Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-15 / 242. szám

Kongresszusra készülve 1 szocialista kszgondolfcozásró! A pártunk X. Jjongresszu - ára való készülődés napjai- tan a politikai és a gazda­ági fejlődés elemzése köz­én gyakran esik szó fejt­ésünkről, népünk gondolat- s érzésvilágának változásai­éi, gazdagodásáról is. Jóleső rzéssel állapíthatjuk meg, ogy mind az eredmények, lind a tennivalók megítélé­sben a bátor, bizakodó, fe- ilősségteljes hang, a szocia- zmust építő, s szocialista lódon gondolkodó ember angja. Városon jés falun szinte aprói napra nő azoknak a sáma, akik jó közösségek­en élnek, méltón és nagy slelősséggel képviselik kö­zségünket. Gyarapszik azok sáma, akik a kisebb közös­ig ügyes-bajos dolgait in­íz vén, éretté váltak a na- yobb közösség, nagyobb ie~ ílősségének hordozására is. .kik már a hazát, s a népet ítják maguk előtt, amikor _ selekszenek, tetteiket a ki- ' igul’t látóhatár nagyobb kö- etelményeihez szabják. Jó dolog, hogy ez így van, e az már kevésbé volna jó, a az eddigi eredményekkel legelégednénk. Pártunk kü-' inösen jól látja, hogy a jö- 5 nagy feladatainak végre- ajtása megköveteli az em­erek tudatának még hatha- isebb formálását, a szocia- sta közgondolkodás kitelje- tését. A X. kongresszus ányelveiben jelentős hang- illyal szerepel a követel- iény: „A szocializmus teljes Elépítésének egyik fő fel­tele a magas eszmei és er~ 31csi színvonalú szocialista azgondolkodás, a szocialista nbertípus kialakítása. Az íző kispolgári életszemlé­ltei, magatartással szemben nősítenünk kell azt a meg- y-őződést, hogy az egyén sak a társadalommal együtt oldogulhat”. Az irányelveknek ez a be- ezdése tehát világosan meg­dőli a tennivalókat, de arra rámutat, hogy akadnak lég szép számmal olyanok, Kik kilógnak a sorból, akik em fe közös útón keresik a oldogulást. Ezek az embe­rek vagy nem értik, miről van szó nálunk, vagy nem is nagyon akarják megérte­ni. Talán úgy vélik, nekik úgy jobb, ha a maguk útját járják, és az egyéni boldogu­lásban lelik meg életük cél­ját és értelnfét. Ezek az em­berek hangoztatják leghan - gosabban, hogy valamit va­lamiért. De még ezt az alkut sem állják. Ok a semmiért akarják á valamit. Van sajnos jőnéhány olyan ember is; aki megérti miről- van szó, külsőleg nagyon is közösségi embernek mutatja és szavakban is annak vallja magát. De megszájíta, a gyűjtögetés, a harácsolás ör- . dögé, és szenvedélyében nem hogy segítene másokon, in­kább mindent magának pró­bál megszerezni. Sok sző esett már a frizsider-szocia­lizmusról. Vagyis arról a je­lenségről, hogy gyarapodá­sunk növekvő lehetőségei jó néhány ember figyelmét el­terelték a közösen vállalt feladatokról, s mindinkább a szerzésre, az egyéni gyara­pításra irányították azt. Nem az itt a baj. hogy valaki fri­zsidert. . gépkocsi t, vagy ví- kendházat akar, hiszep ezek mind azért vannak, líogy az ember életét kellemessebbé. jobbá tegyék. Bár már ott tartanánk, hogy mindezek megszerzése minél több dol­gozó embernek sikerüljön. A baj ott kezdődik, amikor a gyűjtés, a harácsolás, az anyagiasság szenvedélye kez­di elnyomni a társadalommal szemben vállalt kötelesség- és felelősségérzetet. Amikor a közösen