” című, híres festményén. A cár fia ko­porsóját követte Moszkvá­ba és soha többé nem tért vissza Alekszandrovba. Ezután lassacskán mintha megdermedt volna itt az élet. A XVII. században ko­lostort alapítottak Alek- szandrovban. A szerzetesi cellák építéséhez szétbontot­ták a palotát. Lassacskán a cári palota egvenlővé vált a földdel. Csupán egy könyv metszete alapián lehetett meg’télni. hogy milyen is volt valóiában Rettegett Iván korában az alekszand­rovi palota. Ez a könyv és a metszet szolgált az ásatások kiinduló­pontjául. Az idén nyáron kezdték el az ásatásokat, 100 km-re Moszkvától, Alekszandrov városban. A feltárási munkálatokat a Szovjet Tudományos Akadé­mia régészeti intézetének expedíciója irányítja. Az ex- oedíció a korabeli paloták közül kettőnek a maradvá­nyait fedezte fel. Az egyik palota maradvá­nyait az alekszandrovi

Next

/
Thumbnails
Contents