Népújság, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-27 / 200. szám

RjCiäür KOSSUTH *.3# Népi zene fi.40 Gazdasági könyvespolc 8.50 Puccini: A Nyugat lánya. 3 felvonásos opera 11.30 Regényrészietek dramatizálva 13.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiakoktél 13.43 Rádióváltozat 14.00 Az élő népdal 14.19 Zenekari muzsika 15.10 Zengjen dalunk 15.40 Gyurkovics Mária énekel 16.0$ Kamarazene 16.45 Cimbalommuzsika 11.15 Madrigálok 17.28 Nyitott stúdió 17.53 Áriák 18.23 Stúdiónk vendége 19.25 Kritikusok fóruma 19.35 Nóta. és népdalest 20.24 Láttuk, hallottuk 20.44 Lemezmúzeum 21.09 Kína gazdaságáról 21.29 Hangjáték 21.39 Beszélgessünk a zenéről 22.20 Operettrészletek 22.45 Megemlékezés Hegelről 23.00 Tánczene 23.30 Zenekari muzsika 0.10 Zongoramuzsika PETŐFI ».05 Berlioz: Harold Itáliaiban 8.59 Nóták 9.40 Riport 12.00 Könnyűzenei híradó 12.30 Bogáncs 12.49 Fúvószene 13.03 Nyíregyházi stúdió 13.20 Haydn: D-dúr szimfónia 14.00 Ifjúsági randevú — kettőtől — hatig.»« 18.10 Táncdalok 18.20 Könyvismertetés 16.30 Brahms: A-dúr szonáta 18.51 Száraz György: Királycsel. Vígjáték 2 részben 21.25 Hangversenynaptár 22.00 Filmzene 22.14 Román szerzők hang­versenye 23.15 Haydn: G-dúr duett 23.29 Verbunkosok MAGYAR 17.58 Hírek 18.05 Gylmlea kakasa. (Szovjet kisfllm) 18.20 Varietékoktél Prágából 18.30 Riportfilm 10.10 Esti mese 19.23 Francia az ősi Afrikában 20.00 Tv-híradó 20.30 A hamis Izabella. (Magyar bűnügyi film) 21.40 A tv Galériája 22.30 Tv-híradó POZSONYI 19.00 és 21.45 Tv-híradó 19.35 A szlovák nemzeti felkelésről 20.05 Malissá. Angol bűnügyi tv-film. I—II. rész fi.05 Autósok — motorosok magazinja »1.25 Liga-tükör EGRI VÖRÖS CSILLAG3 (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor Modesty Blaise Seines angol film EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 óra­kor Egy férfi és egy nö Színes francia film EGRI KERTMOZI: Az előadás kezdete: fél 8 órakor A sárga tengeralattjáró Seines amerikai film GYÖNGYÖSI PUSKIN: Banditák hálójában GYÖNGYÖSI SZABADSÁGI Én, te és a telefon GYÖNGYÖSI KERTMOZI: Bosszúállók újabb kalandjai FÜZESABONY: Szent Péter hadművelet (QH ÜBYELET Egerben: 19 órától péntek reg­gel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­in: 17-27). Ötvenmillió köbméter úszik el évente A lejtős területek védelmében A kutatóintézet hidraulikus padkakészítő gépével Mezei József 120 centiméter széles padkát készít a biikkszéki kísérleti területen. (Foto: Adamik Miklós) tői új ÁBC-áruház és több kisebb beruházás elkészíté­sére. A közel jövőben Kál, Kompolt és Kápolna éle­sítése előtt új község, köz­pont építését kialakítását ' kezdik meg. Az új összevont nagytelepülés számtalan be­ruházásait részben ez az üzem hivatott előkészíteni. Császár István Gyöngyösről A Mártaalji Szénbányák Vállalat és a Gyöngyösi Vá­rosi Tanács építkezéseivel párhuzamosan épülnek az autógarázsok is. A vállalat 56 garázst építtetett a Ke­nyérgyári úton, ebből 28-at bérletbe átadott a dolgozók­nak. A Kenyérgyár út má­sik oldalán újabb telkeket osztottak ki garázsépítésre, tanácsi kiutalásra. A* Gaga- rin Hőerőmű dolgozói közül 26-an, a Mátraalji Szénbá­nyák dolgozói közül 30-an kaptak telket garázsépítés­hez. Ezeket a tulajdonosok sa­ját erőből építik fel. A vál­lalat gépek adásával, anyag­szállítással segít a dolgo­zóknak. A városi tanács tervei szerint a város déli részén lakóknak továbbra is a Kenyérgyár úton biztosít­ják a garázsépítéshez a tel­ket. Tóth Lajos Hatvanból A Hatvani Konzervgyár szocialista brigádjainak tag­jai fontos feladatnak tart-, ják az újítással való foglal­kozást. Az első félévben 13 újítási javaslatot adtak be, közülük hét újítási javaslat elbírálás alatt van, egy pe­dig bevezetés előtt áll. A rakodólapos, műanyagfóliás, öblösüveg tárolás kapcsolat­ban készül a bevezetésre kerülő újítás. Ez mintegy 100 ezer forintos anyagmeg­takarítást jelent majd az üzemnek. A brigádok vállalásaiba szerepel az egri, lőrinci gyermekotthon, valamint a esányi és hatvani szociális otthon lakóinak patronálása. Legutóbb a Lenin szocialis­ta brigád tagjai látogattak el a Lőrinci gyermekotthon­ba. Nagyon sok brigádnapló­ban található meleghangú köszönőlevél a különböző in­tézmények lakóitól. Arra is gondoltak, a szo­cialista brigádok tagjai, hogy elvállalják a Hatvanban el­esett 41 szovjet katona sír­emlékének gondozását. Szűcs Ferenc Hazánk összterületének több mint fele hegy- és dombvidéken terül el, ahol mind az erdő. mind a mező- gazdasági területeken a he­lyi viszonyoknak megfelelő speciális gazdálkodás szük­séges. Az elmúlt évtizedek­ben alkalmazott gazdálkodá­si móddal a lejtős területe­ken nem lehet megakádá- lyozni az egyre nagyobb mé­retű felszíni vízlefolyás kár­tételeit. Szakemberek becslése sze­rint a lejtőkön lefolyó víz hazánkban évente mintegy 50 millió köbméter talajt mos le a völgyekbe. Hozzá­vetőleges becslések alapján ezeken a területéken a meg­felelő talajvédelem hiánya miatt a mezőgazdaságban az évi terméskiesés mintegy 30 százalék. Mindezt tetézi, hogy a hegyvidékeken az egy hektárra eső munka- és költségráfordítás jóval ma­gasabb, mint a sík vidéke­ken. Ahhoz azonban, hogy az erdő- és mezőgazdasági üze­mekben új, gazdaságos, gé­pesített munkatechnológiát alakíthassanak ki, széles kö­rű tudományos vizsgálatokat kell folytatni. Ilyen megfon­tolások mellett kezdték meg néhány évvel ezelőtt Mátra- füreden az Erdészeti Tudo­mányos Egyesületen belül Vilcsek János irányításával a talajvédelmi kísérleteket. A hazai és külföldi tapasz­talatokat egybevetve az a vélemény alakult ki, hogy a talajvédelmi céloknak a gé­pesített padká? és teraszos művelési mód felel meg. A hevesi dombvidéken és a Mátrában csaknem 150 hek­tár területen végeztek, illet­ve végeznek vizsgálatokat. Kialakították a 120 és 250 centiméter hasznos korona- szélességű teraszos művelés technológiáját és gépsorát. A 120 centiméter koronaszé­lességű padkát a TL—30 tí­pusú lánctalpas kistraktor- ra szerelt, a Kísérleti Állo­máson készített hidraulikus padkakészítő géppel készí­tették, illetve készítik. A gépet a munkatechnológiák­nak megfelelően, ugyancsak itt készített gépsor egészíti ki, úgy, mint: altalaj lazító, eke, tárcsa, borona és leg­újabban már a váltvaforga- tó eke, amely még kísérlet alatt áll. A 250 cm széles­ségű teraszt Sz—100 jelű erőgépre szerelt különböző tolólappal alakítják ki. Összehasonlították a gépi teraszos művelés és a kézi keskeny padkás művelés eredményét, s megállapítot­ták, hogy a talaj 30—45 szá­zalékkal több nedvességet tartalmaz ott, ahol a gépi teraszos művelést alkalmaz­ták. Ugyanakkor megszűnt a felszíni vízlefolyás és ez­zel együtt a talajlemosódás is. Érdekes hogy a gépi te­raszos művelésű területen a csemeték évi növekedése 50 százalékkal haladta meg a kézi keskeny padkás műve­lésű területen ültetett fák növekedését. Ilyen művelő­dési móddal az egy főre eső teljesítmény átlagosan 150—180 százalékkal emel­hető, ugyanakkor a munkák költségei 36—40 százalékkal csökkenthetők. A Mátrafüre- di Erdészeti Tudományos In­tézet bemutató területe Bükkszéken van, itt tekint­hetik meg a hazai és kül­földi szakemberek a kutató- intézet által kikísérletezett gépeket, gépsorokat és mun­kaműveleteket. Cyenes István Petőfibányáró! A Petőfibányai Gépüzem 150 kommunistája előtt adott számot az elmúlt két­éves munkáról Kulcsár Sán­dor. a pártalapszervezet tit­kára. Beszámolójában mél­tatta a kommunisták terme­lést segítő munkáját, azt. hogy a villamos távvezeték oszlop gyártás beindításába nagy szerepet játszott a kommunisták kezdeményezé­se. Nem jelentett kisebb fel­adatot a gépüzem 40 millió forintos rekonstrukciójának megkezdése sem, részük van a kommunistáknak abban, hogy Budapestről leköltözhe­tett a központi javítóműhely, megkezdhették a nehéz gé­pek javítását, a nemrég fel­épült korszerű szerelőcsar­nokban. Az új gazdaságirá­nyítás bevezetése óta a gép­üzem dolgozói több mint 20 millió forintot adtak a nép­gazdaságnak terven felül. Részletesen értékelte az alapszervezetben folyó agitá- ciós és propaganda munká­ról. Szólt a pártagiátciós munka segítségére újonnan létrehozott agitációs csoport­ról is. Foglalkozott a beszámoló azokkal a feladatokkal is, melyek a gépüzem kommu­nistái előtt állnak. A gép­üzembe a határozat értel­mében három alapszerveze­tet kell létrehozni és a ve­zetőségi választás idején csúcsvezetőségét is kell vá­lasztani. Dobrocsi Pál Kápolnáról A tarnamenti községekben sok létesítmény, beruházás terve elkészült, de végrehaj­tását akadályozta az építő­ipar kapacitásúnak hiánya. A gondok enyhítése érdeké­ben hozta létre Kápolna Község Tanácsa a költségve­tési üzemet. E tanácsi jelle­gű építőipari vállalkozás so­kat fejlődött alakulása óta, jelenleg 35 munkással dolgo­zik. kőműves, festő, mázoló és ács szakmunkásokkal. Az üzem célja a fejlődő, Tarna- mente építőipari igényeinek kielégítése. Az erősödő üzem a közelmúltban végezte el a kápolnai iskola, az ÁFÉSZ, a káli tanács épületbővítési és felújítási munkálatait. A megrendelések egyre szapo­rodnak, ez az üzem építi fel a káli pártházat, az új négy­tantermes iskolát Aldebrő és Tófalu határában és megren­deléseket kapott az ÁFÉSZ­A „megfejt” felhők titka Miben lehet ura az ember az időjárásnak? A magyar meteorológiai szolgálat százéves jubileuma alkalmából Kiss Árpád, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság nemrég elhunyt el­nöke azt a célt tűzte a me­teorológusok elé, találják meg a módszereket az időjárás céltudatos befolyásolására. Ilyen próbálkozások dr. Tardos Béla kandidátus sze­rint már évtizedek óta foly­nak, és nem is teljesen ered­ménytelenül, bár kisebb-na- gyobb sikereket eddig csupán a csapadékkal kapcsolatos időjárási jelenség körében tudtak elérni. Az egyik legfontosabb fel­adat a légi forgalom számá­ra oly veszélyes köd eloszla­tása lenne. A legígéretesebb próbálkozás e téren az, ha a kifutópályák felett gomolygó ködöt 20—30 méteres lángsu­garakkal bombázzák. De ez a módszer túlságosan drága, így csak egészen kivételesen alkalmazható. A két olcsóbb megoldás viszont — ultra­hang segítségével a köd ned­vességtartalmának összerán- tása esőcseppekké, és ilyen formában való kihullatása, illetve bizonyos nedszívó anyagok szétpermetezése — nem váltotta valóra a remé­nyeket. A felhőket ezüstjodid „só­zással” lehet megcsapolni. Ezt már olyan sikerrel műve­lik, hogy két állam között még per is keletkezett, mert az egyik saját területe felett rendszeresen „megfejte” a felhőket, mielőtt azok csapa- dékterhüket elvihették volna a másik ország fölé, amely így már-már a teljes kiszára­dás küszöbéhez érkezett. Má­sutt egy vízi erőmű teljesít­ményét 20 százalékkal növel­ték meg minden gépi beru­házás nélkül, pusztán a mes­terséges csapadékkeltés segít­ségévek És ehhez mindössze néhány gesztenyesütőüstszerű ezüstjodid-generátort kellett elhelyezni. Egyébként ezzel a módszerrel előzik meg a jég­esőt Is: a felhőt akkor csa­polják meg, amikor még nem volt idő a jégkristályok ösz- szefagyására. Ez az eljárás is természe­tesen ott lehet eredményes, ahol felhő már van. Persze, végeztek már kísérleteket a felhők létrehozására is. Szén­savhó szétporlasztásával pró­bálták felhőkké sűríteni a légköri nedvességet. Ez a pró­bálkozás azonban nem ígér sokat, főleg azért, mert az ily módon nagy nehezen lét­rehozott felhők rendkívül gyorsan szétpárolognak, több­nyire korábban, semmint ki lehetne őket „facsarni”. r*S"SSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSsSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSS/SSSSSSSSSSfSSJ////S//SSJySSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSS*SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSi Vállalatunk, a Ló- ding- és Kalabérgyár, nemrégiben két kitűnő munkatársunkat, Fehér Pétert és Fekete Pált kiküldte Eldorádóba. Azt a csöppet sem könnyű megbízást kap­ták, hogy próbáljanak ott felkutatni új pia­cot az Európában és a közeli földrészeken im­már eladhatatlan ter­mékeink számára. Kül­detésük teljes kudarc­cal járt, a kint eltöl­tött három hónap alatt mindössze egy hatdol­láros üzletet kötöttek; egy selymes lódingot, egy csontos kalabért és egy jóféle pálinkás­csutorát tudtak csak eladni, azt is az otta­ni múzeumnak. Ütjük nemcsak ku­darcokban, hanem él­ményekben is gazdag volt. Hazánk fiai közül ők voltak az elsők, akik abban a távoli, legendás hírű ország­ban megfordultak. Ért­hető hát a nagy kí­váncsiság, amellyel hazatérésük után fo­gadták őket. Nekem nagy szerencsém volt: sikerült mindjárt más­nap velük egy asztal­hoz ülnöm az üzemi étkezdében. — Na, mi volt, hogy volt, meséljetek már! — unszoltam őket tü­relmetlenül. — Hát, kérlek, az egy tejjel-mézzel folyó ország! — mondta lel­kesülten Fehér. Fekete lebiggyesztet­te a száját: — Az igaz, hogy mindenütt tej folyik, meg méz. Csakhogy többnyire közönséges kannatej és vegyes vi­rágméz. Kilométereket kell menni, míg olyan pa­takra, folyóra lelsz, amelyikben pasztőrö­zött tej, vagy tiszta akácméz csörgedez. — Amerre csak jár­tunk: Hencidától Bon­cidáig folyt a bor, « drága lé! — folytatta töretlen lelkesedéssel Fehér. — Közönséges kövi­dinka — jegyezte meg száraz tárgyilagosság­gal Fekete. Fehér to­vább áradozott: — Sült galambok röpködnek a levegő­ben! Az égből manna *esik... — Amikor, persze, nincs országos aszály, mint éppen most is! — vágott közbe Fekete. — Ami pedig a sült ga­lambokat ületi, csak jóindulattal lehet rá­juk fogni, hogy röp­ködnek. Alig harminc kilométer per óra az átlagsebességük. Elfá­rad ez ember szája, amíg nagy lomhán be­iére mmogmft. — Ä kerítést, termé­szetesen, kolbászból fonják... — De milyen az a kolbász! — vágott köz­be ismét Fekete. — Száraz, inas, mócsin- gos, rágós. Hja, az már nem a régi, világhírű eldorádói kolbász, csak amolyan eldorádói módra készült töltelék­áru. És az ellátás is akadozik. Gyakran ki­fogy a boltokból a ke­rítéskolbász, és sokszor fél esztendőt is kell várni, míg utánpótlás érkezik. — De ott csak há­rom nap egy eszten­dő ... — jegyezte meg szelíden Fehér kollé­ga. Fekete ezt sem hagyta ellenvetés nél- Wi. — De a szökőév négynapos. — Az emberek ka­csalábon forgó házak­ban laknak ... — A menőké, termé­szetesen, strucclábon forog! — A közlekedést ké­nyelmes varázsszőnye­gek bonyolítják le ... — A szőnyegek, mondanom sem kell, pecsétesek, foltosak, a rojtjuk szakadozott. És már a legkisebb légkö­ri zavarok esetén órá­kat késnek... És így tovább. Ha Fehér fellelkesített, Fe­kete azonmód lehűtött. Ezek után végképp nem tudom, hányadán állunk Eldorádóval. Szerencsére, a mi vál­lalatunk vezetősége azt vallja, hogy egy ku­darc — nem kudarc, és tutira vehető, hogy hamarosan ismét kül­denek oda üzletkötőt. Radványi Barna álgusztm 27., usütörtéAf V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents