Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-11 / 161. szám

. TUDOMÁNY -ft* tfEUHMK* . J; TitWAJÁNY ’ TUDOMÁNY ÉS 1HHMKA,., TUDOMÁNY É» TECHNIKA*.; TUDOMÁNY E*"TECHNIKA . ■ TURÁMÁNY ' f.h HfCHNIK l tÓDÖMÁNY T UDOMÁNY ÉS TECHNIKA > •; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA . . TUDOMÁNY ES l Afrika amerikai növényekből „él” Legújabb kutatások bebizo­nyították, hogy az afrikai kon tinensen termő növények leg­alább 30 százalékát rabszolga - hajók juttatták oda a két ame­rikai kontinensről. A leghasz­nosabbak: kukorica, yam-gyö- kér, burgonya, ananász, nap­raforgó, paradicsom, vanília, kakaó és kókuszpálma. Visszahozni az életbe • •• £ * A régészek segítsége a zoológusoknak-4s „Örményország ' ál­latvilága^ ciraü munka ne­gyedik kátéié, amely nem­régiben látott napvilágot, a köztársaság területén élő vagy élt madarakkal fog­lalkozik. As illusztrációk jelentős része a régészeti ásatások során előkerült madárrajzolc alapján ké­ssült. Ezeket a csodálatos realizmussal készült ma­dárábrákat kőbe véste az ősember, vagy kerámiatár­gyakra karcolta a bronz­korban. A régészek és tör­ténészek segítségével a kö­tet összeállítója rendkívül eredeti ábrázoló anyaghoz jutott amely lehetővé tette, hogy nemcsak a ma élő, hanem Örményország egét valaha benépesítő, részben mar kihalt fajokat is il­lusztrálhatta. Delfinek gyógyítása Az állatorvosok sok eset­ben nehéz helyzetben van­nak, amikor állatkertben, rezervátumban, vagy va­don élő, nagy testű állato­kat kell kezelni, gyógyszert beadni nekik, vagy vizsgá­latokat végezni rajtuk. Elefántok légkezelése, tüs- keoperáeíó a párduc lá­bából néiia merészséget és akrobatikus ügyességet kö­vetel meg az állatorvostól. A technika ma már nagy segítséget nyújt ezen a té­ren a gyógyító embernek, akinek gyógyászati eszkö­zei az utóbbi időben pél­dául injekciós puskával bővültek. A nagy testű tengeri ál­latok. cápák. delfinek gyógykezelése sem tartozik a legkönnyebb feladatok közé. Amerikai állatorvo­sok a kaliforniai óeeaniári- umban most új módszert alkalmaznak ezek gyógy­kezelésére. Kedvenc cse­megéjükbe. á makréla hal­ba helyezik el a gyógy­szerkészítményt: ez jelenti az ostyát a beteg delfinek és cápák számára. 200 tonna súlyú „sütemény” A dömperek, a szer­számgépek, a túrbógenerá- torok méretei évről évre nőnek. Eljön az az idő. amikor ezeknek a gépek­nek az alkatrészei néhány 100 tonna súlyúak lesznek. Nagyon fontos, hogy rend­kívül jó minőségű anya­gokból készüljenek, hogy tartósak legyenek. A má­sik nagy probléma, hogy a hatalmas méretű alkatré­szeket hogyan készítsék el. . A szovjet, tudósok meg­oldották ezt a problémát. Ukrajna. egyik tudományos intézetében az acélöntvé­nyek hegesztés útján tör­ténő egyesítésének módsze­rét javasolták, más szak­emberek pedig, elsőként a a világon óriás villamos kemence gyakorlati alkal­mazását, vezették be a több tonnás. rendkívül tiszta fémöntecsek készítésére. A villamos kemence 40—60 tonna súlyú ..süteményt'’ is készít. Á tudósok ennek az új eljárásnak a szakembe­reivel olyan elektrosalakos kemence megépítéséhez kezdtek, amely 200 tonna, és ennél nagyobb súlyú ön­tecs elkészítését is bizto­sítja. Mit tudunk a tengerfenékről? A Földünkkel kapcsolatos tudományok közül a tudósokat leginkább az óceánok születésének problémája izgatja. A száraz­földnek kiemelkedései és az óceánok be­süllyedései — a Föld alakjának legnagyobb egyenetlenségei. Ahhoz, hogy megértsük, hogyan ment ez végbe es milyen volt a fej­lődésük történelmi folyamata, meg kell is­mernünk égitestünk fejlődésének általános elméletét. Az óceánok létre jöttével kapcsolatos vi­tákban sok az ellentmondás. A legkézzel­foghatóbbak