Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-22 / 170. szám
t I Hej halászo halászok . . VILÁG PROLI J AJWA1, L,.\ i.sLLJL l I.K Npwima f f AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXI. évfolyam. 170. szám 1970. július 22., szerda ... mit fogott a hálótok? De talán kérdezzük meg Ju- recska Jánost, a 19 éves halászmestert. — Egy húzásra 10 mázsán felül. Eddig a legnagyobb ponty 19 kilogrammos volt. A verpeléti Dózsa Termelőszövetkezet halastavának halászmestere mondotta ezt, amikor ott- ■járíunk. Az 52 holdnyi területű v íztárolóban, — melynek fő feladata a 300 holdas szőlőterület és a 700 holdas szántó öntözése — öt-hat va- gonnyi halat nevelnek. Ponty, pisztráng, süllő és amúr vár kifogásra. Jól jövedelmez a szövetkezetnek, hiszen évente több mint 300 ezer forint tiszta hasznot ,,halászhat” le az értékes állományból. Hetenként 15 mázsányit szállít el Gyöngyösre a HALÉRT Vállalat, .«’fOnnan az ország kiilönbö- 1 városaiba szállítják az < tekes csemegét. Felső ké- ‘ nk a halászok reggeli ini' -lásánál készült. Középső képünkön: elége- ,dctt a termelőszövetkezet elnöke. Nagy György is. A négykilós példány jo ízű Ja lat lesz majd valamelyik ‘'«•déglóben. Á népjólét emelésének irányelvei Hatvan és környéke a negyedik ötéves tervben (3. oldalon) Munkában a* összevont tanács (3. oldalon) Mi értelme vau? (3. oldalon) ■Népművelés —■ nyáron W. oldalon) Postánkból (5. oldalon) Munkahelyük az országút (5. oldalon) Sport 16, oldaton. Ijj boltok Vécsen és Viszneken 18. oldalon) A negyedik ötéves tervről lapunk vasárnapi számában is nyilvánosságra hozott párt- dokumentum körvonalazza népgazdaságunk sokat ígérő távlatait, s egyben a mai helyzet, napjaink feladatainak mélyen szántó elemzését is adja. Hazánk gazdasága, amely jelenleg közepesen fejlet , az 1970-es évek közepére megközelíti a fejlett országok mostani színvonalát. A nagyszabású célkitűzések a mai realitásokra épülne!,. A befejezéshez közeledő ötéves terv az első ötéves terv, amelyről elmondhatjuk, hogy minden részletében megvalósul, sőt, túlteljesül. Az a körülmény, hogy menet közben növekvő feladatainkkal összhangban korszerűsítettük gazdaságirányításunk egész rendszerét, csak fokozta a végrehajtás tervszerűségét. A harmadik ötéves terv két említésre méltó eredménye, hogy erősödött a népgazdaság egyensúlyi helyzete és javult a munka hatékonysága. Ez utóbbira utal, hogy a nemzeti jövedelem 40 százalékkal nőtt. meghaladva” az ipari termelés 34 százalékos fejlődési ütemét. Népgazdaságunk stabilitását pedig jól érzékelteti, hogy általános kényszerintézkedések. a lakosságot sújtó; rend-; Mi újság a határban ? Alig halad az aratás — a szőlőre sem jó az idő Az utóbbi napok időjárása — mint az ‘ idén már any- nyiszor — szintén nem kedvezett a mezőgazdaságnak. Kerecsenül Aranykalász A közös gazdaságban ösz- szesen mintegy kétezer hold aratnivaló van, de eddig csak kétszáz hold termését sikerült betakarítani. A kétszáz holdnyi őszi árpa átlagtermése 14 mázsa holdanként. A termelőszövetkezetben igyekeznek bepótolni a lemaradást, a tegnapi napon is hat kombájn dolgozott a táblákon. A tavalyihoz képest azonban aligha sikerül, hiszen ilyenkor már a terület felét learatták. A szövetkezet tagjai és vezetői most már azt várják, hogy megjavuljon az idő és legalább a hátralevő munkát tudják folyamatosan végezni. Egri Dobó val viszik a megrendelők-; nek. Jó fogás volt, a háló- vau nyolc mázsa hal került^ ra. ój Béla képes riportja) Ebben a közös gazdaságban sem jobb a helyzet, mint Kerecsenben. A szövetkezetiek mindössze két napja aratnak folyamatosan, de a kombájnt még most sem tudják használni, egy kévekötő aratógép és a kézi1 kaszások dolgoznak a táblákon. Pedig az aratnivaló nem sok, mindössze hetven hold őszi árpát és 140 hold búzát kell betakarítani. A szövetkezeti vezetők tájékoztatása szerint az elmúlt évben ilyenkor majdnem befejezték áz aratást. Az időjárás azonban nemcsak az aratást gátolja, hanem kedvezőtlen a szőlőkre is. A szövetkezetben most a hatodik, hetedik permetezést végzik, rendkívül mostoha körülmények között, hiszen olyan nedves, sáros a talaj. Mégis kell a munkát végezni, mert a peronoszpóra és a liszthármat ellen fokozottan kell védekezni. kívüli terhek nélkül képes megbirkózni a kemény tél és az árvíz következményeivel. Szó sincs persze arról, hogy minden gondon, nehézségen már túljutottunk. A negyedik ötéves terv azért is' reális, megalapozott, mert számol gazdaságunk meglevő feszültségeivel, ellentmondásaival. Közülük négy téma külön is említésre méltó: 1. Krónikus a - munkaerőhiány, ■megszüntetése feltételezi a termelékenység gyorsabb ütemű emelését. 2. Iparunk szerkezetének további lényeges korszerűsítését, verseny- képességének fokozását szolgálják az új terv kiemelt programjai. 3. A kiemelt programok között is a legfőbb az építő-, a szerelő- és építőanyag-ipar fejlesztése a beruházási piac feszültségeinek feloldása érdekében, 4. Végül, de nem utolsósorban, a lakosság lakás-, hús- és gépkocsiellátása, a szolgáltatások fejlesztése a megoldásra váró feladat. A terv a nép jólét emelését, a szocializmus teljes felépítését szolgaija hazánkban.’Ennek része'a 400 ezer lakás felépítése öt év alatt. Kétszerannyi óvoda épül, mint az előző öt évben. Növelik a családi pótlekot, a ' nyugdíjakat, s ezáltal csökkentik a kereső lakosságra j'utó szociális terheket, lehetővé téve a bérek további teljesítmény és képzettség szerinti differenciálását. A reálbérek idáig leggyorsabban 2—2,5 százalékkal nőttek egy esztendőben: az új terv lehetővé teszi az évi 3 százalékos növekedést, feltételezve, hogy a termelés jövedelmezősége is ennek megfelelően javul. Az egy lakosra jutó évi húsfogyasztás 59-ről 67 kilogrammra növekszik, s így 1975-ben « már kielégítik az igényeket. Hosszan sorolhatnánk még, hogy a Központi Bizottság ülése milyen sokoldalúan elemezte szocializmust építő népünk pillanatnyi gondjait és holnapi igényeit. Az elemzés részei azok az eszközök, módszerek is, amelyek révén az igények gazdaságilag megalapozhatók. A szakemberek ezért vitatkoztak legtöbbet az irányelvek elfogadását megelőzően a gazdaság tervezett növekedési üteméről. A viták és vizsgálódások alapján végül úgy döntöttek, hogy a nemzeti jövedelem 30—32 százalékos növelése az öt esztendőre szóló reális feladat. Ennek teljesítése eleve feltételezi népgazdaságunk következetes átállítását az intenzív fejlesztés útjára. Mit jelent ez? A termelés növelésének 75—80 százalékát például a termelékenység emelésével kell elérnünk. A készletek növekedési ütemét is szükséges tovább mérsékelni. Gyorsítani kell a :nu szaki fejlődést, a beruházások kivitelezései stb.. gazda sági fejlődésünk csak akkui lehet dinamikusabb,, gyorsabb az előirányzatnál, ha nem egyszerűen a mennyiségi, hanem a minőségi mutatókat teljesítjük túl — jobb, gazdaságosabb munku- ,val. A nemzeti jövedelem is a„ eddigi 76:24 arányban fordítható fogyasztusra. illetve felhalmozásra. A nemzeti jövedelem, a gyorsabb gazdasági növekedés minden milliárd- jából tehát 700 millió forint kerül elfogyasztásra. A gazdaságszabályozás arra törekszik, hogy a jól dolgozó kollektív ák, a jövedelmezőbb vállalatok a fogyasztási és a felhalmozási alapokból egyaránt nagyobb arányban .v- i szesedjenek. Növekednek tehat a különbségek a személyi jövedelmekben cs a fejlődési lehetőségekben a hatékonyan és -i kevésbé jövedelmezően dolgozó vállalatok . között. (A termelőszö vei kezetek túlzott differenciálódását adópolitikával némileg mérsékelik.) A központi felhalmozási alapok felhasználásánál nemileg növekszik a nem termelő beruházások' 'arányai Ezt á nagyarányú lakásépítési és kőéművésitési feladatok indokolják. A , központi termelő beruházásokat pedig mindenekelőtt a kiemelt fejlesztési programok megvalósítására összpontosítják. Így a népgazdasági lerv a maga sajátos eszközéivel is segíti a hatékonyság emelését, a szükséges szerkezeti változásokat. A kiemelt programok megvalósításával lehetőre teszi, ÍK)gy gyorsabban növekedjék a földgáz és a kőolaj felhasználása (a háztartásokban is!), a nemzeti kincsünket hasznosító alumínium- ipar termelése, fejlődjön az autóbuszgyártás, a jelenleg még sok gondot, nehézséget okozó építő- és építőanyagipar, megvalósuljon a ruházati ipar rekonstrukciója es gyorsan fejlődjenek olyan korszerű iparágak, mint amilyen a műanyagot, a műtrágyát előállító petrokémia és a számítástechnika. A 4. ötéves terv irányelvei megfelelő kereteket adnak a korszerű munkának, alapot, információt és példát a reális, ám mégis messzirelátó vállalati tervek kidolgozásúhoz. Ha a dolgozók széles rétege megismerkedik a távlati népgazdasági célokkal, majd a vállalati feladatokkal, ez bizonyára uj kezdeményeze- sekre, lendületes munkára vezet már- most, a párt X kongresszusa tiszteletére folyó versenyben, jó kezdősebességet kölcsönözve a jövőre induló 4. ötéves tervünknek. Apci verseny A közelgő X. pártkongresszus tiszteletére inunkaterse- nyükben újabb vállalásokkal egészítették ki korábbi felajánlásaikat az apci Qualitál Könnyűlémipari Feldolgozó Vállalat dolgozói: ígéretük szerint 500 tonna, terven felüli öntészeti alumniumtermekkel, több mint 1 millió forintos értékkel növelik idei exportjukat. Ugyanakkor az egy főre jutó termelési értéket napi tizenegy forinttal emelik, s *gy együttesen az eredetileg tervezett 150 helyett 470 millió forintos teljesítéssel, a harminccal szembeni 31,3 tuti- Uos nyereséggel zárjak az évek Fenti képünkön: — Ilúzdd meg'... — mondják a halászok és az értéke* zsákmányt a partra szállt ják. ahonnan már gépkocsi I
