Népújság, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-29 / 202. szám
A taggyűlésekről jelentjük jubileumi kiállításunk Moszkvában III. Magyar ízek, magyar színek A látogatók alighogy elhagyják a könnyűipar reprezentatív kiállítását, máris betoppannak a magyar tá.i: az Alföld, a Nyírség, a To- kaj-hegyalja és a Balaton- mellék gazdag termésének kellős közepébe. A minden földi jóval ros- kadásig megtérített asztal mellett népgazdasági kiállításunk két népszerű sztárjának: Egry Károlynénak és Greksa Borbálának, a két kalocsai pingálóasszony ecsetjének nyomán csodás v irágok nyílnak a falon. Am i:tincs sok idő a gyönyörködésre, mert ami ott látható, az a szó igazi értelmében szem-szájnak ingere. Hamvas őszibarackok, pirosán mosolygó jonatánalmák, zamatos körték, jókora görögdinnyék és galambtojás nagyságú szemektől duzzadó csemegeszőlőfürtök köröskörül. — Ocseny kraszívo! Nagyon szép! — hallani a látogatók elismerő szavait. S a dicséretből bőven kijut a ■Magyar Hűtőipar gyorsfagyasztott termékeinek: a szamócának, a málnának, a székelykáposztának, valamint a csemegekukoricának. A vágoítbaromfit: a, cárkét, tyúkot, pulykát, pecsenyekacsát es -libát bemutató mélyhűtőszekrényhez szinte oda se lehet férni. Főként a háziasszonyok mustrálják értő tekintetükkel. Óriási sikere van a Herz, a Pick, a paprikás és a csabai szaláminak, no meg a közkedvelt gyulai kolbásznak, a különböző húskonzerveknek, pástétomoknak, tejipari termékeknek, közte is elsősorban az ízléses csomagolású sajtoknak, valamint az édesipari készítményeknek. A száraztésztát tartalmazó vitrinek . előtt a szakember szemével nézik a háziasszonyok a gyárak és a termelőszövetkezeti bésztaüzemek készítményeit: a spagettit, a hosszúmetéltet, a különböző levestésztákat. A Békéscsabai Konzervgyár, a íöldesi Rákóczi, a jászkara- jenői Üj Barázda és batto- r.yai Petőfi Tsz gyártmányai jól vizsgáznak. Úgy, mint a szegedi és a kalocsai fűszerpaprika, vagy a makói hagyma. A dohányos embereknek igen tetszenek a magyar Dohányipar ízlésesen összeválogatott termékei: a szi- varkák, a cigaretták, a rozsdabarna dohánylevelek. Nem kevésbé a különböző italok, a gazdag választék. Sopron, Pécs, Kőbánya, Nagykanizsa reprezentálja ■söriparunkat. És nem is akárhogyan, mert a Göcseji barnától a Délibábig, a Kinizsitől a Bak sörig minden megtalálható itt, amit csak a sörivók kedvelnek. Egy-egy elégedett csettin- tés nyugtázza, hogy a Tokajinak, a Badacsonyi kéknye1945. augusztus 29-én jelent meg a Szabad Föld első száma. A hetilap a maga 25 esztendejében jeles, nagy munkát végzett. Az új magyar állam abban az esztencíőben, 1945-ben. v»42 000 magyar parasztnak :*dotí földet és 350 000 falusi, kisvárosi embernek házhelyet. Ezeréves történelmünkben első ízben ment végbe olyan földindulás, amely elsöpörte a latifundiumokat, a nagybirtokot. A föld azoké lett, akik valóban megművelik. Eldőlt az ezeréves per. A földreform alapvető fordulata volt a magyar parasztság történelmének. Ezt követnie kellett a „paraszti honfoglalás” megszilárdításának, a jövendő megvédelmezésének. A kommunista párt politikájának megfelelően a Szabad Fold elsősorban a legégetőbb feladatok megoldására mozgósította és szervezte a magyar falut. Arra vállalkozott, hogy az új gazdák nagy tömegeit megtanítja ol- vztju. a fö!dtu!?.jdon lényegét ú; A-isa é e'merrk a saját sor át máik éppen Iá ni és a iwaját jövendőjét egybekapcsolni §/ egész dolgozó nemzet jö- ipoiőjével. A Szabad Föld politizálni, ©ilűnek, az Egri bikavérnek, és a Debröi hárslevelűnek Moszkvában is jó híre van. Akárcsak a különböző zöldség-, főzelék- és gyüinöles- konzerveinknék. Tamara Kolganova, a maszkvai óragyár szakmunkása, Kosztya fiával járta, be a ixivilont; — Csak a legszebbe t és a legjobbat mondhatom a „Szabad Magyarország 25 éve” népgazdasági kiállításról. Különösen tetszett az élelmiszeripar árulbősége és ízléses elrendezése. A termékek közül nekem elsősorban a friss zöldség és gyümölcs, valamint a sajtok és szalámik nyerték el a tetszésemet. — És a konzervek? — Természetesen azok is. De ez már nem újdonság, mert ismerjük, szeretjük ai magyar konzerveket. R.end- szeres vásárlójukként mondhatom: igen elégedett vagyok izükkel és minősé, gükkel. Nem véletlen, hogy tavaly csaknem 200 ezer tanná konzervet szállítottunk a Szovjetunióba. S az sem, hogy 15 ezer tonnányi vá- gottbaromfit, 18Q ezer tonna almát és több mint 52 millió tojást exportáltunk. Most a 400 személyes magyar étterem és a 200 vendéget fogadó, hangulatos Kalocsai-csárda is bizonyítja: a Szovjetunióban szeretik a magyar konyhát. Aki ide akar betérni, annak bizony korán fel kell kelnie, mert a bográcsgulyásnak, a pirított májnak, a töltöttkáposztának, a túrós ég almás rétesnek városszerte híre ment. Az ízletes étélek, a tüzes magyar borok és Lakatos Tibor népi zenekara vonzzák ide a vendégeket. kölcsileg felemelkedni, érdekeikért kiállni egyaránt tanította és tanítja a falut. Rávezette az új gazdát az eredményesebb gazdálkodás „titkaira”, megmagyarázta neki a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit, buzdította a termelőszövetkezetek megalakítására, arra, hogy belássa: végső boldogulásának igazi talaja a szocializmus. És ezt teszi fáradhatatlanul, változatlan hévvel ma is. A Szabad Föld hailat üzent a falusi maradiság minden formájának. Szakcikkeiben, riportjaiban, interjúiban, vezércikkeiben, szépirodalmi közleményeiben hétről hétre formálta a magyar falu új arcát. Nehéz volt a „talaj”, nem egyköny- nyen válik meg az ember régi szokásaitól. De a Szabad Főid sikerrel állt helyt. 25 évvel első példányának megjelenése után teljes joggal elmondhatja: része van azokban az eredményekben, amelyeket a magyar falu 1945. óta elén. A Szpbr.d Földnek része van abbrn, ho«ry a magyar föld immár valóban — szabad . . . Közös ügyünkért folyó munkában szívből kívánunk további sikereket a Szabad Földnek! 4*. s.j J. A. Selepov leningrádi építésztechnikussal ott ismerkedtem össze. — Hogy ízlett az ebéd? — érdeklődtem. — Nagyon finom volt. — Mit fogyasztott? — Pörköltet. — Hát a Balatonfüredi rizling? — mutattam a pohárban gyöngyöző borra. — Pompás ital — dicsérte. Megkóstoltattam vele a bográcsgulyást. — S ehhez mit szól? — Most ettem először. Nagyon jó, máskor is szívesen ennék belőle. íme csak egyetlen vélemény a sok közül a magyar konyháról es italról, a szíves vendégfogadásról. És ilyet ezret és ezret lehetne még feljegyezni, mert az étterem és a csárda vendégeit máris rabul ejtették a magyar ízek, a magyar színek. Podina Péter z elmúlt években a gazdaságirányítási rendszer bevezetésének eredményei. gondjai, különböző Itatásának taglalása mellett vélhetőleg a szocialista demokrácia volt a legdivatosabb beszédtéma. Folytak erről alkotó viták a párt politikájának talaján széles körben, de találkozott az ember lekicsinylő kézlegyintéssel is, ha az üzemi, vagy a szocialista demokrácia felől érdeklődött. Volt, aki örömmel fogadta a IX. kongresz- szusnák azt a megállapítását, hogy „az új gazdasági mechanizmus kedvező feltételeket teremt a szocialista demokrácia érvényesüléséhez s ily módon szélesebb teret nyit a pártszervezetek politikai tevékenységének”, de alvadt olyan is, aki az eddigi demokratikus jogokat is soknak tartva „óvta” a pártot a liberalizálódástól, szorosabb gyeplőt, katonásabb fegyelmet követelve. Kétségtelen, hogy demokratikusan vezetni egy országot — vagy akár egy üzemet, vállalatot, intézményt is — nehezebb, gyötrelme- sebb, mint parancsotokig, diktálva. Az is igaz, hogy vannak olyan emberek, akik inkább kétszer megcsinálnak valamit, mint hogy egyszer is véleményt kelljen mondaniuk — felelősséggel. De igaz az is, hogy ahol a demokrácia érvényesül, ott a kimagasló egyéniségek mellett a sok szürke, okos fej is gondolkodhat, szólhat és cselekedhet és a kollektíva szorgalmas munkájának gyümölcse — a siker. Huszonöt éves a Szabad Föld A nevelés, a kommunista pedagógus» képzés állt a főiskola taggyűlésének középpontjában Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola is megtartotta taggyűlését, ahol Csillag Béla, az alapszervezet titkára ismertette a vezetőség beszámolóját. Lelkiismeretes és alapos munkáról, szép eredményekről számolt be a főiskola pártszervezetének vezetősége. Bár a beszámoló felölelte a főiskola életét, a kommunisták sokoldalú tevékenységét, legrészletesebben mégis a neveléssel foglalkozott, hiszen mint ahogy az egyik hozzászóló megfogalmazta: as üzemekben a termelés, itt a főiskolán a nevelés a legfontosabb feladat. A világnézeti nevelésről szólva a beszámoló hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban nagymértékben sikerült erősíteni a főiskolai oktatók és hallgatók marxista—leninista képzettségét, biztosítani a magasabb színvonalú elméleti, ideológiai műveltséget. A világnézeti, politikai nevelőmunka természetesen nemcsak a párttagokra, hanem a főiskola valamennyi dolgozójára, sőt a hallgatókra is kiterjedt. A főiskolai hallgatók órán kívüli politikai—ideológiai képzéséről szólva a beszámoló többek között megemlítette, hogy az 1989,70-es tanévben a politikai vitakörök új formáját vezették be. A kísérlet célja, hogy felmérjék a hallgatók érdeklődését az egyes témák iránt, s 'nagyobb önállóságot biztosítsanak az alapszervezet vezetőinek ebben a munkában. Ezeket a kísérleti vitaköröket fokozott aktivitás és nagy érdeklődés kísérte. Foglalkozott a beszámoló az agitációs munka jelentőségével és formáival is. Az agitációban. tájékoztatásban, véleménynyilvánításban inagy szerepe van az érzelmi hatásnak és a kommunista példamutatásnak — hangsúlyozta a beszámoló. „Ma már elmondhatjuk, hogy kommunistáink munkaerkölcse, magatartása, az intézet érdekében kifejtett tevékenysége általában példamutató mindenki számára. Nem tulajdoütöttünk azonban megfelelő szerepet az érzelmi hatásnak. Pedig sok területen jogos nemzeti büszkeséggel beszélhetünk az elért eredményeinkről. Internacionalista büszkeséggel a szocialista tábor sikereiről." Fontos az agitációban a meggyőző érvek. bizonyító tények és adatok megfelelő felhasználása is. A kedvezőtlen tényekről és jelenségekről is őszintén kell beszélni. Az őszinteség az egyik forrású a tömegek párt. iránti bizalmának — állapította meg a beszámoló. A beszámolót élénk vita követte. Nevek felsorolása helyett néhány mondatos vélemény: — Nem volt hiábavaló tanáraink nevelőmunkája, KISZ-fiataljaink megállták helyüket a nyári táborokban, mindenütt elismeréssel szóltak az egri főiskolások munkájáról. — A kommunista tanáritepzes ügyét szolgálni állami feladat ugyan, de i.-.t, kommunisták, mindaunyUr. felelősek vagyunk érte. — Örvendetes hogy szalmái es emberi szempontú i jó pedagógusokat nevel egri főiskola. — Gyakran spontán jellegű a nevelési tevékenységünk. nem mindig tudjur megadni ennek elvi alapja it. Éppen ezért a jövőber. jobban kell biztosítani a nevelés elméleti megalapozását. A vita során' természetesen még sok minden szóba került. Beszéltek a kollégi umi közösség feladatairól, az önállóságra való nevelés jelentőségéről, a példamutatásról, a demokratizmus fejlesztéséről, a párt- és az állami vezetés kapcsolatáról. A felsőbb pártszervek üdvözletét dr. Lendvai Vilmos, az Egri Városi Tanács vb- elnöke tolmácsolta. Az MSZMP Központi Bizottságának megbízásából Szilas Pál, a megyei pártbizottság képviseletében Cseh István vett részt a taggyűlésen. m. Közös geológiai kutatások a K CSl -államokban jetunió nyugati részében éa Romániában. A Mongol Népköztársaság területén molibdén, ón- és volfram- lelőhelyeket fedeztek fel. A Hubszugul-tó körzetében egymilliárd tonnára tehető foszforlt-lelőhelyet találtak. A geológusok együttműködése más fontos lelőhelyek feltárását is lehetővé tette a KGST-országokban. Bulgáriában például réz-, molibdén-, ólom-, horgany- és mangánércet találtak; Magyarországon és az. NŰK- ban új kőolaj- és gázlelőhelyeket, Romániában ként és bauxitot^ Lengyelországban rezet, Csehszlovákiában ónt fedeztek fel. Borisz Jerofejev, a geológiai tudományok doktora, a KGST titkárságának osztályvezetője, a TASZSZ tudósítójával folytatott beszélgetések során elmondotta: A KGST-országok geológusai megállapították a hasznos ásványi anyagok megoszlásának általános törvényszerűségéit a tagállamok területén. E bonyolult probléma megoldásában hét ország szakértői vettek részt. Megállapításaik hozzájárultak ahhoz, hogy teljesebben értékelhessék az ón, a réz, a volfram, a molib- dén, az ólóm és a cink készleteit. Sokat ígérő kén- lelőhelyeket fedezték fel Lengyelországban, a Szov„Játék” A IX. kongresszus határozata nagyon egyértelműen fogalmazott: pártunk a szocializmus felépítését az egész társadalom ügyének tekinti. Ha az egész társadalom ügye, akkor természetes, hogy joga, sőt kötelessége is minden embernek beleszólni a társadalom dolgába, hiszen az ő egyéni sorsáról is szó van. S ha joga van, van-e fóruma? Soha nem volt annyi fóruma a demokratizmusnak, mint ma van. Sokszor egy-egy ember már zaklatásnak veszi, amikor demokratikus jogainak gyakorlására buzdítják. Mert ezt kérik a taggyűlésen, az üzemi, termelési tanácskozásokon, várja a javaslatokat és a véleményt a rádió, a sajtó, de véleményt kér az igazgató, az szb-titkár, a KISZ-vezetőség, a népfrontaktíva és sorolhatnám még a fórumokat —, mert az van bőven. De nem ez a döntő. A demokrácia véleménynyilvánítást, beleszólást is jelent. De a beleszólás, a véleménynyilvánításnak a feltétele az, hogy ismerjem, amiről szó van. Es itt még bőven van tennivaló. Lassan már szállóigévé válik, hogy az emberek többet tudnak a világ dolgairól, mint üzemük, munka- vagy lakóhelyük életéről, gondjairól. A X. kongresszusra ltiadolr irányelvek — gondolom ., '■ i i! ^ ; — * 1 kétkapura a figyelmet: „A jő és gyors Tájékoztatás fontos feltétele annak, hogy a dolgozók aktívan részt vegyenek a gazdasági, a politikai, társadalmi életben”. Egy kis túlzással azt is mondhatnám: azok a vezetők, akik nem tájékoztatják taz üzem, a gyár, a munkahely kollektíváját, bármenynyit is beszélnek a demokráciáról, akarva-akaratlanul a demokrácia ellen vétenek. N em segít a demokrácia fejlődésének vagy a hitelének az sem, ha meghallgatjuk a vélemény t, igent bólintunk rá, igazat adunk, aztán nem teszünk semmit. Ez nem demokrácia, hanem — engedelmet a kifejezésért — szélhámosság. Kérem, inspirálom, igénylem a véleményt, szinte kicsikarom a másikból, aztán, mert igaza is van és tenni is kéne valamit — nem történik semmi. Nagyon, de nagyon sokat árt ez, mert az ilyen eljárás a bizalom gyökerét támadja. Bizalom nélkül pedig nem elitet, nem lélegezhet ez a társadalom. Ott nincs és nem lehet demokráciáról szó, ahol csak meghallgatás van, de tett, intézkedés az nincs! Az is igaz viszont — és ezt nem mindig érti meg mindenki —, hogy a demokrácia gyakorlásánál is két kamra megy a játék. A de- 'ttttrui nemcsak igent, ha itent nemet is jelent. Nem biztos az —, de mennyire nem az —, hogy amikor valaki „demokratikus jogait gyakorolja”, akkor mindig a közösség, az ügy érdekében szól. Előfordul, hogy valaki a fórumot meglovagolva akar hangot adni, Itáros vagy éppen ellenséges nézeteinek, hangulatot teremtve akár törvénytelen, jogtalan előnyt szerezni maga, esetleg szőkébb társasága számára. Ilyenkor a leghatározottabban — éppen a többség demokráciája érdekében — kell nemet mondani, visszautasítani mindazt, amit a demokrácia nevében a demokrácia ellen tesznek. Sajnos, előfordul még az is, hogy vannak, akik nem tudnak — vagy nem mernek? — nemet mondani. A pártvezetés, a párt és a szocialista demokrácia szoros kapcsolatban, összefüggésben van egymással. Az irányelvekben olvasható: „A párt elengedhetetlennek tartja a pártdemokrácia és a szocialista demokrácia fejlesztését, ezért egyidejűleg mindkettő növelésére törekszik”. R ajtunk, vezetőkön éa vezetetteken egyaránt, valamennyiünkön múlik, hogy az irányelvnek e tétele is mielőbb valósággá, mindennapi gyakorlattá szélesedjék. Papp János 1979 augusztus 89.. s/*»tt**7*9 Italparádé az élelmiszeripari kiállításon. (APN foto)
