Népújság, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-05 / 182. szám

Rcktis 8.20 8.37 10.05 11.30 12.30 13.00 13.45 14.02 15.09 16.05 16.38 17.20 18.05 19.25 20.15 21.04 21.44 22.20 22.31 22.46 KOSSUTH Kedvelt régi melódiák. Az államalapító. Rádiójáték. Zenekari muzsika. A Szabó család. Az öttusa VB. Tánczene. Válaszolunk hallagtóinknak. Fricsay F. vezényel. Húszas stúdió. Muzsikáról fiataloknak. Elbeszélés. Zongoramuzsika. Könnyűzenei olimpia. Döntő. Paul Robesonna! . . . Hallgassuk együtt! Gondolat. Üj dzsesszfelvételek. Népszerű filmdalok. A modern filozófia problémái. A lengyel Chopin-össz- kiadásból. Zenés játék-részletek. PETŐFI 8.05 Mikrobi és a holnaplátók. 8.35 Dók.-műsor. 9.00 Népdalok. 9.25 Fúvósmuzsika. 12.30 Népek zenéjéből. 13.03 Operák. Kettőtől — hatig .. • 18.10 Kis magyar néprajz. 18.15 Róma terei. 18.45 Hangverseny a stúdióban. 19.28 Latin-amerikai elbeszélők. 20.25 A Rádió Dalszínháza: Pánik. Zenés játék. 22.25 Ivanov: IX. szimf. 23.15 Verbunkosok. MAGYAR 9.30 Delta. 9.55 A revizor. (Tv-változat.) 17.58 Hírek. 18.05 Lengyel kisfilm. 18.20 Francis az ősi Afrikában. 2. A vörös négerek. 18.55 Dók.-film. 19.45 Esti mese. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Egy este Lollobrigidával. 20.55 Mit tenne ön az én helyemben? 21.35 A Tv hangverseny­sorozata. 22.10 Tv-híradó. 22.30 Dona nobis pacem. (Animációs kisfilm.) 22.40 öttusa VB. POZSONYI 17.50 Filmkalandok nyomában. 19.50 A mi kis városunk. (Színházi közv.) 21.40 Slágerstúdió. (NDK tv műsora.) \Fíh+* | EGRI VÖRÖS CSILAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Heint je Színes NSZK film EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél, 6 és fél 8 órakor. Lány az országúiról Színes angol film EGRI KERT: Az előadás kezdete: 8 órakor. Az angyal vérbosszúja Színes angol film EGRI BÉKE: őfelsége herceg elvtárs GYÖNGYÖSI PUSKIN: Autósok reszkessetek GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Két űr esernyő nélkül HATVANI KOSSUTH: Világfiak ronroi ÜGYELET Egerben: 19 órától csütörtök reg gél 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­fon: 17-27.) Háziasszonyok j figyelem! Kora reggeli órákra 4 órás hírlapkézbesítőt alkalmaz. Eger 1. Posta. Látogatás a Szamosháton... A legfőbb érték az ember... Dolgoznak a KíSZ- iiataiok ... Községtejlesztésről... Gyöngyösi bosszúság A nagy nyári árvíz min­dig foglalkoztatja az embe­reket. még mindig kapunk leveleket, amelyekben a se­gítségnyújtásról számolnak be. Antal Lajos Gyöngyös­ről, az AKÖV-től írta, mi­lyen segítséget nyújtanak az árvízkárosultaknak. A váro­si tanács Gyöngyösön 25 gyermek nyaraltatását vállal­ta a mátrafüredi nyári nap­közis táborban. 25—25 kisari gyerek nyaral Füreden. Szer­veztek már autóbusz-kirándu­lást, hogy megismerjék a Mátrát és környékét, beutaz­tak Egerbe, s augusztus el­ső napjaiban Budapestre rándulnak ki a gyerekek. A kirándulásokat diafilmen megörökítették és a diavetí­tővel együtt a kisari iskolá­nak ajándékozták. Mintegy 50 ezer forint értékben ruha­neműt is vásároltak a gyere­keknek. Gondoskodnak a vendéglátók arról is, hogy a szülők is nyugodtak legye­nek, s a gyerekekben se le­gyen nagy a honvágy. A vendég gyerekek a helyi vá­rosi iskolásokkal közösen vannak elhelyezve. A gyöngyösi építőipari vál­lalat és az MHSZ 50—50 gye- rek nyaraltatásáról gondos­kodik A dolgozók több mint 10 ezer forintot gyűjtöttek össze ruházkodásuk kiegészí­tésére. Mire az első turnus hazautazott a szamosháti kisközségbe, már merőben más kép fogadta őket,. Az építőipari vállalat is segíf itt az építkezésben. Remélh ,‘.