Népújság, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-15 / 191. szám
Tűzvédelmi szabálytalanságok KOSSUTH S.20 Lányok, asszonyok . .. 8.42 Mascagtii; Parasztbecsület. Egyfelvonásos opera 10.05 Cigánydalok 10.20 Aranyosom. Rádiójáték 11.29 Lemezek közt válogatva 12.20 Zenei anyanyelvűnk 12.30 Melódiákoktól 13.50 Könyvszemle 11.00 Mai témák, mai dalok 14.00 Csángó dalok és táncok lá.20 Kis magyar néprajz 14.25 Új Zenei Ojság 15.20 Csak fiataloknak! 18.05 Húszas stúdió 17.05 Operettdalok 17.17 Bájital. Rádiójáték 17.47 Emlékezés John Barblrolli ra és Szeli Györgyre 19.25 Minden héten szilveszter. BUÉK — 1955! 23.27 Népdalok 0.10 Melódiakoktél PETŐFI 8.05 Bach: Vadászkantáta 8.57 Verbunkosok 9.45 Válaszolunk hallgatóinknak 12.00 Bogáncs 12.23 Brahms: A»dúr szerenád 13.03 Jegyzet 13.13 Tosca. Részleteik 14.00 Napraforgó 15.00 Orvosok a mikrofonnál 15.08 Beethoven vokális müveiből 15.30 Falvakban, mezőkön 16.05 A hét műsorából 17.12 Egy birodalom bukása 17.27 Könnyűzene 17.35 Közvetítés bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről 17.50 Táncdalok 18.10 Nóták 18.30 Közvetítés bajnok! labdarúgó-mérkőzésekről 18.50 Tengeren. Rádiószatira 19.37 Filmzene 20.28 Rosztropovics gordonkaestje 21.58 Táncoljunk! MAGYAR 0.30 A két veronai nemes. (Tv-film) 11.20 Pantomimműsor 14.58 Hattyúdal. (Magyar filmvígjáték) 16.50 Hírek 16.55 Közvetítés az FTC—Pécsi Dózsa bajnoki labdarúgó- mérkőzésről 18.50 A tv-jelenti .. . 19.30 Cicavízió . . . 19.40 A költészet percei 20.00 Tv-híradó 20.20 őfelsége kapitánya. (Magyarul beszélő amerikai történelmi kalandíilm) 22.15 Tv-híradó 22.35 Nana. IV. A királynő. (Csak 18 éven felülieknek!) POZSONYI 16.10 Spartak Trnava—Trinec bajnoki labdarúgómérkőzés 19.00 és 22.35 Tv-híradó 19.50 Egy év a belorusz őserdőben. (Szovjet dokumentumfilm) Melissa . . . Angol bűnügyi tv-sorozat. I—II. rész 21.20 A férfi, aki repülni tudott. (Filmváltozat) 21.45 Nemzetközi társastáncverseny 22.50 Golden Cate néger együttes műsora EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Ordasok között Szovjet film EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. Fehér apácai; titka Színes angol film EGRI KERT: Az előadás kezdete: fél 8 . órakor. Szívd rvá ny völgy (Dupla helyárak!) Színes, amerikai film GYÖNGYÖSI PUSKIN: Dr. Syn kettős élete GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Célpont: a híd GYÖNGYÖSI KERT: Tanár úrnak szeretettel HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Dajkamesék hölgyeknek HATVANI KOSSUTH: Lány az országúiról FÜZESABONY: Virágvasárnap PETKRVÁSÁRA: _ \ éttiem, láttam^ lőttért) Megyénkben, a száztizen- három ezer hold kalászosnak több mint a felét, már betakarították. A munkák során tűzeset még nem következett be. — örülünk a ténynek, bár őszintén meg kell mondanunk, hogy mindez nem kizárólag a mezőgazdasági üzemek tűzvédelemmel kapcsolatos felkészülésének az eredménye —, mondta Bata Rudolf, a Heves megyei Tűzrendészet! Parancsnokság előadója. — Egy kis szerencséről is sző van itt. Ha ugyanis a „vörös kakas” ott kezd kukorékolni, ahol az elmúlt napokban történt ellenőrzéseink során súlyos mulasztást találtunk, aligha nem komoly kár keletkezett volna. — Mely gazdaságoknál tapasztaltak különösen nagy hiányosságot? — Nem tartotta meg például a kötelezően előírt gépszemlét a bélapátfalvi Március 15, a mikófalvi Kossuth és a verpeléti Dózsa Tsz. Nem volt üzemképes állapotban a tűzoltó felszerelésük sem. Felelősségre vontuk a vezetőket, akik „egyéb elíoglaltságuk”-kal indokolták a szabálytalanság megtörténtét. Természetesen va- lamennyiüket jegyzőkönyveztük és szabálysértési feljelentést teszünk ellenük. — Jövő évi kenyerünkről van szó, itt tehát nincs helye a kockázatnak. Szabálytalanság láttán szigorúan kel] fellépni a bizottságnak az érintett gazdaság vezetőivel szembe. Ellenkező esetben igen durva méreteket ölthet a nemtörődömség. Ha az elnök, vagy annak helyettese nem veszi kézbe a tűzrendészettel kapcsolatos ügyek intézését és ha a gépkocsivezető is figyelmen kívül hagyja az — egyébként feladatkörébe tartozó — ilyen vizsgálatot, az történhet meg, mint Novajon. Az Egyetértés Tsz erőgépkezelője egyszerűen leszerelte a kipufogóra erősített szikrafogót, mert — szerinte — anélkül a traktor jobban „hűz”. (Persze arra nem gondolt B. Ferenc, hogy a gépéből szabadon kipattanó szikra bármikor lángra lobbanthatja nemcsak a szalmát, amit szállított, de a lábon álló gabonát is, mely mellett gyakran elhaladt.). D László, egri egri Petőfi Tsz traktorosa is átvette ezt az „újítást”. Helyszínen utasítottuk a két gépkezelőt, sürgősen szereljék fel a szikrafogót. Eljárást indítunk el lenük. B. Pál, a felsőtárká nyi Dózsa Tsz kombájnosa pedig valószínűleg dísznek tartott két poroltót a gépen. A készülékek ugyanis üresek voltak. Ez a legsúlyosabb mulasztás! Hiszen egy váratlan tűz nemcsak a környezetben levő gabonát emészt hette volna fel, de a sokezer forint értékű kombájnt is használhatatlanná teszi. Nagyfokú hanyagságot találtunk D. Jánosnál, a no vaji Egyetértés Tsz trakto rosánál is. Olyan géppel közlekedett, melynek eltörött csővezetéke volt, az üzemanyag tehát szerteszét csöpögött. Csak egy szikra, vagy parázsló cigarettacsikk elegendő lett volna ahhoz, hogy az olaj meggyulladjon, öt is feljelentjük a szabálysértési hatóságnál. Mint a bevezetőben említettük, a kalászosoknak ed- dik nem egészen háromnegyed részét aratták csak le, tehát sokezer hold vár még betakarításra. A tűzvédelmi szabályok szigorú betartása a munka utolsó fázisának befejezéséig kötelező. — Végezetül egy elgondolkoztató adat: tív év alatt 761 tűz volt megyénkben aratás idején, mely 8 millió 262 ezer forint kárt okozott. És a láng sokszor olyan hiányosság miatt lobbant fel, mint amelyet ellenőrzéseink során megállapítottunk. Ezért közöltem én elöljáróban: az, hogy az idén nem volt tűzeset, kicsit a szerencsének is köszönhető. Nem ebben kell azonban bízni, hanem felelősségteljesen, határozottan érvényt szerezni azoknak a rendelkezéseknek, mélyek a gabona biztonságos learatását és betakarítását segítik — mondotta befejezésül a Heves megyei Tűzrendészet! Parancsnokság előadója. Veiket Árpád O nima C7áimn!chan A Vízgazdálkodási Tudományos KuíatóUUIId „GIGIG a/dlIISJftUdlI intézet szakemberei két éve végeznek különféle méréseket a magyar Duna alsó szakaszán. A nyert adatokból — számokból — következtetnek a Duna „életére” (mcderváltozás, partalakulás, stb.). A kutatócsoport a többi között szelvénymércseket végez és hordalékmintákat vesz a folyóból. A mérőcsoport a bajai Duna-parton. (MTI foto — Mező Sándor) Eger és az államalapító István király emlékezetére is augusztus 20-án országunk városaiban és falvaiban nagygyűléseket tartanak. Miután pedig mi, egriek is sokat köszönhetünk első királyunknak — amit erről most, az alábbiakban legalább rövid tájékoztatást adunk — Eger, az ősi város sem maradhat ki a megemlékezés sorából! Mit Is cselekedett tehát István király Eger városának és a régi egri lakosságnak a javára? Az Eger patak völgyét a honfoglaló magyarság nem szállta meg nagyobb számban. Az Almagyaron és Répástetőn előkerült sírok azt bizonyítják, hogy a X. század első évtizedeiben a környék ellenőrzését csupán kisebb katonai csoport végezte. A katonai foglalást csak később, a 900-as évek vége felé követte a családok megtelepülése a völgy másik oldalán, a Szépasszony-völgy környékén. Ebből az időből azonban komoly épületmaradványokat nálunk még sehol sem ismerünk, ezért fel kell tételeznünk azt, hogy A televízió jóvoltából hazánkban az egy főre jutó krimifogyaszlás eléri, sőt meghaladja a legfejlettebb kapitalista, országok hasonló statisztikai adatait és ma már nálunk is képzett, sőt felső fokon képzett krimiszakértők szaladgálnak az utcákon, utaznak a villamosokon, olvassák a magyar labdarúgóélet újjáteremtésé- ről szóló híreket. Elmélyült kriminalisztikai vizsgálatok után közkincs- csé teszem kutatásaim eredményét; hogyan gyártsunk könnyen, gyorsan krimit. ÜGYELET Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet szombaton 16 órától 17.30 óráig, vasárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig. Délután 16 órától 17.30 óráig az Alkotmány utcai rendelőben. (Telefon: 17-74.) Rendelési Időn kívül az altalános orvosi ügyeletén (Bajcsy-Zsilinszky utca). Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig a Bajcsy- Zsilinszky utcában. Gyöngyösön: szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig. Az orvosi ügyelet helye: Jókai utca 41. szám. Telefon: 17-27. Gyermekorvosi ügyelet: vasárnap délelőtt 10 órától 12 óráig a Puskin utcában. (Telefon: 16-30. 18-44.) Hatvanban: szombaton 12 órától hétfő reggel 7 óráig a rendelőintézetben. (Telefon: 10-04.) Rendelés gyerniiicte részére is. Íme; A fehér falon egy fekete börkesztyűs kéz kúszik ólomlassúsággal a villany- kapcsoló felé. A szoba elsötétül. Amikor ismét világos lesz, egy darab hulla fekszik a szín közepén, fölébe hajolva egy fekete bőrkesztyűt viselő férfi, kezében kés amelyről vér csöpög, ö tehát nem lehet a gyilkos. Át- tűnés. Hatszázötven férfi és nő vegyesen készül valahová, mindenki aondosan felhúzza fekete bőrkesztyűjét. Áttű- nés. Éjszaka egy magányos villában egy magányos nő. Az ablakok csikorognak, az ajtók (lehetőleg az összes) tárva-nyitva. a telefon: cseng. Nő felveszi. Suttogó, rekedt hang a kagylóban: — Egyedül van? — Igen — mondja a nő tágranyílt szemmel, orreim- pával, ruhával. — Ki maga? Ugyanaz a rekedt férfihang: — A gyilkosságról akarok beszélni. Jöjjön éjfélkor az öreg temetőbe az akasztott Bili kriptájához. — Megyek — suttogja a lány, és nekivág az éjszakának. Persze egy kis kerülővel. Tjtbaejt néhány elhagyatott parkot, düledezö, romos házat, öngyilkosok számára készült keskeny kőhi- dat. bezörget néhány hírhedt hullarabló és kéjgyilkos lefüggönyözött ablakán, majd befordul a. temetősar. kon^Altüma, Különböző autókban különböző kormányokra fekete börkesztyűs kezek tapadnak. Attűnés. Börkesztyűs kéz felveszi, majd leteszi a telefont. Ugyanez a börkesztyűs ké: (de lehet, hogy másik!) hasist, ópiumot, marihuánát, kokaint, fűrészport és moly- irtót csempész egy magatehetetlen nyugdíjas krikett- játékos szalmazsákjába Másnap az idős férfit holtan találják a nyomozó fe leségének az ágyában. Nyomozó felesége sír: ártatlan vagyok és nem is én öltem meg. Attűnés. Letompított zseblámpa fénye végigpásztázik az elhagyatott könyvtárszoba po ros íróasztalán. Attűnés. Az akasztott Bili kriptájában baglyok huhognak, denevérek cikáznak. A nő belép. Fekete kesztyűs kéz a kripta falán. A nő ijedt szemei közelről. — Maga a gyilkos! Fojtott férfihang: — Nem kérem, ne higyje. Én a michinani nőegylet púderszakosztály vezetője vagyok. Hiqyie el engem is a frász tört ki amíg idáig eljöttem. de beszélnem kell magával. Figiielmeztetni akarom ... Attűnés. A nyomozó arca közelről — Nos a gyilkosság valóban megtörtént. — Egyszerű, de nemes bölcsességgel beszél tovább. — Az áldozatot megölték. — Hallgat, maid szemébe húzza a kalapját. pöffent a pipájából. . — A tettes ölte meg. (szigetitől) í ekkor itt még csak kisebb, jelentéktelen házcsoportok lehettek. A komoly, városias fejlődés az Eger völgyében a XI. század elején vette kezdetét — amidőn itt I. István király megalapította első öt püspöksége egyikét. Erről beszél IV. Béla 1261-ben kelt oklevele: „...Szent István, mint az ország első fejedelme és apostola... az egri egyháznak alapítója és adományozója ...” A püspökség helyének kiválasztása egyébként nem volt véletlen. Általában minden magyar püspökség olyan helyen létesült ezekben az időkben, ahol a király közvetlen rokonsága élt. Eger környékén az Aba nemzetség birtokai voltak — Aba Sámuel pedig István király nővérét vette feleségül — érthető tehát a püspökség megalakítása ezen a területen, amelyet a középkori írások Vallis Agriensisnek, Eger völgyének említenek. Azt azonban, hogy pontosan mikor, melyik évben alapította I. István király az egri püspökséget, nehéz meghatározni, mivel az alapító- levél más erre vonalközé okiratokkal együtt elégett vagy megsemmisült a tatárok pusztítása alkalmával, melynek Eger is áldozatul esett. Némely íróink úgy ve- lekdnek — írta Szederkényi Nándor, megyénk egyik nagy történésze —, hogy „Szent István király még 999-ben személyesen megjelent Egerben és ott kijelölte az építendő egyház és püspöki lak helyét, de az építkezésekre vonatkozó terve csak tíz év múlva, 1009-, vagy 1010-ben lett foganatosítva s akkor készült el a várban a szép egyház és a püspöki lak ...” Igen, valóban szép lehetett különösen a templom épülete, ahogyan ezt a kortárs is dicséri: „...az egri egyház annyi szent királyok adományai és kiváltságai által ki lévén tüntetve, tündöklik va- la az ország minden székes- egyháza fölött az ő méltóságának székében, mint a nemzetek úrnője, a szépség koronájával fölékesitve A hagyomány egyébként azt is tudni véli, hogy első királyunk személyesen gyönyörködött az új székesegyház építésében egy magaslatról, amelyet sokáig „Király- szék”-nek nevezett Eger népe. Megemlíti ezt még Tinódi Lantos Sebestyén is az 1553-ban kelt „Egri viadaljáról való” énekében: .......Csuda szép helyen Egör vára vagyon, A z völgyre fekszik egy hegy oromzaton, Északon ellenben Királszéki vagyon .. (A mai Vécsey-völgy utca északi oldalán levő domb volt a „Királyszék” helye!). Bizonyos, hogy Eger első fénykora István király idejében kezdődött el. Ekkor épültek meg az új székesegyház körül, a várdombon a püspök és kanonokok lakóházai, de itt települtek le a püspöki udvartartáshoz tartozó személyzet és a kézműves jobbágyok is. El lehet képzelni, hogy az új épületek tornyai — az érdekes, stílusos kő-házak a dombtetőn, milyen festői szépséggel és méltósággal uralkodtak a kiemelkedő tájképi környezetben! Így lett tehát az egyszerű katonai településből István király kezdeményezésével és segítségével Eger az ország egyik legszebb középkori városa. És az egriek mindig tisztelettel, megbecsüléssel gondoltak a városalapítóra: aző emlékét hirdeti nálunk az egyik szobor a jelenlegi székesegyház lépcsői felett — és reá emlékeztet a Szent Ist- ván-szobor is az egri vár egy későbbi — már gótikus templomának pillérmaradványán. Kétségtelenül sokat tett I. István Egerért: megérdemli, hogy most, a millenneumi napok alkalmával mi is megemlékezzünk róla! Hevesy Sándor Nagyobb jövedelem Mezőtárkányban (Császár István tudósítónktól): Egyre gyakrabban keresik fel külföldi cégek megbízottai a mezőtárkányi Aranykalász Termelőszövetkezetet, hogy export minőségű szarvasmarha-állományából vásároljanak. Több éves szakszerű tenyésztői munkával, az állategészségügy követelményeinek betartásával sikerült elérni a szövetkezetben, hogy tbc-mentes legyen az állomány. Ez egyben azt is jelenti, hogy a szövetkezet exportjogot kapott hízómarha állományának értékesítésére. Első ízben ez év június elején került sor szállításra, 22 hízott bikát adtak .el, A napokban újabb 22 jószág elszállítására kötöttek szerződést a szövetkezettel, s ezzel egy időben újabb 25 állatot választottak ki szeptemberi szállításra. A szövetkezet vezetői, és a tagság azt vallják, érdemes volt munkát, és pénzt költeni a fertőzésmentes állomány kialakítására, mert ez busásan megtérül az exportfelárral. Az exportra kerülő állatok utáni jövedelem darabonként 1500—2000 forinttal több. 1970. augusztus 15„ szombat
