Népújság, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-01 / 179. szám

Kezdődik az iskolaév Coií-sok csalad kis hat- ^ éves gyermeke várja szorongó szívvel szeptember elejét, az ünnepélyes tanév­nyitó napját, azt a napot, amikor belőle Is „igazi” is­kolás - lesz. ’ Nemcsak a leendő elsősök készülnek izgalommal a nagy lépésre, a szülők is velük táyntt izgulnak. Különösen azoknál a családoknál jelent igazán nagy eseményt az is­kolába lépés napja, ahol az ellő gyermeket indítják el er­re az útra. A készülődés napjaiban szeretnénk az édesanyáknak, édesapáknak néhány tanácsot adni, mi a tennivalójuk, ho­gyan szerettessék meg előre a gyermekkel az iskolábajá- rást, a leendő -osztálytársa­kat, a tanító nénit, egyszó­val az egész iskolai életet. A tennivalókból szinte minden napra jut valami, ami összefügg a várva várt új élettel. Ha ügyesen irá­nyítjuk az előkészületeket, akkor napról napra jobban megszerettetjük — már elő­re — azt a helyet, amelyik 8—12 évig a második ottho­na lesz a gyermekeknek. U o, de nézzük csak sor­T* x-a, mi mindenre kell gondolnia annak az édes- .üiyának, édesapának, akinek .-yzeptember elsején iskolás iesz a kisfiából, kisleányá­ból. Aüú elmulasztotta volna a márciusi beíratást, pótbeíra- .ifskor még beírathatja gyer­mekét az iskolába. Nagy nap a kis hatéves elitében az iskolatáska meg­vásárlásának napja. Legtöbb gyermek azt kapja a 6. szü­letésnapjára. Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet, hogy háti táskát /egyenek a kedves szülők. Az alap osztályos izomzata még gyenge ahhoz, hogy gerinc- iéfdülés veszélye nélkül vi­hetne a 3—4 kg nehéz táskát egyik kezében, amibe sok minden kerül bele: abc-ol- rasókönyv, számtankünyv, kömyezetismereti munkafü­zet, irkatartó, benne’ 3—4 fü- .ettel, betűtarto, tolltartó ce­ruzákkal, színesekkel, szá- .nolókorongok stb., stb. A jól lelecsomagolt táskát sokkal könnyebben viseli a hátán a gyermek, azonkívül szabad a két keze, könnyebben és biz­tosabban közlekedik. A háti táska viselés# javítja a ha­nyag tartásu gyemnek test­tartását. Sajnos, azt tapasztaljuk, hogy már a legkisebbéit kö­zött is elterjedt egy teljesen Helytelen divat: Egyesek nem A színek szerepe az étkezőasztalon Ismeretes a színek hangu­lati hatása. A vidám, élénk színek kellemes benyomást keltenék a szemlélőben, á tompa, sötét színek lehan­golnak. Kevesen tudják, hogy ez a liangulati hatás meny­nyire érvényesüL az étkező- asztalon is. Igen fontos az ételsor színösszeállítása, az egymás után következő ételeit tpl. ebéd, vacsora alkalmával) szfnbeli változatossága. Nem ó az összeállítás, ha az éte­lek egymásutánjában a szí­nak azonosak, vagy hason­lóak- Egy negatív példán könnyen átlátjuk ezt. Pél­dául: darakréni leves (sár- gásfehér), sárgaborsó-főze­lék feltéttel (domináló szín a sarga),. vanília-krém (sárga) látványnak unalmas. Jó össze­állítás, például: paradicsom­iéves (piros), rakott burgonya (sárgásfehér), csokoládékrém (barna). Egyik legszebb színű étel például: egy tányér spe­nót, melynek zöld. „tavában” olyan vonzóan kelleti magát * ráütött tükörtojás fehér­rel keretezett, sárga foltja. Ez a látvány még a rossz étvágyú felnőtt, vagy gyer­mek gyomornedveit is foko­zott működésre, serkenti. Az ételek színeinek vál­tozatos összeállítása nem különösebb művésziét, — •eak egy kis ötletesseget, to- tfilést kívárh Bt S, akarnak kisiskolás háti tás­kát viselni, hanem ragasz­kodnak a „nagyos” aktatás­kához. szt alvómban is akadt mindig néhány gyer­mek, aki inkább cipelte el­ferdült vállal