Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-15 / 242. szám
Kongresszusra készülve 1 szocialista kszgondolfcozásró! A pártunk X. Jjongresszu - ára való készülődés napjai- tan a politikai és a gazdaági fejlődés elemzése közén gyakran esik szó fejtésünkről, népünk gondolat- s érzésvilágának változásaiéi, gazdagodásáról is. Jóleső rzéssel állapíthatjuk meg, ogy mind az eredmények, lind a tennivalók megítélésben a bátor, bizakodó, fe- ilősségteljes hang, a szocia- zmust építő, s szocialista lódon gondolkodó ember angja. Városon jés falun szinte aprói napra nő azoknak a sáma, akik jó közösségeken élnek, méltón és nagy slelősséggel képviselik községünket. Gyarapszik azok sáma, akik a kisebb közösig ügyes-bajos dolgait iníz vén, éretté váltak a na- yobb közösség, nagyobb ie~ ílősségének hordozására is. .kik már a hazát, s a népet ítják maguk előtt, amikor _ selekszenek, tetteiket a ki- ' igul’t látóhatár nagyobb kö- etelményeihez szabják. Jó dolog, hogy ez így van, e az már kevésbé volna jó, a az eddigi eredményekkel legelégednénk. Pártunk kü-' inösen jól látja, hogy a jö- 5 nagy feladatainak végre- ajtása megköveteli az emerek tudatának még hatha- isebb formálását, a szocia- sta közgondolkodás kitelje- tését. A X. kongresszus ányelveiben jelentős hang- illyal szerepel a követel- iény: „A szocializmus teljes Elépítésének egyik fő feltele a magas eszmei és er~ 31csi színvonalú szocialista azgondolkodás, a szocialista nbertípus kialakítása. Az íző kispolgári életszemléltei, magatartással szemben nősítenünk kell azt a meg- y-őződést, hogy az egyén sak a társadalommal együtt oldogulhat”. Az irányelveknek ez a be- ezdése tehát világosan megdőli a tennivalókat, de arra rámutat, hogy akadnak lég szép számmal olyanok, Kik kilógnak a sorból, akik em fe közös útón keresik a oldogulást. Ezek az emberek vagy nem értik, miről van szó nálunk, vagy nem is nagyon akarják megérteni. Talán úgy vélik, nekik úgy jobb, ha a maguk útját járják, és az egyéni boldogulásban lelik meg életük célját és értelnfét. Ezek az emberek hangoztatják leghan - gosabban, hogy valamit valamiért. De még ezt az alkut sem állják. Ok a semmiért akarják á valamit. Van sajnos jőnéhány olyan ember is; aki megérti miről- van szó, külsőleg nagyon is közösségi embernek mutatja és szavakban is annak vallja magát. De megszájíta, a gyűjtögetés, a harácsolás ör- . dögé, és szenvedélyében nem hogy segítene másokon, inkább mindent magának próbál megszerezni. Sok sző esett már a frizsider-szocializmusról. Vagyis arról a jelenségről, hogy gyarapodásunk növekvő lehetőségei jó néhány ember figyelmét elterelték a közösen vállalt feladatokról, s mindinkább a szerzésre, az egyéni gyarapításra irányították azt. Nem az itt a baj. hogy valaki frizsidert. . gépkocsi t, vagy ví- kendházat akar, hiszep ezek mind azért vannak, líogy az ember életét kellemessebbé. jobbá tegyék. Bár már ott tartanánk, hogy mindezek megszerzése minél több dolgozó embernek sikerüljön. A baj ott kezdődik, amikor a gyűjtés, a harácsolás, az anyagiasság szenvedélye kezdi elnyomni a társadalommal szemben vállalt kötelesség- és felelősségérzetet. Amikor a közösen megáimondott cél szép látomását kezdik elhomályosítani az egyéni kis cé- | lók csalfa képei. Amikor a jj magánérdek szembefordítja az embert a közösség, érdekeivel, az önzéstől megszállott ember a társadalmi tulajdont dézsmálva, vagy ösz- szeköttetések, kapcsolatok útján sem restel jogtalan anyagi előnyökhöz jutni. Az anyagiasság, a harácsolás, a jogtalan előnyök hajszolása az önzésből fakad. Mi lesz 400 vagon műtrágya sorsa Az adat nem csapón meghökkentő, de megdöbbentő. Megyénk közös .gazdaságainak jelentős része — majdnem negyven termelőszövetkezet — 400 vagon megrendelt műtrágyát mondott le a közelmúltban. Az ok: a kedvezőtlen anyagi helyzet nem teszi lehetővé a vásárlást. Annyi bizonyos, az ic^ei esztendő kedvezőtlenül hatott a mezőgazdaságra, a késői kitavaszodás, az árvíz, a belvíz, a hihetetlen mennyiségű csapadék hatalmas erőpróbát jelentett. Senki nem akarja az időjárás kártételeit kétségbe vonni, csökkenteni, annál sem inkább, mert ezzel úgy. sem javítana a helyzeten. Az is. tény, hogy az anyagi veszteségek nagyok, még a legjobb gazdaságok is megérzik a hatalmas veszteségeket. Nem könnyű ilyenkor azt elérni, hogy a gazdálkodás is rendben menjen és a tagság se nagyon érezze meg a kieséseket, A gondok, a problémák tehát nem kicsinyek. Mégis azt kell mondani, hogy a legnagyobb gondok közepette sem Lehet a jövőről, a következő esztendőkről megfeledkezni. Marosak azért. sem, mart egy rossz évet valahogy ki lehet gazdálkodni, de 'ha a rosszat újabb és újabb rossz követi, akkor az adott gazdaság katasztrofális helyzetbe kerülhet.. Boga miért kellett ezt elmondani? Azért, men a lemondott 400 vagon műtrágyára nagyon nagy szükség lenne. Azért, mert a búza termésátlaga megyénkben az idén alig egy kicsivel haladta túl a tíz mázsát. S lehetne sorolni á iöbbi növény átlagát is. S ha a szóban forgó négyszáz vagon műtrágyát nem kapják meg a növéúyek, akkor jövőre sem lehet nagyobb reményeket táplálni Jó néhány szövetkezeti vezető úgy gondolja, hogy a műtrágya lemondása takarékoskodást jelent. Valóban azt, C3ak éppen nem ésszerű takarékosságot. Hi- síen az már a jövő évet veszélyezteti — s nem-is kis mértékben —, i ha egy gazdaság eladja anyaállatait, lemond az " égetően szükséges *gépekről. a műtrágyáról — a sikeresebb gazdálkodás bázisát bontva meg. Mindenki tisztában van aszal, hogy a szövetkezeti vezetők nincsenek könnyű helyzetben s nehéz dönteni ilyen rendhagyó gazdasági évben. Azt is megérti mindenki, hogy egy adott ösz- szegei bármiképpen osztatnak széjjel, azzal az összeg nem fog növekedni . Mégis azt kell mondani, hogy a termelőszövetkezetek' irányítói vizsgálják felül döntéseiket, elemezzék újra a gazdasági helyzetet s próbáljanak megoldásokat találni. Ezt követeli a jövő évi gazdálkodás s végső soron a termelőszövetkezetek érdeke. (Icaposi) Márpedig az önzés közösségi életünk egyik legnagyobb ellensége. Az önző embertől hogyan lehetne közös erőfeszítéseket várni, hiszen mindent magának akar, és mindenáron akarja. ’ , Sajnos, sok. egyébként jól dolgozó, a ' szocializmust magáénak valló embert is hatalmába kerítette ez a szenvedély. Márpedig a vele kötött alku kizárja az őszinteséget. S ez a kettősség pedig bevallott, vagy be . nem vallott cinizmust takar, 'és cinizmust szül. Mit szóljon az áldozatosan helytálló, dolgozó többség, ha azt látja, hogy jobban boldogul, aki külön utakon jár? Könnyen felvetődik a közösségért élő emberekben is a kérdés: Érdemes így élni? Vajon nem az jár Jobban, nem annak van ígáza, aki a ..kaparj kurta, neked is lesz:’ elve alapján éli világát; a szocializmust építő társadalomban is? Meglehet,. hogy az önző, harácsoló ember pillanatnyilag jobban ják, mint az, aki a közös boldogulás útját választotta, de pillanatnyi boldogulása könnyen múló, csak MtSzat. Az ilyenfajta boldogulás ugyanis ellenkezik céljainkkal, politikánkkal. Már-' pedig ennek a politikának éppen az a sajátossága, hogy f meg tudja különböztetni a! jót a rossztól. És van ereje1 hozzá, hogy érvényt szerez- | zen a jónak. Kekesdi Gyula ] AAAAAzVVVAA/\AAAA/SAA*AAA/VA«*A*AAAA/*/v%NiVWN/V*VVAf\/V,VsAAA/V***/\jN**^ <. \ ViA.VA'AA/VWwWwVhí' tMA(S»MKMWxWVVk Lapunkról, magunkról: f Gondjaink a lap étőáilításiában. ^ kézbesítésében l Engedjék meg Olvasóink, hogy most kilépjünk > a szerkesztőség falta közül és — legalábbis gondolatban — ellátogassunk a Heves megyei nyomdába, ahol lapunk, készül és a postákra, ahol a Népújságot terjesztik, kézbesítik. A szerkesztőség, a nyomda és a. posta, jó együttműködése elengedhetetlen feltétele annak, hogy ön, kedves Olvasó, időben és jó nyomdai minőségű laphoz jusson. Az igazsághoz tartozik, fhogy a szerkesztőség és a nyomda között — amíg lapot, készítenek — mindig lesz ellentét’'. A szerkesztőség azt igényli, hogy minél későb b, kerüljön sor a „slusssra”, az utolsó kézirat leadására, a nyomda, érdeke pedig azt kívánja, hogy minél előbb, minél biztonságosabban adhassa át a lapot a postának, amely a kinyomott példány számokat továbbítja előfizetőinkhez. Mindebből következik, hogy munkánknak percnyi pontossággal kell egymáshoz igazodnia — és az újságot' szállító vasút menetrendjéhez! —, hogy a legfrissebb események kerüljenek a lapba, ugyanakkor az újság mégis időben és megfelelő minőségben jusson el olvasóinkhoz. Sajnos, nyomdánk — és mint ahogy eddig is tettük, most ■ is őszintén szólunk — az országosan alacsony szintű nyomdaiparán belül is a legelmaradottabbak közé tartozik a lap előállításához szükséges technikát illetően. Régi, korszerűtlen gépeken készül, lapunk, s ez, sajnos, nemegyszer meglátszik a lap olvashatóságán, minőségén. Előfordul az is, bár nagyon-nagyon ritkán — mint történt ez keddi, mutatványszámunknál is, amiért ezúton is szíves elnézésüket kérjük a. mutatványszám, olvasóinak —. hogy a lap nem jut el időben az otthonokba. Ezen' ä helyzeten kívánnak változtatni megyénk illetékes vezető szervei, amikor elhatározták, hogy a negyedik ötéves terv során, több mint 50 millió forintos költséggel új, korszerű nyomdáit építünk a megyeszékhelyen. Reméljük, hogy a nyomda, laprészlegének dolgozói addig is, amíg az új nyomda elkészül, mindent megÖtven Heves megyei szakember előtt; Mdvényvédoszerbemutató Dáuyfean- i A Budapesti Vegyi Müvek, csütörtökön délelőtt a Pest megyei Dány t köz-t ség termelőszövetkezetében' kísérleti -növényvédőszer- bemutatót tart. Bemutatják azokat a növényvédő szereket;, amelyeket a vegyiművek kutatói a közelmúltban állítottak elő, és. különös tekintettel a szőlő és a kukorica vegyszeres gyomirtására használnák. Az érdekes bemutatóra ötven Heves megyei mező- gazdasági. szakember — tsz- elnckök, föagrc ricinusok és" szőlészeti üzemágvezetők — is meghívást kaptak. Hogyan alakult a termelő- szövet kezetek és a háztáji gazdaságok kapcsolata a. tor virányításos gazdálkodás I feloldásának időszakában, ’ milyen módon segítik (a termelőszövetkezetek a háztáji gazdaságokat árutermelő tevékenységük kibontakozásában ? Ezejtre, és hasonló kérdésekre keresett választ. a Heves1 megyei Népi Ellenőrzési Bizottság közelmúltban folytatott vizsgálatában, amelyet 35 mezőgazdasági termelőszövetkezetben folytatott. A vizsgálat egyik leglényegesebb megállapítása az volt, hogy az új szövetkezeti törvény megalkotása és bevezetése megszüntette a közös gazdaság és a háztáji gazdaság között meglevő feszültségei, olytan légkört teremtett, amely alapul szolgál-a háztáji termelés kibővítésépek. A háztáji gazdaságok termelésszerkezete az új gazdaságirányítási rendszer bevel zetése óta lényegileg nem változott, noha egyre erőteljesebben rajzolódik ki a szarvasmarha-hizlalás és ser- ’ téstenyésztés kontúrja. E ténnyel, hozható összhangba, hogy a háztáji gazdaságokban a szántóföldi növények közül a kukorica és a tavaszi árpa vezet. A takarmány- növények 90—95 százalékos részarányú termesztését a háztáji állattenyésztés fejlesztése indokolja. A vizsgált időszakban — amely lényegileg megegyezik az új gazdaságirányítási rendszer első két esztendejével — erőteljes fejlődésnek indult az az irányzat, hogy a háztáji termelők a közös gazdaságon keresztül értékesítsék termékeiket. A termelők így ki tudják használni a nagyüzemi értékesítés minden számottevő előnyét. Az állattenyésztésben, a sertés-, a baromfi- és nyúl- tenyésztésben igen pozitív a fejlődés. A szarvasmarha-állomány azonban, még mindig csökkent a vizsgált időszakI I* AjhtSl Még ebben az evben elkezdi termelései halj I nenezfemontoae epui zánk legkorszvűbb — n mim formten épülő — új, nehézfémöntödéje Székesfehérvárott. 