Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-15 / 164. szám
í>**«rs*U It e Ätäi*»ii ó sts y <* x é f*s BECS' "Az osztrák miniszíOfúinárs kender. emlékiratot hsayott jóvá az rurópa1 b:zt■>>'..'.•»3- konferencia <-!,ök>.. á'O* »e; kapcso lat ban. a lu^oniri- clumct valamennyi »rófikfjt országnak el Itt mániák jat- iatni. K.TChsehliiser knlúgym;- pjstier 1« ;ej»*nteUc, ez a dokumentum majd az európai luaminen.s bizíon- ságí’i »zcoi'trfW tjéből s'.aksé- ges ..["tyhólc^i politikájút'. A Varsói Szerződés taget r? zt g ai k ü' ü gyminisztarei- nek budapesti nyilatkozata óta — mutatott t'á az osztrák külügyminiszter — az értekezleten részt vevő országok korévei kapcsolatos probléma már rendezettnek tekinthető. Az összes európai országokon kívül részt vesz az értekezleten az Egyesült Államok és Kanada is”. „Amikor az összes európai országokról beszélek — szögezte le Kirchschläger — beleértem az NDK-t és az NSZK-t is, mint két egyenjogú európai államot”. Végül kijelentette, hogy az emlékirat szövegét a nemzeti tanács elé terjesztik, jóváhagyás végett. Ezt követően eljuttatják azt az érdekelt kormányokhoz, majd nyilvánosságra hozzák. tár Amerikai csapatkivonások SAIGON: Az amerikai parancsnokság szóvivője bejelentette, hogy szerdán megkezdődik a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai csapatok kivonásának negyedik szakasza. A 309. taktikai légi-de- szant zászlóalj 280 katonája lesz az első, akiket az ez év október 15-ig tervezett 50 000 között kivonnak Dél- Vietnamból. Közvetlenül a dél- vietnarni határ menten a hatalmas kiterjedésű f|: Cnup-kaucsukúl- tetvényeri a. kambodzsai hazafias erők megtámadlak a megszálló dei-vietnatni csapatokat. (Telefoto — AP—MTI—KS) Kedd esti külpoiitikai helyzetképünk Dagad a „tigris-ketrec" botrány Amióta a kivert francia gyarmatosítók nyomában az amerikaiak megjelentek a vietnami színtéren, szinte folyamatosan létezik egy- egy szó, amely önmagában is felidézi a jelenlétükből következő brutalitásokat. Az első ilyen szóra talán már kevesen emlékeznek, annyi szomorú utódja volt már ennek a fogalomnak: Phu Lói. Ebben a dél-vietnami koncentrációs táborban nem sokkal a genfi egyezmények megkötése után — lábbal tiporva annak szellemét és betűjét — a saigoni rezsim politikai foglyok ezreit mérgezte meg, jéghideg tudatossággal, Washington tudtával és beleegyezésével. Az elsők után csak az utolsó előtti ilyen szóra emlékeztetünk, arra, amely túlságosan a közelmúltban került forgalomba ahhoz, hogy bárki is elfelejtse: My Képtávírónkon érkezett: Az észak-írországi katolikus kisebbség egy része annyira tarthatatlannak érzi már helyzetét, hogy menekülni kezd a szomszédos ír Köztársaságba. A képünkön látható kislányok már Oublinban vannak, ahol sok száz társukkal együtt katonai táborokban élnék. (Telefoto — AP—MTI—KS) A pápa — Brandt és a politika VARSÓ: A Zycie Warszawy keddi számában Ví. Pál pápa és Brandt kancellár találkozóját kommentálva a többi között megállapítja: Brandt ismertette a pápával keleti politikájának céljait, VI. Pál pedig „bátorságot” kívánt a nyugatnémet kancellár céljainak megvalósításához. Ez a tény a Vatikán részéről az NSZK új keleti politikája óvatos támogatásának tekinthető. Ez most először jutott hivatalosan kifejezésre. A Vatikán eddig nem támogatta Brandt keleti politikáját. Most viszont VI. Pál kifejezte reményét, hogy az HM, július 15., szerda NSZK és Lengyelország, valamint az NSZK és a többi európai ország viszonyának rendezése a „lehető leggyorsabban bekövetkezik”. Az NSZK kormányának szóvivője kijelentette, hogy haladó nyugatnémet katolikusok támogatják az Odera —Neisse határ végleges elismerését. Ügy néz ki, hogy most hasonlóképp vélekedik a vatikáni diplomácia és a pápa közvetlen környezetének jelentős része és maga a pápa is. Ez a tény elég lényeges, új elem. Eddig a Vatikán a CDU—CSU képviselte reakciós nyugatnémet katolikus körök befolyása alatt állt, amelyek határozottan ellenzik az Odera—Neisse határ, s a két német állam létének elismerését, az NSZK és a szocialista országok viszonyának normalizálását — fejezi be a varsói lap. Lai. Mint ismeretes, ebben a községben ártatlan gyerme-' kekkel, asszonyokkal és öregekkel végzett egy benyomult amerikai egység. Hogy miért? Mert olyan parancsot kapott, hogy lőjön mindenre, „ami mozog”. De My Lai esetében is kitűnt, hogy lcteziki a másik Amerika, a becsületeseké is. Akkor is amerikaiak segítettek leleplezni — amerikaiak bűnét. Csaknem pontosan ez történt a legutóbbi ilyen szó esetében is. Ez a szó így hangzik: „tigrisketrec”. — William R. Anderson, Tennessee állam képviselője Nixon vietnami „ténymegál- lapítási bizottságának” tagja fedte fel ezt a szörnyűséget, amelyben az amerikaiak szerepe ugyan nem olyan közvetlen, mint My Lai-ban, de mégis kétségbevonhatatlan. A hírügynökségek legutóbbi jelentései szerint Anderson felszólította Nixont: cselekedjék azonnal, mert ellenkező esetben a „tigrisketrec” színhelyét, Con Son szigetet „Auschwitzal, Da- chauval, vagy Buchenwald- dal hasonlítja össze a világ." . . Nos, bármit tesz, vagy nem teszi Nixon, ez az összehasonlítás már megtörtént. A világsajtó számos más tekintélyes orgánum után kedden a moszkvai Pravda leplezte le a börtönszigeten uralkodó, iszonyatos állapotokat. Ami új volt a többi lap tényanyagához képest, az éppen az amerikaiak szerepe. Con Son szigetén, — Washington állításával ellentétben — vannak amerikai katonák, szám szerint 47-en. Parancsnokukat Berkleynek hívják — írja a lap és e közlés után az eddiginél is nehezebb elhinni a Pentagonnak azt, hogy nem tudott semmiről. Tárgyalás Moszkva és Bonn közölt Polgár Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Von Wechmar, a bonni kormány helyettes szóvivője kedden kijelentette: az NSZK kormánya nagy figyelemmel kíséri azokat a nyilatkozatokat, amelyek az NDK vezetői részéről az utóbbi időben elhangzottak. A szóvivő külön felhívta a figyelmet Winzer külügyminiszternek a Neues Deutschland keddi számában közölt kijelentésére. Winzer egy kérdésre válaszolva azt ■mondotta: az NDK és az NSZK kapcsolatainak fejlődéséhez az egyetlen alap a békés együttélés. A bonni kormány ebben a kijelentésben — rugalmasságot vélt felfedezni, — hangoz-' tatta Von Wechmar. Mint a kormányszóvivő közölte, Walter Scheel külügyminiszter csütörtökön Londonba utazik, ahol aznap este és pénteken reggel lord Home-mal találkozik, pénteken a bonni külügyminiszter tovább utazik Washingtonba, hogy Rogers amerikai külügyminiszterrel tárgyaljon. Mindkét megbeszélés célja a nézetek koordinálása, közvetlenül Scheel moszkvai útja előtt. Mint jelentettük, a bonni kormány július 23-án szándékozik meghozni a formális határozatot a moszkvai tárgyalások megkezdéséről. Az MTI bonni tudósítójának értesülése szerint már kapcsolat létesült Moszkva és Bonn között a terminus egyeztetéséről. Potsdam szelleme NEGYED SZAZADDAL EZELŐTT, 1945 július 17-én ült össze ;■ Borii:: melletti Potsdam ban a hitleri Németországot logvöíő három nagyhatalom, a Szovjetunió, az Egyesüli Államok és Nagy-Britannia kormány-, illetve államfője, hagy kiutat keressen Németország és végső, soron egész Zutopa sr-ímórj. abból’ a tragikus káoszból. a nyelvbe a fasizmus elöntötte kontinensünket. Olyan politikát megoldást kellett keresni, amely komoly és tartós biztosít, ka lett volna Németország demokratikus újjászül,-lésének* az imperializmus és a milítarizmus kiirtásának német földön. Nem kisebb jelentőségű feladat volt azoknak a biztonsági intézkedéseknek a kidolgozása, amelyek Németország szomszédainak békéjét és területi integritását voltak hivatva garantálni. POTSDAMBAN MÉG ÜGY TŰNT -• a megkötött egyezmények is ezt tanúsították, — hogy a nagyhatalmak tanultak a történelmi leckéből. Elhatározták, hogy Európa térképén csakis olyan egységes, demokratikus Németország jelenhet meg.1 anielyben sem a monopoltőke. sem a porosz mriitarizrnus nem játszik többé vezető szerepei, részletekbe menő intézkedésekben állapodtak meg Németország ná- cítlanítására. Az egyik legfontosabb döntés arról született, hogy az Odera és a Neisse lesz az úiiászületett. poraiból feltámadó Lengyelország nyugati határa, nehogy a német szoldateszka valaha is még egyszer hídfőálláshoz jusson a lengyel nép és Kelet-Európa többi nemzete ellen. A HÁROM NAGY EGY ÜJ EURÓPA alapköveid rakta le Potsdamban; ezért hivatkoznak a békeszerető erők ma is az ott elfogadott elvekre és döntésekre. A potsdami szellemhez azonban ma már csak visszatérni lehet, mert az alapkőletételt nem követte kövekeze+es politikai épitőmun- ka. A nyugati nagyhatalmak — a potsdami egyezményeket megszegve — Nyugat-Németországot ismét visszairányították a régi' útra, hídfőállást építettek a szocializmus ellen, ahelyett, hogy az európai béke és biztonság megteremtésén fáradoztak volna. DEMOKRATIKUS ÉS BÉKESZERETÖ állam a hajdani Németország területének csupán azon a részén született, ahol a munkásosztály jutott hatalomra — ez ma a Német Demokratikus Köztársaság. POSTDAM NEGYEDSZÄZADOS ÉVFORDULÓJÁN elsősorban arra kell emlékeztetnünk, hogy tartós béke és biz. tonság csak akkor lesz Európában, ha a potsdami szellemet az NSZK-ban is rehabilitálják és végre az a német állam is olyan útra tér. amely nem torkollhat sem fenyegetésbe, sem revansista háborúba. (h.) Körülzárt katonák PHNOM PENH: A felszabadító erők által elfoglalt Kirirom város visz- szafoglalására küldött újabb kormánycsapatok kedden heves harcot vívtak a várost tartó hazafias egységekkel. A kambodzsai kormánycsapatok főparancsnokságának szóvivője közölte, hogy a Kiri- romban körülzárt kormány- katonák, miután lőszerük elfogyott, kiürítették állásaikat. Egy részüknek sikerült elmenekülniük, mások fogságba estek. Az erősítésül küldött kormánycsapatok heves harcban állnak a város körüli dombokon a felszabadító erőkkel. A szóvivő közölte azt is, hogy a fővárost Kompong- som kikötővárossal összekötő főútvonal mentén újabb helységeket ért támadás. A kormánycsapatok „meglehetősen súlyos” veszteségeket szenvedtek és megsegítésükre dél-vietnami csapatokat irányítottak a térségbe. Politikai gyilkosság a nagygyűlésen BOGOTA: Több pisztolylövéssel meggyilkolták Céstttr Gonzalest, a Kolumbiai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagját ék fivérét, valamint megsebesítették Raul Herrera parasztvezetőt. A gyilkosság a múlt hét szombatján történt Bogotától nem messze, amikor César Gonzales beszédet akart mondani egy nagygyűlésen a Kolumbiai Kom prím ist a Párt fennállásának 40. évfordulója alkalmából. César Gonzales Fuzagazu- ga városi tanácsának kommunista tagja és Cundina- marca megye tartományi gyűlésének képviselője volt. Az utóbbi időben nagy figyelmet fordított a parasztoknak a földért és az ültetvényesek ellen folytatott harTory külpolitika és a fegyverszállítások LONDON: Sugár András, az MTI tudósítója jelenti: Az alig egy hónapja hivatalba lépett angol konzervatív kormány tagjait meghökkentette az az ellenséges visszhang, amelyet a toryk két kedvenc külpolitikai elképzelése, a dél-afrikai fegyverszállítások felújítása és a Perzsa-öbölben való angol katonai jelenlét meghosz- szabbítása váltott ki világszerte. A dél-afrikai fegyverembargó feloldása már befejezett ténynek tekinthető: a múlt héten Anglia terjedelmes bizalmas levélben tudatta 27 nemzetközösségi tagállam vezetőivel, hogy „az 1955. évi Simonstownip szerződés értelmében Anglia bizonyos védelmi fegyvereket, fog szállítani Dél-Afri- kának”. A részletek még hátravannak ugyan, de Douglas-Home szombaton már közölhette az elvi elhatározást Rogers amerikai külügyminiszterrel, s az amerikai vendég nem csinált titkot abból, hogy a döntést kockázatosnak tartja, mert az — mint mondotta — „Afrikában bizonyos rosszallást vált majd ki”. Bár a konzervatív párt vezetői csaknem valameny- nyien elszánt hívei a fegyverszállítások felújításának, nem minden tory képviselő helyesli a lépést, amelyet sokan a politikai rövidlátás jelének minősítenek. Befolyásos konzervatív körökben kifejtik, hogy a fajgyűlölő rezsimekkel való nyílt katonai szövetség csak „a legfőbb ellenfél” malmára hajtja a vizet, elősegíti a „kommunista agitációt” Afrikában. A munkáspárti lord Caradon. aki Anglia ENSZ-főmegbizottja volt június 19-ig, a BBC-rádió adásaiban is kifejtette azt a véleményét, hogy a fegyver- szállítás nem egyszerű technikai vagy külkereskedelmi kérdés, hanem súlyos erkölcsi probléma, amelynek kimenetelétől függ, vajon Anglia melyik oldalra kerül a világot megosztó legnagyobb kérdések egyikében: a faji problémában. , Ezt a félelmet tükrözi a mértékadónak ismert Observer vezércikke is: „Minél mélységeseoben csalódnak az afrikai államok, annál nagyobb az a veszély, hogy az afrikai országok érzelmei mély gyűlöletbe, Anglia teljes elutasításába csapnak át”. Kedden a Times és a Daily Mirror vezércikkben szólította fel a kormányt, vegye még egyszer fontolóra á kérdést és mondjon le a fegyverszállításokról. (MTI) Különös FBI-jelentés WASHINGTON: Közzétették az FBI, az Amerikai" Szövetségi Nyomozó Iroda szokásos évi jelentését, amely megállapítja, hogy az elmúlt tanévben jelentősen emelkedett az egyetemi megmozdulások szám-. A jelentés beézámol art. ., hogy a tavaszi nagy egyetemi tüntetések során 462 rendőr sebesült meg és „nyolc személy vesztette életét”. Különös módon a jelentés nem közli azt a tényt, hogy a nyolc halálos áldozat mindegyike diák volt és azt sem említi, hogy az összes sebesülteknek hozzávetőleg a fele szintén a tüntető diákok közül került ki. Felvételre keresünk pénzügyi és munkaügyi kérdésekben jártas, középiskolai végzettséggel rendelkező IRODAVEZETŐT. Egerben működő építésvezetőségünkre. Jelentkezés személyesen, vagy írásban: Közmű- és Mélyépítő Vállalat. Gyöngyös. Kertész u. 2. /
