Népújság, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-19 / 194. szám

Hói

KOSSUTH

8.20 Klasszikus cseh muzsika.

9.00 Versek.

9.15 Verbunkosok.

10.05 Rossini: Burschino úr. Egyfelv. vígopera.

11.30 A Szabó család.

12.20 Ki nyer ma?

12.30 Tánczene.

13.15 Népi zene.

13.40 Vita a korszerű mezőgazdaságról.

14.00 Az élő népdal.

14.10 Kórusművek.

15.10 Népdalok.

15.45 Válaszolunk hallgatóinknak.

16.05 Muzsikáról fiataloknak.

16.38 Könyvismertetés.

17.20 Filmklub.

17.40 Népi zene.

17.58 István király. Irodalmi összeállítás.

18.36 Joan-Baez-lemezek.

20.00 Csárdáscsokor.

20.07 Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő. 3 felv. operett.

23.04 Táncoljunk!

0.10—2.00 Melódiákoktól.

PETŐFI

8.05 Lehár: Éva. Részletek.

8.38 Mai témák, mai dalok.

8.45 Tallózás a világsajtóban.

9.00 Haydn-müvek.

9.40 A mikrofonnál Horn Dezső.

12.00 Könnyűzenei híradó.

12.30 Bogáncs.

12.49 Polkák.

13.03 Miskolci stúdió.

13.20 Wagner: Lohengrin.

Részi.

13.40 Orvosok a mikrofonnál. Kettőtől hatig az aktualitás jegyében.

18.10 Kis magyar néprajz.

18.15 Szimfonikus zene.

18.45 Konzultáció, közügyben.

19.05 Népi zene.

19.33 Két hegedű szólószonáta. 20.28 A dzsessz kedvelőinek.

20.50 Verdi: A trubadúr. Részletek.

21.22 Móricz Zs.: Feltámadás. 21.42 Zenekari hangverseny.

23.15 Mozart-est.

MAGYAR

9.30 Könnyűzene az Inter- vízió műsorából.

10.00 Őrjárat az égen. II. rész.

10.50 A költészet percei . . .

15.18 Tudor Mária. Victor Hugo

drámájának magyarul besz. tv-filmváltozata. I. rész. 16.55 Hírek.

17.00 Közv. Széikesfehérvárról: Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnökének ünnepi beszéde.

18.00 Kosárlabda MNK.

19.30 Esti mese.

19.40 Tábortűz.

20.00 Tv-híradó.

20.20 Só Mihály kalandjai. (Tv-íilm.)

21.30 Stúdió Zéró. Sztárparádé a filmgyárban.

22.50 Tv-híradó.

POZSONYI

17.50 Tv-riport.

19.00 és 22.00 Tv-híradó.

19.50 Dók.-film.

20.15 Dorian Cray arcképe.

II. rész.

21.35 Miluska Vobomikova énekel.

EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33)

Az előadások kezdete: fél 6 cs 8 órakor.

Mérnök veszélyes küldetésben Szovjet film EGRI BRÖDY:

(Telelőn: 14-07)

Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor.

Fehér apácák titka Színes angol film EGRI KERT:

Az előadás kezdete: fél 8

órakor.

Szemtől, szembe Magyar film EGRI BEKE:

Szemtől, szembe GYÖNGYÖSI PUSKIN:

Dr. Syn kettős élete GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Bátor kisasszony GYÖNGYÖSI KERT:

Az kló ablakai

Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon ; 11-10.) Rendelés gyermekek részére is.

Gyöngyösön: 19 órától csüíör- 1Ök reggel 7 óráig a Jókai utca il. szám alatti rendelőben. (Te- fjkfon: 17-27.) ____

Á

z egyetlen eredeti tárgyi emlék: a koronázó palást

Mit mondanak a kutatók az István-ereklyékről?

Gyöngyösről

A Mátraalji Szénbányák igazgatósági pártalapszerve- zetének vezetősége beszámolt a taggyűlésnek az elmúlt két évben végzett munkáról. Kiemelték a tagság részéről végzett politikai munkát és azt, hogy ez milyen kedvezően hatott a termelésre. Foglalkozott a beszámoló a dolgozók problémáinak intézésével. A pártvezetőség igyekezett a vállalat vezetőivel jó kapcsolatot tartani, hogy közös erővel hajtsák végre a vállalat előtt álló feladatokat. Elemezték a tömegszervezetekben végzett munkát és szó volt a feladatokról is. A vita során a tagság is elmondta véleményét, javaslatokat tettek az új pártvezetőség munkájára s elmondották, hogy jobb tájékoztatást várnak politikai és gazdasági téren egyaránt. Szó esett a gazdasági munkáról, hogyan végezhetik eredményesebben, több kezdeményezéssel a dolgozók is munkájukat. Ráirányították a figyelmet arra is, hogy időnként találkozni lehet a nyugati gépek túlzott propagálásával és a szocialista országoktól vásárolt gépek enyhe lebecsülésével. A pártvezetőség a tagságtól vár nagyobb aktivitást, több javaslatot és több segítséget.

Tóth Lajos

Hatvanból

Termelési tanácskozáson

értékelték az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat hatvani dolgozói az első félév eredményeit. A . vállalati eredményeket Forgács

György, áruforgalmi osztály- vezető ismertette a hatvaniakkal. A Heves megyei Iparcikk Kisker. 107 százalékra teljesítette féléves tervét. Ezen belül a hatvaniak 105,7 százalékos tervteljesítéssel dolgoztak. A jó eredmény a szocialista brigádok munkáját is dicséri.

A beszámolót sok hozzászólás és élénk vita követte. A dolgozók kérték a munkaazt, hogy a közeljövőben megnyitásra kerülő új boltokba biztosítson a vállalat jobb körülményeket.

A beszámolók és a vita után Nagy Ernőné, a vállalat szb-titkára átadta az első helyezetteknek a vándorzászlót, méltatta a szocialista brigádok eredményét. A jó munka alapján Hatvanban a 77-es Háztartási Bolt, a gyermekruházati bolt, a vasbolt, a járműbolt és a KE- RAVILL-áruda dolgozói kaptak vándorzászlót.

Szűcs Ferenc

Kaiból

Közel hét éve annak, hogy a káli fiatalok: megalakították első kis közösségüket, az ifjúsági akadémiát, melyben főleg a téli időszakban előadásokat hallgattak és beszélgettek. A későbbiek során a kis közösség klubot alakított, felvették a Fórum nevet s egész éven keresztül rendszeresen minden csütörtökön összejönnek. Az első pályázaton, melyen részt vettek, elnyerték a Kiváló ifjúsági klub címet és a jutalmat. Ebben az évben ismét elnyerték a KISZ kb által adományozott megtisztelő címet. A kétszeresen kiváló ifjúsági klub jelenleg a művelődési házban dolgozik, önálló tervek 'alapján. A legváltozatosabb témák kerülnek megbeszélésre, megvitatásra. Ezek mellett rendszeresen megy az „olvasónapló”, a „közkívánatra”, a „vendégül látjuk” sorozat és sok más, most aktuális elnevezésű program. A téli esték főleg az ismeretterjesztő témák jegyében zajlanak, más szórakoztató programokkal együtt. A nyári napok inkább a szabadtéri programokkal telnek el. A közeljövőben rendezik meg a klubon belüli tollaslabda-versenyt, sor kerül vegyes csapatokkal kispályás labdarúgásra, esti szalonnasütésre és kirándulásra a környező helyekre.

Az egész évi program kidolgozásában a klub tagjai és vezetői egyformán részt vesznek. Szilvás István

Az István-millennium az érdeklődés előterébe állította azokat a dokumentumokat, tárgyi emlékeket, amelyek az államalapító király személyéhez fűződnek.

— Talán az egyetlen tárgyi emlék, amelyről bizonyosan tudjuk, hogy István királyhoz fűződik, a koronázó palást, amelyet Gizella királynő és üdvarhölgyei hímeztek — mondják az Arpád-kor kutatói. Eredetiségét a bele- hímzett 1031-es évszámon kívül különböző szövegek is tanúsítják. A palástnak egy régi másolatát Pannonhalmán őrzik. A paláston, amely István királyt koronával a fején az egyetlen hiteles ábrázolásban mutatja, a korona homlokrésze négyszögletes aranypénz, teljesen egyezik I., II. és III. Ottó, német császár koronájával. Ha hozzávesszük, hogy mint VII. Gergely pápa egyik levelében említi, az Istvánnak Szilveszter pápa által küldött koronát később visszaküldték Rómába, akkor legalábbis kétségessé válik az a korábbi nézet, hogy a magyar korona felső része a Szilveszter-féle korona. Az ország almája viszont legalább részben valószínűleg eredeti. Kristálygömbje kétségkívül a X. századból való, a foglalatán később módosítottak.

— A legtöbb olyan tárgyról, amelyet I. Istvánnal kapcsolatba hoznak, nem bizonyítható ez a kapcsolat. Ilyen például a bécsi Ste- phanskirchében levő Szent István erszény. A prágai dómban Szent István kardjaként őriznek egy nem különösen díszes kardot, amely valóban korabeli munka. Valószínűleg IV. Béla lánya,

akinek férje cseh volt, vitte magával Prágába egyéb drágaságokkal együtt. Lehet,

hogy ez a kard valóban Istváné volt, de nem bizonyos, hogy ezt használta szertartásokon.

— Egy másik érdekes emlékikard a bécsi császári

kincstárban őrzött „Nagy

Károly kardja”. A történészek erről teljes bizonyossággal megállapították, hogy a X. századból való magyar ötvösmunka. Pontos mása a Szabolcs megyei Geszteréden került elő a földből. Általánosan elfogadott vélemény

szerint Salamon király Nyugatra menekülésekor édesanyja ajándékozta Ottó bajor hercegnek, mint Attila kardját, amely szerencsétlenséget hozott tulajdonosára. Valószínű, hogy ez a kard az Árpádok kincsestárának egyik darabja s lehet, hogy a mindenkori trónörököst megillető kard volt. Ebben az esetben trónra lépése előtt István tulajdonában is lehetett, és «királlyá választása után fiára, Imrére, majd ennek halála után az akkori trónörökösre, Péterre szállt át. Erről azonban bizonyosat nem tudunk. Eredeti pecsét sem maradt ránk Szent Istvántól.

— A történeti nyomok követése valószínűvé teszi a szent jobb eredetiségét. Szent István jobbját 1083-ban sírjának felnyitásakor egy Mer- curius nevezetű főúr ellopta Székesfehérvárról és Bihar megyébe vitte, ahol egy általa alapított templomban helyezte el, mint ereklyét. Ezt az egyházat később Szent László kibővítette, és megalapította a szentjóbi apátságot. Itt őrizték István jobbját századokon át. A falu neve ma is Szentjób (románul Siniob). A szentjóbi bencés apátság az Anjouk korában a pálosoké lett. A jobbot a XV. században Fehérvárra vitték, majd a török háborúk idején nem teljesen ismert körülmények között Raguzába szállították. Innen Mária Terézia hozatta visz- sza.

— Valószínű az is, hogy a

fehérvári bazilika romkertjében található, egy nagy római szarkofágból készült kőkoporsó rejtette magába István hamvait, bár a koporsón nincs felírás. Végül a tárgyi emlékek közé sorolhatók az I. István idejében

épült templomok maradványai, amilyen a pécsváradi templomrész, a székesfehérvári romok, vagy az átépített formában ma is fennálló győri, pécsi és gyulafehérvári székesegyházak.

— Nem állunk jobban az írásos emlékekkel sem. Istvánnak nem maradt ránk eredeti oklevele. Ennek talán legfőbb oka, hogy a szűkszavú eredeti dokumentumokat később az idők folyamán megváltozott jogi kívánalmaknak megfelelően átírták. A pannonhalmi bencés apátság alapító levelét példának okáért a XII. században úgy dolgozták át, hogy az eredetit pontosan berajzolták, de beiktattak néhány sort, ami- ,vel kizárták a somogyi dézs- majog körüli vitákat. A veszprémvölgyi görög apácáknak adott görög nyelvű oklevelet, amely ma az Országos Levéltárban található, Könyves Kálmán íratta át. — A XIII. században is több, Szent Istvántól származó oklevelet átírtak a kor birtokviszonyaira alkalmazva.

— Sok vita volt az elmúlt fél évszázadban Szent Istvánnak fiához, Imre herceghez intézett intelmei körül is. Szűcs Jenő, az Akadémia Történettudományi Intézetében beható kutatásokat folytatott, behelyezve az intelmeket a kor politikai irodalmába. Megállapította, hogy minden tekintetben megfelelnek a kornak és kétségtelenül a nagy király udvarában keletkeztek. Bár írásba fog’- lalásukban oroszlánrésze volt az egyik udvari embernek, de szellemük teljesen megfelel a király elgondolásainak. (MTI)

Milyen lesz a hírközlés utódaink korában ?

— Murád Kaplanov professzor szerint a harmadik évezred elejét az úgynevezett „immanens”, vagyis az olyan hírközlő eszközök fogják jellemezni, amelyek ugyanúgy hozzátartoznak majd az életünkhöz, mint manapság az óra vagy: a szemüveg.

A jelenlegi globális hírközlést felváltja az egyetemes hírközlés. Az egyetemes hírközlésre való áttérés bizonyára rövidebb idő alatt bekövetkezik, mint amennyi idő alatt a napórát felváltotta a karóra.

Az egyetemes hírközlésre való áttéréshez mindenekelőtt szuperminiatűr adó-vevő készülékeket kell konstruálni a hang és a kép továbbítására, s kis méretű áramforrásokra, valamint olyan közvetítő rendszerre és optimális energia-átalakítókra lesz szükség, amelyek közvetlenül hatnak az emberi érzékszervekre.

Széles körűen elterjednek majd a diktafon és az írógép funkcióit egyesítő készülékek. A vevőkészülékek táplálására az emberi test melegét fogják felhasználni.

Az egyetemes hírközlő rendszer szociológiai következményei nagyon lényegesek lesznek. Erősen megváltozik majd a városok, a kulturális és oktatási intézmények képe, valamint a szállítások struktúrája. A szakmai és üzleti utazások szükségessége csökken, minden kérdést még igen nagy távolságból is pillanatok alatt el lehet dönteni.

Az egyetemes hírközlésnek azonban minden előnye mellett árnyoldala is lesz: információundort kelt az emberben. A „beteg” számára az információ területén jóval nehezebb feladat lesz „kímélő étrendet” előírni, mint a táplálkozásban.

Ezt a cikket a Fáklya c. lap augusztus 30-án megjelenő, 16. számából vettük át.

1976, augusztus 13-, ueráA

körülmények megjavítását s

V\VVX\\VV\\\\\\\\\X\W\\\\\\\\V\\\\\\\\\,\\\\\\V\W\\\\\\\\\\\\',\\ \\WA\\V,\\\V\\\\V,\V\V.V\\V\\\vV,\\V ,\\\\W '.\\\\\Vv\V\\\\V\\\\X\\\\\\\,\\\\\\V,\VV\VV\\\\V\\V.\W

A minap behivat a főnököm. Orrom elé rak egy levelet, amelyben az áll, hogy május ennyedikén Mátrafüre- den a pincérnő arcát megcsipkedtem, másfelől megpaskoltam ott, ahol a férfiak paskolni szokták a nőket.

Ilyenek vannak szépen, kalligrafikus betűkkel írva ebben a levélben, csak aláírás nincs. Töröm a fejem. Az első gondolatom természetesen: ki az

úristen írta ezt? Ki az én ellenségem? A második gondolatom; hol voltam én akkor, azon a bizonyos napon? Mert, hogy Mátrafüre- den nem voltam, az szent. Egy kicsit remeg a kezem, és benne a papír. Azért nyugodt arcot próbálok vágni és magamra erőszakolt fennköltséggel a következőket mondom a nagy főnöknek:

— Adj néhány nap gondolkodási időt. Teljesen le vagyok sújtva! Ráadásul kihagy a memóriám! De hidd el nem én vagyok ez a paskolós fickó ...

Látom a főnök arcán. hogy egy szavamat se hiszi, gúnyosan vigyorog. Elindulok az ajtó felé. mire kilépek kétszer is bokánrúgom magam.

Másnap ismét hivatott a diri.

A köszönésem nem fogadja, kezem lelőtt madárként visszahull, hellyel sem kínál. Egyenesen az arcomba mereszti a kérdést:

— Mit mondtál te rólam tegnap, a szobádban?

— Nem tudom kérlek, hogy mire gondolsz? Tegnap én nagyon sok mindent mondtam a szobámban — és amíg ezt mondom arra vigyázok, nehogy észrevegye az arcomon, hogy legszívesebben képen vágnám. Erőlködésemben érzem; arcom torz vi- gyorba torzul.

— Tudod te nagyon jól, hogy én mire gondolok! De erre is adok haladékot, gondolkodj, öregem! Ma dühös vagyok rád és félő, hogy dühömben igazságtalan lennék. Most elmegyek egy hét szabadságra. Kipihenem magam. Akkor mind a két ügyet tisztába rakjuk.

Kijöttem és megúsztam, nem rúgtam önmagam bokán.

De egy hétig

kőrakás volt a gyomromban. Ha rámköszöntek összerezzentem, utáltam a világot, reggel fejfájósan, szédülve ébredtem.

Az üzemorvos azt

mondta, hogy egy kissé magas a vérnyomásom. Nem akar megijeszteni. de ez a 180- as vérnyomás férfiaknál ebben a korban már hypertónia. Igazán kedves ember. Nem ijedtem meg,

csak egy fél óráig ültem még a székében, aztán betámolyogtam a szobába, ledőltem egy kicsit az íróasztalomra aludni. Telefoncsengésre ébredtem, hívat, az igazgató.

Az előszobában azt hiszem egy zseniális gondolatom támadt, mert Mancikától a főnök első titkárnőjétől azt kérdeztem:

— Mi van? — és az igazgató irodájának párnázott ajtajára böktem kifejező, férfias hüvelykujjammal.

— Jó hangulat... Főzöm a feketét maguknak ... konyakot is hozatott az öreg. Menjen be, már várja.

A titkárnőnek egy szavát sem hittem, a nyomorúságomon röhög, gondoltam magamban és gúnyolódik. Szóval ki vagyok rúgva. Helyes, unom már. Itt van ez a tökfej, ez a despota basa. .. Ezek a titkárnők többet tudnak a vállalatnál, mint bárki. A főnököt is lekörözik, mindenesetre azt mindig hamarább tudják, hogy a főnők bukik, mint magai a bukott, ártatlan jószág. Hát akkor pont az én bukásomat ne tudná Mancika a titkárnők gyöngye? Nem azért, hogy dicsekedjek, de nagyon gyors észjárású fickó vagyok, mert ezt még az ajtó nyílása közben sikerült végig gondolnom.

A főnök gyanúsan hátbauereget, kezet ráz és tényleg jön a fekete, valamint a konyak. En közben szórakozottan, mintegy megbabonázva Mancika lábikráit nézegetem: jé, milyen csinos ez a nő! Pedig már húsz éve együtt dolgozunk és pont most kell észrevenné m?

— Rendben vannak az ügyek. Kivizsgáltattam. mindent. Mátrafü- reaen, u V őrös Lobogóban nincs is pincérnő. Megtudtam, hogy ott Béla, a 60 éves lúdtalpú pincér szolgálja ki a vendégeket, — kedélyeskedett a főnök. Aztán így folytatta:

— És amit mondtál ..., nos arról kiderült, hogy nem te mondtad, hanem neked mondták és az a pláne benne, hogy éppen te védtél meg a hátam mögött — most már teli szájjal nevetett, örült és még hozzátette szellemesen:

— Szóval a többi stimmel.

— Hát kérlek, azért szólhattál volna előbb is. Tudod az embernek azért nem olyan nyugodtak az éjszakái ilyen helyzetben. Hiszen együtt voltunk inasok, együtt tkatonáskodtunk, egymás szájából szedtük ki a cigarettavéget a hadifogságban, és te így idegesíted az embert, a régi kenyeres cimborádat?

— Ne légy érzékeny! Mindig ilyen voltál. Több férfiasságot! Keménység, határozottság, ez jellemzi a férfiembert — itt abbahagyta, mert felbúgott az igazgatói telefon.

— Igenis, miniszter elvtárs... — mondta az én egyetlen szeretett főnököm a kagylóba. és közben háromszor meghajolt. Amikor letette a kagylót sápadtan, saját magától félhangosan azt kérdezte:

— Vajon mit akarhat az öreg? — A jövő hétre hívat magához. Most egy hétig idegeskedhetem.

Suha Andor