Népújság, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-04 / 181. szám

w iÁ! MUS iDR0K: RM'fr KOSSUTH 8.20 Verbunkosok, népdalok. 9.00 Gyermekrádió. 9.35 Zongoraverseny. 10.05 Jelenet. 10.25 Zongoraművek. 11.33 Hatosok operákból. 12.30 Melódiakoktél. 13.52 Törvénykönyv. 14.07 Mai témák, mai dalok. 14.19 Kempingezők. Rádió­játék. 15.10 Jojo: A rejtélyes trombitás. 13.21 25 év ... Gazdaságtörténet. 15.34 Bartók-müvek. 16.43 Magyar nóták. 17.05 Dok-müsor. 17.30 Áriák. 17.53 India gondjai. 18.08 Könnyűzenei olimiűa. Döntő. 19.25 A Szabó család. 19.55 Zenekari hangverseny. 21.21 Népdalcsokor. 22.20 Éjszakai Rádiószinház: Óvóhely. 23.10 Kamarazene. 0.10 Csárdások. PETŐFI 8.05 Mikrobi és a holnaplátók. 8.35 Fúvóspolkák. 9.00 Operettrészletek. 12.00 Operarészletek. 13.03 Mendelssohn: III. szimf. Randevú kettőtől — hatig ... 18.10 Fiatalok hullámhosszán. 30.28 Népi zene. SÍ.07 Korunk hőse. R.-vált. «1.49 Hajdú Mihály: Kádár Kata. Kétfelv. opera. 23.15 Tánczene. MAGYAR 17,5« Hírek. 18.05 NDK bábfilm. 18.23 Fabula. 10.10 Esti mese. 19.25 Nők félórája.;: 20.00 Tv-hiradó. 20.20 Ez Tom Jones. 21.0« Történetek földön és víz ben. (Tv-film.) 21.50 Tv-hiradó. 22.10 Befejezetlen történet. POZSONYI 18.00 Dók.-film. 19.33 Dók.-film. 20.05 Párbaj az emlékezettel« (Tv-vetélkedő.) 20.40 Kis filmtörténet. EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Heintje Színes NSZK film EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. Lány az országúiról Színes angol film EGRI KERT: Az előadás kezdete: 8 órakor. Az angyal vérbosszúja Színes angol film GYÖNGYÖSI PUSKIN: Autósok reszkessetek GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Két úr esernyő nélkül GYÖNGYÖSI KERT: A hekus és azok a hölgyek HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Nyomorultak I—Il. (Dupla hely árak!) HATVANI KOSSUTH: Világfiak HEVES: Egy taxisofőr halála FÜZESABONY: Veled Madridban ÜGYELET Egerben: 19 órától szerda reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­fon: 17-27.) Háziasszonyok | figyelem! 1 Kora reggeli órákra 4 órás t hírlapkézbesítőt alkalmaz. Eger 1. Posta. Szószaporítás A szószaporítás, a terjen­gős beszéd bizony nem te­szi élvezetessé beszélgetőtár­sunk stílusát. Ha azonban .szószaporításon azt értjük, hogy új szavak alkotásával szókincsünk gazdagodik,' az ugyebár mindjárt egészen más. Egy régi nyelvész így elmélkedik erről: ..szapo­rodik a világ, szaporodik a szükség, szaporodnak hát a szók”. Csokonai meg imigyen fejti ki ugyanezt: ,,Csak tud­ni való dolog, hogy nékünk mind a gondolkodásunkban több ideák vannak, mint a dentumogereknek, idea pedig szóval, szó meg ideával jár: hogy ne lehetne hát, sőt hogy ne volna szükség a sza­vainknak számát szaporíta­ni?” Szókincsünk gazdagítói cí­mű munltájában Kovalovszky Miklós elsőnek Sylvester Já­nost, a XVI. századi huma­nistát említi; Sylvester al­kotta például a - mennyiség és a minem őség (később mi­nőség) szavakat. Geleji Ka­tona István követte őt. Több mint ötven szóalkotása kö­zül említsük meg az intézet, hozomány, az emberiség, a versenyez és a földrengés szókat. Ifjabb kortársa, Apá­czai Csere János (1625— 1659) alkotta a középpontot, a számlálót, a nevezőt, va­lamint az osztót és az osz- tandót. Faludi Ferenc ^sze­mélyi tulajdonú” szavaiból: sütemény, ügyes, csemegéz, zsebóra, hitel, vita. Baróti Szabó Dávidnak köszönhet­jük az anyagot, az erényt, a költőt, Dugonics Andris újí­tásai: futam, rendszer, test­őr. ö a keresztapja az Etel­káknak és Jolánkáknak, mely neveket az Etele Férfinévből, illetve a jó lányka jelzős.fő- névből