1969. július . -én látott munkához a Fe- ér megyei Építőipari Vállalat és jó munkája nyomán már állnak az épületek, rövidesen ő technológiai szerelés. Ha elkészül, 300 öntödei dolgozó jut egészséges, korszerű munkakörülményekhez. {MTl-£oto Jiummí GmÉmt j jer kezdődhet a bel ban. A Népi Ellenőrzési Bizottság felhívja a figyelmei, hogy a szarvasmarha-állomány létszámának csőkké nésében nagy szerepet játszik az a tény, hogy a fiatalabb korosztálynak, amely fokozatosan átveszi a helyét az idősebb nemzedéktől, gyökeresen megváltozott az élet- szemlélete és életmódja. Hiányosságként említi a jelentés a tehénállomány rendszeres selejtezésének megoldatlanságát, és tbc-mentesf- tés során kivágott egyedek pótlásánál tapasztalható be- szerési bizonytalanságot. A bizottság a háztáji állatférő- helyekről megállapította és leszögezte, hogy azok .a jelenlegi termelési és tartási feltételeknek nem felelnek meg, korszerűtlenek., A zöldség- és gyümölcstermesztésről szólva a bizottság megállapította, hogy a háztáji gazdaságokban a zöldségtermesztés csaknem kizárólag az önfogyasztásra rendezkedett be. A háztáji gyü- , mölcsösök és szőlők nagy ré- ' sze elöregedett és igen hiányos állományú. A.z ültetvények rekonstrukcióját számos intézkedés szorgalmazza, de az eddig nyújtott segítség még mindig nem elég hathatós. A í Népi Ellenőrzési Bizottság nagyon alaposan vizsgálta. a termelési kölcsönök helyzetét. A NEB hasznosnak és indokoltnak látja bizonyos módosítások végrehajtását a kölcsönök konstrukciójának összetételében. A kiemelt hitelcélpkban a kölcsön összegének felső halárát 25 ezer forintban látná a legcélszerűbbnek. Helyesnek tartaná az .ötéves határidőt két'évvel megtoldani. A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság sokrétű és alapos vizsgálat után tette közzé tapasztalatait, és indítványozta gondos előkészí tés után javaslatait. A részletkérdések megvitatása a szakemberek, az illetékes szervek dolga. Mindennél fontosabb viszont az, hogy a háztáji gazdaságot mindenhol egyik lényeges, súlyponti kérdésként kezeljék, mert népgazdaságunknak. mindannyiunknak szüksége van termékeikre, fontos szerep vár rájuk a belső piaci forgalomban, , tesznek lapunk megfelelő minőségéért, m«i - úgy erezzük, hogy még a jelenlegi körül ménybk között is nagyon sok múlik rajta',: — ar emberei .un. Meri sajnos, a nyömCn ördöge, a. sajtóhiba is kajánkodik időnként.' a lapunkban é„ <■- éppolyan kellemetlen « szerkesztőségnek és a nyomdának.. mini amilyen, bosszantó az olvasónak. Hadd szóljunk niosi azokról u gond-,' iáinkról is. aini a lap terjesztésével, kézbesítésévé: függ össze. Régi olvasóink tanúsíthatják. hogy nem mindig jut cl időben lapunk hozzájuk, előfordul, hogy eify-egy példány esetenként el is kallódik. Nagy gondunk ez nekünk is'és a posta, vezetőinek is. Naponta 60 ezer lappal, friss hírekkel kopogtat a postás megyénkben. Tálán ők törnek utat a hóban, nyáron pedig megizzadnak a súlyos tádkák, zsákok alatt. Sok olyan dolgozója van a postának, aki több mint húsz éve terjeszti, kézbesíti lapunkat is-és nem kis erőfeszítést, tesz. hogy a Népújság időben eljuthasson Önökhöz De nem minden múlik rajtuk. Sokszor utcasorok épülnek név és szám nélkül, az új lakóházakban nincs kint a lakók névjegyzéke. Gyorsabbá tenné a kézbesítést, ha szolgálati kerékpárt, kaphatnának és munkaköpenyt, amely védené egészségüket és a lapot is az időjárás szeszélyeitől. Idetartozik az is, hogy néha kevés á lapkézbesítő, nemegyszer azért, mert egyesek lenézik ezt az egyébként nagyon fontos és nagyon szép munkál. De — s ez is igaz! — előfordul az ‘is, hogy egy-egy lapkézbesítő nem teljesíti becsülettel kötelességét. És a 66 '■ ezer lap közül, amelyet kézbesítenek, ha. csak néhány is, nem jut el időben, vagy egyáltalán az olvasóhoz, jogos a kifogás,: a reklamálás. Vannak, hát gondjaink, s amim eddig is tettük, lám most is, őszintén Önök elé tártuk. Tettük ezt azzal a hátsó gondolattal, hogy mi is számítunk az Önök megértésére. ' MJi-rtossxié A termelőszövetkezetek és a háztáji
