Népújság, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-16 / 192. szám
SSSSSSSSSSSSSSSSSSSffrSSSSSSSSSSSrjrSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSJfSSSSSSSSSfSSSSS/SSSSSSSfSSSSSSSSSS/SfrsSJTM. K OKTÉL Obstrukció sen, nagyobb nyilvánosság előtt szóra bírni. Nem könnyű még akkor sem, ha a szövetkezet kommunistái, taggyűlésükön, tehát viszonylag szűkebb és közvetlenebb körben teszik mérlegre munkájukat. Részt vettem egy ilyerr taggyűlésen, ahol valóban nehezen indultak a szavak, de aztán egyre-másra gyűltek a nevek és az érvek, a szavak és a tények a jegyzetfüzetemben: felelősségteljesen, igen konkrétan, röviden és megfelelő kritikai hangnemben sorjáztak egymásután a felszólalók. Termelőszövetkezeti taggyűlés, ahol már tízen felül van a hozzászólók száma, s a nyüzsgés, mozgás, mormogó mocorgás igen csak sejt- teti, hogy jónéhányuknak akad még Valami mondandójuk a vezetőség beszámolója kapcsán a közös gazdaság holnapját és ezen belül saját sorsuk dolgát illetően! Öröm és megelégedettség ez: mind elevenebben és hatékonyabban bontakozik ki lám a párton belüli demokrácia és ennek nyomán a felszólalásokban a kommunisták tudatos felelősségvállalása az egész közösség holnapjáért. A füst vastagodott a teremben, csípte a szemem kegyetlen, a nekem kicsit unalmas, — hiszen nem az én Részt szűkebb közösségem sorsáról szólt — beszámoló után frissen és éberen figyeltem a hozzászólásokat, amikor ... ... amikor az az elvtárs, aki felszólalt, majd félóráig szólalt fel, általánosságban szólalt fel, még az ál- ’ talónosságokat is felkészületlenül mondta el, mintha a „felsőbb” szerveknél visszatérve blokkolnia kellett volna: igen, felszólaltam! A taggyűlés friss, eleven és jó irányú volt. Nem volt tehát arra szükség, hogy szélesebb kitekintésű tapasztalattal és óvatos újakkal helyes irányba terelje a felszólaló a gyűlés menetét; nem mondott újat, nem mondott érdekeset és ráadásul nem volt felkészült sem; a taggyűlés illő köszöntéséhez viszont lényegesen kevesebb idő is bőven elegendő lett volna. A szövetkezet kommunistáinak zöme nem éppen ékesszólóan, de világosan és egyértelműen beszélt a gondokról, — az iménti felszólalóig. Utána? A fecsegő félóra, mint Idő, a használt és szétszórt frázisok és közhelyek, mint állítólagos színvonal, amelyet elérni reménytelen vállalkozás lenne a szövetkezeti tagok számára, — mind ez együtt azt eredményezte, hogy ezekután kimerültén és kedvetlenül vége lett a vitának. Obstrukció volt ez a javából! Akármilyen tiszteletteljes jó szándékból, vagy akármilyen elítélendő fontoskodásból is „obstruált” a felsőbb szerv jelenlévő képviselője. Rögtön hozzá kell tennem^ hogy a példát csak frissesége miatt hoztam egy szövetkezet taggyűléséről. Azok, akiknek sorsuk dolguk, hogy gyakrabban vegyenek részt különböző szintű, értekezleteken, vitákon, nagyon is jól tudják és minden bizonnyal igazolnak is, hogy így van: mindig akad valaki és itt már nemcsak a „felsőbb” szerv képviselőjéről van szó, aki így obstruál. És én még egyetlen egyszer nem hallottam, hogy az értekezlet elnöke odaszólt volna a fecsegőnek: „Kedves elvtárs, ha nem a tárgyról beszél, megvonom a szót öntől!’’ ... mert az elnöknek ez is a funkciója. Ez is lehetne a funkciója. Ne öljük ki magunkból értelmetlen kézzel az értelmes gondolatokat! A polgári parlamentekben volt az szokásos, elsősorban az ellenzéki pártok jóvoltából, hogy kiúntassák a „sajtot” a honatyáik szájából, hát kegyetlen hosszú távbeszélésekbe kezdtek. Ezeknek a parlamenti beszédeknek se eleje sem vége nem volt. csak csűrték a szavakat, csavarták a facsart gondolatokat, — s az esetleg érdekesnek, vagy fontosnak indult vita saját hamvába halt, unalmas eredménytelenségbe fűlt. S ha igy történt, az obstrukció, a „távbeszélés” sikeresnek volt mondható. Pontosabban: ez az volt, ami sikernek nevezhető! Ez azonban tudatos, nagyonis előre megfontolt és megtervezett cselekedet volt Ám az obstrukció nem tudatos formái ma is élnek, a mi viszonyaink között is hatnak. Obstruálnak! Fontos, jelentős értekezleteket tesznek tönkre, virágba kész szökkenni vitákat vernek szét kegyetlen jégeső gyanánt, csupa jószándékú fontoskodásból, rosszul értelmezett és sutájára fordídott ügyszeretetből. Megölik a gondolatokat, meddővé tesznek precízen megszerzett valóban szükséges értekezleteket, hömpölygő fecsegésükkel torkát veszik a jó szónak, hamvárt a szocialista demokratizmusnak. Jó szándékból persze, — a min- denit neki! Ügybuzgalomból, ügyszeretetből, a munka „végzése iránti” felelősség- érzetből, — egyszóval a legtiszteletreméltóbb okok miatt, — az áldóját. Bárki volt már tudhatja: nem könnyű szövetkezeti tagokat gyűlé!'/////✓////✓////! Ház a toronyban Befejező szakaszába lépett a gyöngyösi építkezés Majdnem négyszáz lépcsőt másztam meg, mintegy hetven méter magasba értem, amikor feljutottam a gyöngyösi toronyház tetejére. A látvány csodálatos volt. Kinyílt a táj körülöttem. Ezt a toronyházat azonban nem a panoráma kedvéért tervezték és építették. Szobák helyett férőhely Amikor afelől érdeklődtem, egy-egy lakás hány szobából áll, mindenki azonnal kijavított. Mondjam inkább a férőhelyet a szobák helyett. Tehát _ van három-, négy- és hatférőhelyes lakás. Mind a három variáció megtalálható minden szinten. Hogy melyik lakás melyik kategóriába tartozik, a négyzetmétereik számától függ. A hatszemélyes lakásban ugyan négy lakóhelyiség található a konyhán, a fürdőszobán és az előszobán kívül. Ezekből egy nagyon picike. Fél szobának mondják. A másik sem sokkal nagyobb, sőt a harmadik sem. Egyedül^ a nappali szoba méretei kedvezőek: nagyjából öt és félszer négy méteres ez a helyiség. A konyhától egy üvegezett fal választja el, amelynek nyitható ablakai a tálalást könnyítik meg. Akár egy Önkiszolgáló étterem, a megoldás itt teljesen azonos. A másik szoba egyik fala hat és fél méter hosszú, a másik viszont két méter körül van. Hosszú, keskeny helyiség, amiben nem sok öröme lesz a háziasszonynak. a lakás két részét köti össze. Aztán van hozzá két loggia, ablakfalakkal. Mint egy télikert. Kár, hogy ennek az ablakfalnak a fedő része csupán egy préselt papírlemez, öt centi vastagságban fog a két lemez maga közé egy műanyaghab réteget. Amilyen enyhe telünk szokott lenni, nem tudom elképzelni, hogy mit szigetel majd ez a fal. Közvetlenül a kinti levegővel érintkezik. A papírlemezeket össze kellett szabni, ami érthető. A toldások már most felgörbültek, hiszen a szögek nem sokat fognak ezeken a lemezeken. Határidők, kívánságok Mindenből egy keveset A kényelem miatt a tervező gondolt a beépített konyhára, a garderob-helyiségre, az előszobára és a fürdőszobára is, de mindez olyan méretekben található meg, ami aligha nyújt majd kényelmet. Különösen azokban a lakásokban, amelyekben hat személy akarnak elhelyezni. Hiszen ezekben sem változtak a mellékhelyiségek méretei. A fürdőszobákban például csak ülökád lesz. Aki tisztálkodni akar, kuporodjon ösz- sze benne. A sokhelyiséges, hatszemélyes lakás tele van ajtóval. Közéi húsz ajtó számolható össze itt. És egy hosz- ezú folyosó is akad, arai Az eredeti terv szerint a jövő év első felében teljes mértékben el kell készülnie a toronyháznak. Azt mondja erre Réz János, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója, hogy ennek a kötelezettségüknek meg is fognak felelni. Az erőmű azonban azt is kérte az építőiktől, hogy már az idén adjanak át lehetőleg minél több lakást. Az első lakások műszaki átadását Réz János október végében jelölte meg, amikor efelől érdeklődtem tőle. Utána már könnyebb lesz a további lakások beköltözhető- ségét biztosítani, hiszen a termelés folyamatosságát előkészítik. Most az első kilenc szint készültségi foka a legkedvezőbb. Ha az épületet a feje tetejére lehetne állítani, minden könnyebb lenne, kapom a további magyarázatot. Hiszen ebbe a toronyházba a beköltözést fent fogják elkezdeni. Csak ilyen módon. érhetik el, hogy a további építkezések során a már egyszer elkészített munkákat se a dolgozók, se a lakók ne rongálhassák meg. Kucsera József, a toronyházi munkahely művezetője szerint némi késéssel bajlódnak, de a közeli jövőben nagyobb erőket vonnak majd itt össze, hogy az erőmű kívánságának eleget tudjanak tenni. Tehát még ebben az évben a legfelső emeleteken, az épületnek mintegy a felébe beköltözhetnek a lakók. Néhár y megjegyzés önkéntelenül felmerül a kérdés: milyen előnyöket biztosít egy ilyen toronyház, mint amilyen ez a gyöngyösi — ebben a mátrai kisvárosban? Van hely elegendő, tehát a tizenkilenc emeletet nem a szükség kényszerítette a tervezőre. A lakások semmivel sem lesznek kényelmesebbek, mint a hagyományos méretű épületekben. Sőt: egyik-másik lakásnak a beosztása elég kényelmetlen. Talán a költségekben tudtak megtakarítást elérni? Szó sincs róla. A toronyban minden lakás többe kerül, mint amennyi kell egy azonos méretű és felszereltségű lakás megépítéséhez a hagyományos technológia alkalmazásával. A lift és a panoráma. Ez a kettő a legszembetűnőbb előnye a toronyháznak. Ám mégsem ezek a legfontosabb •kellékek! Engem nem ejt ámulatba ez a gyöngyösi torony. Inkább bosszant. Mert létét semmi sem indokolja. G. Molnár Ferenc t* őszelő a vízparton. Sertekapu Az egri utcanevek kozott olyan elnevezéseket is találunk, amelyek nemcsak helytörténeti és művelődéstörténeti, hanem nyelvtörténeti szempontból is érdekesek és értéknek. Idetartozik a a címül adott Sertekapu utcanév is. Ezt az utcát régen Sertekapu köz-nek hívták. A megnevezés a serle és a kapu közszónak az összetételéből alakult. A kapu köznév általában gyakrabban szerepe! az utcanevekben (Ráckapu), a serte köznév már ritkábban vállal ilyen szerepet. A serte-sörte török eredetű szavunk elsősorban a következő összetételekben szerepel: sertéseprü, sertefésű, senebajusz, sertehaj (keményszálú, felálló, borzas haj), sertevad (vaddisznó) stb. Az egri nép nyelvében élt a sertefa összetétel is. Éppen ez a szó visz közelebb bennünket az egri utcanév helyes értelmezéséhez. A sertekapu valójában nem volt más, mint két oszlopon által fektetett sertefa, tele felálló hegyes karókkal, illetőleg kiálló sertékkel. Az egri Sertekapu utcanév tehát azoknak a hegyes karókkal ellátott, sertcfákkal megerősített kapuknak a nevét és emlékét őrizte meg, amelyeket elsősorban a kártevő, az elbitangolt jószágok ellen, a szőlők és kertek védelmére állítottak fel. 1798-ból van arra is adatunk, hogy ezeknek a kapuknak „kezelésére” is gondja volt a városi vezetőségnek. Ezt bizonyítja a következő j egy zőköny vi bej egyzés: .. Kováts Istvány folyamodván, mint lábaira el nyomorodott Szegény, hogy azon fáradságáért, mellyet Sz. Mihály naptul fogba a Serte Kapunak gyakor felnyitásában és bézárásában tenni kintelenítetik. valami renumerátióval megjutalmaztatnék ...” A régebbi Sertekapu köz elnevezés csak egyik tagja az Egerben nagyon gyakori köz elnevezési sornak: Görbe köz, Pók köz, Rongyos köz, Zúgó köz, Szúnyog köz, Csurgó köz, Forgó köz. Réce köz, Gerle köz, Zugoly köz, Rigó köz stb. A kapu közszóval alakult utcanevek közül még rha is él, illetőleg ismert a Ráckapu út, emlegetik még a Makiári kaput. Kiesett a a használatból a Kis kapu összetétel. Levéltári adataink azonban sokszor szólnak erről a megnevezésről is: „Kis Kapu Völgyiben lévő pinc- zénket külön által adtuk” (1776 — „Vagyon Kis Kapu Völgyin egy új bor Ház és három pincze.” (1782) stb. Dr. Bakos József ttogi/an lett az ember Mert az ember óriás. Mert sok van mi csodálatos, de az embernél semmi sem csodálatosabb. Ezeken tűnődtem, ama hír olvastán, hogy újabb szupernóvát fedeztek fel hazánkban, amely olyan csillag, hogy szinte egyik napról a másikra, de még gyakrabban egyik pillanatról a másikra a naprendszernyi nagyságáról néhány kilométeresre zsugorodik ösz- sze. Es ezt, mi emberek felfedeztük. A hatalmasból, az óriásból, hogyan lesz aprócska, szinte semmi. Ilyet felfedezni csak az ember képes, aki óriás! Mert gondoljuk él: nem az ember volt az, aki megállapította, hogy az anyag legkisebb része a molekula? Es autón az ember volt az, aki óriás, aki hatalmas ás _ aki újból * • m onas f megállapította, hogy nem a molekula, hanem az atom az anyag legkisebb része. Es lám az óriás ember mind mélyebbre hatolt az anyag titkaiba és megállapította, hoov az atom elektronokból, protonokból, neutronokból és satöbbikből áll, s ezek a satöbbik olyan kicsik, hogy a Naprendszerben egy bolygó óriásnak tűnik a naphoz és a naprendszer egészéhez képest, ha összevetjük a satöbbik arányát a közérthető méretekkel. De sőt! Még ez is semmi. Mert az ember olyan óriás, hogy ma már tudja, mindezeknél is kisebb izék vannak, amiből összeáll az anyag, ezek a kvarkok. s ezek olyan kicsik, hogy már össze sem lehet őket hasonlítani semmivel a jobb megértés mkrti sem. És olyan óriás az ember, hogy miután úgy tudta a föld a világ közepe, volt bátorsága szembeszállni a szent inkvizícióval és kijelenteni, hogy na... na, a föld csak egy bolygó, s tagja a Naprendszernek és a nap a világ közepe... Azazhogy! Az ember olyan óriás, hogy megállapította, a Naprendszer tagja a Tej- . útrendszernek, amely úgy néz ki mint egy lencse, csak nagyobb. Valamivel. Hogy mennyivel nagyobb, kUe. ezt a tudomány már fényévekben számolja és számolta ki azt is — mert az ember óriás —, hogy a Tejútrendszeren túl vannak más extragalaxisok, amelyekről évmilliókig jön a fén„ szapora lihegéssel és mind mind, amit látunk, az csak a mi ismert vüágrendsze- rünk, alig néhányszor tíz, esetleg százmil- liárd fényévnyi távolságú, amelyet lehet, hogy kívülről egy befelé görbülő tér és idő zár körül, s így ezen túl, illetőleg azon túl más ilyen világrend- szerek vannak, amelyek ... ... S minderről sokat tudnak mondani a kvazárok, amelyek... . ..Meg a kvarkok, amelyek... Kvark . .. kvazár... kutykuruty ... Egye- dem begyedem. tenger tánc. igv lett az ember lám óriás ... (egri) augusztus 16., vasii
