Népújság, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-20 / 195. szám

/ VILÁGI PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXI. évfolyam, 195. szám ARA: 1 FORINT 1370. augusztus 20., csütörtök As alkotmány ünnepén írta: Páti JenSt a Hazafias Népfront megyei titkára H uszonegy éve, hogy az országgyűlés ünnepi ülésén elfogadta a Magyar fi épköztársaság alkotmányát, szocialista társadalmi rendünk alaptörvényét. Ez a nap — 1949. augusztus 20-a — történelmi sorsfordulót jelentett a magyar nép életé­ben. Lezárta az 1944—48-as időszak társa­dalmi, politikai harcait, amelyekben nem kisebb kérdés dőlt el, mint az, hogy merre haladjon a magyar nép: a kapitalizmus, vagy a szocializmus útján. Alkotmányunk szentesítette azt a történelmi tényt, hogy országunkban győzött a proletáriátus dik­tatúrája, hogy minden hatalom a dolgozó népé lett, s a nemzeti fejlődés útja a szo­cializmus építése. Az alkotmány az 1919-es Tanács köztár­saság alkotmánya óta Magyarország első — az állami, társadalmi, gazdasági rend kér­déseit és az állampolgárok jogait és köteles­ségeit magába foglaló — írott alaptörvé­nye. Az uralkodó osztályok korábban csak hivatkoztak az „ezeréves alkotmány”-ra — éppen a jogaikat követelő néptömegekkel szemben — de a valóságban ilyen alkot­mány nem létezett Sokatmondó jelkép van abban, hogy a nép hatalmát szentesítő alkotmányt éppen augusztus 20-án — a régi Magyarországon Szent István ünnepeként tisztelt napon — fogadták el. Az államalapító István király — népünk történelmi sorsfordulóján — ke­mény kézzel és céltudatosan munkálkodott a fejlődésben előrelépést jelentő feudaliz­mus kiépítésén és megerősítésén. Ország­szervező munkájára, államalapítói nagyvo­nalúságára ma is csak elismeréssel tekint­hetünk. A legkülönbözőbb történelmi kor­szakokban reakciós társadalmi erők gyak­ran próbálták magukat egyetlen igaz örö­kösként feltüntetni, vagy az istváni élet­művel menlevelet szerezni saját tevékeny­ségükre. Ezer év nagy történelmi messze­ségéből tisztelettel emlékezünk az ország­alapító I. István királyra, s igyekszünk en­nek az ezer esztendőnek minden tanulsá­gát leszűrni, amikor cselekvőén folytatjuk szocializmust építő munkánkat, s írjuk né­pünk történelmét. Népköztársaságunk alkotmánya azt is jelentette, hogy — több mint ezer év után — a magyar nép újabb, s a legnagyobb történelmi sorsfordulóját érte el Veresé­get szenvedett hazánkban a kizsákmányoló rend és népünk elindult a szocializmus és « kommunizmus megteremtése felé. A mai ünnepnek különös jelentőséget ad, hogy ez évben ünnepeltük ha­zánk felszabadulásának negyedszázados és Lenin születésének — a proletárdiktatúra állama megalapítójának — 109. évforduló­ját. Az elmúlt huszonöt e i súlyát az adja, hogy erre az időre esik a második ország­alapítás, a társadalmi rend olyan átépítése, amely méreteiben és hatásában minden ko­rábbit felülmúlt. Az emberiség történelmében villanás­nyinak tűnő, de a szocializmust építő em­ber számára inár történelemnek számító közel negyedszázadban történelmi jelentőségű feladatokat hajtottunk végre. Ennek követ­keztében megváltoztak hazánk, megyénk társadalmi, gazdasági és kulturális viszo­nyai. Megyénk gazdasága fejlődésének irá­nya és üteme megfelel a III. ötéves terv követelményeinek. Az ipar termelése a terv első négy évében 26,2 százalékkal, a mezőgazdaság bruttó termelési értéke 5 százalékkal nőtt. Az ipar termelése néhány évi mérsékelt növekedés után ez év első felében 15 százalékkal — országosan 8 szá­zalékkal — emelkedett, s a termelés növe­kedése 68 százalékban a termelékenység emelkedéséből származott. A mezőgazdaság eredményei a szeszélyes időjárás miatt fel­tehetően nem érik el az 1969. évit. Az el­telt két és fél évben már határozottan lát­hatók azok az előnyös változások — a kor­szerűbb gyártmány- és termelésszerkezet, a piaci igények jobb kielégítésére való törek­vés — amelyek a gazdaságirányítás új rendszerének hatására indultak meg, illetve erősödnek megyénkben. Fontos feladatnak tekintjük a 111. ötéves terv utolsó évére kitűzött célok maradéktalan megvalósításit és az új IV. ötéves terv megindításának Üőkészítését. T ovább javultak a lakosság életkö­rülményei és kulturális viszonyai. A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme — négy év alatt — 25—28 százalékai, a parasztságé 45—50 százalékkal nőtt. Az elmúlt négy évben a kiskereske­delmi áruforgalom évi átlagban 9 százalék­kal nőtt, s mintegy 2100 új lakás átadására került sor. A lakosság OTP betétállomá­nya 1969-ben meghaladta az egymilliárd fo­rintot. Megyénk 260 közművelődési könyv­tárában 700 ezer könyv várja az olvasni vágyó közönséget. Felnőtt lakosságunk egy­negyede rendszeres olvasó. Az elmúlt esz­tendőkben évente mintegy 200 ezer ember vett részt a közel másfélszáz művelődési intézmény rendezvényein. A felszabadulás óta kialakult és megerő­södött az a hagyomány, hogy augusztus 20-a a munkás—paraszt szövetség, a nemzeti egy­ség ünepe is. A szocializmust építő társa­dalmunkat meghatározó két nagy osztály kapcsolatai a történelmi követelményeknek megfelelően alakulnak és válnak egyre bensőségesebbé. Az elmúlt év augusztus 20-án ünnepélyesen köszönték meg a tsz-ck a patronálok negyedszázados munkáját. Az árvíz elleni védelemben és a károk helyre- állításában azonban újra megmozdult egész népünk, s benne nagy részt vállalt harcban edződött munkásosztályunk U. A hagyomány szerint politikai összejö­veteleken, nagyobb és kisebb közösségek­ben, családi asztaloknál ezen a napon sze­gik meg az új kenyeret. Köszönettel gon­dolunk mindazokra, akik mindennapi ke­nyerünk megtermeléséből kivették részü­ket: a szövetkezetek dolgos tagjaira, a rcyi- rékszedökre, kombájnosokra, arató- és csép­lőgép-kezelőkre a termelést irányító szak­emberekre. Az új kenyér megszegését az teszi számunkra igazán meghitt és szép ünneppé, hogy a biztonságos előrehaladás jegyében ülhetjük körül az ünnepi asztali azzal a biztos tudattal: jöhetnek természeti csapások, nem várt gondok, de a szocializ­mus építésében szilárdan egybeforrt né­pünk, minden nehézségen győzedelmeske­dik. E z év október 22-én lesz 20 éve annak, hogy hazánkban a lakosság meg­választotta a területi és a helyi tanácsok tagjait, melynek eredményeképpen megala­kultak a tanácsok. Alkotmányunk születé­tének 21. évfordulóján tisztelettel köszönt­jük tanácsainkat, a testületek tagjait, a ta­nácsok apparátusának dolgozóit, akik két évtizeden keresztül becsülettel helytálltak a nép szolgálatában. A Magyar Szocialista Munlcáspárt a kö­zeli hónapokban kongresszusra készül. A pártkongresszusokat hazánkban soha sem tekintették a párttagok belügyének, mivel ott a szocializmus építésének, nemzeti prog­ramja nyert megfogalmazást, s így mindig meghatározó jelentőségűek voltak egész né­pünk életében. Ez a tény önmagában is elegendő ahhoz, hogy népünk megkülön­böztetett figyelemmel forduljon belpolitikai éltünk legnagyobb eseményének előkészü­letei felé. Bizonyosra vehetjük, hogy a X. pártkongresszus jelentőségében és hatásá­ban kiemelkedő lesz és megőrizve minden eddigi eredményt, új utakat tár fel népünk előtt. Elegendő itt az MSZMP Központi Bi­zottságának néhány kiemelkedő jelentőségű határozatára utalni, amelyek az állami élet és a szocialista demokratizmus fejlesztésé­vel, a nők és az ifjúság ügyével, a lakás­építés és elosztás kérdésével, valamint nép­gazdaságunk negyedik ötéves tervi fejlesz­tésével kapcsolatban születtek, s élénk ér­deklődést és helyeslést váltottak ki egész közvéleményünkből. Ezek a határozatok ma­gas eszmeiséggel fogalmazták meg a kö­vetendő alapelveket, ugyanakkor egy sor intézkedést is javasolnak, amelyek minden­napi életünkre is jelentősen kihatnak. A Ikotmányunk ünnepén büszkén te- /» kintünk vissza a megtett útra, elért eredményeinkre, amely már 21 év távlatá­ból történelem. Az ünnepi megemlékezés hangulata kellemes és felemelő, de nem feledtetheti velünk azt, ami még előttünk áll. A mérföldköveknél a visszatekintés arra jó, hogy erőt merítsünk a továbbhala­dáshoz, az újabb sikeres csatákhoz. „Alkotmányunk szentesíti és védelmezi a szocialista forradalom vívmányait” A székesfehérvári nagygyűlésen Losoncai Pál. az Elnöki Tanács elnöke mondott ünnepi beszédet Szerdán délután öt órakor rendezték meg Székesfehér­várott azt a nagygyűlést, amelyen alkotmányunk ünne­péről, valamint államalapító királyunk, I. István születé­sének ezredik évfordulójáról emlékezett meg beszédében Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke. Bevezetőben méltatta a Magyar Népköztársaság al­kotmányának jelentőségét, mely — ahogy az Elnöiki Ta­nács elnöke mondotta — „szentesíti, rögzíti és védelmezi a szocialista forradalom alapvető vívmányait. Hangsúlyozta, hogy alkotmá­nyunkban leljük meg továb­bi küzdelmeink és fáradozá­saink forrását is, hiszen az alkotmány bevált módon sza­bályozza közösségi és egyéni életünk zavartalan fejlődését. Ugyanakkor az alkotmány államunk népi jellegének biz­tosítéka is, mert szilárd alap­ja a szocialista demokrácia gyakorlásának és további ki- terjesztésének. Stint Losoncai Pál mondot­ta, nem a paragrafusokat és jogi formulákat ünnepeljük, hanem azt a negyedszázados történelmi folyamatot, amely népköztársaságunkat megte­remtette és elindította társa­dalmunkat a szocialista fej­lődés útján. Ünnepi beszédé­ben az Elnöki Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy már ed­(Folytatás a 2. oldalon) Népművelők kitüntetése megyénkben Szerdán dél­előtt Egerben, a megyei ta­nács díszter­mében benső­séges ünnep­ség kereté­ben adták át a művelődési miniszter és a megyei ta­nács végre­hajtó bizott­sága kitünte­téseit a me- megye leg­jobb népmű­velőinek, a közművelődés megyei élhar­cosainak. A megjelente­ket Kruppa László, a me­gyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője kö­szöntötte, közöttük Lévai Ferencet, a megyei pártbi­zottság osztályvezetőjét és dr. Csicsai Józsefet, a Peda­gógusok Szakszervezete He­ves megyei Bizottságának titkárát. Kruppa László meleg han­gon és nagy elismeréssel szólt megyénk népművelői­nek áldozatos, türelmes, szor­gos munkájáról, A megyei tanács művelő­désügyi osztályvezetőjének ünnepi szavai után Szalay István, a megyei tanács vb- elnökhelyettese nyújtotta át a kitüntetéseket: Köszöntötte Szívós Jó­zsefet, a megyei művelődési központ munkatársát, aki Szalay István a kitüntetettek egy csoportjával beszélget. (Foto: Kiss Béla) kedden a Művelődésügyi Mi­nisztériumban vette át a „Kiváló Népművelő” kitün­tetést, majd Begovits György tánctanárnak, Berényi Lajos- né adácsi könyvtárosnak, Dancza János muzeológus­nak, Fejes János gyöngyösi járási művelődésügyi osz­tályvezetőnek, Fejér István KÖJÁL-technikusnak, Gál Gyula szilvásváradi tanár­nak, Marton Pál moziüzem­vezetőnek, Rudas Sándor abasári tsz-elnöknek, Sze­rencsi Kálmán megyei taná­csi előadónak és Vetula Gyu- láné gyöngyösi általános is­kolai tanárnőnek átadta a „Szocialista Kultúráért" ki­tüntetést Fügedi Márta, a megyei művelődési központ előadója miniszteri dicséret­ben, Mirkovszki Bernátné, a megyei könyvtár adminiszt­rátora és Tóth Ákos, a me­gyei moziüzemi vállalat cso­portvezetője pedig Kiváló dolgozó-kitüntetésben része­sült. A miniszteri kitüntetéseken kívül megyénk járási, városi és községi tanácsainál ren­dezett ünepségek keretében 55 dolgozó „Társadalmi mun­káért”, huszonegyen a „Me­gye művelődésügyéért”. ugyancsak huszonegyen a „Megye egészségügyéért” ki­tüntető jelvényt kapták, to­vábbá 1 94 dolgozó pedig e kitüntető címek oklevelét kapta. Szövetkezeti dolgozók alkotmány napi nagygyűlése A szövetkezeti dolgozók MSZBT-klubja az egri Me­gyei Művelődési Központban rendezte meg az alkotmány napi szövetkezeti munkás— paraszt találkozót. Az ünne­pi nagygyűlést dr. Havellant Ferenc, a MÉSZÖV, illetve a szövetkezeti klub elnöke nyi­totta meg szerdán délelőtt. Az egész megye területéről összegyűlt szövetkezeti dolgo­zók előtt dr. Sípos Istuán,az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának titkára emléke­zett meg az államalapító Ist­ván királyról; Dolgozó népünk a negye­dik ötéves terv megvalósítá­sára készül, s ebben a ha­talmas tervben döntő fontos­ságúak a szövetkezetek — mondotta többek között. — A szövetkezetekben erősödött a közszellem, a párttagok és pártonkívüliek harmonikus együttműködése áthátja az egész társadalmat, s biztató szilárd alapot jelent a X. pártkongresszus összehívása előtt. Ez a nyugodt alkotó légkör biztosíték gazdasági életünk rugalmasságának és ' hatékonyságának további fej­lődésére nézve. Az ünnepi beszéd után ki- t'.intevéseket adtak át a szö­vetkezeti dolgozóknak. A szö­vetkezeti mozgalom kiváló dolgozója kitüntetést kapta Kévéi Károly, az egri épitő- szö-et.kezet részlegvezetője. Dr. Havellant Ferenc és Kar­nis Pál, a KISZOV elnöke több oklevelet és jutalmat adott át az eredményes műn* kát végző dolgozóknak. — sz

Next

/
Thumbnails
Contents