Népújság, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-08 / 210. szám

KOSSUTH 8.20 Népdalok 9.00 llarsan a kürtszó! 0.35 Bach: Angol szvit 10.05 Zenekari muzsika 11.24 Különleges szigetek 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiakoktél 13.46 Üj Gcorgikon 14.01 Mesejáték 15.10 Kóruspódium 15.20 Zongoramuzsika 15.40 Mozart-áriák 1G.05 Kamrazene 16.35 A gyermekélelmezés hely­zetéről 17.05 A KNDK nemzeti ünnepén 17.25 Nóták 17.35 A mezőgazdasági kiállítás­ról 18.05 Könnyűzenei híradó 18.35 Holnap közvetítjük . .. 19.25 A Szabó család 19.55 Lemezmúzeum 20.45 Virágénekek 21.03 Kilátó 22.10 Az elnöki géppel Afriká­ban 22.20 Beszélgessünk zenéről 22.40 A moszkvai történész­kongresszus 23.00 Népi zene 83.40 Egk: A varázshegedű. Részi. PETŐFI 8.05 Beethoven és Bartók zenei öröksége 9.14 Verbunkosok 12.00 Rossini: Bruschino úr. Részi, 12.45 Turisták, figyelem! 13.03 Törvénykönyv 13.23 Monteverdi — madrigálok Kettőtől — hatig . . . 18.10 Tudományos körkép 18.35 A bolgár kultúra hete 19.35 Hatvani diákjai. Daljáték két részben. 23.15 Lajtha: X. vonósnégyes 23.38 Táncdalok MAGYAR *0—8.05 ITV .. W 17.53 Hírek 18.00 Közv. az úszó EB-ről 19.30 Esti mese 19.40 A KNDK nemzeti ünnepe 20.00 Tv-híradó 20.20 Osztrovszkij: A művésznő és hódolói. Színmű kei részben 22.20 Tv-híradó POZSONYI 15.10 Szlovákia—Rapid labda­rúgó- mérkőzés 19.00 és 21.45 Tv-híradó 20.15 A fáraók titka. 3. rész. \FTIn* I EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél 4, fél 6 és 8 órakor. Japán feleség Színes olasz film EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Tündért nők Színes olasz—francia film EGRI KERT. Az előadások kezdete: 7 óra­kor. Vigyázat, hekust Színes francia film GYÖNGYÖSI PUSKIN: Del csillaga GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: A kis lovag I—II. (Dupla hely árak) GYÖNGYÖSI KERT: Rablók között HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Bosszúállók újabb kalandjai HATVANJ KÖSSUTH: Banditák hálójában HEVES: Két úr esernyő nélkül FÜZESABONY: Karainazov testvérek ÜT A ÜGYELET Egerben: 19 órától szerda reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: 17-27.) jLJk. Jk. J, 03vassii a QLípíijőáíjói »▼TV ! Ä Budapesttel a Dunán Csak akkor nyugodtam meg, amikor a kapitány el­foglalta a helyét a parancs­noki hídon és parancsot adott az indulásra. Hogy miért kel­lett megnyugodni? Mert a SZOT papír szerint reggel hétkor Bécsbe induló „Buda­pest” üdülőhajója még dél­ben is Budapesten horgony­zott. Az okát is sikerült ki­derítenünk, s mint megtud­tuk, szállást kellett biztosí­tani néhány olasz vendégnek, s nem volt más lehetőség, mint az indulásra váró ha­jót bérbe adni. Ezt már csak azért is el kell mondanom, mert volt olyan vendég is, aki már előző este szállodá­ban aludt, hogy hét órára odaérkezhessen az indulásra. Fölöslegesen kidobott pénz volt a szálloda költsége. No, de minden jó, ha a vége jó — tartja a közmon­dás, meg az egy hét is rövid, kár volna a néhány nap alatt is bosszankodni. Ami a hajót illeti, 186 sze­mélyes bárka, de jó. Főleg az első emeleten, az I. osztá­lyon, mert a II. osztály a ha­jó gyomrában bizony kissé kényelmetlen és nem 100 fo­rint a differencia. A kabinok olyan szűkek, hogy a kétsze­mélyes hálóalkalmatosságok­ba, ha két ember bemegy, az egyiknek ki kell jönnie. A ka­pitány, Földesi Tibor, öreg „tengeri medve”, 1943-tól utazik folyón, tengeren, s számára egy ilyen bécsi ki­Dürnstcin, az egyuteás város. rándulás csak kis sétának mondható. Jókedélyű, való­ban üdülőhajóra való kapi­tány. Az üdülő vezetője, Ká­sa László, 11 éve dolgozik a hajón. Korábban főkönyvelő volt egy ' vállalatnál, s azt mondja, ez változatosabb. Igaz, hetenként csak egyszer találkozik családjával, de mint mondja, már megszok­ták. Hadd említsem még a szakácsot, Krizner Sándort, aki az egy hét alatt osztályon felüli ellátást biztosított az üdülőknek. Hallottam, hogy már Bécsije is hívták ven­déglővezetőnek, dupla fizeté­sért. Nem vállalta. Szeren­csénk volt, mert valóban ilyen szakácsra a magyar ha­jókon is szükség van. Egy mondatban szólni kell még az öreg Dunáról, amely csak Strauss idejében lehetett kék, inkább zöldesnek mondanám. Aki esetleg nem tudná, a Volga után Európában a leg­hosszabb folyó, nyolc orszá­got érint, s partja mentén „hej van számos” település. Nem akarok itt útleírásba bocsátkozni, hiszen sokan is­merik a Dunának Budapest­től Becsig és vissza az „út­ját”, inkább egy-egy érde­kességet hadd mondjak el. Deutsh Altenburg: Becs­től 41 kilométerre van, állí­tólag itt van Attila sírja, csak azt nem tudják ponto­san, hogy a nagy hun király „hun” fekszik. Lobau szigete: Habsburg- vadászterület volt. Az 1300 holdnyi sziget különösen vízi szárnyasokban gazdag. A monda szerint Napoleon itt kelt át a Dunán 1809-ben, amikor Károly főherceg visz- szavonulásra késztette. Bár akkor Napoleon kijelentette a szigeten: ez az a pont, ahonnan sarkából újra ki­emelem a világot. 1812-ig emelgette is, mígnem. Szent Ilona szigetén megpihent végleg az emelgetés után. Krems, Budapesttől 350 kilométerre van, bortermelő kisváros. Kicsit hasonlít Egerre, a várost a Frauen- be^g öleli körül. Nevét on­nan kapta, — „Asszonyhegy” —, hogy a város asszonyai megelégelték férjeik borisz- szaságát, akik el-elmaradoz- tak a napi szőlőimunka után egy-egy pincében. Elhatároz­ták hát, hogy ezentúl a fér­jek végzik a háztartási mun­kát, mosnak, főznek. Nyilván ennek a kis epizódnak a ha­tására készült az a kis szo­bor a városban, ahol egy asz- szony kulcsot tart kezében, valószínű a borospince kul­csát, előtte pedig egy térdep­lő férfi, aki a kulcsért kö­nyörög. Ezt igazolja a váro­si bormúzeumban levő ha­talmas boroshordó, melynek belsejében egy rejtett borozó van, nyilván rejtekhelyül a kiváncsi asszonyok elől. Az út során az egyik leg­érdekesebb település és vá­ros Dürnstein. 600 lakosa van és egy teljes utcája. Mesélik, hogy egy alkalommal 500 fős vendégcsoportot vártak, de csak egy autóbusz állt ren­delkezésükre. Az idegenveze­tő aggódva jegyezte meg a polgármesternek, hogy egy busszal nem tudják megnéz­ni a várost. — Dehogy nem — válaszolta az. — Az ele­jén beszállnak, a végén ki. s már végig is mentek a vá­ros főutcáján. Egyébként 1192-ben a vár ura itt tar­totta fogva Oroszlánszívű Richárdot, V. Lipót osztrák herceg foglyát, mígnem hű­séges kobzosa magas váltság­díj ellenében kiváltotta. S, hogy neve ne csak a törté­nelemkönyveikben maradjon fenn, jelenleg Oroszlánszívű Richard névvel dümsteini emléket, különleges italt áru­sítanak. Kiss Béla Fogyasztási szövetkezetek a Szovjetunióban 60 millió tag — Több mint 800 milliárdos vagyon Moszkvában, a Nagy Kreml Palotában négy na­pon át ülésezett a szovjet fo­gyasztási szövetkezetek kép­viselőinek Vili. kongresz- szusa: 1583 küldött vitatta meg a falu ellátásának prob­lémáit. A szovjet fogyasztási szö­vetkezetek ma a világ legna­gyobb, csaknem 60 millió tagot számláló nemzeti szö­vetkezeti szervezetét alkot­ják. A fogyasztási szövetke­zetek látják el a falusi la­kosságot közszükségleti cik­kekkel, felvásárolják a pa­rasztoktól a különféle ter­mékeket, ipari növényeket, fejlesztik a feldolgozóipart és a közétkeztetést. Munkájuk egyik fokmérője — az áruforgalom növelése. Alekszandr Klimov, a Cent- roszojuz vezetőjének elnö­ke elmondotta beszámolójá­ban, hogy az ötéves terv el­ső négy esztendeje alatt (1966—1969) az áruforgalom 11.5 milliárd rubellel növe­kedett, és ma eléri a 41.5 milliárdot. A szövetkezeti kereske­delem igényes vásárlókat szolgál ki. Az ötéves terv négy esztendeje alatt a fal­vakban 5.6 millió tv-készü- léket, 4.7 millió mosógépet és más tartós fogyasztási cikket, háztartási gépet vá­sároltak. Egy év alatt pél­dául annyi hűtőszekrényt vettek, mint korábban 1959 és 1965 között. A kolhozfalvakban igen nagy az éoítőanyagigény. A fa- és a fűrészáru, valamint a cementforgalom 1.7-szere- sére, a palaforgalom pedig 1.4-szeresére emelkedett. Még így sem tudják telje­sen kielégíteni a falvak igé­nyeit, azokét a falvakét, amelyek lassan városi típusú településekké alakulnak át. A szovjet állam a követ­kező ötéves tervben (1971— 75) a mezőgazdaság fejlesz­tésére 77.6 milliárd rubelt irányoz elő. A beruházások növekedésével együtt emel­kedik a mezőgazdaság ho­zama, csakúgy, mint a tag­ság jövedelme. Alapvető fel­adat tehát, hogy fokozottabb mértékben elégítsék ki a la­kosság igényeit, javítsák a vevők kereskedelmi ellátásá­nak színvonalát. A fogyasztási szövetkeze­tek vagyona 807 milliárd ru­bel. A nyereséget részben a kereskedelmi hálózat bőví­tésére. és korszerűsítésére, részben a felvásárlás anya­gi-technikai bázisának javí­tására fordítják. A szövetke­zetek felvásárolják a kolho­zok és a lakosság termékfe­leslegét, a vadon termő gyümölcsöket, gombát, mé­zet és különféle ipari növé­nyeket. A Szovjetunió fogyasztási szövetkezeteinek szervezete tagja a Nemzetközi Szövet­kezeti Szövetségnek. A szovjet szövetkezetek az egyenjogúság és a külcsönös előnyök alapján 30 ország szövetkezeti szerveivel, cé­geivel kereskednek. Rend­kívül szoros kapcsolatokat ápolnak a szocialista közös­ség országainak szövetkeze­teivel, csakúgy, mint a ja­pán. az olasz, az osztrák, a belga szövetkezetekkel. Ex­port—import tevékenységük négy év alatt 2.4-szeresére emelkedett. A Centroszojuz vezetősége üzleti kapcsolatokat te­remt az Ázsia, Afrika és Latin-Amerika fejlődő or­szágaiban működő testvér- szervezetekkel. A szovjet fogyasztási szö­vetkezetek nemzetközi tekin­télyét bizonyította, hogy a moszkvai kongresszusra igen sok ország szövetkezetei küldték el képviselőiket. A kongresszuson sok szó esett a szövetkezetek demokrati­kus önkormányzatának fej­lődéséről és módosították a szervezeti szabályzatot. Pjotr Jascsenko (APN) Eszperantó nyelvtanfolyam — levelezőknek A Magyar Eszperantó Szö­vetség 4-es számú területi bizottsága ez évben is nyelv­tanfolyamot indít levelező hallgatók részére. A szeptem­bertől májusig tartó konzul­tációknak — Miskolcon, a Rónai Sándor Megyei Műve­lődési Központban lesz a színhelyük. A foglalkozásokra havonta egy alkalommal, va­sárnap kerül sor. Mindazok, akik a kilenc hónapos tanul­mányaikat sikeresen fejezik be, az 1971—72-es tanévben már oktathatják a nyelvet. Az érdeklődők a következő címen jelentkezhetnek: Ma­gyar Eszperantó Szövetség 4-es számú területi bizottsá­ga, Miskolc, I., Petőfi u. 11. (Telefon: 36-426). rfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJ,fSJ,SfSJ*SSSSSSSSSSSSSSS/*SSSSSS*SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS*SSS*SSSSSSSSSSSS/*SJ'SSSS*SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSJ'SSSSSSS*SSSjrSSSSSSfSSSSSS*SSSSSSf/ArfSSSSSSSSSSSSSSSfSfSSSSSSSSSSSS*SS^^ Michael Joy: ÁRNVÉKBAN A rövidebb utat választot­ta, amely a kerteken át veze­tett. A nap kegyetlenül per­zselt. — Furcsa — mondta saját magának Joseph Candy —, sehol egy teremtett lélek! Néhány éve nem volt már idehaza, az ország másik vé­gében dolgozott. Egyszer csak minden átmenet nélkül fel­mondott, és a honvágytól gyötörve hazafelé indult. Most azonban megijesztette ez a váratlan csend. Máskor ebben az időben a mezők és kertek telve voltak emberek­kel, a földművesek a gyü­mölcsöt szedték a fákról, hogy másnap piacra vigyék. — Mi történhetett? — kér­dezte magában. A közeli kis­városban is üresek voltak a földek és a