Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-17 / 166. szám

KOSSUTH 8.30 Népi zene 8.50 Fúvóspolkák 9.00 Riport 9.10 Zenekari muzsika 11.00 Édes anyanyelvűnk 11.05 Operettrészietek 11.27 Délszláv dallamok 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene 13.15 Nóták 13.45 Riport 14.00 Róka Móka bábszínháza 14.30 Kamarazene 15.10 Kóruspódium 15.20 Zenekari muzsika 15.44 Dalok Afrikáról 16.05 Miért halt meg Erzsébet? D okúmé n tűm j át ék 17.20 Egy zongorakísérö emlékeiből 18.11 Mikrofórum 18.26 Népdalok 18.47 Áriák 19.25 Kaliforniai ballada. Hang játék »0.55 Népi muzsika 21.07 Nagy Beethoven-előadók 22.50 Meditáció 23.00 Ritmusturmix 23.43 Operarészletek PETŐFI 8.05 Operafelvételek 9.00 Ezercgy délelőtt 12.00 Zenekari muzsika 12.48 őserdőben, sivatagban 13.03 Emlékezés Pákozdy Ferencre 13.18 Sosztakovics; b-moll szonáta 14.00 Mindenki kedvére kettőtől — hatig .. • 18.10 Wolf-dalok 18.36 Riport 19.06 Mesélő hangszerek 19.34 Vendégségben . . , 20.28 Skóciai zenés képes­könyv 21.08 Előadás 21.23 Nótacsokor 22.00 Kórusművek 22.18 Operettrészletek 23.15 Kamarazene 23.43 Könnyűzene MAGYAR 16.58 A Szolnoki Dózsa—OSC vízilabda-mérkőzés közvetítése 17.58 Hírek 18.05 Jubileumi arckép- csarnok 18.25 Zeneművészeti szakközépiskolások díszhangversenye 19.05 Esti mese T9.15 Hat nap ... (Dokumentum­film) 20.00 Tv-híradó 20.20 Zenés keresztrejtvény 21.55 Tv-híradó 22.05 Péntek esti bemutató: Gőz I fifn* I EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások, kezdete: fél 6 és 8 órakor. Egy taxisofőr halála Lengyel bűnügyi film EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. Dr. Holst fantasztikus esete Dán film EGRI KERT: Az előadás kezdete: 8 órakor. Harc Rómáért (Dupla helyárak) Színes román—NSZK film. GYÖNGYÖSI PUSKIN: Dajkamesék hölgyeknek GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: A holtak nem vénülnek GYÖNGYÖSI KERT: A sex és a hajadon. HATVANI KOSSUTH: A kis lovag 1—11. (Dupla helyárak) HEVES: Verseny a javából I—II. (Dupla helyárak) ^ FÜZESABONY: Vietnam amerikai szemmel PET ÉRV ÁS ARA: 4510 Fahrenheit ÜÜYELET Egerben: 19 órától szombat reg­gel 7 óráig a Bajosy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telelőn: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szombat reggel 7 óráig a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­fon: 17-27.) Mészáros Elemér: Levelét, sajnos, közelebbi cím megjelölése nélkül küld­te, így nem tudunk válaszol- .ni. Kérjük, pótlólag küldje be pontos címét. Kiskörei olvasónk: Levele szintén név és pon­tos cím megjelölése nélkül érkezett. Annyit így közöl­hetünk, hogy a villanyt csak akkor kötik be, ha a szab­ványoknak megfelelően ké­szült el a vezetékek felsze­relése. ' A jegyzőkönyv alap­ján kérje a szerelési munká­kat végzőt, hogy javítsa ki a hibákat és akkor nem lesz semmi akadálya a bekötés­nek. „Munkahelyet keresek” je­ligére: A vállalat nem járt el szabálytalanul önnel szem­ben. A felmondási Idő alatt akkor köteles a vállalat fel­mentést adni a munkavégzés alól, ha a felmondás a vál­lalat részéről történt. A fel­mentés ugyanis azt a célt szolgálja, hogy a dolgozó más munkahelyet tudjon biz­tosítani magának. Amennyi­ben nem tölti le a kötelező felmondási időt, úgy kell el­bírálni, mintha munkaviszo­nya fegyelmi elbocsátás miatt szűnt volna meg, s ennek hátrányos következ­ményei is vonatkoznak ön- er. Id. Szabó Imréné, Poroszló: Köszönjük érdekes beje­lentését. Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola bioló­gia tanszékének munkatár­sai is felkeresik majd sze­mélyesen. Az érdekes hírről lapunkban bővebben is be­számolunk. Finomszemcsés hívók Az eddigiekben kiegyenlí­tő finomszemcsés hívókról volt szó. Működésüknek az az alapelve, hogy alkálitar­talmuk kicsi, szulfittartal- muk nagy, s így fékezik az előhívóoldatok szemcsedur­vító és előhívást siettető ha­tását. Sőt, nagy szulfittartal- muk miatt, oldják a kis mértékben az ezüsthalogé­nekből ugyanis az ezüst fi­nomabb eloszlásban válik ki. A finomszemcsés hívókat tulajdonképpen két csoport­ba porolhatjuk. Az első csoportba azok tartoznak, amelyek ezüstha- logén-oldó anyagokat tartal­maznak, pl. nátriumszulfitot, vagy káliumrodanidot. De főleg az utóbbit. Valódi fi­nomszemcsés hívónak tekint­hetjük az ilyen anyagok hozzáadásával készült előhí­vókat. Hátrányuk a gyengült árnyékrajz és az érzékeny­ségcsökkenés. A második csoport hívói­nál maguknak a hívóanya­goknak, redukálóanyagok­nak van meg ez az oldóha­tása fokozottabb mértékben. A film szemcsézetét tehát még' nagyobb mértékben fi­nomítják. Ilyen anyagok pl. a parafenilendiamin, vagy ortofenilendiamin, sőt a gyá­rilag előállított Agfa Atom­mal előhívó redukáló anya­ga a 4-klór—2-metilaminóíe- nol, stb. A finomszemcsés hívók­nál meg kell jegyeznünk, hogy finomabb szemcsét nem nyerhetünk, mint amilyen szemcsézete az emulziónak eredetileg volt. Ezt is csak megközelítjük, de valójában alig érhetjük el. Az előbb említett hátrá­nya minden finomszemcsés hívónak megvan. Talán az Agfa Atommal, vagy újab­ban az OrWo gyár A—49 előhívója és még néhány gyárilag összeállított hívó kivétel ez alól bizonyos mér­tékben. Az elektromikrosz- kópia felvételek ugyanis azt mutatják, hogy az ezüstha­logén szemcsékből az elő­hívó által kiválasztott fém­ezüst nem az eredeti szemcse helyén, hanem azon kívül rakódik le. A feloldott ezüst­halogén vegyület ugyanis át- diffundál, átszivárog a szom­szédos rétegekbe, s így eltá­volodik az eredeti szemcsé­től még mielőtt az előhívó kiválaszthatná belőle a fém­ezüstöt. Ennek következté­ben, gyengül a részlegrajz, lágy lesz a kép. Bizonyos fo­kú életlenség következik fo- Különösen akkor, ha a kel­leténél is erősebben túlexpo­náljuk a filmét. Ilyenkor ugyanis a fénysugarak ke­resztülmennek az emulziós- rétegen és a hordozó film­anyagról visszaverődve, má­sodlagosan is megvilágítják az emulzió szemcséit. De sokkal jobban érvényesül­nek a szemcséken szétszóró­dó sugarak káros hatásai is. Körmendi Károly Dörren a fegyver, roppan a csont A Saloon ajtaja kivágódott, s a következő percekben elszabadult a pokol... A kisváros főutcájába vi­harként száguld be egy ál­arcos lovascsapat. A bank épülete előtt leugranak lo­vaikról, előre szegezett pisz­tolyokkal nyomulnak be a helyiségbe. Nemsokára fel­ugatnak a Coltok, az álar­cosok a frissen rabolt pén­zeszsákokat feldobják a nye­regkápára, lóra pattannak és vadul lövöldözve elmenekül­nek. Néhány utcai bámész­kodó csípőből tüzel, feldö­rögnek a Winchesterek is, mások lóra ugranak és a bankrablók után vetik ma­gukat ... Tessék tessék... fél dollár az ára! Ez a kalandos sztori egy múlt századi, vadnyugati kis­városkában játszódik le. A színhely jól ismert. Olyan, mint’ a többi texasi kisvá­ros, tizenkettő egy tucat; — eleget láttuk gyermekko­runkban a Wild West fil­meken. Szálloda, posta, bank­épület a főutcán. Itt-ott egy- egy üzlet, amolyan szatócs­bolt. Minden megtalálható benne, petróleumlámpától az aranymosó szitáig, lópatkótól a hatlövetű Colt pisztolyig, whiskytől a sombreróig. A széles főutca minden máso­dik-harmadik házában ivó, ahogy itt nevezik: Saloon. Természetesen, nem hiányoz­nak a fajárdák sem és az üz­letek előtti korlátok, ahová a marconaképű cowboyok lo­vaikat kötik, Iki. Nagy a forgalom. Lovasok — egyenként és csapatok­ban — vágtáznak fel és alá, hatos fogatú postakocsik jön­nek és mennek. Néhol bendzsó szól, más­hol kemény öklök csattan­nak. Hamisítatlan vadnyuga­ti hangulat: a veszélyes lö­vészek. vad lovasok, a ha­miskártyások és a nagy ivók világa ez. Minden kellék megtalálható itt: postakocsik és aranyásó-felszerelések, cowboyok és indiánok, ban­diták és sheriffek. A díszle­tek és kellékek kiagyalt vi­lága ez, a hősi pionir korszak egy mesterséges városkájá­ban! Az észak-amerikai Kalifor­nia nagy ország. Jut itt bő­ven hely mindennek, film­gyárnak, rezervátumnak, me­seországnak. Van is látogató­ja mindegyiknek, s meggaz­dagszik az ügyes vállalkozó. És az élelmes emberekben sincs hiány! Ezek egyike Mr. Knott, — egy szeder­farm gazdag tulajdonosa —, aki vállalkozását az ame­rikai polgárok kalandra, romantikára éhes természe­tére alapozta. Számítása jól bevált! A különlegességeket kedvelő kirándulók órákat tölthetnek el ebben a híven rekonstruált vadnyugati vá­roskában. A. kiváncsi láto­gatók —, ha kellő dollárral rendelkeznek — igénybe ve­hetnek itt minden szolgálta­tást, kedvükre szórakozhat­nak. Mit láthat az ide utazó, mivel töltheti el idejét a kü­lönleges kalandra, érdekes­ségre vágyó amerikai? ötven centjéért felülhet a Vadnyugat egykori híres vo­natnának itteni, mására, a Santa Fé expresszre Ez még semmi! A jegy árába beletartozik az is, hogy a sétautazás közben^ fegyve­res, álarcos banditák támad­ják meg a vonatot. Később pedig harci színekre mázolt, nyilakkal és tomahawkokkal felszerelt sziu indiánok eget­verő csatakiáltással „ijeszt­getik” a békés utazókat. Ro­pognak ismét a fegyverek vaktöltényei, süvítenek a nyílvesszők — persze mód­jával, nehogy az igen tisztelt utasok bármelyike is meg­sérüljön ! A cikornyás külsejű saloo- nokban hamisítatlan vadnyu­gati hangulat! Garantáltan eredeti vaudeville-műsor! A korhű 'jelmezekbe öltözött zenészek, énekesek és tánco­sok látványos' műsorát az asztaloknál üldögélő tehenész- fiúk, farmerek, betévedt bé­kés indiánok — no, meg a beléptidíjat lefizető közön­ség — nézik. Csendes poha- razgatás, műsorok után fel- csattanó taps, minden az elő­írt program szerint zajlik. Aztán elszabadul a pokol: megkezdődik az általános ve­rekedés, dörögnek a fegyve­rek, zuhognak az ütések, rop­pannak a csontok. De ez mind csak filmszerűen/per­gő, élethű — játék! Az att­rakció fő száma kint az ut­cán, a sheriff hivatal előtt zajlik tovább,. Üjabb lövöl­dözések: a banditákat pufog- tatják le ... Azok az amerikai polgárok, akiket már nem elégít ki a mozi vásznán, vagy a televí­zió képernyőjén naponta lát­ható cowboyfilmek izgalma és kalandossága, itt aztán „eredetiben” élvezhetik az effajta „mulatságokat”. Colt- párbajok, „halálos” vágták, postakocsik megtámadása és egyéb „hőstettek” itt órán­ként láthatók. A kiagyalt és megrendezett vadnyugati ka­landok között bőven lehet vá­logatni —, persze előbb tes­sék lefizetni az ötven cente­ket! Buffalo Bill és Tom Mix késői utódai, Winnetou és Bőrharisnya leszármazottai — egy ügyes vállalkozó gon­dosan megtervezett és rende­zett látványos show-műsorát mutatják be itt naponta, év­ről évre. Kell-e ennél jobb szórakozás, kifizetődőbb üz­let?!? ...és egy újabb elképzelés Galambos Szilveszter: Falubéliek Szín: egy budai eszpresszó. Géza és Árpád, kissé túl modernül öltözött fiatalem­berek, kávéjukat kavargat- ják. GÉZA (a neonfényes meny- nyezetet vizsgálja): Kéne már egy kis jó tavaszi eső. Fel­puhítaná a földet a határ­ban. ÁRPÁD: Elkelne már ná­lunk, Zala megyében is egy jó árpatermés az *idén. GÉZA: Hát igen. Nem köll sajnálni az embernek taz ere­jét. Bőven megtérül minden az aratásnál. ÁRPÁD: Te, Géza, mikor láttál utoljára szántóföldet? GÉZA: Két évvel ezelőtt. Egy angol, képes magazin­ban. ÁRPÁD: Én meg saját ma­gam készítettem fényképet a lucernásról, mikot a Panni esküvőjén odahaza jártam, nálunk, a faluban. GÉZA (könnyes emléke­zéssel): Szép is az. Mikor a nyári szellő ringatja a búza­táblát. Egyébként tegnap fenn voltam a Savoy-bárban. Elég jó hangulat volt. Ma­cával táncoltunk. Kibékül­tem vele. ÁRPÁD: Na végre! Már nem akar visszautazni Hárs- debrőre, hogy a mezőgazda­ságban dolgozzon? GÉZA: Nem. Meggyőzte önmagát, hogy jobb neki ide- fönt. De majdnem összevesz­tünk ismét, amikor véletle­nül Mariskának szólítottam. Azt mondta: azok az idők el­múltak. Van neki becsüle­tes neve is. Szólítsam őt Yvettnek, vagy Macának. ÁRPÁD (könnyesen); Nem­sokára nyílik otthon az or­gona. Ilyenkor az egész ker­tünk tele van lila meg fe­hér orgonával. VIRÁGÁRUSNO: Szép ibo­lyát tessék! ÁRPÁD: Szevasz. Adjál egy csokrot. Egyébként hogy vagy? VIRÁGÁRUSNO: Kösz. Megvagyok. Szevasz. (El). GÉZA: Ki volt ez? ÁRPÁD: Nem ismerted meg? A kis Drávái Piroska. Ott lakott a kultúrház mel­lett. Tavaly még csibeneve­lő volt a faluban. Most ide- fönt megcsinálta a karrier­jei•______________ _______; G ÉZA: Engem is folyton hív az apám haza, hogy ke­vés a tsz-ben a fiatal kéz. ÁRPÁD: Gépesítsenek. Ez a megoldás. Mi pedig mara­dunk idefönt. Erről jut az eszembe. A szállásadónőm megint murizott, hogy nem adja tovább havi négyszá­zért az albérletet. GÉZA: Bestiák! Kiszipo­lyozzák az embert. Odahaza akkora szobám volt, mint egy tornaterem. Az ablakon át egyenesen kiláttam a rétre. Micsoda cseresznyefák, meny­nyi gyümölcs! ÁRPÁD: Érzem, hogy a levegőben lóg az eső. Na­gyon kéne már. GÉZA: Adja az ég, hogy jó termés legyen. Mert mi sínylenénk meg, városi em­berek. Este bejössz az Emké- be? ÁRPÁD: Nem tudom biz­tosan, mert hattól nyolcig kapálást vállaltam egy bol­gár kertésznél. Kell néha egy kis emlék faluról. De ennyivel aztán be is érem. GÉZA: Hát akkor megyek. ÁRPÁD: Erő, izom. Kéz­csókom a feleségednek. GÉZA: Kösz, átadom. (In­dul). ÁRPÁD: (újabb gint ren­del, és meghatottan ábrán­dozik akácfalombos faluja ról). ♦függöny; E cikkben néhány élelmes és ügyes üzletember nagy­szerű vállalkozásáról szá­moltunk be, akik hogy-hogy nem, minden esetben Kali­forniában létesítették hol ní­vós, hol talmi, de mindig az emberek szórakozását kielé­gítő vállalkozásaikat. Ivan Tors, Walt Disney és a Knott-féle létesítmények mel­lett még egyről érdemes be­fejezésül megemlékezni. 1968 őszén néhány soros hír je­lent meg a fővárosi napila­pokban : „Johnny Weissmüller, a hú. szas évek híres világrekor­déi- gyorsúszója, később szá­mos amerikai Tarzan-film címszereplője, a kaliforniai Disneyország nevű vidám­park közelében Tarzanország nevű, vidám, szórakoztató parkot akar építtetni. A most 62 esztendős Weissmuller, egy vállalkozókból álló cso­port elnöke, 10 millió dol­lár költséggel altarja megte­remteni ezt a mesterséges dzsungelt. A látogatók Tar- zánországban különböző, sza­badon élő trópusi állattal, köztük „eredeti” majmokkal találkozhatnak majd”. Elkészült-e valóban? Arról nem szólt eddig híradás! Murai János 1970. július 17.,

Next

/
Thumbnails
Contents