alkotta. Bartzafalvi Szabó Dávid működését di­cséri a mellény, az ifjonc és a tábornok sok egyéb szóöt­let mellett; Verseghy Ferenc szavaiból említsük a nyo. mórt, a magányt és a kalan­dot. A szónok szót is ő al­kotta. az ötletet pedig szülő városának, Szolnoknak a ne ve adta. A már idézett Cso­konai Vitéz alkotta az enyh, szomj, hangszer, világpolgár szavakat. A nyelvújítás ve­zérének, Kazinczynak mun­kássága száz szóval szerepel mai beszédünkben. Néhány példa a sok közül: egyesü let, füzet, keringő, féltékeny, kedvenc. Szemere Pálnak, a „péceli bölcsnek” fele ennyi szót tulajdonítanak a külön­böző források. Harmincnégy ma is élő szó biztosan az övé. Néhány közülük: áb­ránd, csillár. kalandor, lát­nok, redőny, regény, zöm. Helmeczky (ki a szókat el­metszi) a szerzője a cukrász, az értelmiség, a főnök, az izom, a bankjegy és a hír­lap szónak. Széchenyi Ist­ván alkotta a gépész, a me net, a részvény, a szájhős szavakat. A főváros elneve­zésére javasolt „Iionderű”-t viszont elejti Budapest javá­ra. Kossuth Lajos is gyara­pította szókincsünket. Szavai közül jegyezzük ide a vezér­cikket, a tekintélyt, a forgal­mat, az uralmat, a rögesz­mét, a közszellemet és a ke- resztkérdést. A két Kisfalu­dy szavaiból: bizomány, bün- pör, díszlet, hatáskör. Vö­rösmarty Mihály (küldönc, tömeg, nagyszerű), Bajza Jó­zsef. Toldy Ferenc és Jósika Miklós is gazdagították szó­kincsünket. Nem egyéni szó­alkotásról van szó, de meg kell említeni a Nemzeti Sport két háború közti sportnyelv- magyarító mozgalmát, amely például a mez, rajt, hajrá, lelátó szavakat eredményez­te. A legríssebb termés sze­mélyhez kapcsolódó szavai­ból pedig jegyezzük ide Hel- tai moziját, Karinthy Frigyes halandzsáját, Veres Péter ki­vagyiságát és Kellér Dezső maszekját. Hajón utazó fecskék A tihanyi révnél, ahol ta­vasszal a komphajók a gyé­rebb forgalom miatt hosz- szabban időztek kikötve, a parancsnoki híd alá rakták fészkeiket a fecskék. A hajó­sok eleinte kelletlenül fo­gadták a hívatlan vendégek szabályba ütköző megjelené­sét és több tucat épülő fész­ket el is távolítottak a ha­jókról. A fecskék azonban nem hagyták magukat és elég volt számukra 20 perces ki­kötői tartózkodás, rendkívül nagy szorgalommal újjáépí­tették fészkeiket. A meglepetés akkor kez­dődött, amikor például a „Kisfaludy Sándor” kompha­jó tartalékidőszáka megszűnt és rendszeres járatra kelt a két révkikötő között. A fecs­kék, amelyek zsákmányszer­ző szárazföld feletti tájaik­ról visszatértek, meglepetten keresték elhajózott fészkei­ket. A fecskék azóta mór minden komphajón költenek és hamar megszokták az uta­zást; fiókáiknak a parton szerzik be az élelmet és ál­landóan követik a többnyire úton levő hajókat. Bár a hajós rendtartás ezt nem teszi lehetővé, a sze­mélyzet szíve mégis ,,meglá­gyult” és a fészkek alá — tisztasági okokból — védőle­mezeket szereltek fel. Szigetek királynője Telt ház a Palatínus strandon. (Foto KS — Esztergály Keve felv.) Királynők szigete — szige­tek királynője. Legendákkal, százados tölgyekkel, Árpád­kori templommal, rózsaillat­tal, a messze múltat idézi. Az úttörőstadion, a teniszpályák, a hulláfürdő, a gépzene a legmaibb valóságot. Arany, Tompa, Krúdy vagy az Árpád-házi királylány és a sziget kapcsolata mindenki előtt ismert. Az már kevés­bé, hogy az I. században, amikor a mai Margitsziget helyén még 3—4 szigetecske állt, a rómaiak védvárat épí- téttek ide, hogy Aquincumot védjék. A ligetes-berkes köz­téren a római isteneknek szentélyeket, pogány temp­lomokat építettek. Az 1838- as nagy árvíz római sírköve­ket, áldozati oltárokat hozott felszínre. Akkor kerültek elő a sziget északi csúcsától a Dunán át Újpest irányába ívelő híd feliratos kőalapjai. I. István, sőt, korábban Árpád is, vadaskertnek hasz­nálta már a fákkal, bokrok­kal, nyulakkal, őzekkel gaz­dag szigetet. Mint öry György, a Margitsziget tudós kutatója írja: „A hajdani időkben a királyoknak ezen szigeten tartott vadaskertjé­ről neveztetett Nyulak szige­tének”. Bár itt-ott a hivata­los okmányokban Insula Bu- denis (Budai-sziget) néven is előfordult, 1254-ig Nyulak szigete volt a hivatalos neve. Királyi vadászlakok, nya­ralók, királynők nyári palo­tái, püspökök, érsekek rezi­denciái tették rangossá a szi­getet. „Voltak pedig a Nyu­lak szigetén nemcsak szerze­tesek, hanem paloták is, me­lyekben a királyok szoktak szállásolni” — mondják a korabeli krónikák. Imre király nyaralóját Pierre Vidal, a francia tru­badúr is megénekelte. IV. Béla, fogadalmához hí­ven — a királyi palota mellé — 1252-ben felépíttette a do­,w,„„„S/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSS/SSSS/SSSSSSSSS/SS/S*fSSSS//WSJSW/SSSSSSSS/SSSSSSSSSSS/SSSSSSSJS*/SS/SSf*SS*SS*SSSSSSSSSSS*S/ Tengeri kikötő a libaússtatón Lapulak ifjúsága hiába ostromolta a tanácsot, mert az meg hiába ostromolta a járást, hogy az Ál­talános Zúzmaramü­vek szennyvizét ne a bájos Pipike patakba vezessék ezentúl, ha­nem a csúnya Bo­rotva csatornába. Lapulak tanácsa strandot szeretett volna építtetni a Pi­piké mellett, s ebben támogatta a közeli nagyváros közvéle­ménye is. Ám a já­rás hiába ostromolta a megyét ez mit sem tehetett, mert a Zúz­maraművek már má­sik megye területén füstölgött. A lapulaki strand kérdése örökös téma lett. Vele foglalkozott a megyei lap „Nosza csak ...” című har­cos rovata. Vele foglalkozott a rádió „'Hármat rik­kant a rigó” elneve­zésű népzenei és bü­rokráciaellenes adá­sa. A tévé időnkénti különkiadása. Huhu Pista bácsi, nemes gerjedelmében egyetlen éjszakán gá­tat emelt a Pipikén, s így a szennyvíz visszafordult édes jó szülőjéhez, és elön­tötte a művek alag­sori főkönyvelőségét. Pista bácsit ötven fillér pénzbírságra ítélték, és kötelez­ték, hogy írásban kérjen bocsánatot a művek igazgatóságá­tól. Ez meg is történt, de a pénzbüntetés el­ei fák alatt. Sokrófa Maci vég­re megszólította egyiküket, mert az illető már harmad­szor lépte át a heve- résző Mancikát. — Maguk meg ki­csodák? — Mi vagyunk az Idegenforgalom. Für­dőtelepet létesítünk itt. Százhúsz emele­tes torony szálló épül. A Pipikét hajózható­hát repülőteret csak ikkor építhet­nénk, ha Lapulakot lebontják. Ezzel még várnunk kell egy ki­csikét, mert előbb a tengeri kikötőt akar­juk megépíteni a li- baúsztatón. — Es mindez miért? Értünk? — kérdezte Mancika. — No nem éppen — mondta az Idegen- forgalom. — De tud­engedését Pisla bácsi már harmadszor kér­vényezi meg. Így múltak az évek, s a nap fürdő ifjú­ság már lemondott Pipike hús habjairól, amikor egyszer csak helikopter szállt le az egekből. Mosolygós személyek kószáltak vá tesszük. A liget­ből őserdőt fejlesz­tünk ki, ahol nyúlak és importált tigrisek fognak kóborolni a vadászok örömére. — Nem sok ez egyszerre? — kérdez­te elképedve Manci­ka. — Kevés — bu- songta a vendég. De ja meg, kedves, hogy Huhu Pista bácsi öccse, a Jani, aki dúsgazdag kanadai cipőfűzőárus, azt Írja egyik levelében, hogy esetleg hazalátogat... Fel kell készülnünk valahogy a fogadásá­ra. Darázs Endre monkos apácák kolostorát, és 10 éves korától itt neveltet­te lányát, Margitot. A margitszigeti várban halt meg 1270. május 3-án, 64 éves korában IV. Béla és két évvel később fia, V. István is — tanúsítja a Turóczi- krónika. IV. László 1278-ban kelt adománylevele már említést tesz a ferencesek, a domon­kos és a johannita szerzetes- rendek kolostorairól, vala­mint az esztergomi érsek vá­ráról. A 70 domonkos apácán és a sok szerzetesen kívül „ezek­nek nagyszámú cselédei, kéz­művesek, parasztok és más függetlenek — érseki, királyi, de több főúri paloták hiva­talnokai, s tisztjei, szolgái is itt laktak, s utóbb a sziget lakossága, s lakházaik any- nyíra elszaporodtak, hogy szükségessé lett tereket is és utcákat kijelölni, falakat, korlátokat, kerítéseket emel­ni”. 1526-ban a domonkos apá­cák a török elől elmenekül­tek. Beél Má­tyás tudósít róla, hogy a i, Margitsziget egész terüle­tét szilárd fal erősítette. a hullámok szinte tölté­sek által gá­toltattak, de midőn a törö­kök Budát hatalmokba kerítették, a sziget is el- magányosod- ni indult, s a Duna bántal- mainak annál inkább meg­nyílt, minél hanyagabbal tartattak az elmosás ellen állított tölté­sek és ily mó­don nemcsak az épületek elrombolód- tak, hanem a szigetnek is nagy része a hullámoktól elmosatott.” A török kivonulása után már csak kaszálóként adhat­ták bérbe az egykor királyi fényű szigetet. Mayer, óbu­dai lakos volt a margitszigeti kaszáló utolsó bérlője. Majd amikor a pozsonyi országgyűlés Sándor főher­ceget, II. Leopold király fiát választotta meg országnádor­nak, a királyi rendelet a Margitszigetet jelölte évi 500 forintért mulatókertjének. Sándor főherceg tüstént építkezni kezdett, de a Mar­gitsziget, a palatinusi rang­ban őt követő József nádor alatt teljesedett ki. József nádor „a szigetből gyönyörű parkot varázsolt, s azt az egész közönségnek nyitva tartotta — a bejárást azon­ban kis csónakokon a budai oldalról engedte meg.” A nádor maga is szenve­délyes kertész volt. Hárs-, platán-, vadgesztenye- és tu­lipánfákat ültetett. A Duna szabályozásakor az eddig két részből álló szi­getet egyesítették. Nem suk­kal később, a múlt század hatvanas éveiben fúrták a szigeten az első artézi kutat. Vizét felhasználva fürdőt, gyógyszállót építettek. Ybl Miklós tervei szerint meg- második világháborúban el­épült a mai Nagyszálló, a pusztult Margit-fürdő. Ahol most városnéző autó­buszok viszik a turistákat, — ott kocogott végig először 1871-ben a lóvasút. A Casi- nóban, ahol megisszák kávé­jukat, a X. században a jo- hanniták vára emelkedett. A sziget közepén, ahol a kirá­lyi lak állt, a régi fényt csu­pán a rommaradványok hir­detik. A különös sorsú ki­rálylány alakját is csak a le­gendák őrzik. A szoborsé­tány irodalmunk, képzőmű­vészeti és zenei életünk nagyjait sorakoztatja. Né­hány szobor még ide kíván­koznék — Margit királylá­nyé, vagy a XVI. századi kódexíró-másoló apácáé, Rás- kay Leáé. Mint ahogy szíve­sen látnánk valamiféle mú­zeumot, amely a sziget törté­netét tárná a látogató elé, s vennénk-olvasnánk a Margit­szigetről szóló könyvecskét. A japánkertben növényrit­kaságok tarkállanák, a ro­mán stílusú szent Mihály templomban a legrégebbi magyarországi harang szól. A sportuszodában nemzetközi úszóversenyek bonyolódnak, a Dózsa tenisz-stadionban világhírességek szerepelnek; a Palatínus strandján nyári vasárnapokon sok ezren ta­lálnak enyhülést. Este bené­pesül a szabadtéri színpad, a kis állatkert, a 25 ezer bok­rot számláló rózsakert, s megtelnek a padok, a kert­helyiségek ... A sziget jövőjéről évek óta folyik a vita. Üjabb vendég­lők, szállók, gyógyfürdők rajza bontakozik ki a terve­zőasztalokon. Kádár Márta 1970. augusztus 4., kedd A japán kert.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents