Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-15 / 164. szám
Milyen hely Keszthely ? Tizenháromezer fiatal az új ettiifmkeri EZALATT a IY/LLA EGYIK SZOBÁJÁBAN. Tehát kománk hazajöttéPompás !éé 'S Bizonyítja akciónk.sikerétDe k/k le HETUEK ■< SEGÍTŐ! f AZT A KÉT AIAKOTAKIKRE G YANAKSZIK, MINDENESETRE HEVÍTETEK/. Ezekben a hetekben nagyim • sok útitervben és számtalan unzixon szerepelne!: a Balatont körülvevő üdülőhelyek nevei. Nem érdektelen tehát megnézni, hogy honnan vették a kedves táj települései nevüket. Maga a Belátón név eredetére nezve szláv, s közszó tormájában „sár, mocsár'’ jelentésű. Ez egyben utal árra, hogy a magyar tenger az elnevezés idején — különösen a Zala torkolat vidékén erősen mocsaras volt. Kesztnely nevét a magyarul tudó félig-meddig érteni véli, mert számos városnév végződik a hely szótaggal.’ Igen ám, de mi az a Készt? Nos, az ilyen rejtélyek megfejtésével foglalkozó tudósok, az etimologusok megállapították, hogy a város neve a rómaiak idején Castell (um), azaz vár volt. lábból készült aztán a többi „hely'’ mintájára magyarosan hangzó mai szóalak. Magát a pannonkori várat ki is ásták a Keszthely melletti FenékpusztSn. Keszthely névrokona Földvár, amely szintén erődítéséről kapta nevét. Akaii neve az állattenyésztéssel függ össze: akoli, azaz akólas, telepet jelent. Ilyesféle elnevezést őriz Zamár- íli neve is, amelynek alapszava a szamár. Köztudott, .Jidtey a régi írásbeliség „z”- i el jelölte az „sz” hangot, amit számos regi családnév bizonyít: Zabó. Zeöke, stb. A régi állatvilág emléke (és nem a fürdőzési lehetőség!) magyarázza Füred nevét. A íürjet ugyanis a tájnyelv lür-nek nevezi és ehhez jött az azóta nyelvünkből Iáhalt -d képző. Növényzetre utal az Almádi, a Fűzfő is. Az Aszófő viszont az ősi nyelv ma már nem ismert „aszó” kifejezését őrzi, ami völgyet, bevájást, időszakos vízleve- ..zetőárkot jelentett. Aszó- fő ezek szerint egy ilyen völgy fejénél települt. Ugyanez a szó rejtőzik Szárszó nevében is, amelyet a régiségben £zár (az a) szónak, vagyis kiszáradt medernek neveztek. Arács: Alsóörs, Bélatelep. Köveskál (az előtag Kál földjének minőségére vonatkozik), Révfülöp (az előtag átkelőhelyet jelez), Tqmaj, Tihany, valamint Szemes. védőszent nevét kapta Szentgyörgy, Balatonmária és Keresztül-. Kenese és a távolabbi Kanizsa azt jelenti, hogy a terület a kenézé, vagyis íő- emberé volt a letelepülés idején. Udvari neve arra utal. hogy lakói u királyi udvar szolgálatában álltak; Szabadi lakói pedig királyi kiváltsággal rendelkeztek. Szántód mezőgazdasági művelési módra utal a már említett -d toldalék mellett. Siófok Sió része a régi magyar folyóvizet jelentő „jó” szót őrizte meg (például: Sajó. Hejő s egyéb víznevek), Hévíznek fordíthatnánk Tapolca nevét, amely annyiban névrokona Tapolcának és Hévíznek, hogy a névadója a meleg vizű forrást jelentő szláv „toplj” szó. Széplak neve pedig önmagát magyarázza meg, s bizony reá- illenék a legtöbb balatoni üdülőhelyre is ez az elnevezés. A- Városliget egy csendes zugában, ahova nem hat el a vursli vidám zsivaja, s nem hallani a Fáskor labdarúgó* csatáinak hangor- kánját sem, ott. áll egyetlen ráv esett szóval a homlokán egy régi sírkő. Az arra sétáló ifjú szerelmesek és a liget öreg szerelmesei mindig újra leolvassák a szót: „Fűit”. Fűit latinul any- nyit jelent, hogy „volt, vége, elmúlt”, S a kőlap hátoldalán olvasható magyarázat sem árulja el, hogy ki nyugszik a különös felirat és a ma is friss virágokkal beültetett hant alatt immár több FŰIT mint 160 éve. A magyarázó vésel így hangzik: „Egy 1809ben elhunyt és magát megnevezni nem akaró pesti ügyvéd sírja, aki végrendeletében Pest városának hagyományt juttatott azzal a kéréssel, hogy á Városligetben temessék ei és sírkövére egy szót véssenek: FŰIT (Volt)”. Ha valaki ennél többet akar tudni „Fuit”-ról, annak vissza kell lapoznia a Hazai és Külföldi Tudósítások 1806 de-- cemberi számáig. Itt olvasható dr. Horváth Jakab nekrológja. (Kultsár István, „Fűit”.) Egyébként 1806. a pontos dátum, nem az 1809. \ A nekrológból kiderül, hogy Horváth Jakab egyike volt a legelsőknek, akik Pesten ügyvédi gyakorlatot folytattak. Az ügyvédi gyakorlat szürke ténye mögött pedig történelmi .jelentőségű érdem húzódik meg: Martinovics Ignác és republikánus társai védelmét vállalta Horváth Jakab ama 175 év előtti össze- esküvési perben,' s a haladó gondolkodású ügyvéd azon munkálkodott, hogy Martinovicsok közül minél kevesebben essenek áldozatául a Habsburgok bosszújának, a hóhér pallosának. Elkerülte a halálos ítéletet Ba- csányi János és Kazinczy Ferenc is. Pillanatképek a szatmári árvízi építőtáborokból Még véglegesen el sem vonult az ár, Szabolcsban már június utolsó napjaiba^ sátrat vertek, hidroglóbusokkal vizet fakasztottak az újjá- építőknek. Háromezer fiatalt befogadó sátorvárost — hét KISZ-es ifjúsági tábort — építettek fel alig egy hét alatt a katonák és a polgári védelem osztagai. Az itt júrégyűlnek, többen is. apró epizódok elevenednek meg az itteni napokról... László Béla táborparancs - nők a Váci Mihály tábor egyik epizódját említi. Négy önként jelentkezőre lett volna szükség. Pihenőidőben jött a kérés, Kisarban egy családi ház építésénél kellene négy markos legény. Csak rendben . szinte a szélrózsa minden irányába. Fehérgyarmaton kétszáz lakás alapozásánál találkozunk a tivadari táborlakókkal. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat főművezetője, Székely János elégedett a fiatalok munkájával. Mindössze any- nyit jegyez meg.: ha folyamatosan érkeznek az épitőA fűzfői építődiákok most érkeznek haza a délelőtti mű szakból, a csengeri táborba. ró ember. önkéntelenül is először rójuk gondol. Tivadaron 109 sátor áll a töltés melletti árnyékos részen; vaságyak, matracok, vízcsappal ellátott mosakodóhelyek, konyha, étkező, s minden, ami az élet alapfeltételeit jelenti. Ahol öreg diófák szegélyezik a folyópartot, Tivadaron van a legnagyobb sátorváros: négy tábor, hatalmas területen húsz-negyven személyes sátrakkal. Pár kilométerrel távolabb a katasztrófa által ugyancsak megkínzott Jánkmajtison a vasúti sín és az erdő között áll az ötödik, Mékteleken a hatodik, Csen- gerben a hetedik tábor. Augusztus 23-ig turnusonként 3 ezernél, összesen tizenháromezernél több fiatal dolgozik itt, ,hogy őszre tető alá kerüljenek az új otthonok. Június 28-án érkeztek az első táborlakók. Azóta már vannak élmények, tapasztalatok. — Kezünket feltörte az ásónyél, de kibírjuk. Az étkezésre nincs panaszunk. Legfeljebb a reggeli lehetne egy kicsit kiadósabb. Mert délig végzi az ember legtempósabban a munkát — magyarázza az esztergomi gépipari technikum tanulója, Bódi Attila, Tivadaron. Kunéin harag lett belőle, ki menjen Kisarba. Siebe'r Józsefet, az egyik brigád vezetőjét ígérettel nyugtathatták meg:'ha hasonló munka lesz ismét, akkor az ö csapatának szólnak. anyagok, őszre beköltözhetnek a családok az új fészekbe. Fehérgyarmattól néhány kilométerre, Zsarolyánban már a jánkmajtisi táborozok dolgoznak. Két műszakban tét, aki társaival eljött segíteni az új élet megteremtésében. ..Vietnam,; a mi hazunk sok segítséget kap a testvéri magyaroktól. Az. hiszem, kötelességem volt barátaimmal együtt eljönni az építőtáborba”. Tovább járjuk a szatmári községeket: az egyik helyen fővárosi orvostanhallgatók éppen a víz minőséget vizsgálják. segítik a KÖJÁL nehéz munkáját. Másutt meszet oltanak, gödröket ásnak, alapoznak. maltert kevernek. Néhol már vízvezetékét, villanyt szereinek az ország minden tájáról idesereglett fiatalok. Velük dolgoznak a tanáraik is. verejtékeznek a tűző napon, magasítják a fala Kát. Csengőmben nagyrészt esztergályosok.- ácsok, asztalosok. lakatosok, szerszámkészítők, víz- ' és gázszerelők dolgoznak, azaz még csak szakmunkástanulók, de igyekezetük és szakértelmük javát adják. A vagonkirakásnál, a tetőfedésnél, a villany bekapcsolásánál, a jó ivóvíz „készítésénél’'. mindenütt találunk fiatalokat. Amióta itt vannak, nemcsak egymással, hanem a szatmári emberekkel is barátságot. kötöttek. Hiszen ahány összedőlt ház, annyi tragédia, annyi sors.' Munkájuk kevésbé látványos; kemény, fárasztó. Egy HElYJtf 111 W INTÉZKEDJEK, ToRP. HOGyStal - ECKER MŰSZERÉSZT ÉS G USE SOFŐRT ELŐÁLLÍTSAK A GANS BOHMERBOL ODA KÜNK ASZ HER EBBEN A PILLANATBAN LÉP ODA A7AJTÓHOZ- Amikor MEGHALLJA BOHLM SZA KAIT, HÁTA YÉ- GIGBORSŐDZIK.BL- KÉSErr.'SZINTÉ BEROBBAN A SZOBÁBA ÉS... Irtó: Rajzolta: y Fehérgyarmaton a orvostanhallgató lányok szabad időben levelet írnak. (Foto: Hammel József KS) Hangyabolyként rajzik a tábor: munkából jövők érkeznek, s evés után pihenéssel, levélírással, játékkal töltik az időt. Munkába indulók kanyarodnak katonás segédkeznek a budapesti. 23- as Állami Építőipari Vállalatnak. A téglarakók egyetemisták, köztük találtuk a hazánkban tanuló Hoang Thuy Ho- hanoi fizikusjelölrésze csupán annak az országos nagy munkának, amit Szatmar újjáépítéséért napjainkban megelevenedni látunk. Páll Géza Egy tulipános láda útja Cecétől Párizsig és vissza Kicsiny patak Fejér megyében a Sárréten a Sár vízi Malomcsatorna, Erre a vadvirágos szépségű tájra, szülőföldjére, gondolataiban gyakran tért vissza Csók István fiatalkori ■ külföldi vándorlásainak idejében, messze idegenben és késő öregségében is, amikor már egyre végzetesedben sötétedő árny borult annyi felejthetetlen színt látott szemére. Csők István szülőföldjén, a Sáregressel. szülőfalujával határos Cecén. — ahol édesanyja, a vízimalom bérlője lakott — szüleinek egykori házában ma emlékmúzeum hirdeti a festő mély kapcsolatát ezzel a tájjal. A négy szobából álló emlékműm ba# siMALos értékes Csók-festmény függ a falakon. itt kaptak elhelyezést az odon családi bútorok, a vitrinekben a családi emléktárgyak, megsárgult régi fényképek a gyermekkorból, ifjú éveiből, müncheni, párizsi tartózkodásáról, kiállítottál: a nagy nemzetközi kiállításokon elnyert aranyérmek másolatait és az egykori. kritikákat is. A múzeum egyik legszebb értéke az. hogy oly különösen szépen fejezi ki a művész és a szülőföldje közti bensőséges • kapcsolatot. S az emléktárgyak között itt van a tulipános láda is. megint a szülőházban, ahonnan egyszer olyan nagy utat tett meg. Ez a tulipános láda szinte jelképes értelmet kapott Csók István eletetem. A művész legszebb vallomását szülőföldje iránt éppen a tulipános ládához való ragaszkodásával fejezte ki. amiről így írt „Emlékezéseim- című kis könyvében: „Éveken át tartogatott , anyám a padláson egy tulipános ládát. Egyszer leszedem porosán, piszkosan, elviszem magammal Párizson. Amint mozgatom, látom, hogy a ráfestett tulipán lejön, de alatta új tulipán virul, égő, erős. tüzes színá tulipán, s az ott virít mos! a műteremben... És megtanított a magyar színharmóniára, a népmese hangját súgva a fülembe. — Ez az érzés kísért most engem . A szülői házból Párizsba magával vitt tulipános láda jelentette sokáig számára * szülőföldei.
