Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-10 / 134. szám
Mi újság a határban? JA >bi ni,.». ígérnek az őszi kalászosok — Gondok az időjárással — Segítség az árvízkárosultaknak A mezőgazdaságban mindig téma az időjárás, de az idei, „őszies” tavasz és nyái-- eleje a szokásosnál is több véleménynyilvánításra ad lehetőséget a szakembereknek. A tegnapi napon megyénk néhány szövetkezetébe láto- gattuník el, hogy az időszerű munkákról, a kilátásokról érdeklődjünk. Kerecsend Az Aranykalász Termelőszövetkezetben befejezték a nyolcvan hold mák kapálását és megtörtént az egyszeri porozás is. A háztáji kukoricát mindenütt megkapálták, a közös terület kapálása is befejeződik néhány napon belül. A közös és háztáji terület összesen mintegy ötszáz hold területet tesz ki. A lucerna első kaszálása — háromszáz holdnyi területen — megtörtént, az átlagtermés mintegy 22—24 mázsa. A behordást azonban gátolja a kedvezőtlen csapadékos eső, bár két-három nap múlva ez a munka is végetér. Megkezdődött a vöröshere első kaszálása is. Az őszi kalászosak szépek, jó termést ígérnek, ha nem szól közbe semmi. A kombájnok egyébként már lassan készülnek az aratásra, s az idén két géppel több áll majd munkába, mint tavaly. A szövetkezetben elmondották azt is, hogy Baross István szocialista brigádvezető kezdeményezésére a közös gazdaság dolgozói egy napi keresetüknek megfelelő osz- szeget ajánlottak fel az árvízkárosultak támogatására, a szövetkezet pedig 50 sertést és 50 mázsa takarmányt ajánlott fel a károsult közös gazdaságoknak. Füzesabony A Szabad Nép Termelő- szövetkezetben szintén az időjárásra panaszkodtak, erősen gátolja a növényápolási és a lucernabeh ordúsi munkákat. A kukoricánál jelenleg a Korkapálás folyik, a cukorrépánál az egyélés is megkezdődött. A közös gazdaságban befejezték a lucerna első kaszálását, a behordás azonban nehezen megy a rossz idő miatt. A kalászosok eddig nem érezték a kedvezőtlen időt, a vezetők szerint még jobb termésre van kilátás, mint tavaly. A Szabad Nép Termelőszövetkezet is felajánlásokat tett az árvízkárosultak megsegítésére, eddig a tagság 11 ezer forintot ajánlott fel, rövidesen pedig a szövetkezet is dönt, miképpen és milyen formában nyújtson segítséget. Makiár A Lenin Termelőszövetkezetben is befejezték már a lucerna első kaszálását, a 130 holdas terület 15 mázsa szénát adott holdanként. A szénát már be is kazlaz- ták. A szőlőnél megtörtént a második permetezés, jelenleg a második kapálás megy. A 167 hold napraforgót bekapálták, a kukorica kézi kapálásához most kezdenek hozzá. Az időjárás eddig elég kedvezőtlen volt, különösen a múlt héten hullott sok csapadék. Ez gátolta a szénabetakarítást és a növényápolást is. A szövetkezetben — pillanatnyi állás szerint — az őszi arpa kimondottan jó, az őszi árpa jó közepes, míg a tavaszi árpa gyenge közepes termést ígér. Az időjárásnál érdemes megemlíteni, hogy nem csupán a sok csapadék, hanem a hűvös idő is kedvezőtlen. A közös gazdaság tagjai 26 ezer forintot ajánlottak fel az árvízkárosultak segítésére, a szövetkezet pedig 40 süldőt. (kapóst) Veszélyben az aigyői elalmezö Őrjárat a gátakon klánt ismeretes, az algyői szénhidrogénmezőt középen szedi át a Tisza, és az árterülete. A délkeleti résziét pedig a Maros védvonalai határolják. Az olajmező veszélyben van, árvíz előli mentése ma Csongrád megye egyik legnagyobb problémája Szeged védelmén kívül. A szolnoki Kerületi Bánya-műszaki Felügyelőség az árvízvédelemre való tekintettel külön rendelkezést adott M a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermedő Vállalat és a Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzemnek, hogy a vízügyi szakemberek előrejelzésének megfelelően végezzék a veszélyeztetett területek értékes olajipari berendezésednek kimentését. A felügyelőség vezetői helyszíni szemlét tartottak a veszélyeztetett területen. Megbeszélést folytattak Forgó Lászlóval, az Alsó-Ti- sza vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetőjével, majd Járiái András hajóskapitánnyal ví- ziúton tekintették meg a védelmi munkálatokat. A mezőt több veszélyforrás is • fenyegeti. Ezek közül különösen veszélyes a Maros— Tisza torkolatánál levő gátak átszakadása, mert ez esetben a Maros és a Tisza háromszögében levő, már lezárt termelőkutak és három'tank- állomás is víz alá kerülne. Ez a terület egyébként is az olajmező legmélyebb pontja. A másik nagy veszély t a Tápé —Aigyő közötti gátszakasz jelenti. Itt különösen erősítésre szorul a vesszőséri gátőrház körüli töltés, amelynek átszakadása Tápén és Algyőn kívül a mező nagyobbik részét, több taakáliomást, az ideiglenes barafcktábort, az épülő ipartelepet, a tízezer tonnás főgyűjtőt és a termelés zömét adó ölaj'kutakat fenyegeti. Az árvízvédelmi parancsnokság már elrendelte a gátszakasz védelmét, mintegy hét kilométer hosszú szorítógátat építenek. Ennek elkészültéig is a veszélyes töltés- szakaszt műanyag fóliával és más technikai eszközökkel védik. Sajnos még közel három hétre tehető a veszélyes időszak, s az átázott, szivárgó gátak nem sok reménnyel kecsegtetnek. Megerősítésük sem egyszerű feladat, mert az uszályokon érkező anyagokat csak átrakással lehet átvinni az algyői vasúti híd alatt a túlságosan magas vízállás miatt. A szorítógát építésében az olajosok is kiveszik részüket. Az árvízvédelmi munkálatokhoz eddig több mint harminc munkagépet és egyéb járművet adtak. Mintegy kétszáz dolgozó szintén a gátak védelmén dolgozik. Híngl József üzemegységvezető hat fúró- és lyuiobefe- jező berendezést költöztetett ki a veszélyeztetett területről. A fúróbrigádok már az új fúrási pontokon dolgoznak. A termelő vállalatnál Juratovics Aladár üzemvezetőnek viszont huszonöt olajtermelő kutat kellett lezárnia. Ezeket külön jelzőcsövekkel látták el, hogy a vízi járművek a kútfejszerelvényeket le ne törjék. A tankállomások tartályait teljesen fel töltötték és a falúszás ellen lerögzítették. Az olaj kiutak termelését a végsőkig fenntartották, de a növekvő vadvíz miatt ezeket is fel kellett adni, hiszen a termelőcsövek paraffintalanítá- sát elvégezni nem bírták. Súlyos termelési kiesésekre kell számítani az algyői olajmezőn. Az eddigi felmérések szerint napi 600 tonna kőolajról & 90 ezer köbméter földgáztermelésről kellett lemondania a szegedi üzemnek. A legjobb esetben is az árvízveszély, miatt 15—20 ezer tonna kőolaj és közel négymillió köbméter földgáz- termelést keli a veszteséglistára írni. A szegedi üzem azonban kész arra is, hogy ezt a lemaradását az év végéig még ledolgozza. Fekete Imre A kemizálás rendkívül jelentős sajátossága, hogy a mezőgazdaságot kiszolgáló vegyipari ágak befektetései igen rövid idő alatt térülnek meg. Számítások szerint 1970-ben 4 milliárd fo-> rint értékű, döntő részben hazai eredetű vegyszer fel- használása csak a növény- termesztésben 1.7 milliárd forint értékű terméstöbbletet hozhat a 10 évvel ezelőtti átlaghoz viszonyítva. S hogy még a milliók, milliárdok bűvkörében maradjunk, optimális számítások szerint egy 3,8 milliárd forint értékű vegyipari beruházás a mezőgazdaságban 11 milliárd forint termelésnövekedéssel „jár”. Ezek után senki sem lepődhet meg, hogy éppen a mezőgazdasági termelés növelése érdekében népgazdaságunk építésének jelenleg egyik központi feladata a vegyipar erőteljes ütemű fejlesztése. A Péti Nitrogénművek az ország legrégebbi műtrágya- gyára. A gyár építését 1930- ban határozták el, 1931-ben megkezdődött az építkezés és 1932-ben már meg is indult a termelés. Először két különálló egységként ..funkcionált” a gyár, mint ammóniagyár és mint péti gyúr állami érdekeltséggel. A két gyárat 1933-ban Péti Nitrogén Műtrágyagyár néven egyesítették. A gyár technológiája a várpalotai szénbányák olcsó szenére, a lignitre épült. Az 1944. évi légitámadások megbénították a gyárat, amely csak 1948-ban ■ kezdett újra dolgozni. 1964-ben a Borsodi Vegyi Kombinát és a Tiszai Vegyikombinát létesítése után a párt és a kormány a Péti Nitrogénművekre bízta a nitrogén műtrágyagyártás mintegy 2,5 milliárd forintot igénylő fejlesztését. E beruházás keretén belül épült üzemek a régi gyár termelőkapacitását ötszörösére növelték. miközben a létszám csak 30 százalékkal emelkedett. Műtrágyagyár 8,5 milliárdért De még be sem fejeződött a 2.5 milliárd forint értékű rekonstrukció Péten, amikor máris jóváhagyta a kormány Gazdasági Bizottsága az újabb műtrágyagyár megépítését, ugyancsak Péten. Az új gyár beruházási költsége hozzávetőlegesen 8,5 milliárd forint lesz. És kapacitása — évi 2 millió tonna kombinált műtrágya — már a magyar mezőgazdaság 1980-ig terjedő távlati fejlesztési tervéhez igazodik. Hármas műtrágyát készítenek majd itt. amely nitrogént, foszfort és káliumot tartalmaz. Az NPK hatóereje többszöröse a jelenleg gyártott egyedi nitrogén műtrágyának. A több milliárdos beruházás. amely ez évben kezdődött meg. nagyságát tekintve egyedülálló a magyar A múlt év végére elkészült két és fél milliárdos péti rekonstrukció egy részlete. iparban. Ilyen koncentrált és korszerű vegyipari építkezés sem a felszabadulás előtt, sem azt követően még nem volt hazánkban. Az 1974 végére megépülő új gyár termelékenységére jellemző, hogy míg 1969-ben, a gyárban egy munkásra 150 ezer forint, 1970-ben 400 ezer forint értékű termelés jutott, 1974 után ez az egy főre jutó termelés értéke évi 1,3 millió forintra növekszik. A műszaki színvonalról „árulkodik”, hogy míg a régi üzem 1 tonna ammóniájához 1750, a jelenleg dolgozó üzemben 270, az épülő üzemben 11 kilowattóra elektromos áram szükséges. Helyszínen a 22-esek Keresettek az Egér-környéki erdők „kincsei” Külföldön is meglehetősen keresett cikk a magyar gomba, az éticsiga, s általában nagy az érdeklődés gyógynövényeink, erdei gyümölcsökből készített szörpjeink iránt. A jelentkező igények kielégítéséből, valamint a szakmával összefüggő egyéb munkákból — apró faáruk, szerszámnyelek, vesz- szőseprűk készítéséből — az idén ötmillió forint értékű feladatot vállalt magára az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat egri körzete. A napokban a kirendelt- 4ighez tartozó gyűjtőállomások vezetői termelési tanácskozáson adtak számot eddigi teljesítményeikről. Beszámolóikból kitűnt, hogy eddig csupán csigából több mint egy vagonnal szállították vásárlóiknak. Jelenleg szörpöket készítenek a tavalyi gyümölcsökből és a gombák szedésére készülnek. Újdonság, hogy a fogyasztási szövetkezettel a napokban kötött megállapodás értelmében, a vállalat átvette a felsőtárkányi kemping korábbi bazárhelyiségét, s ott — a megyében elsőként — e hónap közepétől erdei termékeked árusít. Lelkendezve írom ezeket a sorokat: Süt a nap! A nap süt! Lelkendezve és gyorsan írom ezeket a sorokat, nehogy míg leírom őket, — ismét beboruljon. Még egy kis időjárás: A Meteorológiai Intézet jelenti: Napsütéses idő. Kelet felöl növekvő felhőzet, erősödő szél... A, már esik is! Két éve? Lehet, hogy három is, hogy nézem, íróasztalommal szemben a falon az egyébként kitűnő Rembrandt-mőisolatot: Saskia ül a. festő ülében, miközben a festő magasra emeli félig telt poharát. Három éve nézem. És Saskia ül és csak ül, a pohárból egy cseppnyi nem fogyott három év alatt. A szakértők azt mondják, hogy eme Remb- randt-képből árad az életöröm? Mi örömöm lehet, egy állandóan térdemen ülő nőből, és egy magai kortyoltatni nem engedő pohárból? Meg nem értem. A részben állami, részben a Péti Nitrogénművek saját anyagi erejéből megvalósuló beruházás előkészítése óriási szervező, tervező és koordináló munkát igényelt. A Vegyiműveket Tervező Vállalat hosszú ideig dolgozott a szükséges út-, vasút-, épület, víz-, gőz-, energiaszolgáltatás tervein. A Magyar Vegyipari Egyesülés szakember- gárdájával segítette és segíti még most is a pétiek tárgyalás-sorozatát, hiszen az új műtrágyagyár gépeinek jelentős részét, a technológiát, a gyártási licencet külföldi vállalkozóktól kell megvásárolni. A nemzetközi kooperációban szovjet, norvég és francia cégek vesznek részt többek között. A területfoglalás már megkezdődött. Az új gyár építéséhez a Veszprémi Állami Gazdaságtól közel 4 millió forintért 300 hold mezőgazdasági célra alig használható földet vásároltak. A kivitelező, a vegyipari építkezésekben jártás 22. Állami Építőipari Vállalat mar építi a felvonulási épületeket. A durva tereprendezési munkát már a múlt évben megkezdték. Rövidesen helyszínre települ a beruházás bonyolítója, a Petrokémiai Beruházási Vállalat, hiszen a 8,5 milliárdos vállalkozással a Péti Nitrogénmüvek már nem tud egymaga megbirkózni. Iparfejlesztés — városiéi leszlés Az építőiparra ez évben mintegy 160 millió forintértékű munka vár. Az egész beruházás alatt 1,2 milliárd forintot kell „beépíteniük’'. Ehhez 2,5 ezer építőipari munkás kell a beruházás csúcsidőszakában. Ugyaneb ben az időben a közreműködők, mintegy félszáz vállalat, újabb 2000 embert hoznak Pétre. Fogadásuk, megfelelő ellátásuk nem Ids gondot okoz. Ugyanakkor az új műtrágyagyár mintegy ezer dologozójának szociális és kommunális ellátásáról is gondoskoodni kell a beruházás során. Már az építőipar felvonulási épületeit is úgy építik meg, hogy később Ids költségekkel azokat lakásokká alakíthassák át. A külföldi szakmunkások, üzletemberek részére szálloda épül, míg a több ezer építőmuhkás számára a meglevő másfélezres mellé újabb ezeradagos konyhát építenek. Gondot okoz jelenleg Várpalotán és Péten és a jövőben méginkább a kórházi ellátás. Ezért a szakemberek jelenleg dolgoznak azon az elképzelésen, hogy a műtrágyagyár járulékos beruházásaként egy vegyipari baleseti kórház is épüljön. Ebben elsősorban speciális vegyipari betegségek, balesetek, gyógykezelésére rendezkednének be, de más hagyományos osztályok is helyet kapnának. Mindez bizonyítja, hogy az idén elkezdődött nagyjelentőségű vegyipari beruházás nemcsak ipari jellegű, hanem hozzájárul Várpalota város fejlődéséhez. A lényeg persze az, hogy hihetetlen rövid idő, négy év alatt Pétl'ürdön olyan ipa- 1 rí létesítmény épül, amely európai viszonylatban is számottevő, hazai viszonylatban pedig az ország legjelentősebb. legnagyobb műtrágyagyárává alakul. A. A. junius szerda Évente 2 millió tonna NPK Mammutberubázás Péten — Nyolcszorosára növelt termelékenység Épül az ország legjelentősebb műtrágyagyára
