Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-28 / 175. szám
Rád& KOSSUTH 6.2« Verbunkosok 8.58 Hurstn a kürtszó! 0.33 Legendis zenészekről 111.05 Zenekari muzsika 10.30 Szép magyar novella 11.02 Operarészletek 12.20 KI nyer mi? 12.30 Melódiákoktól 13.47 ÜJ Georglkon 14.02 Ciínn-bumm cirkusz 15.10 Beethovent Bsz-dúr zongoraverseny 15.49 KóruspódiUm 10.03 Népdalok törvénykönyv 10.48 Pol-beat 17.20 Capua: A cigánylany 18.04 12 hónap története 18.29 Könnyűzenei híradó 19.23 A Szabó csalid 19.58 Nótacsokor 20.29 Az ENSZ-ről 21.02 Zenekari hangverseny 22.54 Vita az Idegenforgalomról 23.14 Ritmus és melódia 0.10 Operarészletek PETŐFI 8.05 Schubert! Miriam diadal- éneke 0.24 Mlkrobi és a Holnapiatok. Rádiójáték 9.04 Operett 9.49 Versek , . 12.00 Bach- és Bartók- mflvek 13.03 Merre tart a nevelésügy? 13.20 Schubert! Befejezetlen szimfónia 14.00 Kenőtől hatig ... 18.35 Tudomány a fantázia tükrében 18.00 A lengyel Chopin- összkl«d4sböl ».25 Egy éj Velencében. Az Operett rádióváltozata 21.5« Népi zene 22.30 A mártélyl alkotöházban 22.45 Könnyűzene 23.15 Kár lenne elmulasztani... MAGYAR .17.58. Hírek. .. .. 18.05 Látványosság mindenütt 19.00 Francis az ősi Afrikában. 1. A vaskorszak kezdetén 19.35 Esti mese 20.00 Tv-híradó 20.20 Fórum 21.50 Tv-hiradd POZSONYI lft.10 Kfltón/ii vettMked<5 19.00 és 22.00 Tv-hiradó 20.os Bumeráng ti. 20.50 Utazó kamera/ Galapagos- szigetek 21.15 Rendelő EGRI VOttOS CSILLAG: (Telefon: 22*33) m At elöaúdkok. kezdete: fél 6 és 8 órakor. A kardforgató nő - \ Színes japán film EGRI fíttODY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakorA Fulóhomok Lengyel film ^ EGRI KERT: Az előadás kezdete: 8 órakor. Mint a bagoly nappal színes olasz film GYÖNGYÖSI PUSKIN: ■ ■ Szent Péter hadművelet GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: A veréb is madár GYÖNGYÖSI KERT: Lány az országúti'ót HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Sirokkó HATVANI KOSSUTH: öten az égből HEVES: Egy ú) világ FÜZESABONY: A nyolcadik * ÜGYELET Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön:' 19 órától szerda reggel 7 órági a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telelőn; 17-27.) Családi vagy társasház A fÖTTO niíinin"? Számtalan elképzelés született már a jövő autóiról, ** pJV\J UUIUIU r melyek egy része csak rajzpapíron valósult meg. több típusnak. viszont a prototípusa Is elkészült. Ez utóbbiak közé tartozik az „üvegautó ’, angol—francia konstruktőrök közös alkotása. Tervezői nagyvárosok, ipartelepek, repülőterek, üdülőhelyek belső forgalmának a lebonyolítására szánták ezt a járművet. Már eddig is bebizonyosodott, hogy a fejlesztés során más típusú autókat kell készíteni a.távol- sápi (országúti) közlekedés, és megint másokat a zsúfolt és csak véges számú parkolóhellyel rendelkező lakott területi helyváltoztatás céljaira. Az „üvegautó” nem követi a megszokott és kialakult formákat. A tervezők sokkal inkább arra törekedtek, hogy az autó kis méretű, mozgékony, de mégis kényelmes legyen, és tökéletes körültekintésre nyíljon alkalma a vezetőnek. Lakott területen belül az autók átlagsebessége egyébként sem haladja meg az ■óránkénti 35—40 kilométert, éppen ezért az „tívegautó” tervezői nem is bajlódtak a „karosszéria” áramvonalazásával E törhetetlen üvegből készült felépítményű autó motorját a hát^ó ülés alá építették be, négyfokozatú, automatikus, sebességváltóval rendelkezik, és fordulási sugara rendkívül kedvező, mindössze 2,2 méter Pillantás az alkotóműhelyekbe Neves szobrászművészek munkájukról, művészi terveikről ÖT ÉVVEL EZELŐTT egy esseni nemzetközi épílészta- núcskozúson a világ minden tájáról összesfpregiett építészek és tervezők rendkívül világosan, tömören összefoglalták korunk város- és lakásépítési programját. Eszerint az emberiség, s az egyes országok lakóinak lakásigényeit tömegtermelés nélkül nem lehet megoldani. A népesség szaporodása és a korszakra jellemző gazdasugi fejlődés, a városi lakóterekbe való tömörülés egyaránt megkövetelik az építés magas fokú és szintű szakosodását. Ez nem csupán technikai és építészeti kérdés, hanem alapvető társadalompolitikai feladat is, Mit jelent ez? Mindenekelőtt az előre- gyártást és a gépi erővel történő tömeges építési módot. Csak így gyorsítható az építés sebessége — a legkisebb munkaerő-felhasználás mellett, a tudomány és a technika legújabb vívmányainak alkalmazásával. Persze, hiába a koncentrált, városias építés igénye és szükségessége a gyorsan iparosodó hazai vidékeken is, az egyéni kis családi házaknak, a hagyományos kéz- fhűves építési módoknak még hosszú élete van a földön, — nálunk is. A családi ház a fejlődő és fejlett Ipari országokban is eddig piég ellenáll! az iparosodás forradalmi rohamainak. Sőt, a falvakból elvándorló tömegek „magukkal viszik” ezt az építési módot és hegyo- ... a városiasodé településekre is. Végső soron ez a magyarázata annak a lappangó vagy nyílt vitának, amely nálunk is akörül folyik; családi házakat, vagy tömörebb lakótelepüléseket, — emeletes, sűrűbb beépítésű városi otthonokat, társas, szövetkezeti, állami lakásokat — építsenek-e a fejlődő kisvárosokban, a nagyvárosok peremén, az iparosodó, városiadásra alkalmas településeken? A vitapartnerek két tábora pedig: az egyik oldalon az építtetni szándékozók, akiknek zöme szívesebben fektetné anyagi erőit családi házba; a másik oldalon a településfejlesztés. az építés „hivatalos” emberei; tanácsi vezetők, tervezők, az építő vállalatok képviselői, illetve az építés finanszírozói., ök a korszerűségre, a gazdaságosságra hivatkozva a városias, tömegesebb építkezést szorgalmazzák, segítik elsősorban. MAGYARORSZÄG lakásállománya 1970. január 1-en 3 millió 157 ezer lakás volt. Ebből a városokban levő lakások száma 1 millió 442 ‘ ezer. A lakásállomány nagyobb része az utóbbi 20 esztendőben is a községekben épült. Ennek következtében a községek lakáshiánya csökkent, egyes helyeken — az elvándorlás következtében — már bizonyos felesleg is jelentkezik. Nem csökkent viszont az utóbbi 20 évben a fővárosi és általában növekedett a városi lakáshiány, A problémáknak azonban ez csak az egyik: oldala. A másik, ami nem kevésbé lényeges: épp az lenne a cél, s az igény, hogy koncentrált lakásépítéssel a városi lakásszám és a városias építésű lakás legyen túlsúlyban. Közművesítés, közlekedési hálózat, utak, járdák, üzletek, bölcsőde, óvoda, esetleg iskola és még sok más közintézmény — mindez már természetes igénye azoknak, akik utcákat, utcasorokat, kisebb-nagyobb településeket népesítenek be családi házakkal. A telek, a közművesítés és minden egyéb járulék azonban jobban, gazdaságosabban hasznosítható, ha emeletes házak épülnek A fejlődő nagyközségekben, kisvárosokban hitelkedvezményekkel igyekeznek versenyképesebbé tenni a társasházépítést, s a városias lakásépítés más formáit. Újabban bővebb a választék az ilyen célokat szolgáló tervgyűjteményekből, terwariációkból is, sőt: a városiasodó nagyközségek fejlődésének gyorsítására ma már az OTP kis társasházak és sorházak építésére tsz-tagoknak is nyújt kölcsönt. Ez bizonyára a fiatalabb tsz-tagok, szakemberek körében vált ki érdeklődést. MINDEZEK ELLENÉRE, ma még sok tekintetben könnyebb családi házat építeni, mint egy társas, vagy lakószövetkezeti építkezésbe belevágni. A családi háznál kisebb gond a telek fekvése, a beépítés mikéntje: beszerezhetik apránként is az anyagot, s ez a „természetbeni előtakarékossüg” előnyös, míg a társult építkezők nem is tárgyalóképesek, amíg egy összegben le nem fizetik az építkezés „belépődíját'’. S mindezen felül: a családi ház építőinek kisebb a függése a kivitelezőtől, míg a társasházak, lakásszövetkezeti építkezések zöme magánszervezésű, s a jogi garanciák az építőket nem védik eléggé a hivatalok és építők lassúságától, költségtúllépésétől, számtalan egyéb Idegtépő, pénzt rabló packázásától. A negyedik ötéves tervben az összes lakásépítésnek legalább kétharmadát a váróinkban kell megvalósítani, és jobbára többszintes lakóházak formájában. Ezért a kormány az eddiginél jobb pénzügyi feltételeket nyújt a társuló építőknek. A verseny azonban azt is megkívánja, hogy hasonló előnyöket és biztonságot élvezhessenek, mint akik egyedül építkeznek, Ha azok apránként gyűjtik az anyagot, ezeknél az előtakarékosság játszhat- ná ugyanezt a szerepet, s a garancia, hogy mire a kezdéshez szükséges pénz összegyűlik, lesz is mibe fektetni, A magánszervezést fokozatosan visszaszoríthatná a vállalati, szövetkeze*:!, tanácsi és OTP-szervezés. Akkor talán az építési váPalatok is kevesebbet packázhatnának, mint ha Tnagánsiervezőkkel ^ílanaK. szembe. Sz. S. Szobrászművészeink többsége a nyári hónapokban sincs szabadságon: a műtermekben pattognak a vésők, művészi formát ölt a gipsz. Készülő és most született alkotásaikról kérdezte Pátzay Pált, Somogyi Józsefet és Mikus Sándort az MTI munkatársa. Pátzay Pál Műtermében a Kenyérszegő két és fél méteres szoboralakja fogadja a látogatót. — Még a huszas évek1 közepén történt, kőlyökművész koromban, hogy Szegeden barangolva valami Különleges, szinte ódái illatra lettem figyelmes. Nyomon követtem: a kenyérpiachoz vitt az út. Testes asszonyok szelték a tanyavilágban sütött, tiszta búzalisztből dagasztott kenyeret. Dunántúli ember vagyok és ott kis- sebbek is a kenyerek, meg rozzsal is keverik lisztjét, — így persze illatuk is nríás. Megkapott az új élmény: nyomban csináltam egy vázlatot, de a háború alatt megsemmisült. S most, évtizedek múltán valahogy feltámadt bennem az emlék, s csak úgy, a masam kedvére végre megszületik Kenyérsze- gő-m. Gyómi Géza portréja a másik úl munkám: Békéscsabán állítják majd föl. És megkért a főváros is: komponáljak a várba Illő, játékos vizákuíat bronzból. Ez következik hát a sorban. Somogyi József A Bartók-évforduló fog- lálkoztatja. — Fővárosi emlékművet tervezek korunk, nemzetünk egyik legnagyobb egyénisége, Bartók Béla tiszteletére. A vívódás-gyötrődés, a gondolkodás-tervezés, egyszóval az érlelés állapotában vagyok, hiszen a műnek többnek kell lennie mint egyszerű képmásnak. Szeretném- mindezt emlékművemben is kifejezni, amit a bartóki életmű számunkra jelent. — Közben készítem Veszprém városának új díszkút- ját; a három és Ifi méteres bronzkompozícióban elsősorban a Játékosságra törekedtem. Bnlatonöszödre kerül másik művem, melynek két alakja a víz jelképes szerepéi idézi a múlt és a jelen találkozásában. Az őszi, jubileumi felszabadulási képzőművész kiállításon pedig további két művemmel szeretnék részt venni. Mikus Sándor Műtermét most hagyta el Csortos Gyula síremléke. Augusztus 1-én lesz 25 éve, hogy a színpad nagy mágusa elhunyt. — Jelképesen, egyik nagy szerepének, Lucifernek a jellemzésében ábrázoltam Csortosti. 'föbbször is láttam ezt az alakítását, s úgy éreztem: művészi munkájának leginkább az lehet jelképe. Itt jegyzem meg, hogy közvetlenül mellette’Hyügszik a temetőben Petrovics Elek, á Szépművészeti Múzeum hajdani igazgatója: a haladó művészbarát. Hányszor megtette, hogy • összehívta a nagy pénzű mecénásokat és bejelentette a mit sem sejtő pénzemberek előtt: úgy .-tudja, megvásárolják ezt, vagy azt a remekművet, a múzeum számára. A jelenlévők' megtapsolták a meglepett, mecénásokat, az újságírók megírták ..nagylelkűségüket”; s nzok nem tehettek mást, valóban megvásárolták a műalkotást.' (Ily módon szerezte meg a Szépművészeti Múzeum számára például a francia impresszionisták remekeit.) Ennek a kiváló embernek /nindössze egyetlen korhadt fakereszt jelzi sírfáját, többet érdemelne. De Somlay Arthurra is gondolok; művészegyénisége régen foglalkoztat, mint szobrászt. — Jövőre lenne száz esztendős Bokányi Dezső, a TaVASZ1L CONYEV: Kozmikus korban Kozmikus korban élek. Gondolataim 300 ezer kilométeres óránkénti sebességgel száguldanak. Ahhoz, hogy megvalósíthassak mindent, amit kigondoltam, na- gyon-nagyon kell sietnem. De minden áldott pillanatban, minden egyes lépésn’él hátráltatnak. Bemegyek a tejivóba reggelizni — várni kell. Az étkezdében az ebédre — várni kell. Vacsorázni akarok — várni kell. De■ nekem nincs időm. Végül is addig törtem a fejemet, rriiy ki nem találtam egy olyan éttermet, ahol hem kell várni. Ezt pedig úgy hívják, hogy „Bisztró”, ami azt is jelenti, hogy bisztró, — azaz gyorsán — szol- gálnak ki. • Miután a „Blszlró”- tervet kigondoltam, azonnal el is vittem, és átadtam az újítási és találmányi hivalai- nak. A „Bisztró” egy igen ötletes és főként gyorsan kiszolgáló étterem előre elkészített ételekkel, ahol egy perc alatt kiadják a kávét, a vajas kenyeret. Te gyorsan felhajtod a kávét, lenyeled a vajas kenyeret, és már sza- guldasz is 300 ezer kilométeres óránkénti sebességgel, hogy utolérd saját gondolataidat. Újításomra 20 év múlva kaptam feleletet: „Az ön -újítását elfogadták. A közeljövőben meg is valósulnak tervei”. Es természetesen meg is valósultak. A „Bisztró” kifogástalanul működik. Egy perc alatt megkapod a kávét. Egy perc alatt megpoo ooo sec kapod a vajas kenyeret. De... De azért, hogy bejuthass a „Bisztróba”, sorba kell állnod. Azután várni kell a pénztárnál. Miután végre-valu- hára a kezedben van a blokk, várnod kell, amíg felszabadul egy asztal, ahova leülhetsz. Ha már van asztalod, és széked, és le is ültél, akkor » várni kell, amíg a pincérnő elveszi a blokkot, és utána, amíg kihozza a kért menüt. És mit ad a természet?! — Időközben, csodák csodája, az ötletemet elorozva, Tir- novóban megnyitottak egy „Bisztrót”, ahol nem kell várni. Éppen ezért én meg fogom őket viccelni! Fülön fogom éttermeink egyik főigazgatóját, és elküldöm hozzájuk! így majd kiderül, hogyan oroztak el egy idegen ötletet... Bolgárból fordította: Siger Imre nácsköztár.saság kimagasló egyénisége. Az Őszirózsás t Forradalom idején, még sihederfejjel hallgattam a Parlament előtt a lenyügö- ,ző szónoki tehetségét^ így mészkő mellszobra, — lame-* lyet_ a MÉMOSZ székházban állítanak majd fel — mondhatom személyes ihletettsé- gű alkotásom. Majd 700. esztendeje adta át V. István királyunk a • városi alapítólevelet Győr polgárainak, A Rába-partiak jövőre ünnepük az évfordulót. Nyolc mé-' teres bronzdomborművem 33 alakja a győri városháza előtt hirdeti majd a város történetét a legrégebbem időktől a törökök, kiűzésén át. a felszabadulás dicső napjaiig. 1970. július 28., kedd
