Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-03 / 154. szám
Mátraderecskei „manőverek” a (érméiéi javításáért ' Húszmillió téglát, ugyanennyi hagyományos és nyolcszázezer kúpcserepet kérnek az idén a mátraderecskei gyártól... Jóllehet, rí ázámok sokatmondóik, benn aa üzemben annak idején mégsem okoztak különösebb meglepetést, hiszen már tavaly is hasonló feladatot szabtak az itt dolgozókra. Viszont most annál kevés-» bé látszik a nyugalom az arcokon. A „lecke feladása” óta ugyanis eltelt már egy fél év, s ez a hat hónap a vártnál jóval komiszabb volt, szinte rendre keresztülhúzta a számításokat, a munkákból sokat nem engedett elvégezni. Pányik Sándor gyárvezető is ráncba szaladt homlokkal hajol iratai fölé, amikor magyarázza: — Eléggé későn tavaszodon. gyakoriak voltak az esőzések, nemcsak a szabadtéren — ahol egyébként a tégla mintegy hatvan százalékát helyezzük el —, hanem meg a fedél alatt, a „műbén” is nehezebben száradtak termékeink. Ráadásul a szokásosnál nagyobb gondot okozott a munkaerővándorlás is. Képzelheti: hatvannyolc ^mberem hiányzik most isi' Éppen annyi amennyivel egy kiáebb gyár — például a hatvani — dolgozik... Mindezt összevetve: most félmillió téglával és kétszázezer cseréppel kevesebbről tudunk számot adni, mintsem illene.., Vasárnapi műszakok Már • az említett „adósság” törlesztése is újabb erőfeszítéseket követel, nem. beszélve arról, hogy az árvíz miatti helyreállítási munkák az eredeti feladatokat időközben továbbiakkal növelték. Ha valamikor szükség lehet az emberre, a szorgos kezekre, a felelősségteljes igyekezetre, hát most feltétlenül elmondhatjuk ezt, megérthetik Mátraderecskén es u környékén. ........... — Természetesen nem fc siránkozással, töprengéssel akarjuk tölteni a december végéig hátralevő napokat — folytatja meggyőző határozottsággal Pányik gyárvezető —. hanem iparkodunk ügy cselekedni, ahogyan várják tőlünk. Többé-kevésbé már meg is van a „stratégiánk”. Embereket, sajnos, aligha tudunk visszacsalogatni, hiszen hogyan is bírnánk mi annyit ígérni nekik, mint a közeli, recski aknamélyépítők, vagy éppenséggel mások?! A könnyebb, a kényelmesebb .munkahelyekről hogyan is tudnánk újra ti meglehetősen nehéz erőkifejtést igénylő Hoífmann-ke- mencékhez édesgetni őket? S megvallom őszintén: nem is próbálkozunk ilyesmivel! Aki elment, maradjon! Viszont a meglevőkre, a törzs- gárdistákra már határozottan számítunk! Mert már eddig ...is annyiszor megmutatták, hogy kitartanak mellettünk, bízhatunk bennük! Amikor szükséges, készséggel vállalkoznak a vasárnapi műszakokra, a túlórákra. így volt eddig — csupán az árvízi műszak idején 100 ezer téglát, 80 ezer hagyományos és háromezer kúpcserepet készítettek — s így ígérik ezután is. Aztán sokat jelenthet a kongresszusi munkaverseny, 26 brigádunk szorgalmas igyekezete is, ami a felajánlások szerint kereken egymillió téglát és 100 ezer cserepei adhat terven felül. Marasztalóul: terményakeió — Nyilván mi is tudjuk, hogy pusztán lelkesedésből azért a leghűségesebb törzs- gárdistáink sem dolgoznak, ezért a lehetőségeinkből telhetőén „olajozzuk is a szekeret”. .. Mivel az átlagbéreink még most / is eléggé alacsonyak, a fizetéseket, a havi jövedelmeket a mozgó- bérbcjl próbáljuk olykor növelni. Ez utóbbiból eddig 33,2 ezer forintot használtunk fel. több mint 108 ezret a második féléire hagytunk. Ugyanekkor az idén a munkaverseny legjobbjainak honorálására is jóval többet fordítunk, mint eddig: a korábbi összeg csaknem négyszeresét adjuk! Egy ötlet megvalósításával az idei nyáron minden erőszak nélkül visszatartjuk munkásainkat a mezőgazdasági részes-vállalkozásoktól: azátá- nyi tsz-szel kötött megállapodásunk. szerint olcsón jutunk kukoricához, búzához, baromfihoz. Az igények szerint rendelünk, az árat egyszámlánkról előlegézzük a dolgozóknak, aztán a keresetek elszámolásánál kinél- kinél levonjuk az összegből. Így a dolgozóinkra nyáron is építhetünk, valamennyien kedvezőbben jutnak az óhajtott terményekhez, húshoz, ráadásul végre a szabadságukat annak idején majd valóban pihenéssel tölthetik. Idegen segítség — Mindez elegendő? — Sajnos, még ez is kevés! Saját embereink megtartása mellett szükség van vendégmunkásokra is. Néhány vakációs diák máris segítget, de egyidejűleg tárgyalunk egy negyvenfős építőtábor szervezéséről, ami megvalósulása esetén már számottevőbb • erőt képviselne, Aztán szeretnénk, ha sikerülne követnünk a budai testvérvállalat példáját, miszerint a hajdani téglagyári munkásokat kölcsönképpen foglalkoztatnánk. A budaiak már így dolgoznak: a kölcsönadó vállalat fizeti egy hónapig dolgozója átlagkeresetét, az illető használhatja a munkaruháját, védőfelszerelését, a téglagyár biztosítja az étkezést, az esetleges keresetkülönbözetet pedig a kölcsönadó nevében átutalja az árvízkárosultak segélyszámlájára. .. — Röviden: hogy tekinteEgy nyugatnémet feleség megölte a férjét. Volt már arra példa persze, hogy nem • nyugatnémet feleség is megölte a férjét. A dolog érdekessége (!), hogy a feleség autóval ölte meg a férjét. Persze, arra is volt már példa, hogy mondjuk egy angol feleség ölte meg autóval a férjét, csak olyan példa nincs tudomásom szerint, hogy egy berber feleség ölte volna meg autójával a férjét. Legfeljebb tévével! Az sem éppen a legkellemesebb. Egyszóval, a nyugatnémet feleség, miután közölte vele a férj, hogy tökéletesen torkig van ónagyságával és elköltözik hazulról, s eme kijelentését tettekre és léptekre is váltotta, — nos, tehát a feleség a gyalogosan távozó férj után rohant a gépkocsival és elütötte. Halálra elütötte! Persze, erre is volt már példa ... ... és azt mondja a feleségem, hogy szeretne megtanulni ő is gépkocsit vezetni. Nos. persze, erre is volt már oélda! ( ó) nek a következő hetek, hónapok elé? — Ismétlem: ez az év rendkívül kedvezőtlen, nagyon nehéz, Itteni négy szolgálati évem legnehezebbike, de reménykedünk. Reméljük, hogy régi embereink nem hagynak cserben bennünket, s megkapjuk az idegen segítséget is. Mostanában —az első negyedévvel ellentétben — már á MÁV is biztosítja a szükséges kocsimennyiséget, » nincsenek különösebb fennakadások a szállításokban. csupán az árvízkárosultakhoz napi öt vagon árut tudunk küldeni. Egyszóval bizakodunk! Gyóni Gyula Reprezentatív üzlethálózat, jobb ellátás UJ, közös vállalkozás az ÄGROKONZUM A tervek, az elképzelések a hosszú eszmecserék, viták után kiforrottak, most már a megvalósítás van hátra. S ami biztató, az első lépések időben már nincsenek távol. Megyénkben új, közös vállalkozás kezdi meg működését, az AGROKONZUM. Erről beszélgettünk Nagy Bélával, uz Egei-—Gyöngyös vidéki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének munkatársával, a szervezési munkák irányítójával. — Az AGROKONZUM- ban tizenhárom termelőszövetkezet, köztük a hatvani Lenin és a hevesi Rákóczi, négy állami gazdaság: a füzesabonyi, a hevesi, a szűzi BADACSONYI ÉS A SOMLYÓT HEGY. látványossága, közé tartoznak azok a hatalmas bazaltoszlopok, amelyek a vulkáni, tevékenység idején alakultak ki. E természeti ritkaságokból a fővárosnak is jutott, ugyanis a parképítők néhányat felhozattak és ezeket, a Gellérthegyen, a Citadella előtt helyeztették el. Jól mutatnak a népiesen bazalt- orgonának nevezett oszlopok a város felett. (MTI foto — Kácsor László) Eredményesen zárta az első félévet a Hatvan és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ Megyénk egyik legjobban működő általános fogyasztási és értékesítő szövetkezete a hatvani. Az elmúlt években többször elnyerte a KPVDSZ és a SZÖVOS2 kitüntetését, sőt birtokosa volt már á Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajának is. Az idei első félév eredményei azt bizonyítják, a dicséretre méltó sikersorozat nem tört meg. — Elégedettek vagyunk eredményeinkkel — informál Jóssá Béla osztályvezető. — Körzetünk hatvan egységében több mint háromszázan dolgoznak, valamennyien lelkiismeretesen; tudásuk legjavát adva látják el feladataikat. Ennek köszönhető, hogy az iparcikk áruk értékesítése során 56,5 millió forintot forgalmaztunk, amely a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 5 milliós emelkedést jelent. Vendéglátóhelyeink közel tízmillió forint bevételt értek el, a bázishoz mérve itt 1 millió a növekedés. Felvásároltunk körülbelül 1 millió forint értékű árut. A Hatvan és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ-nek 15 brigádja van, köztük tíz kollektíva már a szocialista címet is elérte. Vállalásaikban egyebek közöt szerepel a gazdagabb áruválasztókra való törekvés, a jobb készlet- gazdálkodás, a fokozottabb vagyonvédelem, szakmai tanfolyamokon való részvétel, tagszervezés, valamint társadalmi munka. Az ÁFÉSZ pártszervezete kiküldte valamennyi dolgozónak a pártunk közelgő X. kongresz- szusa tiszteletére történő munkafelajánlás termelési szempontjait, amely jó visszhangra talált az emberek körében. A brigádok jövő héten teszik meg konkrét vállalásaikat. — Ez évbén jelentős ösz- szeget fordítunk hálóizatfej- lesztésre is — mondja a továbbiakban az osztályvezető. — Számos egységünknél végzünk karbantartási munkát, kisebb javítást, Hatvanban, a Zrínyi utcában uj vegyesboltot nyitunk, a helyiséget mintegy 300 ezer forint költségből — fejlesztési alapunk terhére — építjük fel. A környék lakóinak eddig távolabbra kellett 1 menniük vásárlás. céljából, a rövidesen megnyíló üzlet biztosítja majd a leg- sziikésgesebb árucikkeket a városnak ezen a részén is. És még valamit. Nemsokára befejeződik a sokak által olyannyira kedvelt Rózsa cukrászda bővítési munkája. Háromszázezer forintból — saját erőforrásunkból — végezzük az átalakításokat. Előreláthatólag már júliusban megnyitja kapuit a vendégek előtt a népszerű szórakozóhely. • —• veikéi =*vásváradi es a gyöngyös— domoszlói tömörül s rajtuk kívül megyénk három városának fogyasztási szövetkezete. A közös vállalkozás elsődleges célja — még a gaz- • daságosságot is megelőzve — a három város lakosságának jobb ellátása, illetve az ellátás javítása. Éppen ezért a vállalkozás keretében korszerű üzlethálózatot szeretnénk kialakítani, olyan reprezentatív boltokat szeretnénk létrehozón, amelyekben a vásárló a palackozott boroktól a zöldségfélékig, a Szemesbabtól a tőkehúsig, húskészítményekig - mindent megvásárolhat. A termelő- szövetkezetek. állami gazdaságok, fogyasztási szövetkezetek folyamatosan, kellő mennyiségben és választékiban biztosítják majd az árut. — Ki fedezi az üzlethálózat költségeit? — A társult szövetkezete:», gazdaságok és ezenkívül bankhitelt is kapunk. Részjegyeket bocsátunk ki s mindenki annyit vásárol belőlük, amennyit éppen akar. Természetesen a későbbiek folyamán a nyereségből is mindenki a részjegyek arányában részesedik. — Hol épülnek majd a boltok? — Még az idén néhány helyiséget* a vállalkozás céljaira bocsátanak a fogyasztási szövetkezetek. Jövőre pedig az épülő bolthelyiségekből kapunk, így például Egerben a Grónay Sándor utcában felépülő modern épületben szeretnénk üzletet nyitni. Törekvésünk az, hogy minden boltunk ízléses, reprezentatív legyen. Elképzeléseinket egyébként összehangoltuk a városi tanácsok elképzeléseivel s általában olyan városnegyedekben 'létesítünk boltot, amelyek ellátása eddig sok kívánnivalót hagyott maga után. Természetesen az üzlethálózat kialakítása és fejlesztése nem néhány hónapot, hanem né- hány évet is igénybe vesz, különösen azért, mert a későbbiekben szeretnénk a nagyobb iparvidékekre és üdülőtelepekre is „betörni”. — Az AGROKONZUM tehát csupán üzleteket hoz létre? — Nem. Ha a termelő vagy fogyasztási szövetkezeteknek, állami gazdaságoknak a boltok ellátásán kívül is marad valamilyen termékük eladásra, akkor kapcsolatot keresünk a nagy vevőkkel is. Elképzelhető az is, hogy a kishatármenti forgalomba is bekapcsolódunk, s mondjuk zöldségféleségekért sört vagy mezőgazdasági gépalkatrészeket hozunk be. Mindez a vállalkozás tagjainak igényétől függ. — iHogy történik a közös vállalat irányítása? — A legfőbb szerv az igazgató tanács. amely oe minden szövetkezet, gazdaság egy tagot delegál. A tt^r- vek, elképzelések megvalósításáról. a fejlesztésről, az új tagok felvételéről az igazgató tanács dönt. — Milyen elképzelések, vannak a nyereség felosztására? — Az első években nyereségről aligha lehet beszelni, hiszen ez alatt az riő alatt történik meg az üzlet- hálózat kialakítása. Mindez nem kis pénzbe kerül. A későbbiekben valószínűleg 30, illetve 70 százalékos kiosztási arány lesz. Azok, kik anyagi erővel járulnak hozzá a vállalkozáshoz, azok a kiosztható nyereség harminc százalékát, azok, akik termékeket biztosítanak, a nyereség hetven százalékát kapják. Arról, hogy a nyereség milyen hányada kerül kiosztásra és mennyi marad fejlesztésre — az igazgató tanács dönt. — Jó néhány termelőszövetkezet már évek óta árusít a piacokon vagy saját pavilonjában. Az AGRO- KONZUM miben jeleni előbbre lépést ezzel a formával szemben? — Először is’ korszerű, reprezentatív üzleteket szeretnénk létrehozni. Másodszor ezekben a boltokban olyan széles lesz a választékok skálája, amelyet egy-egy tsz nem tud biztosítani. Az áruellátás is bőséges, folyamatos lesz. Mindezek mellett a vállalkozásnak olyan anyagi eszközei is lesznek, amelyek lehetővé teszik a hűtőpultok, burgonyahámozó gépek, egyéb felszerelések beszerzését, az üzletek állandó korszerűsítését. A legfon-. tosabb azonban az, hogy a vállalkozáson belül összhangban lesz a termelés és az értékesítés. Ha egy termelőszövetkezet nyit egy boltot, nyilván negyvenféle terméket kell előállítania ahhoz, hogy széles legyen a választék. Az üzemen belül ez azonban a termelés szétaprózásához vezet. Az AG- ROKONZUM-on belül mindenki csak néhány cikket termel vagy állít elő, ebből azonban biztosítani tudja a nagy mennyiséget. A vállalkozás ésszerűnek, hasznosnak tűnik. Reméljük, a megvalósítás sem várai sokáig magára.1 Hiszen szeretnénk már ezekben a szép üzletekben sok jó falatot vásárolni. Kaposi Levente Maginvázió Gyöngyösön Mindenütt; maghéj. A Fű téren, a mozik előtt, a sportpályák lelátóin — mindenütt. Olyan mennyiségben, hogy beborítják az aszfaltot, a lelátókat, az utakat, de még parkokba is jut belőle. Jól öltözött fiatalemberek, csinos lányok rágják a magot. Álldogálnak, beszélgetnek, nézik a focit, várják, hogy megkezdődjék a film, de az Omega hangversenyén is köpködték a maghéjat a szabadtéri színpadon. Szerintem nem csak csúnya, hanem gusztustalan is ez a magozás. Ha orvost kérdeznék meg, biztosan hozzátenné: rnind- ezentúl egészségtelen is. Hiszen a magot egy kétes tisztaságú zsákból árulja egy néni. beleönti valamiféle papírba, onnan veszi az illető a markába, hogy a szokott mozdulattal a szájába hajítsa a magot. Aztán köp egyet. A maghéj pedig röpül a járdára, a virágos parkba. Rosz- szabb esetben valakinek a nyaka közé. Talán nem is meglepetés, hogy nem az ős-gyöngyösiek köpködik a uui#ol városszerte, hanem azok, akik nemrég jöttek lakni a városba. vagy itt sem laknak. csupán bejárnak — iskolába, munkahelyre. Tudtommal a köztiszta- tág megóvása mindenkinek kötelessége. Aki vét ez ellen, szabálysértést követ, el. A maghéjat szerteköp- ködők is szabálysértők. De nem láttam még soha. hogy bárkit is felelősségre vontak volna a maghéjjal való szemetelésért. Azt sem, hogy a magárusokat is közegészségügyileg ellenőrizte volna a szakhatóság. Pedig őket is úgy kell kezelni, mint azokat, akik cukorkát vagy élelmiszert árusítanak a piacon, a bódékban. Sehogy sem illik a kulturált környezetbe a magolás. Csúnya szokás, egészségtelen szokás. Ráadásul a szemetelés — szabálysértés is, de ezzel senki sem törődik. Ugyan miért? (—ár) 107«. július 3.. pen te
