Népújság, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-15 / 216. szám
„Foci, foci, tarka" Jó formában játszott a két női csapat — Majdnem elsöprő újságíró-győzelem a SZUR-rangadón Ötezer néző az egri stadion vasárnapi rendhagyó rendezvényén tóhibáin. A csapatkapitányok látványos bundacseréje is a játék messzemenő tárgyilagosságáról győzte meg a türelme» közönséget, és Pál Sarolta sípjelére meg is kezdődött a hagyományos küzdelem. Már az első percekben megmutatkozott a sajtó képviselőinek fölénye, s aki a sorok között megtanult olvasni, az első Népújság-gól megszületésekor sejthette, hogy lesz még több is. És lett! Az első félA postafiók e tévéjáték keretében a munkaszolgálatosok által — valahol Magyarországon — újjáépített templom új keresztje. Ebben rejtik el a későbbi korok számára — régi hagyo- mény folytatásaként — most a muszosok a tengernyi szenvedésükről írt beszámoló soraikat, amelyeket egy képzeletbeli Margitnak írnak és címeznek meg. Dal- los Szilvia és Pajzs Gábor erre az'alapötletre építi fel filmje történetét. Ha az alapszituáció ébreszt is valamiféle reminiszcenciát a Nő a barakkban című immáron világsikert aratott tévéjáték iránt (ott egy képzeletbeli nő őrzi és védi meg az emberben az emberséget, itt egy képzeletbeli Margithoz írt panaszok adják meg az erőt. hisz van kinek panaszkodni, van kihez tartozni) mégis vitán felüli az eredetisége magában a cselekményben. Mert a „levelek” voltaképpen csak arra valók a szerzőpárnak, hogy megírásuk során és kapcsán emberi sorsokat, dolgokat rajzoljanak meg, egyéni tragédiák mozaikkockáiból állítsák össze a fasizmus barbárságának pannóját. A baj azonban ott van, hogy a film pergése során a „levelek” mind másodrangúbbak- ká válnak, s ezáltal elvész a filmből az a kohéziós erő, amely egységet adna a sokféleségekben is. Egészében véve egy kitűnő film lehetősége vész el a csak skiccszerűen megírt és Esztergályos Károly áltat sem szélesebb és hitelesebb alapokon megrendezett epizódokban. Mint említettem, ezeket az epizódokat nem, vagy alig fűzi össze az alapszituáció, és sem erő, sem idő nem volt úgy látszik, hogy hitelesebben megírják, vagy a kevésbé lényegest kihagyják filmjükből a szerzők. Gondoljunk csak arra, hogy milyen kitűnő lehetőség nyílt volna — egyébként talán még ez a legjobb epizód — a tehénpásztor és a muszos orvos kapcsolatában a rafináltan butácska és mindezeken belül emberséges szegény paraszt és az Levelek post restante Margitnak embertelenségbe taposott orvos rajzának hiteles kidolgozására? Vagy mennyire döbbenetes drámai pillanat lett volna a nyüszítően gyáva emberi aljasság példája, a tyúkszemvágó szakaszvezető leleményes árulása, amelynek nyomán a halálba menetel a fiatal régész? Az otthon maradt katonafeleség? A zsidó férj helyzete a muszosok között felesége és társadalmi, gazdasági pozíciója miatt? Az elszalasztott lehetőségek filmjének tartom a péntek esti bemutatót, ugyanakkor rendkívül biztatónak is. Azok akik ezt a filmet írták — Dallos Szilvia és Paizs Gábor — tudnak írni, tudnak jellemet ábrázolni, szituációt teremteni és tudnak. — céltudatos lenni. Hogy az első és tiszteletre méltó próbálkozás nem hozott maradéktalan sikert. — ez talán majdnem természetes is. Meg vagyok győződve róla, hogy együtt is, külön-külön is találkozunk még nevükkel a sikeres szerzők sorában. (gyurkó) Bár borús idővel, esőmosta kedvvel köszöntötte a reggel a vasárnapi műsoros rendezvényre készülő publikumot, a kritikus időpontra mégis kiderült az idő. Már kilenc óra tájban megindult a SZÚR szurkolóinak áradta, hogy időben helyet foglaljon az egri stadion tribünjén, s egyrészt a műsoron, másrészt az egri Gárdonyi Géza Színház és a Népújság szerkesztőségének csapatai között lezajló mérkőzésen szórakozzék, nem is beszélve az olyan ritka alkalomról, amikor női focicsapatok mérik össze ... tudásukat. A program öt, matróz ruhás trombitás bevonulásával kezdődött, miután a helyőrséget. Itt üdvözölhettük újra az egri közönség régi kedvencét. Géczy Józsefet is, és nemcsak a műsoron, hanem később a színházválogatott csatársorában is. Bemutatkoztak a színház új művészei, és természetesen az iparcikk kisker jóvoltából az őszi és a téli divatújdonságok is. Bár újra beborult az ég, a közönség mégis igen nagy lelkesedéssel üdvözölte a pályára végre kivonuló két női csapatot, a színház, és az egri ápolónők héttagú, jó formában lévő, „tizenegyét”. A kétszer hétperces mérkőzést nem más vezette, mint Deák Ferenc, a világhírű Deák „Bamba”, az egykori idő — miután az objektivitást ígérő játékvezető ellentmondást nem tűrő mozdulattal jelezte, hogy a negyedik gólt nem adja meg egy sajnálatos les miatt — a Nép- újság csapata 3:0-ás vezetésével zárult. Csere után folytatódott az izgalmas játék. A második félidőben mintha visszaesett volna a toll forgatók együttese — többen még nem szokták meg, hogy ezúttal a másik kaput kell támadni, így történhetett, hogy néhány perc leforgása alatt, szemerkélő esőben, és távoli, rosszalló égzengés közepette két bomba is hullott az újságírók meglepett kapujába. 3:2. Ezután már nem is változott az eredmény, mivel Pál Sarolta a sípjába fújt, s a játékosok a pályáról, a szurkolók pedig a tribünről sürgősen levonultak. Elmondhatjuk tehát, hogy a vidám napsütéssel kezdődött, és égi- háborúval végződött tarka program jól elszórakoztatta a stadion többezres közönségét. k. 9Sikeres bemutatkozás A Vidróczki Művészegyüttes első gyöngyösi szereplése A szabadtérre tervezett bemutatkozást a rossz idő akadályozta meg, de ez a körülmény sem gátolta meg a nemrég újjászervezett gyöngyösi MÁV és a Városi Művelődési Központ Vidróczki Művészegyüttesének sikeres szereplését a hazai közönség előtt. Első ízben tudott bizonyítani az újjáalakított együttes, annak művészi vezetője, Tímár Sándor, aki egyben koreográíusi munkáival is vizsgázott, de a népi zenekar is a vezetőjével, Schubert Henrikkel együtt. A tánckar vezetőjét, Zeltner Imrét már jól ismerik a gyöngyösiek, hiszen hasznos munkásságát a korábbi tánckari sikerek is bizonyították. A bemutatkozásuk alapján azt mondhatjuk, komolyságban, lelkesedésben, lelkiismeretességben és művészi ambíciókban nincs hiány. Képességeiket jól mutatta néhány számuk. De a megalakulásuk óta eltelt néhány hónap még nem volt elegendő ahhoz, hogy a műsoruk egységes színvonalon, ha úgy tetszik: hőfokon maradjon a nyitó számtól a befejező képig. Ennek a legfőbb oka az a körülmény, ami egyben az együttes erényének is számít: az utánpótlás még nem érte el a régi táncosok pódium-biztonságát. De éppen az utánpótlás adja a jövő nyugalmát. Tímár Sándor mint koreográfus is felhívta magára a figyelmet. Egyénisége meglátszott az általa komponált produkciókon, különösen a záró Hevesi táncképeken. Hajlik a tematikus táncjelenetek felé, ami jó, hiszen a közönség is szívesen fogadja a keretbe ágyazott néptáncot. A zenekar jól oldotta meg a feladatát: muzsikálni a tánc alá. Hangverseny-számuk pedig azt bizonyította, hogy igényesek, törekszenek arra, hogy korszerűen tolmácsolják a nép művészi megnyilatkozásait. Az énekkíséretükben kellene jobban alkalmazkodniuk az énekes hangerejéhez. Schubert Henrik kitűnően fogja össze a tehetséges fiatalokból álló kiszenekart. A kevésbé mutatós munka, a tánckari feladatok kidolgozása Zeltner Imre nevéhez fűződik, aki nagy gondossággal törekedett ezt a munkát ellátni. A siker őt is dicséri. Nagyon kellemes meglepetés volt Pribojszki Mátyás népművész citerajátéka. Nemhiába nyert többször is első díjat a népművészek zenei találkozóján: amit hangszerével művel, az csak elismerést érdemel. lg. mel.) A színész—újságíró rangadó egyik izgalmas pillanata, amikor még sem a színészek kapusa, Vargha Gyula, sem az újságírók „előretolt helyőrsége”, sem a labda nem sejtette, hogy ez — nem lesz a meccs első gólja. 1 (Foto: Molnár I.) ségi fúvószenekar már megteremtette a kellő hangulatot. A trombitások egy igazi generális vezetésével elharsogták öt szólamban a szignált a „Boci. boci tarka” dallamára — a szövege egyébként így hangzott: „Foci, foci tarka” —, majd az ünnepélyes zászlófelvonás közepette rövid gyakorlatot és műsorpropagandát mutattak be az egri közgazdasági szakközépiskola tornászlányai. A két színpadon felváltva zajló műsoron — melyben Dariday Róbert színész kon- feransza igyekezett rendet teremteni — neves fővárosi énekesek, közöttük Kovács Kati. Szécsi Pál és a Vidám fiúk szórakoztatták a közönISII), szeptember 15., kedd magyar gólkirály, akitől öt világrész kapusai rettegtek egykoron. Az egri ápolónők együttesének tagjai már a mérkőzés előtt kijelentették, hogy legalább 5:0-re szeretnének győzni! Nos, a hallatlanul kecses iramú, fantáziadús. és lelkes meccs majdnem a várakozás szerint ért véget: az egri ápolónők csapata ugyanis, minden nőiességüket beleadva, végül 5:1- es győzelmet harcolt ki a sikamlós gyepen. S aztán kiügetett a pályára a következő két csapat is, a színészek és az egri újságírók sok edzést megélt együttese. A mérkőzést ki más vezethette volna, mint Pál Sarolta, a megye egyetlen női játékvezetője, aki a mérkőzés előtt objektivitásáról biztosította lapunk izgatott munkatársát, mondván, hogy ő éppen olyan jól szórakozik a színházi előadásokon, miként a Népújság sajBulgáriai jegyzetek III.- ' • -”yrv-.. Interjú a minisztériumban Bulgáriában négy évvel ezelőtt kezdődött meg az ipar koncentrációja. Az azonos jellegű üzemek egy részét trösztösítették. Az összevonás és a szakosítás folyamata ma is tart. Nyilvánvaló, hogy az ipar nagyarányú fejlesztését követnie kell a mezőgazdaságnak is. Ma Bulgária-szerte ez a fő beszédtéma: bárhol megfordul az ember, szóvá teszik a dolgot, szívesen tájékoztatják azt, aki érdeklődik is iránta. Szófiai kollégáim és a külügyminisztérium sajtóosztálya lehetővé tették, hogy fogadjon a földművelésügyi minisztérium tervgazdasági osztályának helyettes vezetője. Andrei Irmanovval több órán át beszélgettünk. Két esztendővel ezelőtt, kísérleti jelleggel, három helyen hajtottak végre mező- gazdasági komplexesxtést. Ezalatt az értendő, hogy több termelőszövetkezetet összevontak és szakosították, vagyis olyan jellegű gazdálkodást vezettek be, amely legjobban megfelelt a táji adottságnak. Ez a kísérleti bázis adta a tapasztalatokat az át fogóbb és lényegesen bonyolultabb szervezéshez. — Természetesen — mondotta Andrei Irmanov — az így szerzett tapasztalatok nem lehetnek általános érvényűek. csak támpontokat adnak. A területi agrokomp- lexesítés és szakosítás helyenként változhat, a módszernek mindenkor alkalmazkodnia kell a helyi sajátosságokhoz. Az osztályvezető-helyettes kéttucatnyi térképet tett az asztalra. E térképek az ösz- szevonás és a szakosítás tervét illusztrálták, valamint azt, hogy az átszervezés után milyen nagy mezőgazdasági szakágak jönnek létre. Az egyik térképen látható volt, hogy a termelőszövetkezetek 420 helyen termelnek cukorrépát. A komplexesítés után 120-ra csökkent e gazdasági egységek száma, főleg azokon a helyeken, ahol közel található a feldolgozóipar, tehát a cukorgyár. A beszélgetés során megkérdeztem a többi között a következőt: Nyilvánvaló, hogy nem kis termelőszövetkezeteket vonnak össze. Az ilyen jellegű összevonás már egész Bulgáriában megtörtént. Nagyobb, 4—6 ezer hektár területen gazdálkodó szövetkezetek koncentrációjáról van szó. Nem lesz-e ellentét a szövetkezetek között, akár a vezetés központosítása, akár a termelési profil kialakítása, vagy a jövedelemváltozás tekintetében? — Természetesen számolnak várt és előre nem látott zökkenőkkel — mondta Andrei Irmanov. öt esztendőt szánnak arra. hogy a közös gazdaságok egy szintre jus- sannak — lehetőleg annak a gazdaságnak a szintjére, amelyik az összevonáskor a legfel jetteb^ volt, s amely — általában — a gazdálkodás profiljának kialakításában is mérvadó lesz. Ami pedig a komplex egységek vezetését illeti: bizonyos mértékig mindegyik termelőszövetkezet önálló marad, de egyetlen területi-központi irányítás mellett. Alapvető követelmény — fűzte hozzá —, hogy mindegyik létrehozott komplexum záros határidőn belül egyensúlyba jusson a beru- zást és a termelékenységet illetően. A mezőgazdaság ipari jellegűvé tétele — mert hiszen erről van szó — sok beruházást igényel. Enélkül azonban — gépek, épületek, modern agro- és zootechni- ka nélkül — nincs nagyüzemi termelés és nem várható magas szintű intenzitás. A beruházások részben saját erőből. ina »revet hosszú lejáratú bankkölcsönökből történnek. A mezőgazdaság nagyarányú átszervezése csak elképzelésekben történik miniszteriális szinten. A szervezés módját, ütemét a helyi adottságok szabják meg. A koordinációs bizottság tervét területileg feldolgozzák a szakembereik, s a lehető legcélszerűbben alkalmazzák. A terv szerint Bulgáriában a közeljövőben 150 nagyüzemi komplexumot hoznak létre. Mintegy 400 termelőszövetkezet és állami gazdaság változatlanul a komplexumon kívül marad, biztosítékául annak, hogy a komplexumok szakosításának kiforrásáig ne legyen hiány semmiféle mezőgazdasági termékben. Ez az átszervezés forradalmasítja a bolgár falut is. Az ésszerűség azt kívánja, hogy ha már a gazdaságokat ösz- szevonják, ugyanez történjék a falvakkal is. A területi igényeknek megfelelően létrehozzák a központi falut, egyidejűleg átszervezve az igazgatás rendszerét. Lesznex falvak, amelyek a gyors fejlődés következtében, városi jelleget öltenek, sőt egyenesen várossá lépnek elő, mások pedig elsorvadnak, megszűnnek. Milyen a mai bolgár falu? Módomban volt, hogy erről is szerezzek némi tapasztalatot. Caola László (Következik: Gradina és PlovcU A műsorból nem hiányozhatott természetesen a Csárdá.skirálynő sem, mely operettnek egy epizódja egyenesen a nagyméretű „Egri leánykás'* üvegből pattant ki, megszemélyesítőivel: Fekete Alajossal, Mártha Edittel és Kanalas Lászlóval.