a majdnem föl­dig leérő, divatos aktatáskát, csakhogy nagyobbnak nézzen ki. A rossz példának —, ha le nem szerelem — hamar akadt volna követője, hiszen a mai iskolatáskák — sajnos! — kombinált iskola-aktatás­kák, vagyis a hátszíjat egy­szerű leszerelni rólu-k. Tanácsoljuk, továbbá, hogy nyakba (vagy vállra) akaszt­ható uzsonnatáskát vegyenek a kedves szülők. A táskába nem is fér bele a tízórai, de egészségügyi és tisztasági szempontból is úgy helyes, ha külön viszi a gyermek a munkaeszközeit ■ és külön az ennivalóját. Meg kell venni az iskolai felszerelést. Elsőnek említem a tolltartót. A tanítónők na­gyon megszerették a mű­anyagból készült patenttal zárdód tolltartókat. Könnyen kezelhetők. Nincs zörgés, nem akad el a rollórész. A kötelezően előírt tan- szer- és füzetcsoma­gokat a papír- és Írószerbol- lok dolgozói osztályonként, az előírásnak megfelelően készí­tik el. Azt tanácsoljuk, hogy minél előbb vegyék meg a kedves szülők, hogy ezzel is könnyítsék a kereskedelem munkáját, önmagukat pedig megkíméljék attól, hogy az augusztus végi vagy szep­tember eleji tolongásban kell­jen vásárolniuk... A füze­tekre ne írják rá a gyer­mek nevét. Várják meg, amíg meghallják a tanító kívánsá­gát. Van, aki maga szereti ráírni a tanulók nevét. Jól védi a füzeteket a készen kapható PVC-borító. Lemos­ható és nem szakad el úgy, mint a hagyományos kék pa­pír. Üjabb kedves nap lesz a kis iskolásjelölt számára az egyenköpeny megvételének napja. Beszerzését tanácsol­juk. Amióta egyenköpenyt viselnek a fiúk és leányok egyaránt, azóta megszűnt a divatozás. Alatta jó), elhord­hatják a kinőtt kis ruhács­kákat is. Öröm iesz a gyermeknek az a nap is, amikor a torna- felszerelését szerezzük be. Tornacipő, kisfiúknak feke­te tomanadrág és fehér tri­kó, leánykáknak egybe feke­szült tornazsákban visznek magukkal az órarend szerin­ti megfelelő napon. Sajnos, minden évben akad legalább egy gyermek, aki felsír a tanévnyitó ünnepé­lyes csendjében: „Anyuka, anyuka, vigyél haza! Nem akarok iskolába járni!” —kö­nyörgő kiáltással megzavar­ja a hangulatot és egyben eP- árulja, Hogy ő az, akit, nem készítetek elő • jól az iskolai Aki ért a fényképezéshez, annak nem nehéz a filme­zés sem: nemcsak technikai­lag egyeznek meg, hanem egymást nagyszerűen ki is egészítik. Könnyen bizonyt-, tani lehet, hogy a fényképe­zésről a filmezéshez való át­menet csupán egy kis lépést jelent. Hiszen tulajdonkép­pen a filmkamera is csak fényképez, azzal a különb­séggel, hogy ■ másodpercen­ként tizennyolc felvételt ké­szít. A felvevőgép' minden­kor csupán egyetlen állóké1 pet vesz fel: a mozgás a nagvíszámú állókép pergete- séből ered. Ahhoz, hogy to­életre Bizonyosan voit vala- j ki a környezetében, aki ré- ' meseket mesélt az iskoláról, s ó most bizalmatlan és fél. S milyen nehéz ezután az ellenkezőjéről meggyőzni es magunknak megnyerni! Mi azt szeretnénk, ha egy ilyen gyermek sem lenne, ha­nem mind felszabadult, bol­dog örömmel jönne az isko­lába. Dr. Gergely Károlyné lyamatosan mozgó képsort lássunk, másodpercenként legalább ti zen Itat kép leve- títésére van szükség. Ennél kevesebb számú kép vetíté­sénél ugyanis szemünk még egyenként tudja érzékelni a képeket és összefüggő moz­gás helyett egymástól füg­getlen képeket látna. Szinte azt lehetne mondani, hogy szemünk lassúsága alapja annak, hogy állóképeket fo­lyamatosan mozgó képsorok­nak lássunk é.s ebben közre­játszik még az úgynevezett „kép utóhatás” is, A filmfel vevógepptl ugyanúgy kell bánni, minta fényképezőgéppel, ezért fil­mezni semmivel sem nehe­zebb, mint fényképezni. A technikai egyezőség mellett van azonban nemi különb­ség is: a fénykép csupán egy megmerevedett mozzanatot tud visszaadni, a mozgásnak egy töredékét, míg a film az egész mozgási folyamatot mutatja. A filmezés tehát akkor .ideális eszköz, amikor gyermekek játékát, emberek szabadban, szabadon végzett mozgását akarjuk megörökí­teni. A fényképezőgép ma is alkalmasabb épületek, tájak, szép hangulatos képek, te­hát statikus motívumok fel­éételére. A filmezés nélkülözhetet­len eleme mindenkor a moz­gás. Örömünk csalt olyan filmfelvételből lehet, ame­lyen a felvett személyek nem állnak mereven a kamera előtt, hanem a filmes élet­teli jeleneteket kap lencse­végre. A sok téma közül különö­sen a sport és a játék felel meg a filmezésnek. Vannak azonban esetek, amikor egy kicsit rendezni is kell. Kü­lönösen idősebb emberek filmezésénél fordul elő, hogy nem sikerül természetesnek ható mozgást filmre venni. De a filmezésnek még külön szépségé, hogy az operatőr egyben renderő is lehet. Ha egyszerű cselekményről van szó, igyekezzünk azt nemcsak egy szemszögből felvenni, hanem tegyük több beállítással színesebbé. A sokféle beállítási lehetőség •felhasználása logikailag is könnyebben • érthetővé teszi a filmet és szebb, változato­sabb felvételeket eredmé­nyez. A jól megválasztott, sokrétű beállítással készült film minden levetítésnél va­lami újat tud mutatni a né- zóknafcf S. B. te dressz. Ez az általános vi­selet, amit kis, házilag ké­RECEPTEK Orosz ételkülönlegességek JBORSCS 30 deka marhahúst apró koc­kákra vágunk és hideg vísahen, kuktában kissé előí’őzünk anél­kül, hogy a kuktát lezárnánk. Közben egy csomó hámozott ve­gyes zöldséget (kockára vágva) kevés torró zsíron megpirítunk, utána néhány percig pároljuk, majd párolás után a húshoz öntjük. Teszünk bele még 30 deka gyalult kápasztát, ugyan­annyi gyalult céklát, sózzuk, késhegynyi törött borssal, egy­két babérlevéllel, kis doboz pa­radicsompürével ízesítjük, majd 3—2,5 liter vízzel feleresztjük, a kuktát lezárjuk és forrás után még mintegy háromnegyed órán keresztül főzzük« Ha jobban sze­retjük berántva. úgy tálalás előtt gyengén (legfeljebb egy kanálnyi liszttel) berántjuk. Tá­lalás előtt tegyünk a tányérok aljára egy-egy evőkanál tej­fölt. KOZÁK KOTLETT 30 deka marhahúst és 3© deka sertéshúst kétszer átdarálunk. Hozzádarálunk egy kis fej vö­röshagymát, egy vízben áztatott és kinyomott zsemlét. Tegyünk bele egy tojást, törött borsot, sót, majd a masszát összegyúr­juk, pogácsákat formálunk be­lőle, zsemlemorzsában megpör­getjük és forró zsírban, vagy olajban a pogácsákat mindkét oldalán rózsapirosra sütjük. A zsírt, amiben sütöttük, elfelez­zük. A felét félretesszük, a fe­lébe egy csapott evőkanál lisz­tet hintünk, világos rántást csi­nálunk belőle (besamel-szerűen) csakhogy tej helyett 2 deci tej­föllel eresztjük föl. A húst ke­rek, tűzálló tálra tesszük, min­den húspogácsa tetejére egy vé­kony szelet, nyers vöröshagj - mát és egy kocka füstölt sza­lonnát helyezünk, majd a tej­fölös lével és a maradék zsír­ral meglocsolva a sütőben né­hány percig sütjük, amíg a hagyma és szalonna kissé meg­pirul. Makarónival, vagy rfrs- Körette? tálaljuk. BLIM (OROSZ PALACSINTA) Szabályos palacsintatésztát ké­szítünk, 15 deka lisztből, 3 déci tejből, egy evőkanál zsírból, két egész tojással, egy csipet sóvál és 1 deka élesztővel. (Vigyáz­zunk. se túl híg, se sűrű ne le­gyen!) Kis ideig kelni hagyjuk, majd’ vastag, a szokottnál ki-> sebu palacsintákat sütünk belő­le és azokat kerek, tűzálló tál­ba rakjuk. Amíg valamennyi palacsinta' elkészül, a tálat ta­karéklángon. a sütőben tartjuk. Amikor a palacsinták kisültek, kétféle tölteléket, készítünk. Egy tálkában 2 deci tejfölt, 1 likő­rön pohár étolajat, — ha lehet salátaolajat — és egy kávéska­nál pirospaprikával keverünk el, picit megsózzuk és az asztal­ra tesszük. A másik töltelék: 3 darab pácolt beringet és egy kevés, a pácléből kiszedett hagymát megdarálunk, majd 5 deka vajjal és egy evőkanál tejföllel keverjük össze. Tehe­tünk bele egy kevés mustárt is. A haltölteléket tányérra hal­mozzuk és szintén az asztalra készítjük, majd tálaljuk a forró palacsintákat. Ki-ki a tányér­ján keni meg a tésztát, az ál­tala kiválasztott töltelékíkel. SÜLT ALMA 4 savanyítás almát megtisztí­tunk, a magházat kiemeljük és az almát középvastagságú kari­kára vágjuk. Az almaszeleteket olvasztott vajban mindkét ol­dalukon megsütjük. Zsemléből vagy kalácsból alma nagyságú szeleteket vágunk. megmártjuk felvert tojásban és mindkét ol­dalukon megsütjük. Ezután sa- vanykás ízű dzsemből (ribizli, meggy), hígabb öntetet készí­tünk, vagyis a dzsemmel kevés vízzel keverjük össze és felfőz­zük. A tojásos kalácsszeletekre helyezzük az almaszeleteket, meghintjük porcukorral és a dzscmöntettel leöntve melegen tálaljuk.- * s <Wta®fcr Juha Divat Rövidből hosszút Mar most nyáron is hosszabb a divat”. A mini ruhát Lassan felváltja a midi, ami bizony gondot okozhtit. főként akkor, ha nincs elég ötletünk ahhoz, hogyan hosszabbítsak meg a még jó állapotban levő ruháinlcat. Először is: a miniruhát tu­nikaként nadrághoz, vagy hosszabb szoknyához szintű alakítás nélkül lehet horda­ni. De nagyon vigyázzunk, mert a ruha stílusaiéi, for­májától igen sok függ, s nem szabad a ruhának erőszakol ­a mintájától függően lehet hordani. Ha az alakításnál szükséges, akkor a szűkítő varrásból is egy kicsit be lo­het venni. Gallérja és. ujja marad úgy, ahogy volt. Miniruhás kis kompié mc, szintéa» alkalmas midi ru tan alakítottalak lenni. A szoknyarész arányában hossza kissé trapéz, vagy rakások­kal bővülő. Olyan alakítási formát lehetőleg ne válasz- szunk, hogy a szoknyához toldjunk lefelé egy darabot, mert ez nem eléggé esztéti­kus. Né csináljunk a mini­ből erőszakoltan midit. hává való alakításra. Ez esetben a ruha felsőrészei le­vágjuk és a ruhából—szok­nya lesz, a kiskabátot pedig kosztümkabátkává alakítjuk át. A levágott felsőrészből tetszés szerint még zsebeket is tehetünk az új kiskosztü­münkre. Hármas és négyes rajzun­kon egy kivágott, ujjtalaa Rajzainkon bemutatunk olyan aiakítási ötleteket, amelj ek nagyon egyszerűek és mégis teljesen divatos ru­hákat lehet a miniből vará­zsolni. Első rajzunkon egy min- •vs óvári anyagból, vágj' jes- terböi készült kiszkosztümö'-----.unit be, amelyből egy ho sszított derekú ruhát ala­kítottunk. A szoknya felső részéből égj’ kis darabot le­vágunk és a kabáthoz hozzá­állítjuk a szoknyát. A zsebe­ket a vízszintes irányú sza­básvonalhoz helyezzük. A »tihat bot:', vagy láncüvvei miniruhának kétféle alakí­tását mutatjuk be. Ha nad­rághoz akarjuk viselni, ak­kor kicsit levághatunk a hosszából és két oldalt slic­cet nyithatunk a varrásnál. Színben harmonizáló nagj gallért és megkötött masnit tehetünk rá, vágj7 a ruhát derék alatt elvágjuk, és szín­ben jól illő anj'aggal közvet­lenül a csípő felett és az eleje közepén kiegészítjük. Ezzel égj' nagyon modern el­képzelésű midi ruhát nye­rünk. Xádor Vom i SZABAD IDŐ A filmezésről

Next

/
Thumbnails
Contents