Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-08 / 158. szám
MAI MŰSOROK1 Ráclfr KOSSUTH 8.30 Operarészletek. 9.00 Tatay Sándor: Éjféli mise. 9.20 Régi melódiák. 10.05 Zenekari muzsika. 11.30 A Szabó család. 12.20 KI nyer ma? 13.30 Tánczene. 13.15 Népi zene. 13.45 Válaszolunk hallgatóinknak. 14.00 Kamarazene. 14.34 Operettrészletek. 15.10 Kóruspódium. 15.20 Rádiójáték gyermekeknek. 15.48 Fúvósmüvek. 16.05 Muzsikáról fiataloknak. 16.38 Acstörténetek. ‘ 17.20 Operarészletek. 17.50 Világgazdasági figyelő. 18.05 Sosztakovics: Két,prelúdium és fúga. 18.18 Népzenei magazin. 19.30 Brahms: Kettősverseny. 20.05 Töltsön egy órát kedvenceivel 1 21.08 Gondolat. 21.48 Népi muzsika. 22.20 Kamarazenei hangverseny. 23.20 Operettrészletek. PETŐFI 5.05 Tommy Tom. Mesejáték. 8.29 Könnyűzenei híradó. 9.14 Bach-müvek. 12.00 Igor herceg .Részi. 12.48 őserdőben, sivatagban. 13.03 Szimf. zene. Kettőtől — hatig . . . 18.10 Kis magyar néprajz . 18.15 Utak, terek, emberek. 18.45 Debussy-művek. 19.25 Riport. 19.34 Finn népi műsor. 20.28 Szemelvények a mongol irodalomból. 20.57 Losonczy: Zongoraverseny. 21.16 Händel pályakezdése Hamburgban. 21.46 Az aratóünnep. 22-06 Lemezgyüjtők húsz perce. 22.26 Népi zene. 23.15 A XX. század zenéjéből. MAGYAR 9.00 Delta. 9.25 Gelléri Andor Endre írásaiból! 10.30 A nyugtalan Amerikában. 10.50 Színház! variációk. 11.15 Váci Mihály emlékműsor. 17.58 Hírek. 18.05 18.30 19.05 19.25 19.45 20.00 20.20 21.00 21.25 22.00 Emberek és gépek. Bolgár esztrádmüsor. A 24 óra . . . Esti mese. ,,Nevess!” Dók.-film. Tv-híradó. Mit tenne ön, az és helyemben? Ewa Demarczyk énekel. Körkérdés: A fájdalom nyomában. Tv-híradó. POZSONYI 17.10 Dalműsor. 19.00 és 22.00 Tv-híradó. 19.50 Dalok. 20.00 Doktor Schlüter. '(NDK tv-filmsorozat.) Fíf*** EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon. 22-33) ■ Az előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. A halott gyanús NDK-film. EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor, ölj meg csak csókolj! Színes olasz—francia film. EGRI KERT: Az előadás kezdete: 8 órakor. A Szent Péter-haClmúveliii Színes olasz—francia—NSZK film. EGRI BÉKE: Krebsz az isten GYÖNGYÖSI PUSKIN: Bye, bye Barbara! GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Tragédia az őserdőben HATVANI KOSSUTH: Vadászjelenetek Alsó-Bajorországban [OHM ÜGYELET Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig a Bajesy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig a Jókai utca 41. •zám alatti rendelőben. (Tele- 17-27.) S V éradónap a KAEV-nél... Kiránduláson az asszonyok . . . JNem tartjuk korrekt eljárásnak . . . Gyöngyösi bosszúságok . . . Segítséget kér . . . Minden üzemben hagyományossá válik lassan a vér- adónapok megszervezése. Legutóbb Egerben a KAEV- nél szervezte meg a megyei kórház vérellátó osztálya és a helyi Vöröskereszt az önkéntes véradónapot. Szarvas János olvasónk így számolt be az eseményről: „Üzemünkben is eljönnek minden évben a véradónapra. Az egyik irodát laboratóriumnak rendezik be, a másikat orvosi rendelőnek, a harmadik szobában az adminisztráció van. A klubszoba valóságos kórházi képet mutat. A fogason fehér köpenyek és csuklyák a donorok beöltöztetéséhez. Az egyik sarokban fehér térítővel fedett asztal, rajta' üvegek, naplók, blokkok és véradójelvények. Az ablakok mellett négy magas véradóágy, minden ágynál egy nővérke, aki kedves szóval biztatja a véradókat. A mi gyáregységünkbe a legutóbbi véradónapon minden ötödik ember jelentkezett térítés- mentes véradásra, s így 25 liter vért adtak a betegeknek. A dolgozók és a vezetők egyaránt jól vizsgáztak emberségből, segíteni akarásból. Szűcs Ferenc hatvani tudósítónk egy kedves élményeket adó kirándulásról számolt be. A kirándulást a hatvani Lenin Termelőszövetkezet nőbizottságga szervezte a szövetkezetben dolgozó asszonyok részére. Száztízen utaztak le két autóbusszal, hogy egy napot töltsenek el a hevesi strandon. A kirándulás költségeit a termelőszövetkezet fedezte. Az asszonyok pihenéssel, fürdéssel töltötték el a napot, a főzésről közösen gondoskodtak. A kirándulás valameny- nyi résztvevője a szövetkezet szocialista brigádjaiban dolgozik. A tiszanánai ÁFÉSZ-töl Gőz Gyuláné keresett fel bennünket levelével. „Marsaiké János tudósító cikkéből tudtuk meg, hogy a Sütőipari Vállalat kenyérboltot létesít Tiszanánán, s Ígérik, hogy sem a kenyér minőségével, sem a kiszállítás idejével, sem a péksütemény- választékkal nem lesz probléma. Az ÁFÉSZ dolgozói felháborodva olvasták a sütőipar közleményét, és felteszik a kérdést: vajon ha a saját boltjába időben tudja kiszállítani a kenyeret a sütőipar, miért nem tudja Ugyanezt megtenni az ÁFÉSZ boltjaiban is. Amióta a kiskörei üzem szállítja a pékárut a tiszanánai ÁFÉSZ boltjaiba, nem lehet kapni zsömlét Az a válasz, hogy Kiskörén ezt nem tudnak sütni. Ha a boltvezető kifogásolja a kenyér minőségét, a válasz az. hogy másnap az a bolt nem kap kenyeret.” „Mi hívei vagyunk minden olyan kezdeményezésnek — írják a tiszanánaiak — amely a lakosság jobb ellátását igyekszik biztosítani. Azzal azonban nem értünk egyet, hogy a sütőipar a kenyérellátási gondokon csak a saját boltjaiban tud segíteni. Gyöngyösi olvasóink ismét felkerestek bennünket, segítségünket kérve bosszúságaik orvoslásához. íme a panaszok: Három hónapja már, hogy a Vachott Sándor utca kövezetét felszedték, a csatornázást felújítják, ezt követően újra betonozzák az utat, s megszűntetik az itteni áldatlan állapotokat. Ebben az utcában nem lehetett járni, a járdán bokáig ért a por. vizes időben a sár. Az építkezés megkezdését mindenki elégedetlen vette tudomásul. Sajnos az építkezésnek kellemetlen mellékkörülménye is van. Korábban Pásztó, Gyöngyöspata és Gyöngyösorbszi felé ezen az úton mentek az autóbuszok. Most a forgalmat a Puskin és a Beloiannisz utcákra terelték át. Ezek az utcácskák szükek, a reggeli és a délutáni csúcsforgalom idején sokszor perceket vesztegelnek az autóbuszok, hogy a Fő térre érjenek. Jó lenne ezeket a terelő utakat egyirányúvá tenni, s így a forgalom is zavartalanabbá válhatna. A másik panasz a 80-asról érkezett. A déli városrész utolsó negyedének építése lassan befejezéséhez közeledik. Csaknem tízezer ember lakik itt most már. A szolgáltatások sajnos nem "tartanak lépést a városnegyed növekedésével. Hiányzik a cipész, szabó, vasiparos részleg, ruhatisztitásért és más szolgáltatásért szintén be kell menni a városba. Az élelmiszerüzletek kapacitása már régen szűk. A szórakoztató üzemegységek állandóan zsúfoltak, és ez meglátszik már a berendezésükön is. Bár az Olimpia Étterem II. osztályú, az ülőalkalmatosságról már régen lekopott a kárpit. A* hanyag szigetelés miatt beázik a tető. Ideje lenne ezeket a panaszokat is orvosolni. Föld körüli repülések; tegnap, ma és holnap 5. Az ember szerepe az irányítási rendszerben A földi irányító központból küldött tudósítások egyikében rámutattak, hogy a Szojuz 9. repülése során — a pályamódosítás alkalmával — az egyik segédrakéta üzemét — a feladatnak megfelelően — századmásodpérc- nyi pontossággal tartották fenn. A pályamódosítás és más tevékenység pontossága nem utolsó sorban az ember —gép, viszonyától függ, másképpen úgy is mondhatjuk, mennyire van összhangban a kézi irányítás az automatikai rendszerekkel. A kérdés fontosságára utal, hogy a Szojuz 9. repülése során nagy figyelmet szenteltek ennek a problémának. Már az első • „munkanapon” Nyikolajev kísérletekbe kezdett, amelyek az ember szerepét hivatottak tisztázni az irányítási rendszerben. Az ember fontos láncszeme — adott esetben az űrhajósokról van* szó — az irányítási rendszernek, másrészt a berendezéseknek alkalmazkodnia kell az ember igényeihez. Mindent automatizálni nem célszerű, sót, veszélyes is. Nem célszerű, mert roppant bonyolulttá teszi a berendezéseket — mikor pedig ember Van a fedélzeten —, másrészt a legkisebb, viszonylag jelentéktelen hiba is megbéníthatja az auto- matikát. Az ember jelenléte lehetővé teszi a hibák gyors kiküszöbölését, vagy a meghibásodott berendezés kikapcsolását, egyszóval rugalmasabbá válik a rendszer. Miként nem lehet mindent automatizálni, úgy nem szabad mindent az emberre bízni. Fizikailag képtelen a hozzá érkező — és " az irányításhoz szükséges — információtömeget feldolgozni. Az ember nem helyettesítheti a számítógépet és képtelen, áttekinteni a rendkívül gyorsan lejátszódó folyamatokat. A kérdés kulcsa az, hogy meg kell találni az ember és a gép között a feladatok optimális megosztását. Az összes esetre vonatkozólag senki sem szolgálhat egységes, mindenre érvényes recepttel, de az általános elvek kidolgozhatok, ez volt az egyik célja az Szojuz 9. repülésének. Az egyik megfelelő megoldás az lenne, hogy a fedélzeti berendezések automatiAz íjak „doktora W Vida József neve nem ismeretlen az íjászok között. Tagja volt az íjászválogatottnak, edzője a Typog- raphiának, jelenleg a VII kér. Rottenbiller utcai pince- műhelyében az országban egyedül javítja a sportkörök íjait. (MTI foto — Benkő Imre felv.)-f?ss*sssstssssss/ssss///ssssssf/s*ssssssssjsssss/sssssssrfssffsrsss/'fs."fsf/ssss//s//s.'ssy/y/'>ss//srsssj/sssssssys//ssss/tss/s*s/sssssssssssss/ss/ss/sss/ssss/ss/sssss/sfs/ss/-sj Ideges vagyok. Már jó ideje figyelem magam, milyen ideges vagyok, és nem tudok rájönni, mi lehet az oka, hogy ilyen ideges vagyok. Viszont egyre idegesebb vagyok attól, hogy ilyen ideges vagyok, és még idegesebb vagyok attól, hogy nem • tudom, mi okozhatja, hogy ilyen ideges vagyok. Ma már különben sem kell egy kis vacak idegesség miatt zaklatni az orvost, tele vannak orvosi tanáccsal a lapok: mit kell tennem, hogy friss legyek, elégedett és úyugodt? Egyszerű: reggel zuhanyoznom kell. De nem forró és nem hideg, csakis langyos vízzel. Utána öltsek magamra könnyű öltözetet, hegy ne izzadjak, mert az kellemetlen, de ne öltsek műanyag öltözéket, mert akkor nem tudok izzadni, és az egészségtelen. Táplálkozzam mértékletesen. Nem kell mindent befalnom, amit elém tesznek, hagyjak meg jócskán belőle. De amit meghagyok, ne tegyem el holnapra, mert megromlik a melegben. És ha már eszem, legyen eszem: ne egyek levest, zaf- tot, kövér húst, tésztát, cukrot, kenyeret, mert meghízom, és ez árt a vérnyomásomnak meg a szívemnek. Ne fogyasszak zsírt és vajat, mert szűkíti .az ereket, ne igyam alkoholt, mert tágítja az ereket, és ne doháKOMLÓS JÁNOS: nyozzam, mert szűkíti az ereket. Főzni csak olajjal főzzek, mert az még úgy-hogy elmegy. De olajból se használjak sokat, csak keveset, és ami marad azzal kenjem be a bőrömet, mielőtt napra megyek. De a napon ne aludjak egy percet sem. Éjjel aludjak, és az legalább nyolc óra legyen. Előtte viszont ne vacsorázzam. legfeljebb gyümölcsöt, de azt is keveset. Általában: vonjak meg magamtól mindent, amit csak lehet, csökkentsek mindent, amit csak lehet, és ha már kopog a szemem, akkor legfeljebb túrót egyek. Mert a tűrő nem hizlal, nem terhel, nem szűkít, nem tágít. A túró nem őszit, nem szoroz. A íwró az túró. Ezt javasolják már régóta a lapok nekem. És én szót fogadtam, hogy ne legyek ideges. Mindent megvontam magamtól, és mindent csökkentettem. Csak egy nem csökkent: az idegességem. És ettől még idegesebb lettem. Most még mit vonjak el? A túrót is vonjam el? Idegesen lapozgattam az újságot, és egyszer csak rájöttem, mitől vagyok ideges. Attól, hogy esek az újságok rosszul vannak szerkesztve. Mert az egyik oldalon adják nekem az orvosi tanácsot, hogy ne legyek ideges, a másik oldalon adják nekem a görögországi puccsot, az indonéz mészárlást, a vietnami háborút, a közel- keleti agressziót, a detroiti négerüldözést, és ezek nagyon idegesítenek. Mert hiába vigyázok, hóm a víz, amellyel zuhanyozok, langyos legyen, ha forró a helyzet. Hiába csökkentem a tésztafogyasztást, ha a feszültség nem csökken. És hiába ügyelek a vérnyomásomra: ha azt olvasom, hogy mit müveinek, a guta kerülget. Azt hiszem, az én diétám önmagában nem is elégséges. Túró ide, túró oda, itt valamit tenni kell még az idegesség ellen. Diéíáz- tatni kell azokat is, akiknek a mohósága, ha olajról van szó — nem arról, amivel nekem főznöm kell — meg profitról■ van szó, úgy látszik, nem csökken. Mert ha nem fogjuk őket is szigorú diétára, akkor az én diétámat is megette a fene. Akkor egy napon megtörténhet, hogy éppen enném a túrót, amikor kiderül, 'hogy ■már nem is vagyok. És a világ is eltűnt. Csak a túró maradt meg. (A szerző Fő a fejünk című könyvéből.) kusan végzik munkájukat, de az ember szükség esetén közbeavatkozhat és átveheti az irányítást Ez különösen akkor fordulhat elő, ha a rendszer valamelyik eleme meghibásodik, vagy a feladat bonyolultsága meghaladja az automatika lehetőségeit. 1965 március 19-én, a Voszhod 2. _ Beljajevvel és Leonovval a fedélzetén befejezete az űrrepülési programot és vissza kellett térnie a Főidre. Az űrhajó navigációs rendszerének biztosítani kellett a megfelélő helyzetet a fékezőrakéták bekapcsolása előtt. A berendezés meghibásodott és a betájolást nem tudta elvégezni. Ezért a következő fordulóban Leonov kézi irányítással hozta az űrhajót a kívánt helyzetbe. Egy másik eset. Az első holdexpedíció résztvevője — Armstrong űrhajós — mondta ei szovjetunióbeli látogatása alkalmával, hogy a holdkomp automatikája egy kráter szélére kormányozta őket, ahol személygépkocsi nagyságú kövek hevertek a talaj felszínén. A baleset elkerülésére — az pedig feltétlenül bekövetkezett volna — kézi irányítással a kráter másik oldalára repültek át, ahol viszonylag sima volt a talaj. A másik célszerűnek látszó módszer, hogy az irányítást szakaszokra bontják és azok egy részét az automa- tikára, más részét az emberre bízzák. Erre jó példa a Szojuz 4. és a Szojuz 5. űrhajók összekapcsolása a világűrben. Kezdetben a megközelítést atomatika végezte, az ember csak a megfigyelő szerepét játszotta. A százméteres határ átlépése után az „aktív” űrhajós irányítását Satalov vette át. "A Szojuz 4. kézi irányítással közelítette meg — egészen az összekapcsolásig — a másik űrhajót. Az űrhajók korszerűsödésével az űrhajósok egyre nagyobb szerepet kapnak az irányításban. A Voszhod-űr- hajón a kézi irányítási rendszer csak „vésztartaléknak” számított, a fő szerepet az automatika játszotta. A Szo- juz-űrhajókon viszont a kéjrí irányítási rendszer a fő. Az űrállomások esetében az ember és az automatika közötti munkamegosztásnak mi • lesz az optimális formája? Feltehetően az ilyen űrállomásokon a személyzetet felmentik a pályamódosítások kézi irányításától, hogy figyelmüket teljesen a kutatásoknak szentelhessék. A pályamódosításra, még inkább az áttájolásra leginkább akkor lesz szükség, ha a kutatás körülményei megkívánják. Elégséges lesz beprogramozni a kívánt helyzetet és az automatika az ember közbeavatkozása nélkül a megfigyelő állásba hozza az űrhajót. Ami viszont megfelel a passzív jellegű űrállomásoknak, közelről sem elégíti ki az aktív repülő kozmikus testeket, pl. az utánpótlást szállító'űrhajókat. Ezek sokban emlékeztetnek majd a repülőgépekre, meglehet, startolni is hasonlóképpen fognak. A szállító űrhajó minden fokozata repülőgépként visszatér a Földre, míg végül maga az űrhajó^ is. Visszatérése után ellenőrzik, feltöltik üzemanyaggal és indulhat a következő útra. Ekképpen a rendeltetéstől és a jellegtől függően fogják az űrhajók irányítási rendszerében az automatikai és a kézi irányítást összehangolni az optimális hatás érdekében. Egy biztos, az irányítható űrhajók fedélzetén az automatika és az ember között betartják a „barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződést”. J. Marinyin — APN ISIO, július 8., szerda