Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-17 / 166. szám
Piaci visszásságok ARATNÁK Hajnali ellenőrző „sétán” Reggé] háromnegyed öt. Az utcákon csak egy-két kuránkelő siet. Ám az egri piacon már pezsdült. az élet. Árusok rakodnak, várják a forinthozó vásárlókat. Várják. De milyen áruval és mennyiért? Ezt kutattuk az AKF társadalmi ellenőreivel kedden kora reggeltől... Hány dekás • m érekosár ? Szétnézünk a csarnokban. Az árusítás már megkezdődött, ám az ár jelző táblák hiányoznak majd mindenütt. A vásárló bizonytalan: nincs módjában ellenőrizni az eladót. Jó negyedóra telik el. míg régre helyükre kerülnek az árjelző táblák. A MÉK 3-as számú árusítóhelye. Készletszemlére tértünk be. Az ellátásra semmi kifogás nincs, a készlet bőséges. Épp akkor árazták másodosztályúra az előző napi paradicsomot. ■ A vevők elégedettek lehetnének, ha tudnák, hogy hány delcás a mérőkosár. Az elárusító bizonyítja, hogy alul ott a 11 dekás jelzés. Csakhogy ebből a vásárló mit sem lát. Ez még akkor sem megnyugtató, ha a próbavásárlások egy dekányi súly- csonkítust sem mutatlak. A legpraktikusabb megoldassa! szintén MÉK-árusító- helyen, a 4-es számún találkoztunk: a kosárral terhelt mérleg a nulláról „indult' Miért nem lehet másutt is c~t u módszert alkalmazni? Hosszabb minősén — drágábban? Kézben az árjegyzékkel szemlélődtünk, akárcsak a vásárlók. Meglepetésben nem volt hiány. A koronázatlari „király'’, a paradicsom — még mindig' primőrként árazzák — változó áron kínáltatta magút. Aprószemű, gyenge minőségű áruként — nem egy Helyen 20 forintot kértek kilójáért. Furcsán hatott, hogy a szomszédos kiskereskedők 15 forintért mérték a jobb minőségű kilóját. — Megveszik a drágábbat is? Nem rossz üzlet így kereskedni? — kérdeztem a túl optimistának tűnő árusokat, A válasz meglepett:' — Ha most nem is, délután biztos elfogy — bizakodtak. Mint később kiderült — s erről délután magam is meggyőződtem —; nem is alaptalanul. A MÉK 3-as számú elárusítóhelyén közölték, hogy a fejes káposzta ára emelkedett: a hétfői 2 forint 70 fillérről három forintra. — Csökkent a felhozatal, emelni kellett az árakat — tájékoztat Bán Imre, a MÉK áruforgalmi vezetője. Az egri Nagy József Termelőszövetkezet árusítóhelyén maradt az előző napi ár: 2 forint 50 fillér. — Tegnapi áru. Akkor is ennyiért adtuk — informál az eladó. Moiiupollieiyzetbeu a MÉK? A piac gondnoka — Deák Sándor — egyéb gondokra céloz: — Bizonyos értelemben monopolhelyzetben van a MÉK és lényegében ő diktálja az árakat. Az őstermelők és a kofák, valamint a termelőszövetkezetek nem jelentenek nagy volumenű kőnkurréneiét. Ezért a viszonylagos egyeduralmi helyzetért a vásárló „adózik”. '— Mi lenne a megoldás? — Ha erős versenytárs vagy versenytársak jelentkeznének. Árusíthatnának az állami gazdaságok is. Ha így lenne, akkor kevesebb forintért friss és jobb minőségű áruhoz jutnának az egri fogyasztók... A „séta” során sajnos meggyőződtünk arról, hogy minden MÉK-árusítóhelyen mosatlan burgonya és zöldség riasztotta a vásárlókat Ugyanakkor az őstermelők és a kofák friss, önmagát kínáló, tiszta áruval csalogatták a vásárlókedvű embereket. Nem is eredménytelenül. Ki ne fizetne kilónként ötven fillérrel, vagy forinttal többet a tiszta, friss áruért. Van úgy, hogy pluszt sem kell fizetni. Igaz, az áru mosása egy nagy vállalat számára még megoldhatatlan. Am mi lesz, ha egyre több igényes vevő jelentkezik? Kofák — előnyben — Még mindig probier.'.:: i a délutáni ellátás. Ilyenkor a magánárusok kerülnek monopolhelyzet.be, < mivel csak két MÉK-árusíióhely tart nyitva, természetesen csökkent kínálattal. így aztán — versenytárs híján — a magánárusok addig sróTöprengés napidíj ügyben Nem tudom, mérgelődjek-e, vagy derüljek az eseten, amely ismét felhívta a figyelmemet egy régi és szintén nevetséges dologra — a 31 forintos napidíjak ügyére, Nos, nincs másról szó, mint arról, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium, elvágván a gordiusi csomót, elrendelte, hogy a kiküldetésben levő dolgozó, ha olyan szállodában leap szobát, ahol kötelező a reggeli fogyasztása es így az benne van a szállodái szoba árában — élelmezési ellátmány címén 3D százalékot vissza teríteni köteles napidíjából. A 31 forintból! Ha jól számolok, akkor 6 forint húsz krajcárt, aka rom mondani, fillért lefognak a napidíjból. Tévedés ne essék, annak jogosságát firtatni nem feladatom és nem is lenne célszerű, hogy mennyit ér egy reggeli és mennyit egy dolgozó szállodaszámlája, Ez megítélés dolga. Az azonban feltétlenül töprengésre késztet, hogy viszonylag gyorsan és „megnyugtatóan” döntés születeti eme égető kérdésben: mi legyen a szállodai szobáic árába belekombinált kötelező reggeli árával. Ám milyen lassan. ’ sőt egyáltalán » • r> intéződik a 31 forintos dolga. Mert. ha azt mondanák az illetékesek: „Kérem, ez nem napidij, ez nem költségmegtérítés, kisegítés a külszolgálatban eltöltött idő magasabb költséghányadára, hanem egy eszmei kifejezése egy eszmei hozzá járulásnak ...” — szávai, ha így, akár ilyen bonyolultan is ezt mondtak volna, vagy mondanák ma is az erre illetékesek — eszembe se jutott volna meditálni most. De a 31 forint az: napi- díj. Amely arra hivatott volt annak idején, vnn annak lassan tán másfél évtizede is hogy „fedezze” a dolgozó pluszköltségeit a külszolgálat ideje alatt es miatt. Ügy vélem, nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy az. eltelt közel másfél évtized alatt néminemű árváltozás történt a vendéglátás, a kereskedelem területén. Néminemű! A 31 forint azonban né- mineműen sem változott. Csak az, hogy ha a dolgozó olyan szállodai szobát kap, aminek árában a reggeli is benne foglaltatik, akkor ezek után húsz százalékkal csökkentett napi- dijat kap. Ha ezt nem olvasom, nekem már eszembe se jutott volna a 31 forintos napidíj ügye. I • eszembe juttatta egy rendelkezés. (gyurka) Esrerben folják az árakat, ameddig épp kedvük tartja. — A vállalatnak ráfizetés lenne sok egységet/ nyitva tartani: egytől négyig egyáltalán nincs forgalom — indokol Bán Imre. Egyéb manipulációkra is fény derült. A kofák kora reggel a MÉK-árusítóhelye- ken is vásárolnak vagy vásároltatnak. s a megvett árut délután drágábban kínálják a vevőknek. Ellenőrzés nélkül? Az ellenőrző séta, a próbavásárlások bizonyították: dekákkal, fillérekkel senki sem csapja be a vásárlót. Ám a forintos visszásságok annál inkább aggasztók. Mi lenne a megoldás? A szépen megfogalmazott tiltó rendszabályok mit sem érnek, aligha tartják be őket. így van ez annál is inkább, mert félévenként tartott monstre ellenőrzés szabad kezet hagy az ügyeskedőknek. Miért nem lehet gyakoribbá tenni a felügyeletet? Mert csak felévenként mozog az ellenőrző apparátus? A forintos ügyeskedőket nem meggyőzni kell, hanem felelősségre vonni. Ez pedig csak gyakoribb ellenőrzéssel érhető el. Hégi probléma ez. Épp ezért sürgető a megoldás. A vásárlók érdekében ... Pécsi István Reklámkonferencia Szegeden A Belkereskedelmi Minisztérium kereskedelemfejlesztési és szervezési főosztálya rendezésében csütörtökön kétnapos reklámkonferencia kezdődött Szegedén. A megnyitón mintegy 300 vállalati 'vezető, kereskedelmi és áru- propagandával foglalkozó szakember vett részt, A két nap alatt a Belkereskedelmi Minisztérium, a Magyar Hirdető, a HUNG- EXPO, a KP VESZ vezeti) szakemberei hét előadást tartanak a területi és rétegpropaganda, a belkereskedelmi reklám kérdéseiről, a korszerű csomagolás reklámhatásáról. a reklámpszichó- lógiáról és az árupropaganda más kérdéseiről. (MTI) Közvetlenül az országút mellett, a boconádi Béke Termelőszövetkezet tábláján dohognák a kombájnok. Rek- kenő a hőség, de az égbolton sötét felhők gyülekeznek. Az egyik kombájn kihúzó dik a dűlőút mellé, vezetője leszáll, cigarettára gyújt s felfelé kémlel, az ég felé. — Csak az idő lenne jó mondja. ■— Amúgy is meg van dőlve az’ árpa, nem hiányzik senkinek sem az eső. A fiatal kombájnos Rátkai Ferenc. Egy év kihagyás után állt neki újra az aratásnak. Az elmúlt esztendőben ugyanis Hatvanban dolgozott, oda is költöztek a családdal, de a szívük visz- sziahúzta őket a faluba. — Itt vagyok igazán otthon. Megszoktam, megszerettem a szövetkezetei, a munkát, s az is biztos, hogy itt a pénz is több. Persze, a munka nem könnyű. — Hogy telik el egy napja? — Ilyenkor minden nap egyforma. Hajnalban kelés, gépkarbantartás, aztán' a munka. Egészen addig, amíg a harmat nem száll a növényre. A cigaretta végére ér, újra felül a gépre. Egy év után még jobban érzi a munka, az aratás örömét. Ilyenkor a legtöbb szó a kombájnosokról es', t. Pedig több ember és. gép munkájára van ahhoz szükség, hogy minden pontosan, gyorsan menjen. Kovács Andor a bálázó- géppel halad a kombájnok után. — Négy esztendeje, hogy csinálom. Ha jól megy a munka, akkor 16 hold a napi teljesítmény, de van úgy, hogy csak nyolc. Egyébként ennyi a gép normája. De hát ilyenkor ki számolja, hogy mennyi a norma. — Hány bálát készít naponta? — Nem tudom, még’ nem számoltam. De biztos, hogy több százat. Amikor megy a gép, az ember arra figyel, hogy1 jól csinálja a dolgát, másra nemigen ügyel. — Nem szeretne inkább kombájnon lenni? — A szalma-betakarítás könnyebb, /mint a kombájnolás. Igaz, hogy a kombá.ji nosoknak nagyobb a tekintélyük, de ez a munka is szép Jobb időt vár a kombájnos. és hasznos. Aztán itt ís lehet keresni. Ilyenkor megkeresem a négy munkaegységet. Az egyik kombájn ismét az út szélére megy, ömlik a gabona a pótkocsira. . Novak Flórián brigádvezető a tenyerébe vesz az árpából, nézegeti, hogy milyenek a szernek, — Jó termésre van kilátás? — Tavaly jobb volt. Az elmúlt évben volt olyan táblánk, amely 23 mázsát is adott holdanként, az idén ilyen nem lesz. Bár 20 maffiás tábla már akadt. — Mi a feladata ilyenkor a brigád vezetőnek? — A brigádunk - területe ötszáz hold kalászos. Három kombájn, bárom szállítójármű. két bálázógép végzi az aratást. Egy kombajnunkíneg a borsót aratja. A brigádvezetőnek kell a munkát ösz- szehangolnia, ha probléma van, segíteni. A legtöbb baj az alkatrészekkel van. utánuk kell a legtöbbet szaladgálni. — Hány nap alatt végeznek a munkával? Bal oldali képünkön: Kovács Andor negyedik éve dolgozik a bálázón. Jobb oldali képünkön: Novak Flórián brigádvezelö az árpa minőségét nézi. — Ha az idő jó lenne, és folyamatosan tudnánk aratni, akkor tíz nap elég lenne. De — az égre mutat — nem valami biztató előjelek vannak. Ebédidő van, mégsem nyálnak az emberek az ételhez. Inkább csak egy cigarettát szívnak el. Gyűlnek a felhők, minden percet ki akarnak használni, amíg nem hullanak az esőcseppek. Kaposi Levente Végérvényesen haSyreállitol’ák a Szamos mepongálóiioít gátjait Két hónappal a szamosi árvízkatasztrófa után véglegesen helyreállították a folyó megrongálódott, átszakított és átvágott gátjait. A munkaiatokat már a nagy árvíz elvonulása után megkezdték, de az erősen felázott talaj é: az újabb árhullám miatt csat ideiglenesen javították me azokat. Csak ezt követőer kezdhették meg a véglege helyreállítást. Ehhez majd nem nyolcvanezer köbmétc mmu használtak fok Befejezték az árvízvédekezéshez felhasznált anyagok visszamentését is. Hozzáláttak a partvédő berendezésekben, műtárgyakban keletkezett károk felméréséhez, helyreállításához. Ez a munka hosszabb időt vesz génybe. (MTI) 1970. július 17., péntelX
