Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-14 / 163. szám
KOSSUTH 8.30 Hars an a kürtszó! 8.51 Csajkovszkij: A Pikk dáma. Háromfelvonásos opera 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiákoktól 13.4? Üj Georgikon 14.02 Mesejáték 15.10 Mozart: B-dúr zongoraverseny 15.32 Az élő népdal 15.42 Acstörténetek 16.05 Kantáta 16.18 Riportműsor 16.38 Operarészletek 17.05 Ázsia munkásmozgalma 17.20 Kosa: Dalok Babits« versekre 17.46 Népi zene 18.00 Riport 18.28 Könnyűzenei híradó 19.25 A Szabó család 19.56 Lemezek közt válogatva . . . 20.30 Népi muzsika 20.40 Áriák 21.03 Kilátó 22.20 Verbunkosok 23.10 Tánczene 0.10 Operarészletek PETŐFI 8.05 Schubert: VI. szimfónia 8.35 Külpolitikai figyelő 8.50 Népdalok 9.15 Csin-bumm cirkusz 12.00 Zola: Germinal. Rádióváltozat 13.03 Törvénykönyv 13.20 Kodály: Gordonkaszonáta 14.00 Kettőtől — hatig . . . 18.10 A Bastille lerombolásáról 18.20 Népdalok 18.35 Tudományos körkép 19.00 Két operettnyitány 19.19 Hangverseny 20.25 Kortársaink 21.05 Muzsikáról «— fiataloknak 21.36 Kórusmű 21.47 Gondolatok filmekről 22.07 Szimfonikus zene 23.50 Kórusmü MAGYAR 17.38 Hírek 18.05 Az idei nyár divatja 18.20 Riportfilm az egri audo- vizuális nemzetközi konferenciáról 18.5S Esti mese 39.10 Egy hét Fejér megyében 19.15 Jelentés Magyarországról 20.00 Tv-híradó 20.20 Solness építőmester. Háromfelvonásos színmű 22.10 Tv-híradó POZSONYI Í7M Tour de Bohemis. Nemzetközi kerékpárosverseny 18.00 A kincs. (Tv-játék) 19.00 és 21.45 Tv-híradó 21.00 Tarka mozaik EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadás kezdete: fél 6 és 8 órakor. Dajkamesék, hölgyeknek Színes amerikai film. EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Az előadás kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. Légyfogó . Színes *lengyel film. EGRI KERT: Az előadás kezdete: 8 órakor. A bosszúállók újabb kalandjai Színes szovjet film. EGRI BÉKE: Serafino GYÖNGYÖSI PUSKIN: A halott gyanús GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Sikerül-e hőseinknek megtalálniuk Afrikában titokzatosan eltűnt barátjukat. HATVANI KOSSUTH: Sex és a hajadon ÜGYELET Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig a Jókai utca 41. •zám alatti rendelőben. (Tele- -ten; 17-27.) Egy bocsi — egy autó SEBESSÉGE ÓRÁNKÉNT 230 KM. Rövid távú, néhány száz méteres versenypályára tervezte ezt a kocsit Kapusztyin leningrádi mérnök. A versenyautó érdekessége, hogy súlyának 80 százaléka a hátsó tengelyre nehezedik. Ezt a példányt egy Volga-motor hajtja, de beépíthető a 412-es Moszkvics, vagy a Csajka motorja is. <Telefoto — TASZSZ—MTI—KS) A gyógyító halálsugár SZOKATLAN, sőt különös célra alkalmaznak lé-- zer-berendezéseket néhány éve Amerikában, a Cincinnati Egyetem egyik kísérleti intézetében. Mintha csak a kozmetikusokkal vagy a bőrgyógyászokkal akarnának versenyre kelni — anyajegyeket tüntetnek el a legkorszerűbb rubinkristályos és gázlézerekkel. Persze, ha valóban csupán szépészeti eljárásokról lenne szó, a hír nem lenne több kuriózumnál. Értelmetlen luxus lenne bevált, olcsó és egyszerű megoldások helyett a lézer nagyágyúját bevetni — szépséghibák ellen. Még akkor is, ha tudjuk, hogy bizonyos festéktartalmú anyajegyek kívül esnek a kozmetikusok hatáskörén, mert könnyen elrákosodhatnak és — mint rákmegelőző elváltozásokat — sebészkésre kell őket bízni. Az anyajegy-„műtét” azonban mégiscsak melléktermék és a lényeg az, hogy kísérletek folynak: miként lehet a lézersugarat szélesebb körben, elsősorban a sebészetben, gyógyításra felhasználni. Újonnan felfedeA BOLGÁR MOSZKVICS. A fiatal bolgár személygépkocs szovjet alkatrészekből összeszerelt Moszkvics 408-as kocsi. autógyár egyik szerelőszalagjáról i-ipar egyik gyártmánya a Képünk: a lovecsi „Balkán” készült. (Telefoto — BTA—MTI—KS) zett sugárzásokban — kezdve a röntgenen, a rövid- és mikrohullámokon keresztül a íézernek akár a Holdra is kivetíthető fénysugaráig — gyakran látnak az emberek veszedelmes fegyvert s egykettőre elnevezik „halálsugárnak”. Valójában ilyet még nem produkált a tudomány — de bármi is volt a felfedezés eredeti célja, előbb-utóbb a gyógyítás szolgálatába állították. így történt ez a lézerrel is. CSUPÁN AZ említett amerikai intézetben ötszáznál több szemműtétet végeztek eddig lézersugárral, különleges védőszemüveg alkalmazásával. Elsősorban egy megvakulással fenyegető szembetegségnek: az ideg- hártya (retina) leválásának eseteiben. Korábban ezt villamos tűkkel, az elektro- koagulációnak elnevezett rendkívül bonyolult eljárással kezelték, majd a viszonylag egyszerűbb fénykoagulációra tértek át. A szemcsep- pel kitágított pupillán, pontos célzással, a leválóban lévő hártya megfelelő helyére koncentrált fénysugarat vetítettek, ami a sejteket „megolvasztotta” és mintegy visz- szatapasztotta a helyére. (A betegnek ez nem fáj, csak villanásokat lát.) A lézersugár bevetítéséhez még csak ki sem kell tágítani a pupillát. Hullámhosz- sza tökéletesen megkíméli az amúgy is fényáteresztő szaruhártyát, szemlencsét és üvegtestet. A sugárzás lüktetése lehetővé teszi, hogy a kezelést a lehető legrövidebbre fogják, s eközben nem fenyegetnek kellemetlen mellékhatások. A koagulált „ragasz fciisi pontok” lényegesen kisebbek, mint a fénykezelésben használt xenonlámpa hatására keletkezők. Különösen fontos, hogy a kezelés megkíméli a látóhártya legérzékenyebb pontját, az ún. sárga foltot. Az ideghártya-leválások közül kezelésre legalkalmasabbak azok, amelyekben a retina még csak kissé emelkedik fel az alapjáról s különösen jók az eredmények a még csak előjeleiből felismert fenyegető leválások megelőzésében. Az egyéb sebészeti eljárásokhoz hasonlóan bizonyos éreiváUozáso- kat is gyógyítanak vele és megkísérlik a rosszindulatú szemienéki daganatok kezelését is. A GYÓGYÍTÁSON kívül többféle kísérlet folyik a lézer felhasználására beteg- vizsgálatokban is. A nyugatnémetországi Garchinguan lévő plazmafizikai intézetben élő szervezetben ellenőrzik vele az anyagcserefolyamatokat. Ilyen célból vegyi elemzéseket általában a szervezetből kivett anyagokkal, laboratóriumi edényekben lehet elkészíteni. Így azonban nem lehet szó folyamatos vizsgálatról, csak pillanatfelvételekről. Az anyagcsere-folyamattal kapcsolatos molekula- szerkezet-változások együtt járnak az élő szervezet, a testszövetek és folyadékok hőmérsékletének, infravörös sugárzásának változásával. A sugárzás vizsgálatára lézeres spektroszkópiát dolgoztak ki. Az új módszer a korábbiaknál gyorsabb, szélesebb frekvenciát fog át, párhuzamosan több folyamatot mérhet és alkalmas arra is, hogy a testfolyadék java részét kitevő víz összetételét is akadálytalanul elemezze. A régebbi inlravörös spektrométerrel csak nagyon vékony vízréteget vizsgálhattak meg. A lézeres spektroszkópiával az anyagcserefolyamatoknak nemcsak egy-egy eredményét, hanem közbülső fázisait, egész menetét figyelemmel kísérhetik. Például a vér oxigénszállító hemoglobinját — a vastartalmú haem és a fehérjetermészetű globin összetételét — vizes oldaton átvezetve, majd nitrogénnel keverve. Így minden részletében megfigyelhető, ahogyan a haemoglobin a vízből az oxigént felveszi, majd a nitrogénben leadja. A KÍSÉRLETEK világából a lézertechnika alkalmasint hamarosan megtalálja az utat a gyakorlati alkalmazáshoz is. (A DELTA legújabb számából.) "y,'-"'""/"yyy'y*/'"S"y"y""yy"*y-"y"/SSSSSSSSS/SrSSSS/SSSSSSSSSSSSSjSSSSSS/S/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/S??SSSfSSrSSSSSfSSSfSS/-SSSSSSSSSfS/SSSSSSSSSSS/j'SSSSS//SSfS*TSSSSSSfSSSfSSrf/YSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSS/ Házastársak Nagyon szerették egymást. Ügy járták végig életük első felét, kézen fogva, mint két óvodás kisgyermek. Azután a férfi elengedte a nő kezét és egyedül járta a maga útját. Nem tudta, mikor, hol veszett el a kéz, tény, hogy elveszett. Ezután későn járt haza, időnként ivott és durva volt. Az asszonyka először sírt, fájt minden, az élet, hadban állt az egész világgal. Később, ahogy azt már előre várni lehetett, fájdalmát, dühét, gyűlöletét a férjére összpontosította. Egy kora hajnalban, lehet, tán éppen október volt és szerda, és az eső is esett (mindenesetre rossz nap volt), az asszony minden külön bejelentés nélkül, egy öntöttvas lábassal fejbe vágta egykoron imádott, de az idők múltával elidegenült férjét. A férfi a váratlan, de meglehetősen hatalmas ütéstől elszédült. Ahogy ott tá- molygott a konyha kövén, a másodperc tört részén belül bokájába is egy irtózatos fájdalom hasított. Ettől a rúgástól azonnal a köre ült. Távolról, nagyon tompán és homályosan a következőt hallotta: — Unintelligens állat vagy! A kosztpánz is kevés! A bútort is anyukám vette, most is tartozol neki ezer forinttal, azonnal add meg, amivel tartozol... . A férfi így fejen kólintva. teljesen kábán, féleszméleteben is megesküdött volna, hogy mindazt, amit hallotta felesége mondotta, az ő hangját hallotta. Másnap a tükörben megnézte magát, az ütés elég rosszul sikerült, az orra keserves állapotban volt, szép, nagy lila krumpli. Tulajdonképpen jóra való fickó volt, most is annak örült, hogy nem ő ütött, és nem az asszony arca ilyen csúnya, hülyére vert. Mit is szólnának akkor ott bent, a hivatalban ? Jubileumi péns Jubileumi pénzt osztottak. Nagy Jánosné is kapott, igazolta, hogy 25, éve dolgozik immáron. — Szóval minimum negyvenéves a drága — mondogatták a szobában a hölgyek. — Nevetni kell, harmincötnek mondja magát. De aki a legjobban intrikált is, utánanézett, hátha neki is jár már az az egyhavi fizetés. A főkönyvelő, aki az efféle ügyeket intézte a vállalatnál, jókat nevetett, de hangosan mindössze ennyit mondott. — Ej, ez a pénz, micsoda ördög ez a pénz. Egyetlen hatalom, varázserő, amely rabírja a nőket, hogy még a korukat'is vállalják. Előítélet A . szívbeteget sajnáljuk, szegényt. ,A tüdőbetegtől félünk, mert betegsége fertőző. A rákbetegtől összeborzadunk, mert hátha mi is ... A szifil-iszest megvetjük, mert betegségéhez bűn árán jutott. És akinek diaréja van, %zon nevetünk, pedig ez is mindenféleképpen betegség. Borzalmas, roppantó erő az előítélet, még a betegségeknél is. * A bosszú A gépkocsivezető elhatározta, hogy bosszút áll. De milyen legyen a bosszú, hiszen a főnökéről van szó? Szóval, ennek a bosszúnak olyannak kell lenni, ezt a bosszút úgy kell csinálni, úgy kell állni, hogy bosszú is. legyen, meg nem is. A bosz- szú sikerült. Oka a következő volt: az igazgató, ahányszor leutazott szülőfalujába, estére egy kissé bepityókált és visszafelé tartva a városba, az első ötven kilométert végigénekelte. Hallása fals volt, hangja remegős és mindig egy nótát ordított, illetve egy operett egyetlen, alig ismert betétjét, éppen azt, hogy „A kandallóban rő- zseláng, parázs, parázs ...” Nagyon csúnyán énekelt, nagyon idegesítően. A gépkocsivezetőnek viszont nagyszerű hallása volt, fiatal korában a katolikus legényegylet férfikarának oszlopos tagja, és zeneimádata még mindig a régi volt. Már az is bosszantotta, hogy kinn kell ülnie a kocsiban, amíg benn a főnök szórakozik, de hogy az úton sem hagyja békében, az már egy kissé sok volt. Szerencsére a főnök ötven kilométerig bírta szusszal, hanggal, akkor elkezdett hatni agyában a szesz, és eltompulva, száját kitátva elaludt és még mindig volt ötven kilométer a városig. A bosszúállás formáját, módját az élet, az országúton egy alkalommal teljesen véletlenül súgta a gépkocsivezető fülébe Egy dűlőútról kifordult egy parasztszekér, hirtelen fékezni kellett, és az alvó igazgatói test előrebukott, jókorát nyekkent, felébredt. A gépkocsivezető azonnal észrevette a dolgot és attól kezdve, ahányszor hasonló szituációban elaludt az igazgató, ha jött szekér, ha nem, tízkilométerenként a fékpedálba taposott, emígyen tanulmányozva a newtoni tehetetlenségi törvényt. Amikor az igazgató végül is észrevette, hogy játszanak vele, valamilyen telepátikus hatás következtében összefüggést vélt felfedezni az ő kimaradozgatásai és a fékezés között. Természetesen azonnal intézkedett, hogy a gépkocsivezetőt cseréljék kj. Éjszakák 1935, éjszaka. — Drágám, a fiatal gróf belémszeretett, azután házasságot ígért. Hittem neki, buta kis liba voltam. Persze, hogy becsapott, s otthagyott. — Hidd el, te vagy a második. 1944, éjszaka. — Drágám, a katonákat ' szállásolták hozzánk. Tudod, milyen erőszakosak a férfiak? Nem mondom, stramm, kisportolt fiú volt, de lelkileg semmi közöm az egész ügyhöz. — Hidd el, te vagy a második. 1949, éjszaka. — Drágám, a mi társadalmunkban közel , kerülnek egymáshoz az emberek, ö nagy tudású, tapasztalt férfi volt, okos. Kislány voltam, akkor kerültem oda, felnéztem rá. Igaz, jóval idősebb volt nálam és már nős. De ő nem bűnös, ma is védem őt. Mert én mindent tudtam róla és azt hiszem, én jobban akartam, mint ő. Akkor taknyosnak nevezett és azt mondta, hogy félt engem. Nagyszerű ember volt, apám helyett apám. Nekem rajta kívül senkim sem volt. Egyébként döntsd el, kérlek, milyen álláspontra helyezkedsz. Mert ha kispolgári előítéleteid « vannak, én nem tudok veled élni. — Hidd el, te vagy a második. • 1968, éjszaka. — Dfágám, ne kínozz! Tudod jól, a ceglédberceli Liliom bárban én vagyok a sztár. Igaz, vetkőzöm. De micsoda művészi sztriptíz az enyém. Azok a mozdulatok, és a közönség persze stupid és bornirt, az egész művészetből semmit sem ért, csak azt látja, hogy meztelen vagyok. De eszik a számot, igaz, hogy borzalmasan fá- rasztóak ezek az emberek. — Az első? Várj egy-kicsit, hadd gondolkodjam. Megvan! Balogh Frici, a focista. Ismerted? Disszidált. — Mit mereszted a szemed, te kis buta? — Hidd él, te vagy a második. T ele fon műfaj A lánynak sötétkék szeme, melegpiros szíves és koromfekete haja volt. Bs önérzete. Ahányszor összevesztek, fel nem hívta volna a fiút. Kezdeményezzen ő, telefonáljon ő, hívja ő, hiszen ő a férfi. No, a dolog azért nem ilyen egyszerűen történt, mert a dolgok, események, érzelmek az életben sem vegytiszták, sőt, különösen az életben nem. A lány mindennap tárcsázta a számot, mert jólesett hallani az imádott hangot. — Halló, itt Kovács .. 1 Halló! Ki az?... Ki az úristen szórakozik? — kiabált ilyenkor dühösen a süketen hallgató vonalba a fiú. „Csak hadd pukkadjon a gazember ... Milyen szép, férfias hangja van a drágámnak ... Legalább azt hadd halljam, ha már haragban vagyunk” — gondolta a lány és ha jókedve volt, naponként többször is felhívta a fiút. — suha — 1970. július 14., kedd