megáimondott cél szép látomását kezdik elho­mályosítani az egyéni kis cé- | lók csalfa képei. Amikor a jj magánérdek szembefordítja az embert a közösség, érde­keivel, az önzéstől megszál­lott ember a társadalmi tu­lajdont dézsmálva, vagy ösz- szeköttetések, kapcsolatok útján sem restel jogtalan anyagi előnyökhöz jutni. Az anyagiasság, a harácso­lás, a jogtalan előnyök haj­szolása az önzésből fakad. Mi lesz 400 vagon műtrágya sorsa Az adat nem csapón meg­hökkentő, de megdöbbentő. Megyénk közös .gazdaságai­nak jelentős része — majd­nem negyven termelőszö­vetkezet — 400 vagon meg­rendelt műtrágyát mondott le a közelmúltban. Az ok: a kedvezőtlen anyagi helyzet nem teszi lehetővé a vásárlást. Annyi bizonyos, az ic^ei esztendő kedvezőtlenül ha­tott a mezőgazdaságra, a késői kitavaszodás, az árvíz, a belvíz, a hihetetlen mennyiségű csapadék ha­talmas erőpróbát jelentett. Senki nem akarja az idő­járás kártételeit kétségbe vonni, csökkenteni, annál sem inkább, mert ezzel úgy. sem javítana a hely­zeten. Az is. tény, hogy az anya­gi veszteségek nagyok, még a legjobb gazdaságok is megérzik a hatalmas vesz­teségeket. Nem könnyű ilyenkor azt elérni, hogy a gazdálkodás is rendben menjen és a tagság se na­gyon érezze meg a kiesé­seket, A gondok, a problémák tehát nem kicsinyek. Még­is azt kell mondani, hogy a legnagyobb gondok köze­pette sem Lehet a jövőről, a következő esztendőkről megfeledkezni. Marosak azért. sem, mart egy rossz évet valahogy ki lehet gaz­dálkodni, de 'ha a rosszat újabb és újabb rossz kö­veti, akkor az adott gaz­daság katasztrofális hely­zetbe kerülhet.. Boga miért kellett ezt el­mondani? Azért, men a le­mondott 400 vagon műtrá­gyára nagyon nagy szükség lenne. Azért, mert a búza termésátlaga megyénkben az idén alig egy kicsivel haladta túl a tíz mázsát. S lehetne sorolni á iöbbi nö­vény átlagát is. S ha a szó­ban forgó négyszáz vagon műtrágyát nem kapják meg a növéúyek, akkor jövőre sem lehet nagyobb remé­nyeket táplálni Jó néhány szövetkezeti vezető úgy gondolja, hogy a műtrágya lemondása ta­karékoskodást jelent. Való­ban azt, C3ak éppen nem ésszerű takarékosságot. Hi- síen az már a jövő évet veszélyezteti — s nem-is kis mértékben —, i ha egy gazdaság eladja anyaálla­tait, lemond az " égetően szükséges *gépekről. a mű­trágyáról — a sikeresebb gazdálkodás bázisát bontva meg. Mindenki tisztában van aszal, hogy a szövetkezeti vezetők nincsenek könnyű helyzetben s nehéz dönteni ilyen rendhagyó gazdasági évben. Azt is megérti min­denki, hogy egy adott ösz- szegei bármiképpen oszta­tnak széjjel, azzal az összeg nem fog növekedni . Mégis azt kell mondani, hogy a termelőszövetkeze­tek' irányítói vizsgálják fe­lül döntéseiket, elemezzék újra a gazdasági helyzetet s próbáljanak megoldásokat találni. Ezt követeli a jövő évi gazdálkodás s végső so­ron a termelőszövetkezetek érdeke. (Icaposi) Márpedig az önzés közösségi életünk egyik legnagyobb el­lensége. Az önző embertől hogyan lehetne közös erőfe­szítéseket várni, hiszen min­dent magának akar, és min­denáron akarja. ’ , Sajnos, sok. egyébként jól dolgozó, a ' szocializmust ma­gáénak valló embert is ha­talmába kerítette ez a szen­vedély. Márpedig a vele kö­tött alku kizárja az őszinte­séget. S ez a kettősség pedig bevallott, vagy be . nem val­lott cinizmust takar, 'és ci­nizmust szül. Mit szóljon az áldozatosan helytálló, dolgo­zó többség, ha azt látja, hogy jobban boldogul, aki külön utakon jár? Könnyen felvetődik a közösségért élő emberekben is a kérdés: Ér­demes így élni? Vajon nem az jár Jobban, nem annak van ígáza, aki a ..kaparj kurta, neked is lesz:’ elve alapján éli világát; a szocia­lizmust építő társadalomban is? Meglehet,. hogy az önző, harácsoló ember pillanatnyi­lag jobban ják, mint az, aki a közös boldogulás útját vá­lasztotta, de pillanatnyi bol­dogulása könnyen múló, csak MtSzat. Az ilyenfajta boldo­gulás ugyanis ellenkezik cél­jainkkal, politikánkkal. Már-' pedig ennek a politikának éppen az a sajátossága, hogy f meg tudja különböztetni a! jót a rossztól. És van ereje1 hozzá, hogy érvényt szerez- | zen a jónak. Kekesdi Gyula ] AAAAAzVVVAA/\AAAA/SAA*AAA/VA«*A*AAAA/*/v%NiVWN/V*VVAf\/V,VsAAA/V***/\jN**^ <. \ ViA.VA'AA/VWwWwVhí' tMA(S»MKMWxWVVk Lapunkról, magunkról: f Gondjaink a lap étőáilításiában. ^ kézbesítésében l Engedjék meg Olvasóink, hogy most kilép­jünk > a szerkesztőség falta közül és — leg­alábbis gondolatban — ellátogassunk a He­ves megyei nyomdába, ahol lapunk, készül és a postákra, ahol a Népújságot terjesztik, kézbesítik. A szerkesztőség, a nyomda és a. posta, jó együttműködése elengedhetetlen feltétele annak, hogy ön, kedves Olvasó, időben és jó nyomdai minőségű laphoz jusson. Az igazsághoz tartozik, fhogy a szerkesztőség és a nyomda között — amíg lapot, készíte­nek — mindig lesz ellentét’'. A szerkesz­tőség azt igényli, hogy minél későb b, kerüljön sor a „slusssra”, az utolsó kézirat leadására, a nyomda, érdeke pedig azt kí­vánja, hogy minél előbb, minél bizton­ságosabban adhassa át a lapot a postának, amely a kinyomott példány számokat továb­bítja előfizetőinkhez. Mindebből következik, hogy munkánknak percnyi pontossággal kell egymáshoz igazodnia — és az újságot' szál­lító vasút menetrendjéhez! —, hogy a leg­frissebb események kerüljenek a lapba, ugyanakkor az újság mégis időben és meg­felelő minőségben jusson el olvasóinkhoz. Sajnos, nyomdánk — és mint ahogy ed­dig is tettük, most ■ is őszintén szólunk — az országosan alacsony szintű nyomdaipa­rán belül is a legelmaradottabbak közé tar­tozik a lap előállításához szükséges tech­nikát illetően. Régi, korszerűtlen gépeken készül, lapunk, s ez, sajnos, nemegyszer meglátszik a lap olvashatóságán, minősé­gén. Előfordul az is, bár nagyon-nagyon ritkán — mint történt ez keddi, mutatvány­számunknál is, amiért ezúton is szíves el­nézésüket kérjük a. mutatványszám, olvasói­nak —. hogy a lap nem jut el időben az otthonokba. Ezen' ä helyzeten kívánnak vál­toztatni megyénk illetékes vezető szervei, amikor elhatározták, hogy a negyedik öt­éves terv során, több mint 50 millió fo­rintos költséggel új, korszerű nyomdáit épí­tünk a megyeszékhelyen. Reméljük, hogy a nyomda, laprészlegének dolgozói addig is, amíg az új nyomda elkészül, mindent meg­Ötven Heves megyei szakember előtt; Mdvényvédoszer­bemutató Dáuyfean- i A Budapesti Vegyi Mü­vek, csütörtökön délelőtt a Pest megyei Dány t köz-t ség termelőszövetkezetében' kísérleti -növényvédőszer- bemutatót tart. Bemutatják azokat a növényvédő szere­ket;, amelyeket a vegyimű­vek kutatói a közelmúltban állítottak elő, és. különös te­kintettel a szőlő és a kuko­rica vegyszeres gyomirtásá­ra használnák. Az érdekes bemutatóra öt­ven Heves megyei mező- gazdasági. szakember — tsz- elnckök, föagrc ricinusok és" szőlészeti üzemágvezetők — is meghívást kaptak. Hogyan alakult a termelő- szövet kezetek és a háztáji gazdaságok kapcsolata a. tor virányításos gazdálkodás I feloldásának időszakában, ’ milyen módon segítik (a ter­melőszövetkezetek a háztáji gazdaságokat árutermelő te­vékenységük kibontakozásá­ban ? Ezejtre, és hasonló kérdé­sekre keresett választ. a He­ves1 megyei Népi Ellenőrzési Bizottság közelmúltban foly­tatott vizsgálatában, amelyet 35 mezőgazdasági termelő­szövetkezetben folytatott. A vizsgálat egyik leglénye­gesebb megállapítása az volt, hogy az új szövetkezeti tör­vény megalkotása és beveze­tése megszüntette a közös gazdaság és a háztáji gazda­ság között meglevő feszültsé­gei, olytan légkört teremtett, amely alapul szolgál-a ház­táji termelés kibővítésépek. A háztáji gazdaságok terme­lésszerkezete az új gazda­ságirányítási rendszer bevel zetése óta lényegileg nem változott, noha egyre erőtel­jesebben rajzolódik ki a szarvasmarha-hizlalás és ser- ’ téstenyésztés kontúrja. E ténnyel, hozható összhangba, hogy a háztáji gazdaságok­ban a szántóföldi növények közül a kukorica és a tava­szi árpa vezet. A takarmány- növények 90—95 százalékos részarányú termesztését a háztáji állattenyésztés fej­lesztése indokolja. A vizsgált időszakban — amely lényegileg megegye­zik az új gazdaságirányítási rendszer első két esztendejé­vel — erőteljes fejlődésnek indult az az irányzat, hogy a háztáji termelők a közös gazdaságon keresztül értéke­sítsék termékeiket. A terme­lők így ki tudják használni a nagyüzemi értékesítés minden számottevő előnyét. Az állattenyésztésben, a sertés-, a baromfi- és nyúl- tenyésztésben igen pozitív a fejlődés. A szarvasmarha-ál­lomány azonban, még mindig csökkent a vizsgált időszak­I I* AjhtSl Még ebben az evben elkezdi termelései ha­lj I nenezfemontoae epui zánk legkorszvűbb — n mim formten épülő — új, nehézfémöntödéje Székesfehérvárott. 1969. július . -én látott munkához a Fe- ér megyei Építőipari Vállalat és jó munkája nyomán már állnak az épületek, rövidesen ő technológiai szerelés. Ha elkészül, 300 öntödei dolgozó jut egészséges, korszerű munkakörülményekhez. {MTl-£oto Jiummí GmÉmt j jer kezdődhet a bel ban. A Népi Ellenőrzési Bi­zottság felhívja a figyelmei, hogy a szarvasmarha-állo­mány létszámának csőkké nésében nagy szerepet ját­szik az a tény, hogy a fiata­labb korosztálynak, amely fokozatosan átveszi a helyét az idősebb nemzedéktől, gyö­keresen megváltozott az élet- szemlélete és életmódja. Hi­ányosságként említi a jelen­tés a tehénállomány rend­szeres selejtezésének megol­datlanságát, és tbc-mentesf- tés során kivágott egyedek pótlásánál tapasztalható be- szerési bizonytalanságot. A bizottság a háztáji állatférő- helyekről megállapította és leszögezte, hogy azok .a je­lenlegi termelési és tartási feltételeknek nem felelnek meg, korszerűtlenek., A zöldség- és gyümölcster­mesztésről szólva a bizottság megállapította, hogy a ház­táji gazdaságokban a zöld­ségtermesztés csaknem kizá­rólag az önfogyasztásra ren­dezkedett be. A háztáji gyü- , mölcsösök és szőlők nagy ré- ' sze elöregedett és igen hi­ányos állományú. A.z ültet­vények rekonstrukcióját számos intézkedés szorgal­mazza, de az eddig nyújtott segítség még mindig nem elég hathatós. A í Népi Ellenőrzési Bizott­ság nagyon alaposan vizsgál­ta. a termelési kölcsönök helyzetét. A NEB hasznos­nak és indokoltnak látja bi­zonyos módosítások végre­hajtását a kölcsönök kons­trukciójának összetételében. A kiemelt hitelcélpkban a kölcsön összegének felső ha­lárát 25 ezer forintban látná a legcélszerűbbnek. Helyes­nek tartaná az .ötéves határ­időt két'évvel megtoldani. A Heves megyei Népi El­lenőrzési Bizottság sokrétű és alapos vizsgálat után tet­te közzé tapasztalatait, és in­dítványozta gondos előkészí tés után javaslatait. A rész­letkérdések megvitatása a szakemberek, az illetékes szervek dolga. Mindennél fontosabb viszont az, hogy a háztáji gazdaságot minden­hol egyik lényeges, súlyponti kérdésként kezeljék, mert népgazdaságunknak. mind­annyiunknak szüksége van termékeikre, fontos szerep vár rájuk a belső piaci for­galomban, , tesznek lapunk megfelelő minőségéért, m«i - úgy erezzük, hogy még a jelenlegi körül ménybk között is nagyon sok múlik rajta',: — ar emberei .un. Meri sajnos, a nyömCn ördöge, a. sajtóhiba is kajánkodik időnként.' a lapunkban é„ <■- éppolyan kellemetlen « szerkesztőségnek és a nyomdának.. mini amilyen, bosszantó az olvasónak. Hadd szóljunk niosi azokról u gond-,' iáinkról is. aini a lap terjesztésével, kézbe­sítésévé: függ össze. Régi olvasóink tanúsít­hatják. hogy nem mindig jut cl időben la­punk hozzájuk, előfordul, hogy eify-egy példány esetenként el is kallódik. Nagy gondunk ez nekünk is'és a posta, vezetőinek is. Naponta 60 ezer lappal, friss hírekkel kopogtat a postás megyénkben. Tálán ők törnek utat a hóban, nyáron pedig megiz­zadnak a súlyos tádkák, zsákok alatt. Sok olyan dolgozója van a postának, aki több mint húsz éve terjeszti, kézbesíti lapun­kat is-és nem kis erőfeszítést, tesz. hogy a Népújság időben eljuthasson Önökhöz De nem minden múlik rajtuk. Sokszor utca­sorok épülnek név és szám nélkül, az új lakóházakban nincs kint a lakók névjegy­zéke. Gyorsabbá tenné a kézbesítést, ha szolgálati kerékpárt, kaphatnának és mun­kaköpenyt, amely védené egészségüket és a lapot is az időjárás szeszélyeitől. Idetar­tozik az is, hogy néha kevés á lapkézbesí­tő, nemegyszer azért, mert egyesek lenézik ezt az egyébként nagyon fontos és nagyon szép munkál. De — s ez is igaz! — előfor­dul az ‘is, hogy egy-egy lapkézbesítő nem teljesíti becsülettel kötelességét. És a 66 '■ ezer lap közül, amelyet kézbesítenek, ha. csak néhány is, nem jut el időben, vagy egyáltalán az olvasóhoz, jogos a kifogás,: a reklamálás. Vannak, hát gondjaink, s amim eddig is tettük, lám most is, őszintén Önök elé tár­tuk. Tettük ezt azzal a hátsó gondolattal, hogy mi is számítunk az Önök megértésére. ' MJi-rtossxié A termelőszövetkezetek és a háztáji

Next

/
Thumbnails
Contents