ő- leg, mire a második csoport gyerek is hazautazik, már tető alatt lesznek az új ott­honok. Farkas Andrásné, o füzes­abonyi ÁFÉSZ szb-ti lkára arról számolt be levelében, hogy munkavédelmi vetélke­dőt szerveztek, ezzel is segít­ve a munkavédelmet. Fiat csoportban készültek fel a kiskereskedelem és a ven­déglátóipar dolgozói a vetél­kedőre, s a három első he­lyezett csoport 3000 forint értékű ajándékot kapott. A vetélkedő nyertese végső so­ron a fogyasztási szövetkezet minden bolti dolgozója, hi­szen a felkészülés során na­gyobb gondot fordítottak a munkavédelmi követelmé­nyek betartásara. A pélyi fiatalok életéről Kádár Pál levelezőnk írt a héten. 1970. első felének munkáját értékelték a fiata­lok júliusi taggyűlésükön. A munkát általában jól szer­vezte meg a vezetőség és a tagság becsületesen végre­hajtotta a kitűzött feladato­kat. Most az a céljuk, hogy helyiségüket otthonosai) feá tegyék. ígéretet, kaptak a já­rási KISZ-szervezettől is, a KISZ-klub felújítására. Most a járási honvédelmi napon szerepeltek sikeresen és az alkotmány közelgő évfordu­lójára készülnek. Recsken a község vezetői a tömegszervezetek vezetőit és a községben levő különböző intézmények képviselőit tájé­koztatták a községfejlesztési munkáról. Erről Marúzs Já­nos számolt be. Beszéltek a községpolitikai, társadalmi, kulturális és fejlesztési fel­adatokról. A fejlesztési fel­adatok között szerepelt töb­bek közt három út felújítása, több utcában járda építése. A munkákat a községfejlesz­tési alapból végeztetik, de sok a társadalmi segítség is. A tájékoztatón részt vevő vezetők ígéretet tettek, hogy a maguk részéről segítséget nyújtanak' a fejlesztési fel­adatok teljesítéséhez. Meg­vitatták egy önkéntes véra- dóriap szérvezését is. Gyöngyösről Lendvai Ti­bor olvasónktól panaszos le­velet kaptunk. Az elmúlt 17 év alatt rengeteget fejlődött a város — írja olvasónk, — de sajnos az utak rendben tartása nem tartott lépést ez­zel a fejlődéssel. Igaz, a 3- as számú fő közelekedési út ragyogó, de nem messze tőle már véletlenül sem találunk hasonló minőségű utakat. Gödrök, pocsolyák váltogat­ják egyrmást, motorral vagy kerékpárral állandó baleset- veszélyt jelentenek. Jó lenne, ha nagyobb gondot fordíta­nának a város többi útjainak kijavítására, karbantartásá­ra is. Torreádor a levesfőben. Tobalo Vargas matador és a biktt összecsapásából az utóbbi került ki győztesen a spanyolországi Las Ventas-i arénában. A képen: a torreádor a levegőben. (Telefoto — AP—MTI—KS) Negyedszázada: Felkeltették hullámsírj ükből a balatoni hajókat 1945. március 20-án a visz- szavonúló német fasiszták hullámsírba temették a ma­gyar tenger hajóparkját. A hajósok, akik közül né­hányat! még dolgoznak, vagy a közelmúltban mentek nyugdíjba, életük egyik leg­rosszabb emlékeként tartják számon a hajéisüllyesztés nap­ját. A hajósoknak a balaton­füredi parkból kellett végig­nézniük, hogyan merülnek hullámsírba a fel robbantott hajók. A legtöbb járművet még gázolajjal is leöntötték, majd felgyújtották, nehogy a szovjet csapatok kezére ke­rüljenek. A nyugati határvidéken még folytak a heves harcok, ami­kor a hajósok gyalog indul­tak el Siófokról Balatonfü- redre, hogy kezdetleges fel­szereléseikkel megpróbálják kimenteni az elsüllyedt hajó­kat. Ezekben a napokban múlt negyedszázada, hogy elindul­tak az első hajók a magyar tengeren. Az öreg hajósok még ma is elérzékenyülnek, ha visszagondolnak azokra a pillanatokra, amikor elsőként felemelkedett a vízből a „Tün­de” motoros. Ez a hajó 1945 nyarán már megkezdte me­netrendszerű járatait, miköz­ben felszínre hozták a „Bog­lár” motorost, amely a javí­tás után átkelt a tihanyi ak­namezőn és Fonyód—Bada­csony között állt forgalomba. Még abban az évben több hajót állítottak forgalomba és ezzel végeredményben megkezdődött a balatoni ha­józás újjászületése. 1949. szeptember 21-én a balatoni hajózás fennállásá­nak 100. évfordulóján elvé­gezték az első kapavágást az újjáépítendő Sió-zsilipnél. A hamarosan felépített zsilippel teremtődött meg a vízi ösz- szeköttetés a Duna és a Ba­laton között. A forgalmi statisztika is azt mutatja, hogy a dolgozók áldozatvállalásával a balato­ni hajózás hamar kiheverte a háború pusztításait. 194" - bán 250 821 utast szállítottam és ezzel meghaladták az 1.939-es személyforgalmat. A felújított és korszerűsített hajópark napjainkban az idegenforgalom növekvő igé­nyeinek is eleget tesz: idén a 32 hajó fedélzetére — a kompokon kívül — már több mint kétmillió utast várnak. Mire ió az üres csigaház? Krémet töltenek bele a nyugatnémet cukrászok Július elsején lezárult a csigaszezon. Országosan a legtöbb éti csigát az előző évekhez hasonlóan, most is Baranyában vásárolták fel. E terület langyos, párás ég­hajlata ugyanis kedvező a csúszómászó állatok elszapo­rodására és fejlődésére, ösz- szesen 23 vagonnyi éti csigát exportáltak a baranyai szö­vetkezetek, a tervezettnél 10 vagonnal többet. A többlet a szokatlanul sok tavaszi eső­nek köszönhető, a nedvesség ugyanis éltető eleme a csi­gáknak. Az idén érdekes melléktermékkel bővült a csiga exportja; az üres házi­kóikkal. A korábbi években a megsérült vagy elhalt csi­gákat eldobták a válogató- asszonyok. Nemrég azonban egyik élelmes exportőrünk felfedezte, hogy a nyugatné­met cukrászok előszeretettel töltik a különféle krémeket eredeti csigatölcsérbe. Pé­csett tehát összegyűjtötték az exportra alkalmatlan csigákat, főzés útján „kilakoltatták” őket a házukból, amelyet az­tán kellőképpen megtisztítot­tak és fertőtlenítettek. A, ke­zelés során a csigaház vissza­nyerte természetes csillogá­sát, szép színét, és ezzel ex­portképessé vált. A pécsi szö­vetkezet — a MAVAD út­ján — körülbelül ötszáz ki- logrammnyi üres csigaházat szállít az NSZK-ba, kilóját négy márkáért. Az idei nyá­ron tehát baranyai csigatöl­csérekből nyalogatják a nyu­gatnémet gyerekek a citrom- és narancskrémet. Mennyit pusztít naponta egy patkány? A „hullaszámlálás" 60—70 000 példányt talált Gyorsan szaporodnak, mint a nyulak — tartja a közmon­dás. A patkányokat pedig többszörösen megilleti ez a megállapítás. Míg egy nyúl- pár évente legfeljebb 15 utódot hoz, egy patkánypár, ha elegendő levegőhöz, víz­hez és takarmányhoz jut, 800 „gyermekkel örvendezteti” meg azt a helyet, ahová be­fészkelte magát. Köztudott, hogy a patkány elsősorban higiéniai szem­pontból veszedelmes. Főként az állatállományt fertőzi be­tegségekkel. Emellett jócs­kán megvámolja a takar­mánykészleteket. Egy pat­kány naponta 5—6 deka ta­karmányt fal fel. A hazai szakemberek ko­rábban nem tudtak eredmé­nyesen védekezni a siserahad ellen. A Bábolnai Állami Az NB I. mérkőzés televízió-közvetítésével tört ki a csatározás a gyógyfürdő üdülői közt. A Száraztészta-Rojto- zó Vállalatnak volt egy vadonatúj Favorit készüléke, amit koro­nagyémántként őrzött illetéktelen betolako­dóktól. A Törökbors- aszaló Vállalat három futballrajongóját is ki­tessékelték: — Sajnos, gondnok­változás van, nélküle nem intézkedhetünk. A borsosok össze­néztek. — Rendben. De ma­guk se jöhetnek át pingpongozni. Lesze­reljük a hálót és el­zárjuk az ütőket. Pillanatnyilag elkép­zelhetetlen volt súlyo­sabb megtorlás, mivel a tésztások ugyancsak kedvelték ezt a spor­tot. Sói. További bosz­szantásra újszerű frics­kát eszeltek ki, s a Vackornemesítő dol­gozóival szövetkeztek. Nekik fűnyíró gépük volt, és egy eredeti Hong-Kong-i zsebsakk­juk. Se sakk, se fűnyírás az irigy tésztásoknak. A frissiben kelt kul- túregyezményt kölcsö­nös aláírásokkal hi­telesítették. Egyék csak meg a tésztáju­kat, televízióval együtt a tésztások. Ám de a vackorosok az opportunisták ge- rinctelenségével szeg­ték meg a szerződést. Egyenként szállin­góztak át a száraztész- tások drótkerítéssel kö­rülzárt üdülőjébe. Drótvágó ollóval tör­tek maguknak utat, s a nyitott ablakoknál he­lyezkedtek el, félig guggoló testhelyzetben, mint potyanézők. A borsosok össze­dugták a fejüket. — Hohó, ez nyílt szerződésszegés. Tö­rünk mi borsot az orrotok alá. Nem ping­pongozhattok ti se! — hetvenkedtek és be­zárkóztak fűszeres ma­gányukba. — így is jó — vála­szoltak a vackorosok. — De ti se láttok többé Hong Kong-i zsebsak­kot. Fölverheti a gaz a kertet az ablakokig, nincs fűnyírás, még utószezonban sem. — Befele mosolyogtak, nem szívták mellre a fenyegetést. Összedobták a pénzt, vásároltak pingpong­asztalt, csapkodták a labdát még holdfény­nél is. Nagyokat vi- hároztak, ha mellé­ütöttek, mint szilaj kiscsikók, ha zabosta­risznyát szimatolnak. Alvásról szó se lehetett. A zseb­sakkot különleges zá- rú és jelzőberendezésű páncélszekrénybe rej­tették. A borsosok már csak kiadós holdfo­gyatkozásban remény­kedtek, vzgy jóétvágyú komondorban, hogy az majd kettéharapja a labdát. De zsebsakkot mégse vásároltak, ezt önsanyargató riposztnak szánták. Dacosan mal­mozni kezdtek. Hunyadi, István Gazdaságban azonban hoz­zájutottak a tökéletes irtás módjához. Az NSZK-beli Bayer gyógyszerárugyártól olyan mérget vásároltak, amely teljes biztonsággal pusztítja a patkányokat. Bábolnán már három évvel ezelőtt kiirtották a rágcsáló­kat. A „hullaszámlálás” 60— 70 000 példányt talált. A nem kívánatos „vendégek” a legszerényebb számítások szerint is, naponta 30 mázsa takarmányt faltak fel a gaz­daságban. Kiszámították, hogy az irtás költsége három hónap alatt megtérült. A kedvező tapasztalatok felhasználásával patkányirtó brigádot szerveztek a bábol­naiak. Elsősorban partnerei­ket, a bábolnai csibe tartásá­ra berendezkedett termelő- szövetkezeteket és állami gazdaságokat szabadították meg a kártevőktől. Ahol szükségesnek látták, onnan előzetesen etetési kísérletre vittek néhány példányt. Meg­állapították, milyen takar­mányfajtát kedvelnek, s azt használták csaléteknek. Eb­be keverték a mérget, amit olyan speciális ládákban he­lyeztek el, ahová csak a pat­kányok bújhattak be. Ezek­kel a ládákkal behálózzák az irtásra váró területet és a 2 —3 napot igénylő munka után abban a körzetben min­den patkány elhullik. Utána csupán biztonsági védekezés szükséges. A bábolnai patkányirtó bri­gád eddig 225 szerződésnek tett eleget. Dolgoztak olyan malmokban, vágóhidakon is, amelyekkel partneri kapcso­latban állnak. Néhány más ipari üzemet szintén mente­sítettek a sok problémát okozó rágcsálóktól. 1970. aufusztui, szerű*

Next

/
Thumbnails
Contents