kertek. Csak né­hány rendőrrel találkozott. — Valami nagy baj lehet — mondta félhangosan. Egyre ijedtebben tekintge­tett maga körül, s folytatta útját a kerteken át. Meglá­tott egy istállót zárt ajtóval és ablakokkal. Arra gondolt, hogy jó lenne bemenni és pi­henni egyet az árnyékban, de ebben a pillanatban egy re­kedt hang riasztotta meg. ösztönösen elrejtőzött a nap­raforgók közé. S innen már meg is pillantotta a. két fér­fit. Az árnyékban ültek. — Ostobaság volt, Peter — mérgelődött a kövérebb —, nem lett volna szabad meg­jelenned az emberek között. Rád ismertek! Peter volt a fiatalabb, kar­csúbb. Előhúzta revolverét zsebéből és gúnyosan ráne­vetett társára. Joseph rejtekhelyéről fel­ismerte a testesebb férfit. Frank Noris, a körözött bű­nöző volt. Ebben a pillanat­ban a társára akart rátá­madni, Peter azonban nevet­ve ügyesen félreugrott. — Átkozott kutya! — kia­bálta Frank — nekem drá­ga a bőröm! Te vagy az oka, hogy a rendőrség üldöz ben­nünket. Mondtam, hogy lö­völdözés nélkül , támadjuk meg az autóbuszt. Miért öl­ted meg a sofőrt, amikor a pénz már a kezünkben volt? Frank hirtelen elhallgatott. Ö is elővette revolverét, óva­tosan körülnézett, mint aki veszélyt érez. Peter is elko­molyodott. — Valaki les bennünket — suttogta Frank. Amikor rádöbbent, hogy felfedezték, Joseph Candy megdermedt a félelemtől. Négykézláb nagy óvatosan kúszni kezdett a napraforgók között, egy ajtóhoz ért, ki­nyitotta és beosont. A sötét helyiségbe csak néhány WRz sugár hatolt be, a fényes csíkban porszemek táncoltak. A félelemtől reszketve egy szénarakás mögé bújt, Las- san-lassan megnyugodott. De tudta, hogy az a kettő kere­si. Megölik, ez olyan biztos, hogy akár mérget is vehetne rá. Az ajtó kinyílt. Joseph megrázkódott. Egy kicsit fel- emelkedett, épp annyira, hogy kitekinthessen a széna mö­gül, Frank Norist pillan­totta meg, ke­zében két re­volverrel. Azért jött, hogy megöl­jön — gon­dolta rémül­ten. Még job­ban összehúz­ta magát rej­tekhelyén, s feszülten fi­gyelt. Hallot­ta, amint Frank meg­indult, a szal­ma susogott a lába alatt. A csendben hirtelen gú­nyos nevetés ) hallatszott. — Gyere ki, gytlva kutya! — kiáltotta Frank. Joseph lehajtotta a fejét, s még jobban összehúzta má­giái, Reszketett, mint a ko­csonya. Nem akart meghal­ni. — Na, mi az? Kimászol, vagy érted menjek? Noha rejtekhelye jó volt, Joseph mégis belenyugodott sorsába, felemelte kezét, és felállt. A nap sugarai meg­csillantak a rászegezett- két revolveren. Minden pillanat­ban várta, hogy Frank meg­húzza a ravaszt. ★ A rendőr megnézte a szé­riarakás mellett heverő holt­testet. A halott homlokán ke­lek lyuk tátongott. — Ez Frank Noris, a kö­rözött bűnöző — mondta a rendőr Josephnek. — Mint látom, neki is volt fegyveré, s nagyon jó lövész volt. Hogy sikerült mégis megölnöd? — Amikor ott kint rájöt­tek, hogy valaki fölfedezte őket — magyarázta Joseph Candy — az a másik bűnö­ző, Peter, nagyon megijedt. Valószínűleg attól tartott, hogy rendőrök vettek körül, eldobta revolverét és elszö­kött. Frank fölvette a fegy­vert a földről, körülnézett, megállapította, hogy nincs a közelben senki. En időközben az istállóba bújtam. Eszem­be sem jutott, hogy Peter már ott lehet. — Megtaláltuk az istálló legeslegvégében, a szénában, élve. — Frank Noris meg volt róla győződve, hogy a saját árnyékuktól ijedtek meg — mondta tovább Joseph —, s belépett az istállóba, hogy megnyugtassa társát is, s visszaadja neki a revolvert. Mindkét fegyver a kezében volt, amint velem szemben állt. En egy szénarakás mö­gött, a sötétben voltam, fel­emelt kezekkel. Az egyik re­volvert felém dobta. Elkap­tam, s lőttem. Szerencsémre a sötétben összetévesztett a másik bűnözővel. 1970. szeptember 8., keddi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents