Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-26 / 174. szám
Az űrhajósok útját figyelemmel kísérő egyik központi ellenőrző állomás a Szovjetunióban. (MTI Külföldi Képszolgálat— TASZSZ) Foglalkozása — könyvkötő GYÖNGYÖSÖN, a kétoldalt üdezöld levelű hárs- és juharfákkal övezett Kossuth Lajos utcában különböző üzletek, kirakatok sorakoznak. Az utca végén húzódó házak egyikén, falba süllyesztett vastag fémpálcán, apró bádogtáblára rótt fehér betűk hirdetik: Móczer Dezső, könyvkötő mester. A műhely ajtaja a nyár jelzéseként nyitva áll. Benn négyszögletes, magas mennyezetű helyiség tárulkozik ki. A fal mellett megbámult deszkapolcok, középen hosszú munkaasztal, oldalt évszázados gépek. Az asztalon vastag barna és fekete papírba kötött könyvek, folyóiratok, gondosan egymásra helyezve: a munka befejezett termékei. — Egy .-egy könyv bekötésének megvan a maga sorrendje — mondja mosolyogva Móczer Dezső. — A sorrendet bizony már elég régen megtanultam. Még 1937- ben, szinte gyerekfejjel kerültem ebbe a műhelybe. Móczer Dezső valósággal beleszületett ebbe a szakmába, hiszen édesapja is könyvkötő volt. Sokan tanulták meg nála az érdekes szakma fogásait, a különböző speciális gépek kezelésének ..titkait”. — Valamikor a lakás együtt' volt a műhellyel — meséli a mester. — Így nap mint nap átjártam a műhelybe és figyeltem, hogy édesapám és a segédek hogyan kötik a könyveket. Aztán én is megpróbáltam, enyveztem, szabtam a kötésre váró papírlemezeket. A FALON EGY barna keretbe foglalt, üveg alá helyezett sárga papírt mutat, a mesterlevelét. _ Nehezen sikerült megszereznem. mert közbejött a háború, és 50 hónapot töltöttem a fronton. Csak 1946-ban Miskolcon, a kerületi ipartestületnél tettem mestervizsgát. Jó emlékszem, egy vastag jogi szakkönyvet kellett meghatározott idő alatt Bekötnöm. A könyv lapjait egyenként szétszedtem, majd sorbarendeztem, összefűztem, és bekötöttem. A könyv fedőlapját természetesen én tervezetem. Vastag Pa_ pírlemezből kivágtam es vászonnal behúztam. A vizsgabizottság tagjainak tetszett a munkám és röviddel később megkaptam a mesterlevelet. — Korábban, de ma főleg javításokkal foglalkozom, jegyzi meg a mester. ~ Egyik legkedvesebb munkámat a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság megrende lésére készítettem. Ez e^y bum volt. amelynek a fedele bőrből készült. Erre u bor fedőlapra. „építettem rá” egy fémboritású tófejet. Különleges és nagyon jól sikerült munka volt. A970, július 26.. vasárnap Móczer Dezsőnek egyébként értékes magángyűjteménye is van folyóiratokból, amelyek közül érdekességként mutatta az 1919-es újságokat, amelyeket akkoriban Gyöngyösön nyomtak. Így a „Vörös Mátravidék” 1919. május 1-i számát, a „Gyöngyösi Néplap” 1944. decemberi számát. Ezek mind a gyöngyösi nyomdában készültek, és ma már ritkaságnak számítanak. MÓCZER DEZSŐ 55 éves, fiatalos mozgású, energikus ember. Nap mint nap újat, érdekeset talál ma is szakmájában. — Aki közelebbről bepillant ebbe a mesterségbe — mondotta búcsúzáskor —, az a nehézségek mellett sok szépséget is talál benne. Hogy mi ennék az alapja? Elsősorban a gyakorlat, a gyorsaság és nem utolsósorban a pontosság, ami mindig tökéletességre ösztönzi az embert. Én, ha ötvenszer születnék, akkor is. ezt választanám hivatásul. A jövőt illetően is optimista vagyok, mert a szakma nincs kihaló- félben. Amíg könyv lesz, addig könyvkötőre is szükség lesz. Mentusz Károly Nem filozofálni akarok, hanem valóságos tényeket szeretnék felsorakoztatni egy személlyel kapcsolatban, aki a címben megífogalmazott kérdést már néhányszor fel- tehette magának — nem is ok nélkül. Kerékgyártó Miklósáé a mezőgazdasági technikum utolsó fél évét végzi. Munkahelye a gyöngyösi Mátra Kincse Tsz. Sorban ő a harmadik nő, aki a termelőszövetkezetben ilyen képzettség megszerzésére szánta el magát úgy, hogy kétkezi munkásként kezdte a közösben. Ö a harmadik nő, de egyben az első olyan szempontból, hogy maradt is fizikai munkás. — Azt kérdezi, mi volt a célom, amikor beiratkoztam a technikumba? Tanulni akartam. Példát akartam mutatni a gyerekemnek, és annyi ismeretet szerezni, hogy tudjak segíteni az iskolában. — Más célja nem volt? — Beosztásra? Dehogynem. Azért nem sok értelme lett volna a tanulásnak, hogy maradjak fizikai munkás. Ahhoz nem kell technikum. Ha valaki tanulni kezd, emelkedni is akar. Kerékgyártóné a szőlészetben kezdte, most az üvegháznál kertészkedik néhány hete. Ez az emelkedése? Munkatársai semmi rosz- szat nem tudnak rá mondani. Végzi a munkáját, szorgalmasan zokszó nélkül. Egyszer sem mondta még, hogy ezt vagy azt nem csinálja, utóvégre ő technikumban tanul. Figyelmeztetni sem kell a kötelességére, mert lelki- ismeretes munkás. Mindezt Kinek gratulált Gárdonyi...?! Gárdonyi Géza legidősebb fiának — Gárdonyi Sándornak — halála után váratlanul gazdag hagyaték jutott az egri vármúzeum birtokába. A hagyaték iratai közül bőségesen került elő titkosírásos anyag', s a rejtélyes feljegyzések fellobbantották az érdeklődést: Mi lehet a „láthatatlan ember”, az „egri remete” rejtegetett titka, mi lehet a különös rajzolatú írásjelek kulcsa? Huszonkettőn vállalkoztak a megfejtésre, s lapunk legelsőnek közölte a szenzációs eredményt: Megfejtették Gárdonyi titkosírását! A két megfejtő 1969. szeptember elején — szinte napra azonos időpontban — egymástól függetlenül ért a helyes célhoz. Gyünk Ottó budapesti honvéd alezredes a számok, Gilicze Gábor. pécsi egyetemi hallgató pedig a betűk titkát bogozta ki. S most furcsa mód azon pereskednék a bíróság előtt: Ki az igazi megfejtő, kit illet az elsőség! E sorok írója személyes jó ismerője mindkét megfejtőnek, szinte a legapróbb részletig ismeri a megfejtés történetét, s véleményt azért mond itt, mert peren kívül is Gárdonyi-pártinak vallja magát. A korrekt megoldás helyett A pert Gilicze Gábor kezdeményezte. Presztízsokok miatt. Keresetének lényege: Gyürk Ottó csak a számokat fejtette meg. A számok a kb. ezer oldalnyi titkosírásos anyagnak igen elenyésző töredéke, 3 és fél ezrelék. Gyürk ennek ellenére kisajátította magának a megtej- tő szerepét, úgy lép fel., úgy nyilatkozik, mintha cs'akis egyedül őt illetné a megfejtés kizárólagos *joga. Gilicze Gábor az ő személyének háttérbe szorítását méltánytalannak tartja és sérelmezi, ezért erkölcsi elégtételt követed. Természetesen, van a pernek anyagi oldala is. Kérte ugyanis a bíróságtól annak megállapítását: 1. A titkosírás megfejtése a szerzői jog védelme alatt áll-e? 2. A szerződ jog esetén milyen' arányú jogok illetik meg őt és perbeli társát? De eldöntésre vár az a kérdés is, hogy a titkosírás megfejtése önálló műnek tekinthető-e? Amennyiben a megfejtés nem önálló mű, milyen joguk van hozzá az örököa társai állapították meg róla, pedig nem is tartózkodott a közelben. Tehát nyugodtan kifejthették a véleményüket, ebben semmi sem gátolta őket. Még a ■ nevüket sem kérdeztem meg, nehogy ezzel is befolyásoljam őket, hiszen más az, ha valakinek a szavait név szerint idézik az újságban. Még az is erősíti a munkatársaktól hallott dicsérő szavak igazát, hogy a nyilatkozók egyike nem rejtette véka alá: nincs valami jó viszonyban Kerékgyártónéval, egy korábbi perpatvar miatt. De ettől függetlenül is el kell ismernie, hogy Kerékgyártóné jó munkaerő. Nem kényeskedik, nem húzódozik, teszi amit kiadnak neki. Pedig már csak egy fél éve hiányzik a technikusi oklevélhez. Gyöngyösön az első munkacsapatnak, amelyik a szocialista cím elnyerését tűzte ki maga elé, Kerékgyártóné volt a vezetője. összesen harmincketten tartoztak a csapathoz, köztük tizenkettőn férfiak. Hogy ez a vegyes csapat mégis mennyire egységes lehetett, bizonyítja az eredményük. Sikerült a bronz fokozatot elérniük. Amikor elkerült a csapattól Kerékgyártóné, mintha a hajtóerő is megszűnt volna. A Tyereskova-csapat akkor élte fénykorát, amikor Kerékgyártóné volt a vezetője. A szőlészetben dolgoztak, jó söknek. a Gárdonyi család leszármazottadnak ? Gyürk és Gilicze 1967-ben fogtak hozzá a tikos jelek vizsgálataihoz. Egymástól függetlenül dolgoztak, nem tudtak egymásról semmit. Mindketten a „kutatási központtal”, az egri múzeummal tartották a kapcsolatot. Soksok levelet váltottak a múzeummal. többször személyesen is ellátogattak Egerbe, hogy a helyszínen tanulmányozzák az eredeti titkosírásos anyagot. De még csak nem is találkoztak egymással. Erre csak jóval a megfejtés bejelentése után, múlt év szeptember 29-én került sói-. A múzeumi hónap keretében közös előadáson számoltak be, nyilvánosság előtt, hogyan sikerült külön-külön a megfejtésig eljutni. Együtt örülték a nagyszerű eredménynek. együtt fogadták a •gratulációkat, együtt nyilatkoztak újságíróknak. Később „valami” megváltozott. Gyürk egyedül tett nyilatkozatokat Ezek a nyilatkozatok eleinte igen korrekt hangúak. Később azonban ez a korrekt hang szertefoszlik. A Magyar Hírek (több nyelven megjelenő hetilap) 1969. november 1-d számában, a megfejtés történetéről szóló cikkben („Nem titok többé a Gárdonyi-hieroglifa”) már inkább Gyürk szerepe kiemelt, Gilicze tevékenysége pedig a „Társ jelentkezik” alcím alá szürkül. 1969. november 21-én, az Élet és Tudomány vezető nagy cikke fölé ezt írta Gyürk: „Hogyan f ejtettem meg Gárdonyi titkosírását?” Nem, nem a számokat, a titkosírást! A Csehszlovákiában megjelenő képeslap, a Nő, 1970. január 11-i száma is színes riportban közli: „Feltörtók a nehéz diót: Megfejtették Gárdonyi titkosírását”. A lap közli Gyürk fényképét, ezzel az aláírással: „Gárdonyi titkosírással írt naplójának megfejtője”. És hadd idézzek abból is, amit Gyűrik a megfejtésről mond: „— Az első megfejtett jelek a számok és a ragok voltak. Bekapcsolódott a munkába egy pécsi egyetemi hallgató — Gilicze Gábor — is, aki nyelvstatisz- tdkai módszerrel igyekezett a megfejtést kicsikarni. A betűkettőzésekből, a ragok illeszkedésének szabályából vont le helyes következtetéseket. Végül a jelzések lyukkártyarendszerre kerültek és eredményeket mutattak fel. Valóban közösséggé forrtak össze. Pedig azt szokták mondani, hogy a tsz-ben nem sokra nézik a nőt. Vezetőnek a férfiak nem is fogadják el, de még az asszonyok sem szeretik, ha a brigádnak nem férfi a feje. Mintha maguk is húzódzkodnának a nőuralomtól. Nincs is .most női brigádvezető a tsz-ben. Az elmúlt években is csupán egyetlen brigád akadt, ahol nőre hallgatott mindenki, a paradicsomosok hajdanán — Csépány Györgyné neve alatt. Kerékgyártóné mégis hozzáfogott a tanuláshoz, három és fél éve csinálja már, és közben jár ki a határba, ugyanúgy, mint annyi más sorstársa, akik viszont nem technikumi hallgatók. Nagy István főkertészt kérdeztem meg, van-e valami elképzelése a tsz vezetőségének. hogy mi legyen Kerékgyártónéval. Hogyne lenne, mondta. Hiszen nem is javasolták volna neki annak idején a tanulást, ha nem lett volna már akkor céljuk Kerékgyártónéval. Hogy miért hagyták éve-, ken keresztül fizikai munkásnak? Nem könnyű a helyét megkeresni, hallottam a kérdésre a választ. Senkit el nem mozdíthatnak azért, hogy Kerékgyártónét tegyék oda. Dolgozott már átvevőként is, állították már könnyebb beosztásba is. de például a eljutottunk a helyes betűér- tókekhez ...” Szövegmegfejtéseket is közöl Gyürk. Éppen azokat a szövegeket, melyeket annak idején Gilicze az én kérésemre olvasott fel, folyékonyon, a találomra felemelt céduláról. Gyürk ezeket a szövegrészeket előttem, akkor, nem tudta felolvasni. Hiszen csak a számok titkát ismerte. A titkos jelek be tű- ábécéjét Gyürknek maga Gi- licze adta oda, ezzel szerepelhetett — ugyancsak a napló megfej tő jeként — legutóbb a tv „Szabálytalan nyelvóra” c. műsorában. Ott is Gilicze megfejtését olvasták fel, Gyürknek tulajdonítva azokat. Jöjjön a per! Korrekt megoldás, baráti megegyezés helyett — jött a per! Július 9-én tartotta békéltető tárgyalását a Fővárosi Bíróság'. A békéltetés nem járt sikerrel. Gilicze erkölcsi elégtételt akar, s annak megállapítását, hogy melyiküké á fő érdem. A tárgyaláson dokumentumokkal igazolta a megfejtés tényét. Am dokumentált Gyürk Ottó is: Kibernetikai módszerrel megfejtett első eredményeit sokszorosított tanulmányba foglalta, s azt a múzeum kérésére Giliczénék is eljuttatta. „Az én tanulmányom nélkül Gilicze nem jutott volna eredményre” — mondotta a tárgyaláson. S azt állította, „peren kívül”, újságíró kérdésére válaszolva, hogy a számok után az írásjeleket is meg tudta volna fejteni, ha kezdeti eredményeit a múzeum zárolja. Lássuk, a mi „dokumentumainkat” . .. Gyürk Ottó 1969 áprilisában bukkant a számjegygyanús jelekre. Van bizonyíték arra, hogy Gilicze Gábor itt is előbb járt: 1968 februárjában Gárdonyi „Bibi” c. regénye kéziratának margóján, szabályos távolságokban 61 olyan' jelcsoportot talált, amelyekét számjegyeknek mondott. Két pauszcsíkot ezekkel a jelekkel Gyürknek is megmutattak, mikor felfedezésének közlése előtt Egerben járt. , De mi a helyzet azzal a bizonyos tanulmánnyal, mely állítólag Gilicze Gábort eredményhez segítette. (Ezen az alapon tart igényt Gyürk Ottó a „rendszer elvi megfejtésére”.) Hadd idézzem ezzel kapcsolatban — utólagosan raktárnokoskodást nem vállalta, mert mi legyen a rengeteg értékkel, amikor ő . iskolában van? Ezt az ellenvetést el kellett fogadni. Irodába vágyna? A könyv elést nem érti teljes mélységében, hiszen ilyen ismerete kevés van. De nem is ragaszkodott az íróasztalhoz. — Szeretném megmutatni, hogy mit tanultam — így summázta a, véleményét a kérdésemre. Amikor Kerékgyártóné elkezdte a technikumot, akkor még négy tsz volt Gyöngyösön. Az egyesülésük óta sok minden változott, Kerékgyártóné sorsát is befolyásolta ez. Látni kellett ezt is. Nincs szándékomban valamiféle protekciót kérni Kerékgyártóné számára. A tsz vezetői ismerik tennivalóikat. Mindentől függetlenül: nem valami szerencsés példa ennek az asszonynak eddigi sorsa azok számára, akik komolyabb tanulmányokat akarnak folytatni. Nem valami vonzó karrier. Egyre több technikusra lesz szüksége a belterjes gazdálkodás kialakításában a tsz-nek, de ebből az is kitűnik, hogy nemcsak a gazdaság terveit kell elkészíteni, hanem az emberek elhelyezésének tervét is. Különben kátyúba jut a legszebb elképzelés is, hiszen megfelelő emberek nélkül a legjobb gazdasági terv sem ér semmit. Ennyit. szabad talán tanulságként megfogalmazni a legvégén. G. Molnár Ferenc Gilicze kontra Gyürk Miért pereskednek a titkosírás inegteitői ? engedelmet kérve — Gilicze levelének (1969. aug. 8.) nehány sorát: „A tanulmány újat nem mond. Statisztikai géppel és egy kissé részletesen ugyanazt foglalta rendszerbe, mint még tavaly magam ...” Később, augusztus 20-án, tizennyolc nappal megfejtése bejelentése előtt, így véleményezi kutatótársa újabb eredményét: .. a megoldás szerintem nem nagy jelentőségű amúgy- sem”. És mit mond a szakértő — peren kívül Az „Irodalomtörténet” c. folyóirat legközelebbi száma hozza dr. Korompai János muzeológus, a Gárdonyi-hagyaték, az egri vármúzeum irodalomtörténeti gyűjteménye gondozójának Írását a titkosírás megfejtéséről. Idézek a kéziratból: „Gyürk Ottó ... kétévi kutatás és aprólékos munka eredményeként, előbb a legegyszerűbb jeleket kiszűrve, majd a „számjelgyanús” jei- csoportok részletes statisztikai feldolgozásával megfejtette a Gárdonyi által használt számjegyeket. Munka járói két sokszorosított füzetet készített. Az... első füzet tulajdonképpen munkabeszámoló ... Ebben még nincs konkrét jelazonosítás és bizonyítás ... A .. második füzet már tartalmazza a szám jelek azonosítását és bizonyítását. Munkájának eredményét ismertetve Gyürk elmondotta, hogy a számjegyek megfejtéséhez feldolgozott „Declinat III.” feliratú titkosírásos táblázatban, a számjegyek közelében található jelek véleménye szerint a keltezésekhez logikusan kapcsolódó ragok és rövid szávaik: -án, -én, -ban, -ben, hó, havi, év, évi stb. Feltételezte azt is, hogy egyes általa kiemelt jelcsoportok a hónapok nevei. Számos hónap így kimutatott nevét már akkor azonosítottnak tekintette és ... egri kutatónapja után hátrahagyott cédulán az év utolsó hónapjának feltételezett nevét kétségtelennek mondta. Később — Gilicze Gábori betűmegfejtésének megismerésekor — kitűnt, hogy a Gyürk által kiszűrt jelcsoport valóban az év utolsó hónapját jelenti, de nem olvasható decembernek, mert Gárdonyi azt karácsony- hónapnak nevezte és írta feljegyzéseiben. Gyürk Ottó tehát helyesen azonosította az év utolsó hónapját fedő jelet — ahogyan a dátumokhoz csatlakozó ragokra és szócskákra vonatkozó feltételezése is elvileg helyes volt —, de a jelcsoportban Gárdonyi ai- taí leírt betűket még nem ismerte fel. Jó irányban indult el a betűk megfejtése felé, de az, hogy mikor érkezett volna el odáig, elméleti kérdéssé vált, ugyanis a Gyürk közléseit követő munkanapon, szeptember 8-án, Gilicze Gábor táviratban bejelentette a múzeumnak a teljes betűsor megfejtését, Gárdonyi titkosírásos szövegének folyamatos olvasását.. Kié az aranyalmafa...? Nem sokat tehetünk hozzá az elmondottakhoz. Térjünk vissza Gyürk már említett cikkéhez: „Hogyan fejtettem meg Gárdonyi titkosírását?” E cikkét frappáns idézettel végzi: „Gratulálok, ha sikerült megfejtened, a magyar nyelvnek magas, elzárt Tibetjébe találtál kaput. Ha addig eljutsz, ameddig én, megtaláltad azt az aranyalmafát is, amelynek a neve analógia ...” Kinek gratulált hát Gárdonyi ... ?! A Fővárosi Bíróság majd szeptember 10-én kísérli meg a „válaszadást”.. 1 Pataky Dezső Érdemes tanulni?
