Népújság, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-16 / 192. szám

ZSliBK.liN.Da?

,

Angin?..: sípon?;:: eo literes lehel?::; vasaló?::: bábaing?:.: ásó? m

o

o

o r >

A „nincs” bosszúságai

gyermekszandal?::. ceruzaelemv..: lázméró?::: kapa?..: t-dugó?.

Tíz vásárló közül négyen ilyen választ kapnak: „Nincs”, „Sajnos elfogyott” — sőt ilyet is — „Nem is tudjuk mikor lesz”. Sportnyelven szólva 10:4 a „van” javára...

Egy röpke minifelmérés eredménye ez a 10:4-es számarány. Sorra jártam néhány égni üzletet, figyeltem a vásárlókat,, a kereskedőket, hallgattam a kérdéseket, s a válaszokat is. Feljegyeztem sebtiben néhány megjegyzést is, amelyet a bosszantó „nincsre” tettek az emberek.

'sssssssssssssssyrssssS

Például ilyeneket:

— Mi a fenének hirdetik az áj 60 literes Lehelt, ha az üzletekben nem lehet kapni?! — jön ki egy család mérgesen az üzletből.

Két asszony:

— Képzeld, egyszerű fehér sifont nem kaptam.

— Én angint kerestem,meg

pongyolát. Sorra jártam az üzleteket, de nincs__

K

ét tizenéves nagylány:

— Hát ez állati! Drága pénzért eladják ezeket a sétáló rádiókat, de elemet azt nem leitet kapni,

Egy nagymama mondja:

— Lazas a kisunokatn, az orvos azt parancsolta, hogy naponta háromszor mérni kell. Már lejártam a lábam, de lázmérőt azt nem kapok.

Babaing sincs, meg gyer- fnekszandál. A puha gyermekcipőkről már nem is beszélve. Egy személyes tapasz-' tálát: hetek óta keresek hintát. Olcsó áru, 80 forintért adják, ha van. De nincs! S azt sem tudják az üzletben, mikorra várható. Egy ktsz gyártja, de úgy látszik, nem kifizetődő — kaptam a felvilágosítást. Most ezt magyarázzam el a fiamnak?! És bili sem kapható az egész városban. Ezt meg, hogy magyarázzam el a fiamnak?!

Két férfi jön az egyik üzletből :

— Gyere, a déli vonattal kiugrunk Füzesabonyba, ott olyan cipők vannak... Aztán megnézzük a bútorokat is. Azt mondják, nagyobb a választék.

Valóban sokan utaznak bosszúsan Füzesabonyba ci- • pöért, ruháért, meg sok egyébért. És gyakran tapasztalni. hogy amit hiába keres az ember Egerben, megtalálja egy környező község áruházában. Az egyik kollégám hetekig keresett Egerben táskaírógépet. Mezőkövesdről hozott, ott volt tucatszám. (A napokban Egerbe is érkezett).

És még sok minden nem kapható. Nincs megfelelő választék női ruhákból, kevés a gyermekkonfekció, nincs habselyem alsónadrág, rövid ujjas ingpulóver, s gyakran nincs egyszerű zsebkendő sem. Vasaló sincs. Közönséges villany vasaló, olyan, amilyet ma már egy háztartás sem nélkülözhet. Es még mindig hiánycikk a T-dugó, a lemezjátszó, a magnetofon ...

Hosszasan lehetne sorolni njég tovább a hiánycikkek- listáját. Hogy mást ne mondja!^ kismama textilcipő sem kapható, de nincs az üzletben ásó, meg kapa sem...

wssssssssssrsssssssm

Hiányoznak az olcsóbb ártik is. A minisztérium ugyan figyelemmel kíséri, az üzleteknek rendszeresen jelenteni kell az olcsó cikkek hiá- . nyát, de hiába. Nincs olcsó tv-készülék, nem gyártanak ezer förinton aluli rádiót, 1500 forinton alul nem kapható heverő, ezer forinton alul öltöny, és kétszáz forinton alul ?iem létezik gyermekbicikli .

Nap. mint nap mérgelődünk a hiánycikkek miatt. Hogy ' vannak, azt senki sem tagadja. Hogy miért vannak, érié többi magyarázat.

Forgács György, a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi főosztályának vezetője:

— Valóban vannak hiánycikkek, de véleményem szerint az utóbbi időben szűkült a lista. Üzleteinkben bővült a választék, 15—20 százalékkal mit magasabb a készletünk az év első felében, mint 1969 hasonló időszakában.

— A készlet valóban magasabb volt, mégis vég nélkül sorolhatnánk a bosszantó hiánycikkek listáját. Arról már nem is beszélve, hogy a kereslethez képest Egerben példátlanul kevés az üzlet. Nincs férfidivatüzlet, női kalapbolt, kötöttárubolt, nincs olyan üzlet, ahol finomkonfekciót árusítanak, kicsi a cipőbolt, nevetségesen primitív a bútorüzlet, edényt lényegében csak egy helyen lehet vásárolni. Folytassam a sort?

— Nem, nem kell folytatnia, ismerjük a helyzetet. Ennek ellenére, állítom, hogy bármilyen hiányos is üzlet- hálózatunk, ha lenne áru, ilyen körülmények között is ki tudnánk elégíteni az igényeket.

— Hogyan lehetne tovább szűkíteni a hiánycikkek listáját?

Ez alapanyag-, kapacilás- és árkérdés. Ez a három tényező befolyásolja az ipar . termelését. Érdemes megfigyelni, hogy a hiánycikkek java a 11-es és a Ul-as kategóriába tartozik. A IV-es kategóriában, ahol szabad árak vannak, jóval kevesebb a hiánycikk. Ez az összehasonlítás azt igazolja, hogy elsősorban az árak alakulásával lehet befolyásolni az ipart, tehát jobban érdekeltté kell tenni egy-egy ma még hiánycikknek számító áru gyártásában.

Egy T-dugó például 6,60 forintba kerül, egy ceruzaelem 1,60-ba. De nincs! Nincs, mert nagyon keveset készít az ipar. Ügy látszik, nem kifizetődő a gyártás. Ha az ipar többet kapna érte, akkor érdemes lenne továbbfejleszteni e cikkek gyártását és akkor több jutna az üzletekbe is.

— Egyszerűen szólva, emelni kellene az árakat? Ez nem valami szimpatikus megoldás.

— Ez igaz, mégis azt mondom, hogy gazdasági mechanizmusunk keretei között bátrabban kellene élni az anyagi ösztönzéssel és az árpolitika lehetőségeivel. Hiszem, hogy az árak alakulásával lehet befolyásolni az ipari termelést. Nem szabad elfelejteni, hogy. mindig az a legdrágább, ami nincs. Különben is most nem az úgynevezett napi cikkekről van szó, hanem olyan áruféleségekről. amelyeket évenként egyszer-kétszer vásárol az em ffer.

— Ismerjük Eger kereskedelmi hálózatának raktárgondjait is. A szűk és rossz raktározási lehetőség vajon nem növeli a hiánycikkek listáját?

— Esetenként, nagyon kis 'mértékben. A megtermelt

áru tárolása ugyanis nem a mi feladatunk. A folyamatos ellátásért a nagykereskedelem a felelős. Szeretném még egyszer hangsúlyozni: a

hiánycikkek miértjeit elsősorban az iparnál kell kutatni. Mondok egy hazai példát:

A tanácsi ipar, valamint a ktsz-ek is sokat segíthetnének a választék bővítésében. Csakhogy ma már a helyi ipar is nagy szériában akar termelni. Nyilvánvaló, hogy így gazdaságosabb, csakhogy vannak cikkek — főleg a ruhaiparban —, amelyeknél éppen a vásárló számára előnytelen a nagy széria.

— Még egy kétkedő megjegyzés : gyakori eset, hogy ami Egerben hiánycikk Hevesen, Füzesabonyban, , vagy Pétervásárán kapható. Ott nem hiánycikk?

— Igaz, hogy vannak egyesek, akik Egerből kijárnak vásárolni, de hány ezren vannak olyanok, akik rendszeresen bejárnak a megyeszékhelyre? Az az igazság, hogy az egri üziétek forgalma nagy, zsúfolt s épp ezért gyorsabban elfogy egy-egy áruféleség s így hamarább less hiánycikk.

M ácsai István, az egri Centrum Áruház igazgatója:

— A mi árukészletünk is magasabb a tavalyinál, pontosan 20 százalékkal. Mégis vannak hiánycikkeink. Sajnos. hogy így van, de ez az igazság. Aíi rendelünk, de a nagykereskedelem, vagy az ipar nem szállít, vagy ha igen, akkor is keveset. A hiánycikkek hosszú listái mögött közgazdasági probléinák húzódnak meg. Csak egyet említek: 1968—69-ben levették a hiteleket, így csökkenteni kellett a készleteket is. Az ipar ekkor jobban rákapcsolt az exportra, ez bevált nekik, kapacitásuk egy részét lekötöttéks most kevesebb jut a belföldi piacra. Ezért, nem lehet kapn-i pamutárut, ezért kevés a habselyem és a nylon is. Hogy má§t ne mondjál: a nylon harisnyákból például nem• szabadna hiánynak lenni, hiszen eleget lennel belőle a magyar ipar. De az az igazság, hogy tér? ölelésükből kevés jut a belföldi piacra.

y//////////////////*w

A kereskedelem növekvő ■ fol-galmát az emelkedő számadatok bizonyítják. A számok árnyékában azonban sok bosszúság lapul. A hiánycikkek gyökere sokfelé nyúlik, s így miértje is többféleképpen magyarázható. A kereskedelem azonban semmiképpen nem kaphat teljes felmentést; a lakosság előtt felelős az ellátásért

Csak végig kell járni Eger utcáit, nézni az „alig üzletek” szegényes kirakatait, s teljes bizonyossággal vall- hatjuk: Heves megye székhelye. rangja és nagysága reges régen kinőtte már kereskedelmét. Az ■ új Centrum Áruház, amely majd épül —

, de ki tudja mikor?! — javít ugyan a helyzeten, de minden problémát nem fog megoldani. (Ha kész lenne, már akkor sem oldana meg mindent!)

Egerben közel ötvenezren laknak, ide jár vásárolni a környék, s megfordul a város falai között a fél ország ...

Márkusz László

I. díj: 4 000 Ft-os OFOTFltT-utalvány

Az elmúlt évben rendezett fotópályázatunk nagy sikere után most ismét eleget teszünk a fotószakkörök és fotóamatőrök kívánságának, s ismét pályázatot hirdetünk Fotózzon a Népújságnak! címmel.

A pályázat feltételei a következők:

1. A hivatásos fotóriporterek és fényké- * pészek kivételével mindenki részt vehet a pályázaton.

2; A pályázat témája kötetlen.

3. Egy-egy pályázó havonta 10 fényképet küldhet. Legkisebb méret: 13x18-as, legnagyobb méret: 13x24-es.

4. A beérkezett fotókat a zsűri 1-től 10-ig pontozza. A zsűri által elfogadott képeket a pontszám megjelölésével közöljük a Népújságban.

5. A pályázat 1970. szeptember 1-től 1971. március 1-ig tart. Eredményhirdetés: 1971. március 21-én.

6. A beküldött fotókat vissza nem küldjük,

I. díj

1 OOO Ft-os OFOTÉKT- I utalvány

II. díj

3 OOO Ft-os OFOTFUT- utalvány

III. dij- OOO Ft-os OFOTÉKT- Utalvány

A díját nyert pályázók fényképein kívül valamennyi fotó részt vesz egy- sorsoláson, ahol a szerencse dönti el, ki nyeri a vigaszdíjat. '

Figaszdij:

1 OOO Ft-os OFOTÉU I - ululvűn v

A zsűri munkájában reszt \ esznek tavalyi fotópályázatunk nyertesei: Fejér István

(Eger), Répást István (Hatvan) és Molnár Gyula (Eger).

Szeptember 1-től érdeklődéssel várjuk a fényképeket. A fotó hátára kérjük ráírni a szerző nevét, lakhelyét és' a fénykép címét'.

A borítékra kérjük ráírni:

Nyolc százalék - apróban

. AZ ESZTENDŐ első felének hat hónapjában a szocialista ipar nyolc százalékkal termelt többet, mint a múlt év hasonló időszakúban. Mivel 1969-bén az ipari termelés csupán háróm százalékkal" haladta meg az 1968. évit; s a- múlt év első léiében egy százalékkal emelkedett, az idei növekedést jelentősnek ítélhetjük meg. Heven megyében a fejlődés az országos átlagnál is nagyobb. A megye szocialista ipara az év első negyedévében nem kevesebb, mint 20 százalek- l<al termelt többet, az elmúlt év azonos időszakától. Igaz, része van ebben a múlt évi mérsékelt teljesítménynek ís,' de annak is. hogy fokozott mértékben kibontakoznak azok a folyamatok, amelyek kedvező változások hordozói, s melyeket a gazdasági reform indított el.

Figyelemre méltó, hogy míg a múlt év első felében jónéhány olyan iparág akadt, amely nem érte el az előző esztendő hasonló időszakának szintjét — így például a gégek és gépi berendezése’: gyártása, az építőanyag-ipar. ■a textil- és textilruházati ipar stb. —, addig 1970 első hat hónapjában valamennyi iparág több terméket produkált, mint egy évvel korábban. Az egész népgazdaság szempontjából egészségesnek ítélhetjük meg, hogy túlnyomó többségben azokban az. iparágakban nőtt az átlagot meghaladó mértékben a termelés, ahol a dinamikus termelésbővítés gazdasági tekintetben á legelőnyösebb. így például a gépipar tíz százalékkal nagyobb árumennyiséget produkált, mint 1969 első felében, a gépiparon belül pedig néhány terület különösen kiemelkedő eredménnyel zárhatta 1970 első hat hónapját. A közlekedési eszközök gyártása 23, a műszeri pár Í3, a híradás- és vákuumtechnikái ipar'' kilenc százalékkal termelt többet. mint a múlt év hasonló időszakában.

A termelésnövekedésben vezető helyet elfoglalók között találjuk a vegyipart, ahol 15 százalékkal emelkedett a termelékenység, a könnyűiparon belül pedig a textilruházati ipart, 16 százalékos árutöbblettel. A termelés gyorsabb fejlődése — áz összefüggésre éppen a korábbi évék világítottak rá, amikor á termelés mérséklődése a termelékenység lassúbb növekedését vonta maga után — jótékonyan hatott az egy foglalkoztatottra jutó termelés növekedésére is. Az emelkedés az év első felében hat százalékra rúg, s bár értékéből lecsip valamennyit a múlt esztendei stagnálás, a holtpontról való elmozdulás, s a fölfelé igyekvég mindenképpen biztató. Különösen kiemelkedik a közlekedési eszközök gyártása, ahol 22, a kézmű- és háziipar, ahol 18, s a vegyipar, ahol 11 százalékkal emelkedett az egy foglalkoztatottra jutó termelés. A mérlegre azonban oda kell, hogy férjenek a negatívumok is, nemcsak az eredményei:.

• Változatlanul a gondok közé tartozik például- a termékek egyenetlen kibocsátása, azaz: a hajrá még mindig él. 1970 első félévében

99

Hivatástudattal a pedagógus pályán”

Szombalon ünnepélyes eseményre gyűltek össze a pályájukat most kezdő fiatal pedagógusok az Egri Járási Tanács művelődésügyi osztályán. A választott inunka- heiy elfoglalásához hivatalos esküt tettek a művelődésügyi osztály vezetői előtt. A pályakezdő fiatal pedagógusokkal együtt az ünnepségen megjelentek a járás most nyugdíjba vonuló pedagógusai is. Búcsúztatásul: együtt

történt az új tanerők beiktatásával.

Fodor Lajos osztályvezető

üdvözölte a' diákokból tanárrá váló kartársakat, beszélt a pedagóguspálya szépségeiről, nehézségeiről. Egyebek között ez mondta: ,.A pedagógusnak felemelő, szép a. munkája. Ezt azonban mindig hivatástudattal kell végeznie, mert ha nem érzi ilyennek feladatát, előbb - utóbb boldogtalan ' ember lesz. Ne elégedjenek meg a főiskolán szerzett ismeretekkel, mert az csak a pályakezdéshez elég. Állandóan tanulásnak, muri. a aaveiómunkában nem le-het selejtet termelni.’* ,

Ezután meleg hangon búcsúzott el a nyugdíjba vonuló pedagógusoktól, s jutalomként egy-egy havi fizetést nyújtott át.

Az eskütétel után a pályakezdők nevében Hékeli Sán- dorné, a bélapátfalvi általános iskola fiatal tanárnője szólt, és kérte a pályát most befejező kartársa'kat, hogy tapasztalatukkal; tanácsaikkal továbbra is segítsék a most 'kezdő pedagógusok munkáét

is március és június, tehat a negyedéveket záró hónap a csúcs, az ipar bőségszaruja ilvenkor valóban önti a termékeket, míg a közben levő időszakban csak esurran i- ja, cseppenti azokat.

A termelés növekedése eredményeként január és május között a szocialista ipar 12 milliárd forint értékű termékkel többet értékesített, mint 1969 megfelelő öt hónapjában, s ha ezt a nagy összeget aprópénzre váltjuk, a fogyasztó számára közvetlenül is hasznos aruhalmok között válogathatunk. Mert a nyolcszázalékos termelésnövekedés kevésbéérzékelhető a fogyasztó számára, mintha azt írjük: 1970. első félévében 77 ezer tonna benzin, 141 ezer torma fűtőolaj hagyta el többletkén! a termelőegységeket. Mint ahogy tizennégy Diesel-motorvonat, 736 autóbusz, s 109 ezer tonna nitrogén műfcrá- gya is a múlt évhez mért többlethez számítódik.

VÁLOGASSUNK a közvetlen fogyasztásra szánt termékek között. A gyárak, vállalatok 18 ezer tévé-készüléket. 8600 magnetofont, 27 ezer m: fenyőfűrészárut, 11 670 hűtőszekrényt, 9435 oly nagyon keresett gázkályhát, 35 ezer darab kárpitozott fekvőbútort készítettek többletként, mint tavaly, az első félévben. Ahogy a jobb ellátást, a bővebb választékot szolgálja az 1 845 000 m--el több gyapjúszövet, a 2500 tonnával több sajt, s az 1695 tonnával több gyorsfagyasztott főzelékkonzerv is.

ÍGY, „APRÓRA” Váltva már jóval közelebb áll hozzánk, vásárlókhoz, fogyasztókhoz mindaz, ami az ipar berkeiben történik, ^ amit a nyolcszázalékos termelésnövekedés sűrít. Az 1970. évi népgazdasági terv az ipar termelésének hat százalékos növekedését jelölte meg feladatként. Az első fél esztendő eredményei, azzal biztatnak, hogy az ipar nem ma rád adósa a népgazdaságnak, s jó alapokról rúgaszkodhai majd neki 1971-nek, a negyedik ötéves terv első esztendejének.

M. O.

1979. auguoztu* lü-