azok az adatok, amelyeket nem az óceánok mélyéről, nyernek, hanem a szá­razföldön szereznek meg. A geológia által összegyűjtött adatok között varrnak olya­nok, amelyek azt bizonyítják, hogy valami­kor a szárazföldek egységes ősi szárazföl­det alkottak, amelyek később részekre sza­kadtak. E részek között helyezkedtek el az óceánok. A különböző óceánpartok geológiai struktúrájának hasonlósága, a hegységek mozgásának nyomai azt bizonyítják, hogy a szárazföldek hatalmas horizontális moz­gást tettek meg, mintegy szétúsztak. De nem kevésbé meggyőzőek azok a lé­nyek. amelyek azt bizonyítják, hogy a je­lenlegi szárazföldi part valaha masszív volt, amely fokozatosan az óceán fenekére süly- lyedt le. Némelyik kontinens tektonikai struktúrája a parttal majdnem egyenes szö­get zár be; ez azt jelnti, hogy valaha a je­lenlegi óceánban folytatódott. A szárazföl­dek mélyebb felépítése olyan hatalmas ala­pokról tesz tanúbizonyságot, amelyek lesüly- lyedbek a Föld mélyébe, de hosszú és szo­ros kapcsolatban voltaik a felszínnel. Mind­ez összeegyeztethetetlen a szárazföldek ho­rizontális irányú mozgásával. Hegyvonulat az óceánban De mit bizonyít a tengerfenék? Termé­szetesem: .nyilvánvaló lenne az, hogy a fele­letet ott keressük. Sajnos azonban a hatal­mas tömegű víz nem teszi lehetővé, hogy lehatoljunk a mélybe. Az információ leg­nagyobb részét geofizikai módszerrel nyer­jük. A közvetlen geológiai kutatási módsze­rek csak a tengerfenék legfelső részére kor­látozódnák. Még a mélyfúrások setm teszik lehetővé a viszonylag laza ürelékeken be­lüli kutatást. A szilárd kovaréteg megál­lítja a fúrót, és még a gyémántfúrókat is szétrombolja. Ezért a végkövetkeztetést geo­lógiai es geofizikai adatok komplexuma alapján lehet megadni, figyelembe véve jó néhány ismeretlent. Az utóbbi évek kutatásai lehetővé tet­ték az óceánok alatti hegy vonulatok felfe­dezését, amelyeknek hossza kb. 60 ezer km. A Földön nincs még egy ehhez hasonló nagyságú hegyi képződmény, hiszen a szá­razföldi hegyrendszereket megszakítja a le­süllyedt óceán. Az óceáni hegyrendszer azonban egységes. Geológiai szempontból különösért jelentős ennek a hegyvonulatnak a tengelyzónája. S különböző kutatási ada­tok azt bizoyítják, hogy a földkéreg fejlő­désének rendkívül aktív területe ez. Két hatalmas futószalag A tudósok feltételezése szerint ezekben a zónákban új földkéreg keletkezik, amely azután oldalirányban elmozdul. Ennek a folyamatnak a mechanizmusa azonban ' még nem világos. Némelyik tudós véleménye sze­rint ez két hatalmas futószalag formájában, a zónákból a szárazföldek irányába halad. Többek azonban azon a véleményen van­nak, hogy a kéregtáblák valamilyen pólu­sokhoz viszonyítva mozognak. Ellentétesek a kéregtáblák mozgási sebességének érté­kelései is. A tudósok többsége azon a véle­ményen van, hogy a tábláik évente egy- rregy centimétert mozognak. A szovjet tudósok expedíciói érdekes adatokat nyújtanak a bazalti'étegekről. A számítások bebizonyították, hogy a hegy­ségek, amelyek a mágneses anomáliát lét­rehozzák, nem a felszínen, hanem a kéreg mélyében 3—4 íkm-re húzódnak. A mágne­ses anomáliák létrejöttének okai a mélyben vannak. Következésképpen a mélyben lé­vő struktúra kialakulása sokkal korábban ment végbe, fejlődésének folyamata pedig lassabban haladt. A tudósok az óceáni hegyvomilatok és a hozzájuk kapcsolódó tengerfenék! táblák között nagyszámú különbséget' fedeztek fel. Jelenleg már a begyvonulatok tengelyéhez viszonyított szimmetria hiányát bizonyító adatok is vannak. Mindez arra kényszeríti a tudósokat, hogy elgondolkodjanak az előbb említett elven, miszerint a tengerfe­nék táblái a tengelyzónákban oldalirányban mozognak el. Ezek szerint az óceáni" lesüly- lyedések bonyolult folyamat következményei, amelyek magukban foglalják az .