Népújság, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-18 / 219. szám

Költözik az iskola most mór a Péntek Rézi fő­9gy vannak már ezzel a költözködéssel a gyöngyösi szakközépiskola tanárai és a diákjai, hogy maguk sem akarják hinni: valóban igaz lesz, a már többször kitűzött időpont végre valósággá vá­lik A mostani ..soros” dátum a mai nap, — szeptember 17.. csütörtök. ígéret szép szó Az ünnepélyes tanévnyitót az új épületben tarthatják meg a szakközépiskolások. Mondták nagyon határozot­tan és magabiztosan a He­ves megyei Állami Építői­pari Vállalatnál, amikor au­gusztus közepe táján a mun­kák befejezése felöl érdek­lődtem. Ezt állította az épí­tésvezető, Studer Béla, ezt mondta Almády Ferenc mű­vezető, de a mondat végére a pontot Réz János, a válla­lat igazgatója tette. Pontot tett és nem kérdőjelet. Aztán elkövetkezett au­gusztus utolsó napja. Még nyüzsögtek az emberek az építkezésen. Műszaki átadás­ról tehát nem lehetett szó. Egy-két nap — mondták. Csakugyan: szeptember első harmada meghozta a várva várt eseményt: — hivata­losan is használhatónak mi­nősítették az épület szárnyát. Az átadás megtörtént. Persze, hiánypótlásokkal. Az ígéret csak részben tel­jesült. Tegyük hozzá: még így is minden dicséret az építőké, akik néhány hónap alatt, sok-sok nehézség elle­nére végezték el szinte ro­hammunkával azt, amihez nyugodt körülmények között még egy fél év kellett vol­na. Kölcsönszékek A szakközépiskola igazga­tójának. dr. Sereg Józsefnek mostanában a székek miatt fő a feje. Mert padok helyett asztalokat használnak szé­kekkel. Megkezdték már a termek bebútorozását, de nem tudták befejezni, mert a székek hiányoznak. Az IFÉRT a megrendelést ugyan visszaigazolta, de a szállítást nem tudta szeptemberre el­végezni. Nosza, gyorsan xel Pestre, személyesen kell tár­gyalni — nátha eredményt hoz. Csakugyan, mindenki na­gyon készségesen hajlott a szóra, az ígéret is elhang­zott: a gyöngyösi kérés tel­jesítése a legelső. És ez az elsőség időpontban mit je­lent? Hát... mihelyt lehet, azonnal küldik a székeket, csak egyelőre nincs elegendő alapanyag... Sajnos! Türe­lem, mindent megtesznek. Széket hát. amennyit csak lehet! A felhívásra válaszolt a városi művelődési központ, a fegyveres erők klubja, va­1. 1941. december 7-én a ja­pán légierő minden előzetes hadüzenet nélkül megtámad­ta az Egyesült Államok leg­nagyobb csendes-óceáni tá­maszpontját, Pearl Harbour-t. A támadás, amelynek követ­keztében több mint három­száz amerikai repülőgép és a csendes-óceáni flotta túl­nyomó része megsemmisült, maga után vonta az USA hadba lépését és a második világháború csendes-óceáni frontjának megnyitását. Az egyre terjeszkedni aka­rt japán 'imperializmus ezt a nagyméretű támadást már évekkel előbb előkészítette. Az amerikai földrészen fél évszázada letelepedett japán ÉtlO. szeptember 18., péntek lamint a zeneiskola. Egy tanterembe azonban még így sem jut szék. A munkának most már ez nem lehet akadálya, mondta dr. Sereg József, igazgató. Valami megoldást majd ta­lálnak. Az átköltözést be kell fejezni szeptember 17-re. Ez az időpont is csúszott egy napot huszonnégy óra alatt, mert a hét első napján még szeptember 16-án mondtak. De hát — a székek ... Mi lesz a fűtéssel ? A kazán már ugyan a he­lyén van. ha nincs is tető felette, de a fűtőtestek mind­egyike még nem került be a tantermekbe. Az igazgatót ez a íélicész állapot is nagyon nyugtalanítja. A kazánt ki kell próbálni. A nyomás­próba még sokféle meglepe­tést hozhat. Mi lesz akkor, ha a termek elúsznak a me­leg vízben ? Feltehetően ilyen kelle­metlenség nem következik be, hiszen bízni kell a fűtés- szerelők lelkiismeretességé­ben és hozzáértésében. A le­hetősége azonban nem ki­zárt, hiszen a próba csak­ugyan — próba. Az eredmé­nye lehet meglepetés is. Egy hónap még hátra van a fűtési idény hivatalos kez­detéig. De az idei időjárás már sok mindenre rácáfolt. És ha néhány nap alatt le­esik a hőmérséklet? Ha már fűteni kellene? Az üzemképtelen kazánnak hiába tartják oda a nap­kolóniák tagjaiból olyan hír­szerzőhálózatot épített ki, amellyel kévés ország dicse­kedhetett. Ez a szervezet, a Pearl Harbour-i támadást megelőzően, már egy jó féi évtizeddel előbb mozgásba jött, mégpedig egyetlen cél érdekében: Japán állandóan tudni akarta, milyen ameri­kai erők mozognak a Csen­des-óceán térségében, hogy egy elkövetkező háborúra en­nek megfelelő ellenerőt ké­szíthessen fel... 1940-ben a San Franciscó-i világkiállításon egy különös „intézmény” csalogatta a ki­állítás látogatóit. A cégtáb­la ugyan nem sokat árult el, mert mindössze ez állt raj­ta : „Művészi fényképészek modellstúdiója”, viszont amit. benn lehetett látni, már in­kább. .. Csekély belépődíj ellenében bárki bemehet; tt. Egy fiatal nő vette át a ka­bátot, aztán megjelent a tu­lajdonos és a belső helyiség­tárt, attól még nem lesz meleg. De ha már itt tartunk, említ az igazgató ennél ki­sebb, de pillanatnyilag sem­mivel sem jelentéktelenebb nehézséget. A folyosókat még nem fes­tették le. A szekrényekben még nincsenek benne a zá­rak. Ahhoz, hogy tanítani lehessen, hogy mindenki csak a tantervi feladatokra koncentrálhasson, ezeket a „tizedrendű” dolgokat is ren­dezni kell. Hamar munka Mi lett volna, ha a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat vezetői nem hagy­ják magukat megagitálni, és azt mondják: a szakközép­iskolai munkáinak elvégzé­séhez ennyi és ennyi idő kell a technológiai előírások sze­rint. Sajnáljuk, csodára mi sem vagyunk képesek. Hagyták magukat magagí- tálni. És mit mondanak most rá­juk? Hamar munka ... Ad­dig, amíg hivatalosan át nem adták, rengetegen dol­goztak az épületen. És most...? Nem lesz már eb­ből énekes halott soha. Mi­nek tettek ígéretet, ha egy­szer tudták, hogy nem ké­pesek teljesíteni? A tanulság kézenfekvő: időnként tudni kell nemet is mondani. Ha egy munka el­végzése nincs biztosítva, ak­kor ezt nem lehet erőltetni. A hamar munka soha sem vezetett jó eredményre. G. Molnár Ferenc be invitálta látogatóját. Oda­benn három, feltűnően csi­nos, fiatal hölgy üldögélt. Amikor ' vendég érkezett, mindhárman ledobták ma­gukról a selyempongyolát, s a látogató elé lejtettek. Né­hány beállítás, és máris kat­tant a fényképezőgép: bárki lefényképezhette a meztelen modelleket. Óriási volt a for­galom, és a tulajdonos, bizo­nyos Al Blake, közismert amerikai artista, elégedetten dörzsölte a kezeit. Blake, ez a kiöregedett artista, úgy érezte, össze tud szedni any- nyi pénzt, amennyi a nyu­godt öregkort fedezi. Pedig valamikor milyen jól ment neki: még azzal is óriási pénzeket keresett, hogy tö­kéletesen uralkodva izmain, a nagy szabóságok kirakatai­ba helyezett próbababák kö­zé állt, s a járókelők — kel­lő nyeremény reményében — „fotózhattak”: melyik a baba és melyik az élő enkMr... Krónikánkat gratulációval kezdjük. A Magyar Televí­zió elnöksége kitüntette azo­kat a művészeket, akik ki­emelkedő teljesítményükkel elősegítették a színházi köz­vetítéseket. Kovács Mária a Bernarda háza című Lorca-drámában nyújtott alakításáért, Málhé Éva a Harminchárom név­telen levél sikeresen meg­formált rajztanárnőjéért, Jurka László pedig a Har­minchárom névtelen levél rendezéséért kapott nívódi­jat. O O O O A jó hírt most egy rossz követi. A Péntek Rézi pró­báján ugyanis egy kis, bal­eset történt. Páva Ibolya, — aki egyévi szolnoki távoliét után most visszatért a szín­házhoz — éppen a Péntek Rézi főszerepére készült, amikor ... egy rosszul sike­rült- lépés a színpadon: izomszakadás. A zenés vígjáték főszere­pét természetesen nem vál­lalhatta tovább a művésznő. Gyors szerepcserére volt szükség. Mint ahogyan be­számoltunk olvasóinknak, Kopetti Lia próbálta Szako- nyi Károly Adáshiba című komédiájának egyik fősze­repét.. A színház vezetősége úgy döntött, hogy a két mű­vésznő cseréljen szerepet, így is történt. Kopetti Lia kilépett az Adáshibából, s Blake ezzel a képességével megszerezte magának Ame­rikában a „robotemberek ki­rálya” címet. De aztán, ahogy öregedett, úgy csökkent kö­rülötte az érdeklődés, s per­sze ezzel együtt a pénzbeli honoráció is. De talán ez az ötlet, a meztelen lányok fényképezésével ismét „be­vág” ... S valóban, a San Franciscó-i világkiállításon gyorsan híre kelt, hogy csi­nos, fiatal, meztelen lányo­kat lehet néhány centért fényképezni a „Művészi fény­képészek modellstúdiójában”. Blake éppen egy látogatót bocsátott el, amikor egy zö­mök, ötven év körüli japán férfi lépett a stúdióba, nya­kában az elengedhetetlen fényképezőgéppel. Ezekben az években amerikai földön azzal lehetett megkülönböz­tetni a, japánokat és a kí­naiakat egymástól, hogy az előbbiek — bármilyen nyo­morúságosán is éltek — min­denütt fényképezőgéppel a nyakukban jelentek meg. S ha már itt tartunk, elárul­hatjuk azt is, hogy ezeket a gépeket egyetlen Amerikában élő japán sem vásárolta, ha­nem ajándékba kapta, még­pedig — ismeretlen feladótól. tfoly tatjuk} szerepére készül, Péva Ibolya pedig az Adáshibát próbálja. A későbbiek során termé­szetesen — amikor Peva Ibolya meggyógyul — ismét szerepcserére kerül sor, s a két művésznő visszaveszi eredeti szerepét, A baleset így reméljük, jól végződik. Mindkét művésznő többet játszik egy-egy jó szereppel. o o o o Ismét egy jó hír. Mint ahogyan beszámoltunk olva­sóinknak, a Vörös Csillag Filmszínház épületében lévő patika helyén színházi jegy­iroda lesz. A színház igaz­gatója most úgy tájékozta­tott bennünket, hogy no­vember első napjaiban feltét­lenül megnyílik a színház jegyirodája. Olyan meg­oldást találtak, amelyre nyu­godtan elmondható, a kecs­ke is jóllakik, s a káposzta is megmarad. A patika mű­emlék berendezése ugyanis a helyén marad, az előtte lévő térséget rendezik be jegyirodának. így a város lakói könnyebben jutnak majd színházjegyhez, az ér­A kiállítások egymást vált­ják stíl- és korszerűen az egri Képcsarnokban. Most éppen öt iparművész munkái tárulnak a közönség elé, egymás hatását kiegészítve és fokozva, anélkül, hogy a tárlatok szabváhyszerű ün­nepélyes hangulatát elérnék. A kiállított alkotások, tár­gyak emberközelsége, min- dennapisága, használhatósá­ga és célszerűsége nyilván­való. A mai iparművészek alko­tásvágyának motorja, hajtó­ereje, hogy az embert és környezetét a formák és az anyag játékával vegye kö­rül. Hangulatot teremteni, légkört varázsolni a kicsiny vagy nagyobb méretű lakás­ban — ötletet, szellemessé­get, alkotókészséget kíván. Ezt az igazságot bizonyítja ennek a szeptemberi kiállí­tásnak anyaga és sikere egyaránt. Barta Éva — Szőnyi Ist­ván tanítványa — különféle anyagokból tervez modern ékszereket. A kerámia és a fémek különböző fajtáiból teremt harmóniát, finom for­mákat, amik jól választva hangsúlyozhatják viselőjük egyéniségét. Kiérett művész, minden darabja bizonyítja, hogy nemcsak a hazai alko­tókkal áll nemes versenyben, de Faenza, Moszkva, Tallin, Bukarest, Varsó és az észa­ki országok tárlóit is sike­rekkel járták meg munkái. Az egri közönség is komoly vásárlókedvvel fordult a ki­állításon szereplő ékszerek felé. Harsay Ilona tanulmányai befejezése után cipőterve­zéssel foglalkozott és az idén a Technika Házában rende­zett kiállításon első díjat nyert. Az ő sikere Egerben százszázalékosnak mondha­tó. Bőrből, kenderfonalakból és „adalékokból” összeálló, tudatosan és sok leleményes­séggel megkomponált ruha­díszei, falra, szekrényre akasztható • megoldásai, az övék, a csatok és függők a divatigényeken túl is ízlé­sesek. Igazolják, hogy a Romániában is megemlé­keznek Bartók Béla halá­lának negyedszázados évfor­dulójáról. Századunk nagy zenei újítója kivételéles nép­szerűségnek örvend Romá­niában, hiszen a népdalgyüj- tő és folklórkutató Bartók tauíinot yáelyi, & deklődők pedig zavartalanul megcsodálhatják a ritka be­rendezést. O O O O Nemcsak próbák, hanem átalakítási munkálatok is folynak az egri színházban. Készül a miniszínház. Több alkalommal is beszámoltunk már olvasóinknak arról, hogy az Egri Gárdonyi Géza Színház második emeleten stúdiószínházat alakítanak ki. Már bontják a falakat, építik a színpadot, a néző­teret. s így hamarosan Eger­ben is valóság lesz a stúdió­színház. Az intim hangulatú színháznak mindössze 50 személyes lesz a nézőtere, amelyhez kis társalgó és büfé is kapcsolódik. A meg­nyitó előadás november kö­zepére várható. Az első be­mutató a Riadó című len­gyel dráma lesz. Ezt a pro­dukciót egyébként a szín­ház bemutatta a Sarajevó- ban megrendezett nemzetkö­zi fesztiválon, ahol díjat is nyertek. Reméljük, a siker Egerben sem marad el. márkusz művész a divatdarabokba is bele tudja adni egyéniségét, alkotói képzeletét. A tárla­ton bemutatott övék, ezek a szellemes női „istrángok” jóformán meg sem pihenhet­tek helyükön, azonnal „el­adták” magukat. Szenes Zsuzsa textilfali- képei ugyancsak egyéni stí­lust és ízlést hoznak. Mögöt­te is díjak, kiállítások soro­zata. A közönség legérdeke­sebb munkáit már itt is megvásárolta. Ezek a textil­képek szobabelsőkre mérete­zettek, a meghitt teret kí­vánják hangulatossá öltöz­tetni. A kiállítás viszonyla­gos és szükségszerű zsúfolt­ságában talán nem hatnak úgy, mint a lakásban, egy lámpaernyő szomszédságá­ban. A kiállító kollektíva ötö­dik tagja Zákány Eszter. Ke­rámiái kecsesek, a formák arról árulkodnak, hogy sa­ját stílusát kereső-kutató igyekezettel teremti meg a művész. A kerámia hazai művészei sokat vettek át a népi elemekből. Zákány Eszter is őrzi a magyar né­pi kerámia hatását. Koron- gozott elemekből épített fi­gurái és plasztikus falitálai az alkotói képzelet jókedvű eredményeinek tűnnek. Az egri Képcsarnok mos­tani kiállítása, anyaga, az iparművészek divatot terem­tő, stílust is diktáló jelentke­zése jellemzi a művészek és a közönség egyre mélyülő kapcsolatát. Ezek a művé­szek nem nagy pátosszal akarnak hatni, nincsenek óriási igényeik az anyaggal és formával szemben: a mindennapi emberre gondol­nak akkor, amikor a nő és férfi számára testen, ruhán jelentkező díszeket teremte­nek, kisebb-nagyobb harmó­niákat hoznak össze színek­ből, vonalakból, hogy a sző­kébb emberi környezet, a la­kás, egy-egy szobasarok kel­lemes órákat, hangulatokat adhasson tulajdonosa számá­ra. És ez nem is kevés, ro­hanó korunkban. (farkas) máramarosi faluban a ma­gyar népdalok mellett nagy figyelmet szentelt a román folklórnak is. Az ünnepség sorát szep­tember 25-én Bukarestben emlékünnepély nyitja meg az Állami Kulturális és Mű­vészeti Bizottság védnöksé­ge akk Indiai vendégszereplésre indul a Pécsi Balett. Műsorukon szerepel többek között: Ke- nessey—Hubay: „Csárdajelenet’’, a koreográfus: Harangozó Gyula, Vivaldi: „Ballo con­certante”, koreográfus: Fodor Antal, Szokolay Sándor: „Az iszonyat balladája”, Bartók: „Allegro’ Barbaro”,' Szöllösi András: „Oly korban éltem”, Vivaldi: „Etűdök kékben”, Ko- ’dály: „Nyári este”, Hidas Frigyes: „Concerto a szivárvány színeire”, a magyar népzené­re írt’ „Báb táncoltató”, Couperin: „Etűdök”, koreográfus: Ecktlmre, Miliares—Láng: „A veronai szerelmesek mártíruma”, koreográfus: Alberto Alonso. (MTI foto — Keleti Éva) Pintér—Sólyom: ■ ■ Ot iparművész az egri Képcsarnokban Bartók-emlékünnepségek Romániában

Next

/
Thumbnails
Contents