Népújság, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-27 / 200. szám
A magyar—szovjet árucsere negyedszázada Alig néhány napja, hogy miniszterelnökünk megnyitotta a szabad hazánk negyedszázados gazdasági, kulturális és társadalmi eredményeit bemutató kiállítást Moszkvában. Miközben még a szovjet emberek százezrei elismeréssel szemlélik a szocializmust építő hazánk reprezentatív kiállítását, s a Szovjetunióban sokfelé használt, nagy érdeklődésre számot tartó termékeket, újabb jubileumra emlékezünk. A demokratikus Magyarország ideiglenes kormánya negyedszázaddal ezelőtt, 1945. augusztus 27-én kötötte első kereskedelmi megállapodását a szovjet kormánnyal. Ez az egyezmény öt évnegyedre szólt, 1946. december 31-ig volt érvényben, s mintegy 30 millió dollár értékű termék kölcsönös szállításáról intézkedett. A 30 millió dolláros áruszállítás mai szemmel nézve szerénynek tűnik, ám közvetlenül a felszabadulást követően nagyban hozzájárult a termelés, az ország gazdasági vérkeringésének beindulásához, A Szovjetunió esetenkénti élelmiszer- és anyagszállitmányait a két ország kölcsönös árukapcsolatainak szervezett fejlesztése követte. Az egyezmény keretében többek között a magyar vaskohászat ötvöző anyagokat kapott, a textiliparunk szovjet gyapotot dolgozhatott fel bérmunkában. A mezőgazdaság műtrágyához, traktorhoz, az éledező közlekedés tehergépkocsikhoz jutott. A magyar és a szovjet kormány első kereskedelmi megállapodása jó alapnak bizonyult mind népgazdaságunk, mind a két ország gazdasági kapcsolatainak gyors fejlesztésében. Iparunk ma nyolcszor annyit termel, mint a kapitalista Magyarország ipara 1938- ban. S csupán az ez évi áruforgalmunk a Szovjetunióval eléri az 1,3 milliárd rubelt, vagyis csaknem 44- szer nagyobb értéket, mint amennyit az első 15 hónapra kötött egyezményben szerepelt. Hazánk jelenleg már a világ 128 országával kereskedik, változatlanul legjelentősebb partnerünk a Szovjetunió, amelyre idei teljés külkereskedelmi forgalmunknak csaknem 38 százaléka jut. Kedvező számunkra országaink külkereskedelmi forgalmának termékösszetétele is. Behozatalunknak mintegy háromnegyed része nyersanyag, energiahordozó és félgyártmány. A Szovjetunió korszerű gépek, műszerek, komplett gyárberendezések szállításával nagyban hozzájárult iparunk műszaki színvonalának emeléséhez, versenyképességének növeléséhez. A világ első szocialista országa egyben exportra kerülő készítményeink legnagyobb vásárlója. A Szovjetunióba irányuló kivitelünknek mintegy a fele munkaigényes, gépipar termék. / A magvar-^szovjet gazdasági és műszaki kapcsolatok töretlenül fejlődtek az elmúlt negyedszázad alatt. Az árucserével párhuzamosan fokozatosan növekedett az intenzívebb együttműködési formák: a műszaki-tudo- mányos kapcsolatok és a közvetlen termelési kooperáció szerepe. Jelenleg mintegy 300 magyar és szovjet vállalat, intézmény tart fenn közvetlen kapcsolatot egymással, összehangolják a fejlesztő munkát és közös kutatásokat végeznek. A két ország közúti járműipara kölcsönösen szállítja és felhasználja a partner által gyártott, és nemzetközileg tipizált alkatrészeket, részegységeket. Hasonló nemzetközi munkamegosztás van kibontakozóban a magyar és a szovjet számítógépgyártásban. Az új ötéves terv időszakában hazánk különösen gépek és berendezések szállításával hozzájárul a Szovjetunió nagy nyersanyagkincseinek kiaknázásához, optimális méretű üzemék létesítéséhez, s így hosszú távon biztosítjuk fejlődő feldolgozó iparunk zavartalan és gazdaságos nyersanyagáé energiaellátását. IC .S. Tanáciikoziiab az afrikai külügyminiszterek ADDISZ ABEBA (MTI): Az afrikai külügyminiszterek Addisz Abeba-i tanácskozásának — az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsülésének — szerdai napján vita folyt az Angolai Nemzeti Felszabadítási Front elismerésének kérdéséről. A szakszervezet, Holden Roberto vezetésével Kinshasában ellenkormányt hozott létre. Az AESZ jelenleg az angolai népi felszabadítási mozgalmat ismeri el. Tekintettel arra, hogy a 41 afrikai országot tömörítő szervezet 37 tagállamának képviselői nem nyújtották be írásos véleményüket, a miniszteri tanácsülés egy évvel elhalasztotta a döntést. Művelődési pavilon a mezőgazdasági kiállításon „Falusi” művélődési otthon nyitja meg kapuit, s működik augusztus 28-tól szeptember 20-ig a mezőgazdasági kiállítás területén. A főbejárat közelében felépített, tetszetős üvegpavilon programjáról szerdán délelőtt a helyszínen tájékoztat.-, ta az újságírókat Bíró Vera, | a 'Művelődésügyi Minisztérium közművelődési főosztályának vezetője. Elmondta: a pavilon minden napra új látnivalót ígér. Az előcsarnokban nap mint nap más megye rendezi meg a tájegység 25 éves fejlődését reprezentáló bemutatóját. Ugyancsak a megyék veszik birtokukba a művelődési ház 70 személyes színház- és mozitermét is. A színpadon fellépő együttesek és szólisták, a vásári forgatagba és hangulatba jól beleülő népi játékokat, gyorsan pergő, humoros jeleneteket adnak elő. A művelődési modell másik részében a népművelés alkotó kis közösségei elevenednek meg. Elutazott az Olasz Külkereskedelmi Hivatal elnöke Szerdán elutazott Budapestről Ettóre Massacesi, az Olasz Külkereskedelmi Hivatal elnöke, aki a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökének meghívására töltött néhány napot hazánkban. Itt- tartózkodása alatt KaUós Ödönnel, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökével jegyzőkönyvet írt alá, amelynek érteimében 1971-ben az Olasz Külkereskedelmi Hivatal magyar, a Magyar Kereskedelmi Kamara pedig olasz szekciót alakít. Dr. Bíró József, külkereskedelmi miniszter fogadta az Olasz Külkereskedelmi Hivatal elnökét, aki találkozott a két ország kereskedelmében leginkább érdekelt magyar vállalatok vezetőivel is. A magyar külkereskedelmi szakemberek elégedetten nyilatkoztak olaszországi kapcsolataik alakulásáról, de fontosnak tartanák, hogy az olasz üzletemberek az eddiginél gyakrabban vállalkozzanak magyarországi piackutató utakra, s kereskedelmi tárgyalásaikba olasz 'ipari szakembereket is vonjanak be. Massacesi elnök felajánlotta, hogy az Olasz Külkereskedelmi Hivatal a jövőben még hatékonyabban elősegiti a kölcsönös piaci tájékozódást, s a kapcsolatok további elmélyítéséhez igen hasznosnak tartja a két kamara új tagozatainak létrehozását. (MTI) Óvintézkedések a kolera ellen Viktor Semtov izraeli egészségügyi miniszter sajtó- konferencián jelentette be, hogy kedden újabb koleramegbetegedést észleltek, az izraeli fővárosban, s ezzel 11-re emelkedett a kolerában megbetegedettek száma. A miniszteri közlés szerint valamennyiük állapota kielégítő. Semtov hozzátette, hogy Izrael az egészségügyi Magyar—csehszlovák egyezmény a munkaerő-kooperáció vámügyeinek rendezéséről Dr. Terpitkó András, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka és dr. Ji- ri Broz, a Csehszlovák Központi Vámigazgatóság vezér- igazgatója Budapesten egyezményt írt alá a munkaerő- kooperáció vámügyeinek rendezéséről. Mint ismeretes, a két ország munkaügyi szervei között már korábban megállapodás jött létre a magyar— csehszlovák határ mentén lakók kölcsönös foglalkoztatásáról. Elsőként a komáromi lenfonógyárban augusztus 13- án kezdett munkához a komamól munkásnők 70 főnyi csoportja, de lehetőség van arra, hogy más határ menti magyar, iüetve csehszlovák vállalatok is hasonló módon alkalmazzanak munkásokat. A Komárom—Komarno átkelőhelyen kívül szükség esetén rendelkezésükre áll a Rajka—Bratislava, a Győr— Dunajska Streda, a Salgótarján—Lucenec és a Sátoraljaújhely—Cierna Nad Ti- sou közötti határátkelőhely. világszervezet útján érintkezésbe lépett az övezet érült- tett országaival, köztük Iránnal és Ciprussal, információ és szakértőcsere céljából. Az egyiptomi, a Szíriái, a libanoni, a ssaud-arábiai, a jordániai és az iraki egészségügyi miniszter csütörtökön Damasakuszbarr rendkívüli ülésen vizsgálja meg a kolerajárvány nyomán előállott helyzetet, — jelentik Kairóból. A miniszterek közös óvóintézkedéseket hoznak majd. A szíriai kormány betiltotta bizonyos élelmiszerek árusítását, s az uszodákat, fürdőhelyeket, valamint a nyilvános helyeket lezáratta mindazok előtt, akik nem rendelkeznek oltási bizonyítvánnyal. Jóllehet Jordániából még nem jeleztek kolera megbetegedést, eddig több mint egymillió jordániai személy részesült védőoltásban. Abdel Aziz el-Dali, a Dél- jemei Népi Köztársaság, valamint Szaba Mohszen, a Jemeni Arab Köztársaság egészségügyi minisztere kedden bejelentette, hogy a két országban nincs kolerajárvány. (MTI) ORTJtllNTtf UMK Budapesti Honvéd — Komló 1:1 (2:1) Szerdán délután NB I-es labdarúgó-találkozó színhelye volt a kispesti stadion. Bp. Honvéd: Bicskei — Molnár, Ruzsinszki, Tajti — Komora, Vági — Pusztai, Kocsis, Tichy, Szurgent, Kozma. n magyar pártkongresszusok krónikája Az MSZMP közelgő, X. kongresszusa alkalmával rövid áttekintést adunk a párt korábbi kongresszusairól, azok főbb határozatairól. A Tanácsköztársaság bukása után a Kommunisták Magyarországi Pártja több éves illegális küzdelmet folytatott a párt újjászervezéséért. 1925 nyarán a KMP Bécsben ösz- szehivott konferenciájával realizálódtak e törekvések. A konferencia napirendje előtti vitában a küldöttek egyhangúlag elfogadták Hámán Kató javaslatát: tekintse magát az összejövetel a KMP újjáalakuló kongresszusának. Ily módon tartották 1925. augusztus 18. és 22. között a párt I. kongresszusát, amelyen a párt a szegényparasztság és a városi kispolgárság osztályszövetségesként való megnyerésére a föld korábbi nacionalizálása helyett agrár- forradalmat hirdetett és elismerte a polgári demokratikus követelések jogosultságát. Igen fontosnak nyilvánította a munkásosztály körében végzendő pártmunkát, s kijelölte a párt startégiai irányvonalát; az ellenforradalmi rendszer megdöntését és a második proletárdiktatúra kivívását. A KMP . II. kongresszusa Aprilovlcában, 1930. február 25. és március 15. között, a gazdasági világválság idején ülésezett. Az ország belpolitikai helyzetét elemezve azonban túlértékelte a gazdasági válság politikai következményeit. A kongresszus megerősítette az I. konggresz- szuson kidolgozott stratégiai 1970. augusztus 27., csütörtök irányvonalat, mivel azonban ez a szociáldemokratizmus túlzott elítélésével párosult, nem bizonyult alkalmasnak a széles demokratikus erők tömörítésére. A felszabadulás után a 650 ezer tagot felölelő tömegpárt, az MKP 1946. szeptember 28. és október 1. között, Budapesten tartotta III., s egyben első legális kongresszusát. Az elért eredmények és a tapasztalatok alapján megszabta a munkásosztály harcának fő feladatait, amelyeket e jelszavakban fejezett ki: „Nem a tőkéseknek, a népnek építjük az országot!", „Ki a nép ellenségeivel a koalícióbólA kongresszus fontos nagy lőkeellenes gazdasági intézkedéseket hirdetett és a stabilizáció sikerére támaszkodva sürgette az ország újjáépítése hároméves tervének kidolgozását. 1948. június 12—14-e között tartotta egyesülési kongresszusát a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt, ezzel befejezve a munkásegységért vívott sok esztendős küzdelmet. Ez volt egyben a két párt egyesüléséből alakult Magyar Dolgozók Pártja első kongresszusa. amelynek programja a következőkben összegezte a közelebbi és távolabbi feladatokat: az államgépezet teljes demokratizálása, új alkotmány kidolgozása, a függetlenségi front átszervezése, a termelőerők fejlesztése, a tervgazdálkodás bevezetése, az életszínvonal emelése, a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumának megszüntetése. Az államosítással az ország iparosításának megkezdésével nagyszabású átalakulás kezdődött a népgazdaságban. Az MDP II. kongresszusa (1951. február 24.—március 2.) kimondta, hogy a párt és az ország előtt álló döntő stratégiai feladat a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, népgazdaságunk kettős jellegének megszüntetése, népgazdaságunk egységes szocialista alapjának megteremtése. E feladattal összefüggésben a kongresszus felemelte az első ötéves terv előirányzatait, amiben szerepet játszott a tervidőszak első évi eredményeinek túlbecsülése is. Az MDP III. kongresszusa 1954. május 24. és 30. közötti ülésén elhatározta a II. ötéves tervben előirányzott iparosítás ütemének lassítását, a falu elmaradottságának felszámolását, a népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztését. Hangsúlyozta a tanácsok tömegszervezeti jelentőségét, a párt irányító szerepének fokozását, a párton belüli demokrácia erősítését. A helyes határozatok ellenére a kongresszus nem oldotta meg fő feladatát, nem küszöbölte ki az elhajlásokat, hanem elvtelen kompromisszumon alapuló látszategységet demonstrált. Az 1956. évi ellenforradalmat követően az ellenforradalmi erők elleni szívós harcban 1957 első felében sikerrel befejeződött a párt újjászervezése, s 1957. június 27—29. között összehívták az MSZMP országos értekezletét. Az értekezlet határozatot hozott a párt további munkájának irányvonaláról, elfogadta a Szervezeti Szabályzatot, kiegészítette a párt vezető szerveit, megszüntette a pártszervek ideiglenes jelleget Figyelembe véve a magyar forradalmi munkásmozgalom hagyományait, az MKP három és az MDP ugyancsak három kongresszusát, az MSZMP Központi Bizottsága a következő — 1959. november 30. és december 5. közötti kongrusszust a párt VII. kongresszusának nyilvánította. E kongresszus határozatainak középpontjába a szocializmus alapjainak lerakása került. Az itt elfogadott ötéves terv fő feladata a modem technikán alapuló iparosítás továbbfejlesztése és a falu szocialista átalakítása volt. A kongresszus a történelmi változásokat vizsgálva rámutatott, hogy a szocialista építés új fejlődési szakaszában a gazdasági és kulturális munka kerül előtérbe. A kommunista munkastílusról megállapította, hogy azt az „elvi politika, a tömegek iránti bizalom és nyíltság, lendület és gyakorlatiasság” jellemzi. Az MSZMP VIII. kongresszusát (1962. november 20.—24.) megelőzően, 1962 augusztusában a párt Központi Bizottsága nyilvános vitára bocsátotta a kongresszusi irányelveket és ismertette a törvénysértő perek lezárásával foglalkozó határozatot. A kongresszus a társadalom szocialista átalakításában elért eredményeket ösz- szegezve megállapította, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével lényegileg teljessé váltak hazánkban a szocialista termelési viszonyok. Befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását és a szocializmus teljes felépítésének hWMaimba léptünk. A kongresszus megállapította, hogy az osztályharcban a szervezés, a meggyőzés és az ideológiai harc került előtérbe, s hogy a párt helyesen folytatta a szövetségi politikát, eredményesen alkalmazta a kétfrontos harcot. Az MSZMP IX. kongresz- szusa (1966. november 28.— december 3.) határozata megállapította, hogy a legközelebbi négy esztendőben is a szocializmus teljes felépítése marad pártunk és népünk történelmi feladata. A szocialista demokrácia továbbfejlesztésének fontos eleme a helyi szervek jogkörének ki- szélesítése, az üzemi demokrácia fejlesztése. Kimondotta, hogy növelni kell az ország- gyűlés szerepét. A gazdasági feladatok elsősorban az ötéves terv céljának megvalósítására és ezzel egyidejűleg a gazdasági irányítás új mechanizmusának kidolgozására és bevezetésére irányulnak. A kongresszusi határozat az életszínvonalemelésében a reálbérek növelését, a szociális területeken mindenekelőtt a család- és gyermekvédelmi intézkedések szükségességét hangsúlyozta. Alapvető feladatként tűzte ki a nép szocialista erkölcsi és világnézeti egységének megteremtését, kiemelte a párt vezető szerepét, megállapítva, hogy a párt fő figyelme a tudományos elemzésre, az elvi-politikai irányítás erősítésére, a tömegek szervezésére és mozgósítására összpontosuljon. A X. pártkongresszust 1970. november 23-ra hívták ösz- sze. A közreadott irányelvek szerint a Központi Bizottság a X. pártkongresszusiól az eddig követett politikai jóváhagyását kéri, s javasolja, hogy pártunk és népünk nagy társadalmi programja a legközelebbi négy esztendőben a szocializmus teljes felépítésének folytatéMi legyen. ♦ Komló: Erdőst — Kótal, Zimonyi, Lazaridisz — An- geli, Makrai — Bordács, Juhász. Solymosi, Horváth, Mohácsik. Vezette: Vadas György. A 8. percben szép Honvéd-támadás végén Pusztai ügyetlenkedett, s a labda túljutott az alapvonalon. A hazaiak jobban játszottak, de a színvonal sok kívánnivalót hagyott maga után. A komlóiak Inkább a védekezésre, mint a támadásokra fordítottak gondot, csak ritkán jutottak át a félpályán. A 18. percben Tichy csavart szabadrúgása alig jutott kapu mellé, majd a túlsó oldalon Horváth lövését védte Bicskei. A 29. percben meglepetésre vezetéshez jutott a Komló: Mohácsik a jobb oldalról belőtte a labdát, az Molnárt érintve Juhász elé került, aki 11 m-ről a kapu jobb oldalába továbbított. (0:1). Nem sokáig tartott a vendégek öröme, mert a 32. percben Kozma 8 m-ről az elfekvő kapus mellett egyenlített. (1:1). A 37. percben ismét Kozma volt a gólszerző: lövése Erdősi és a kapufa mellett jutott a hálóba. (2:1). A Honvéd most már nagy fölényben játszott, de szünetig az eredmény nem változott. A második félidő elején a Honvéd rohamozott, de több helyzetet kihagyott. A vendégek ritkábban jutottak szóhoz. A 61. percben Kótai lábáról a kapufára pattant a labda, majdnem öngól lett. Kozma az oldalhálóba talált, aztán Solymosi szabadrúgása a kapufát érintve hagyta el a játékteret. A 69. percben Pusztai szépen elfutott, átadását Vági közelről a jobb sarokba továbbította. (3:1). Nagy fölénybe került a Honvéd. Több helyzete volt, s a 87. percben Tichy lőtte csapata újabb gólját. Ezzel lett 4:1 a végeredmény. Cserék: 73. perc: Pusztai és Szurgent helyett Lukács és Pintér, illetve 61. perc: Horváth helyett Egri és 85. perc: Angelí helyett FiczMs