új kéreg kialakulását és a tengerfenék kiszélesedé­sét, valamim a szárazföldek lesüllyedését. A statisztikai adatok egyértelműen bizonyítják, hogy világszerte a keringési rendszer megbetegedései és a bal- ■■ esetek képezik a leggyakoribb halálokot. Ez egyben azt • is jelenti, hogy sokkal gyakoribb lett a hirtelen halál­eset. • Különösen kitűnik ez a nyári kánikula idején. Saj­nos az ilyen rosszullétek leggyakrabban ott következ­nek be, ahol sem az azonnali orvosi segítség, sem mű­szeres felszerelés nem áll rendelkezésre. Emiatt igyekez­tek a kutatók olyan újraélesztési módszereket kidolgozni, amely bárki által elvégezhető (az orvos megérkezéséig) és egyszerű. A módszerek lényege, hogy az orvosi segít-, ség megérkezéséig fenntartható a szervezet számára minimális szükséges vérkeringés és gázcsere. A hirtelen szívmegállás a nyaki artéria lüktetésé­nek hiányából, a légzés megszűnéséből és a pupillák fénymerevségéből állapítható meg. A megállást követően 6 perc múlva károsodások léphetnek fel a központi ideg- rendszerben, tehát minden percnek óriási a jelentősége.. Nincs helye a késlekedésnek, a beteg éleíe attól függ, hogy pillanatokon belül megtesszük-« a szükségéé be­avatkozást. Első teendő, hogy a beteget kemény talajra (ágyból a földre) fektetjük. Fejet oldalra fordítva szájüregét ki­ürítjük (műfogsor, ételmaradék, hányadék), a nyelvet előrehúzzuk, majd az eszméletlen egyen vállai alá tá­masztékot helyezünk, fejét visszafordítjuk és hátraszeg­jük, hogy biztosítsuk a légutak átjárhatóságát. Mély .lélegzetvétel után szájunkat szájára, vagy or­rára tapasztva (esetleg gézlapon, vagy zsebkendőn ke­resztül) tüdejébe levegőt fújunk. Két-háromszor ismétel­ve ezt, a szív masszírozását kezdjük el. A beteg mellka­sa mellé térdelünk, s egymásra helyezett kezünkkel — saját testsúlyunkat is felhasználva — a szegycsont also harmadára kb. percenként 60—80-as ütemben erőteljes, rövid ritmikus nyomásokat gyakorolunk. A szegycsont: gerincirányába történő elmozdulásának legalább 4 cm-t kell elérnie, hogy ily módon a szív összenyomásával a kamrában levő vért a nagy artériákba juttassuk. A szív- masszást kb. 15-szori nyomás után megszakítjuk és is­mét kezdjük a szájból szájba lélegeztetést. Ha segítség is áll rendelkezésünkre, az egyik segélynyújtó a lélegez­tetést, a másik a' szívmasszást végezze; így gyakrabban fehet levegőbefújást adni, de addig a szívmasszást is fel­függesztjük. Csak a harmadik személy feladata lehet az ' orvos, vagy a mentőszolgálat értesítése. ( A szíwnasszás eredményességéről a nyald artériák lüktetésének az' ellenőrzésével győződhetünk meg. Idő­sebb betegeknél számolni kell a mellkas összenyomása­kor a bordatörés bekövetkezésével is. ez azonban nem lehet oka tevékenységünk megszüntetésének. A mesterséges lélegeztetés hatásosságát a mellkas levegőbefúj áskor történő emelkedése mutatja. Nagyon megkönnyíti alkalmazását a lélegeztető tubus: ez bizto­sítja, hogy a levegő bejusson a légutakon át a tüdőbe és kiküszöböli az eljárás higiéniai és esztétikai hátrá­nyait. Az újraélesztés kísérletét az orvos megérkezéséig végezni kell, akinek a feladata eldönteni, hogy érde- rnes-e tovább folytatni, vagy esetleg a sikeres élesztős a súlyos agyi károsodás miatt már nem célszerű. Ha a pu­pillák szűkék voltak, vagy beavatkozásunk hatására szű­külnek, az újraélesztési kísérletet feltétlenül folytatnunk leéli, esetleg órákon keresztül is. A szákirodalomban olyan- adatok is szerepelnek, hogy 8 órás lélfegeztetés- szívmasszás hozta meg a sikert, ,,j0.. A helyszínre érkező orvos természetesen szívműkö­dést fokozó injekciókat ad, és folytonos lélegeztetés-szív- masszás mellett szállítják a beteget a kórházba, ahöl oxigén-palackból folytatják a lélegeztetést — egyéb módszerekkel kombinálva. A korszerű' mesterséges lélegeztetés, és a szívmasz- • szás hatékonysága a szakemberek előtt nyilvánvaló. Saj­nos, a köztudatba még nem hatoltak be kellően a mód­szerek. Kívánatos volna ezért, különösen ‘a veszélyezte­tett munkahelyen dolgozóknak, gépjárművezetőknek, ha elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznének az újraélesztés módszereivel kapcsolatban. Mert. erkölcsi kötelessége mindenkinek, hogy legalább segíteni igye­kezzék bajba jutott embertársán. Miért van hőség az autóbuszokban Nyaranta azt autóbuszokban fullasztó hőség tikikaiszt- ja az utasokat, a hőmérséklet 7—8 C fokkal magasabb, mint a szabadban. Nyáron az autóbuszok belső légteré­nek egy köbméterét általában 210 kalória óra meleg éri. Ez sokkal több, mint a melegüzemekben megengedett, igaz, a városi buszokban az utasok csak percekig tar­tózkodnak. Egy kísérlet során — a buszt a nyári napnak meg­felelő teljesítményű infravörös lámpákkal sugározták be — megállapították, hogy az ülés magasságában 34,5; fej- magasságban 38,2; közvetlenül a mennyezet alatt 40 C fok hőmérséklet alakult ki, ugyanakkor kívül mindössze 25 C fok meleg volt. A további vizsgálat megállapította, hogy a gépko­csiszekrény felmelegedése csak az egyik alapvető ténye­ző. Az ablakokon — különösen a tetőablakokon — ke­resztül igen sok meleg érkezik és természetesen a haj­tómű hatása sem elhanyagolható. A tervezők arra a következtetésre jutottak, hogy a tetőt és az oldalfalakat hőszigetelő anyagból, fényvissza­verő felülettel kell készíteni. Az ablaküvegeknek is hő­szigetelőknek kell lenniük. Természetesen beépíthető légkondicionáló berendezés is, de nagyon költséges és a motor teljesítményének egyharmadát felemészti. Lézerrel működő TV-TELEFON Geológus űrhajós ü?0, július XT., szombat TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA,TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.. TUDOMÁNY' ÉS TECHNIKA., Az Amerikai Űrhajózási Hivatal nemrégiben jelölte ki az Apollo 16-os űrhajó legénységét. Amennyiben az Apollo-prog- ramban nem történik időrendbeli változás, erre a Holdrcxpedí- cióra 1971-ben kerül majd sor. A három kijelölt űrhajós: V. Brand, H. Schmitt, és R. Gordon. Első ízben törtéin, hogy a NASA diplomás kutatót jelölt ki az expedícióhoz. A geológus Schmitt 1965 óta részesül űrhajóskiképzésben. Eddig a/ volt a gyakorlat, hogy az űrhajósokat képezték ki ..kutatóvá”. Kikép­zésük során csillagászati, geológiai, meteoroíogiai stb. oktatásban is részesültek. Érdekesnek ígérkezik az a terv is, amelyet az Apollo 16-os és az Apollo 18-as (1973) expedíció során kívánnak megvalósí­tani. Mindkét ürliajo a visszaindulás előtt egy kis méretű, 9 kg súlyú mesterséges holdat bocsát Hold körüli keringési pályára. A mesterséges hold a Hold mágneses és gravitációs terét fogja mérni. Tíz kilométer magasságban kering majd a szomszédos bolyó felett ] éven keresztül, a prizma alakú mesterséges hold mérete: 600x350 mm. Fedélzeti áramforrásul napelemek szolgál­nak. Mérési eredményeit rádión sugározza a földi vevöállomá­Az osakai Expo—70 világkiállításon a látogatók a legmodernebb elektronikus gépeket és berendezéseket csodálhatják meg. Több mint sz.iz kom:: .iiert téliét látni a pavilonok­ban, sót a vendégeket is ilyen gépek igazítják útba- A képén: a japán ipar egyik újdonsága, a lézerrel működő tv-telefon a világkiállításon. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents