Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-02 / 127. szám
/ RjácéSfi KOSSUTH 8.20 Régi melódiák. 9.00 Harsan a kürtszói 9,35 Tánczene. 10.05 Opcrarészletek. 10.50 Ünnepi könyvhét 1970. 11.35 Liszt: Hungária. 12-20 Ki nyer ma? 12.30 Üj Georgikon. 14.01 Hidas—Gál: Kantáta. 14.12 Rádiójáték gyermekeknek. 15.10 Operettrészletek. 15.35 Az Ifjúsági Rádió műsora. 10.05 Rádióiskola. 10.28 Népdalhangverseny. 17.05 A világ Oslóból. 17-20 Az öttusaversenyről. 17.25 Hangverseny. 18.00 Miért játék? 18.15 Operettrészletek. 18.28 Könnyűzenei híradó. 19.25 A Szabó család. 19.55 Egy rádiós naplójából. 20.40 Nótaest. 21.20 Esti beszélgetés. 22.20 Könnyűzene. 22.33 Beethoven zongoraest. 0.10 Operettrészletek. PETŐFI 8.05 Zenekar! muzsika. 9.15 A Strauss családról. 12.00 Csángó lakodalmas, 12.35 Törvénykönyv. Í2.50 Mozart: Társasémekek. 13.03 Schumann-művek. Kettőtől — hatig . . . 18.10 Kodály daljátékaiból. 18.35 Az emberi társadalom biológiája. 19.00 Népi muzsika. 19.39 Vállaljuk a kockázatot? 20.00 Hangverseny közvetítése. 22.30 Hangképek* 23.15 Tánczene. MAGYAR 9.00 Iskola-tv. n.58 Hírek. 18.05 Szórakoztató műsor, óvodásoknak. 18.40 Az összejövetel. (Magyarul beszélő NSZK film.) 19.05 Esti mese. 19.20 Riportfilm. 19.50 A felszabadult melódiák. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Pokróc az ablakon. Tv-film. 21.30 Az Antonio Gades spanyol balettegyüttes műsora. 22.10 Tv-hiradó. POZSONYI 9 30 A kaméliás hölgy. 19.00 és 22.00 Tv-híradó. 20.30 Cook kapitány nyomában... 22.25 Szórakoztató zene 22.50 Labdarúgó VB. Anglia— Románia. EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadás kezdete: fél 6 órakor. Verseny a javából I—II, (Dupla helyárak) Színes amerikai film EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. A nyolcadik Bolgár film EGRI KERT: Az előadás kezdete 8 órakor. A bűntény majdnem sikerült GYÖNGYÖSI PUSKIN: Az angyal vérbosszúja Az előadások kezdete: fél 6 és háromnegyed 8 órakor. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Szerelem, ól HATVANI VÖRÖS CSILLAG: ítélet HATVANI KOSSUTH: Hajrá magyarok HEVES: Isten hozta, őrnagy úri FÜZESABONY: Hívd a férjem találkára ÜGYELET Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig a Baj csy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: 17-27.) KAIRÓI JEGYZETEK Az utca hangjai j. Amikor az utolsó szúnyog leírta az utolsó kört a fülem körül, akkor szólal meg az első kakas. Négy-öt óra körül lehet. Lassan világosodik. A kakastól tizenhárom kilométerre a felkelő nap készül megmászni a piramisok keleti oldalát. Még csak az első sugarak lépték át a horizontot, amikor egy korán kelő madár halkan pityeg- ni kezd. A válasz nem késik sokat, újabb hangok kapcsolódnak be, s a kórus lassan felerősödik. Hat órára a madárvilág hangjai uralják a terepet. A város még alszik. Senkinek sincs oka túl korán kelni, a munka az üzemekben és a hivatalokban nyolckor kezdődik, s délután kettőig tart. Persze, ez a kötött munkaidő nem vonatkozik a fellahra és még sok másra. Mert vajon mikor alszik ez az árva zöldséges itt a földszinten, sok-sok zöldséges társával együtt, akik, úgy látszik, soha nem zárnak be. Legalábbis eddig nem sikerült tettein érnem őket. Éjjel az utcák sárgállnak a narancstól. Talán jobb őrizni az árut egész éjjel, mint lebontani a nagy műgonddal felépített utcai kirakatokat. Ki tudja? «• üres taxi után óvatosan 1 A madárhangok ismét .álomba ringatják azt, aki még bátran lustálkodhat. Hét órakor felberreg az első motor, a taxik készülődnek egész napos útjukra. A taxisok halkan beszélgetnek, s ki tudja, milyen rend szerint — az első beáll őrhelyére. Taxiállomások nincsenek, sőt faxivállalatok se. Aki összekuporgatott egy szép összeget, vesz magának egy taxit és működési engedélyt kér. Előfordul, hogy több család adja össze a ko- esiravalót abban a reményben, hogy az majd jócskán fellendíti a résztulajdonosok életszínvonalát. S ez a remény nem is alaptalan. Karió a taxik városa. Megfoghatatlan. hogyan talál magának elegendő utast ez a sok fekete-fehér kocsi. Annál könnyebb dolga van az utasnak, ha taxiba akar szállni. Megáll az út szélén, ránéz egy taxira, s a következő pillanatban stoppol mellette a kocsi. Nemhiába figyelmeztetik az újonc kairói „úrvezetőt”: üres taxi után mindig óvatosan haladj! Bármikor stoppolhat előtted, s máris kész a karambol. Ezt a hasznos tanácsot nem árt megfogadni. A taxiinvázió ellenére nem igaz, hogy a taxis becsapja az utast. A legrövidebb úton halad a cél felé, s őszintén hálás a tíz százalék borravalóért. Fél nyolc. A kocsiápolás befejeződött, a szarvasbőr- darabok visszakerülnek a helyükre. Csapódnak az ajtók, a fényesre glancolt kocsik elindulnak a remény irányába. Mennyi lesz ma? öt font? Vagy talán tizenöt, is összejön? Insaallah — ha Allah is úgy akarja! Ajua, madam1. Teherautó gördül a _ház elé. A sofőr leugrik a vezetőfülkéből, néhány szót vált a sohasem alvó zöldségessel, s máris fönnterem a kocsi platóján. Lerakja a narancsot, a banánt, a százféle zöldséget, s máris indul tovább. A zöldséges készlete feltöltődött. Egy kis rendcsinálás a boltban, s máris hallom: ajua! A zöldséges szólt ki az utcára a kopogó cipők tulajdonosának: ajua! Igen, tessék — ilyesfélét jelent. Felszólít a vásárlásra, kínálja az árut. Mint a többiek is, akik rendszerint az ajtóban állnak, s figyelik, hova néz a járókelő. Mert minden járókelő potenciális vevő. Ha nem akarsz a boltosban reményeket kelteni, jobb, ha nem függeszted tekintetedet se narancsra. se banánra. Akkor talán megúszod a barátságos felszólítást: ajua! Ez azonban még így sem biztos. A citromosgyerekeket semmiképpen sem úszód meg. Ök naphosszat fáradhatatlanul cirkálnak a legforgalmasabb útvonalakon — belvá' ros kivételével! —, s talpig érő galabijában, vagy pizsamában kisérik az „áldozatot”. A citromot kis fonott tálcán feltornyozva árul- iák. eléd állnak s kérlelnek: ajua, madam, ajua, misz- ter! De hát van otthon elég citrom, kénytelen vagy ezt mondani: sukran la, — köszönöm, nem. Ez persze nem érv, a gyerek szaporán követ, mezítlábas talpai puhán suhannak a kövezeten. — Ajua, madam! — Sukran. fi! — Köszönöm, van! Ez is gyenge érvnek tűnik, bár a citrom ára tíz lépés után zuhanni kezd, míg meg nem állapodik az átlagár körül. MálesI * A nap fölfelé kúszik a házfalon, a legyek követik. Mosakodnak az erkély párkányán, készülnek a napi ostromra. Finom zümmögésük belevesz az utca színesedő zajába. Kairóban nem tilos a dudálás, s az engedéllyel élnek is bőven. Ha kell, ha nem, úgy tűnik, megszokásból dudálnak, mintha ez elengedhetetlen kísérőzenéje lenne a motorzajnak. Igaz, a közlekedés első látásra elég ijesztő. A vezetésben szabályok alig érvényesülnek. Jobbra, balra kanyarodhatsz, sávot változtathatsz jelzés nélkül. Irányváltoztatáskor az óvato- 6abbja kidugja a kezét az ablakon, összezárt ujjait felfelé fordítja. s függőleges irányban lengeti a kezét. A kairói vezető ezzel csak azt akarja mondani, hogy: isztanna suajja — várj egy kicsit! A gyalogosokkal sem könnyű, s nem könnyű a gyalogosoknak sem. Kijelölt átkelőhelyek nincsenek, csak a közlekedési lámpák biztosítják helyenként a gyalogosátkelést. Gyalogos cikázik az utók között, autó a gyalogosok között. Dudálás, sasszé jobbra. sasszé balra ... (Folyt, köv.) A leningrádi állatkert új lakói A helyi 8. számú középiskola tanulói érdeklődéssel nézik a képen látható négy büszke pingvint, akiket a „Peremlsl" halászhajó legénysége hozbtt az Antarktiszról. A négy pingvin a leningrádi állatkert új lakója lesz. (MTI. Külföldi Képszolgálat — TASZSZ) Minek nevezzelek? ;.. töpreng apuka és anyuka már jóval az újszülött érkezése előtt. „Nem is csoda! — írja egy helyütt Lőrincze Lajos. — Elvégre arról kell dönteni, milyen név kísérje végig álmaink valóra váltóját élete minden szakaszán.” S ha végre megegyeztek egy kedves névben, akkor még mindig közbeszólhat az anyakönyvvezető. Nem szívesen teszi, de kötelessége, ha olyan nevet ötlött ki a család, amely nem szerepel a naptárban, vagy a Babó- féle névkönyvben. Ilyenkor aztán ki kell kérni a Nyelv- tudományi Intézet véleményét, amelyet irányadónak fogad el a hivatal és általában tiszteletben tart a család is. A névadás körül felmerülő nehézségek forrása az, hogy a használatos naptárakban csak ötszáz-hatszáz név akad összesen a két nem számára, a Babó Szilárd alkotta gyűjtemény meg régi, elavult. Sok divatos nevet nem tartalmaz, s rengeteg benne az ásatag, humoreszkbe illő A gyöngyhalász A gyöngyhalász imádta a munkáját, ezért életét a szerencse kísérte. Mire harmincéves lett, már szép családja volt és öt percig tudott a víz alatt lenni. Tüdeje, játékos tüdő, mint egy felfújt ötös futball és aztán mint egy pingponglabda, ki-be, ki-be. És télen-nyáron alámerült. Ölszámra hordta fel a kagylókat és amikor kicsiny csónakjában már heggyé nőtt a zsákmány, a partra evezett. Kellett a kenyér a sok gyereknek, rokonnak. Jól keresett, családja imádta, társai szerették, a gyöngyhalászok minden reggel kikérték a tanácsát. Az öregek büszkék voltak rá, mert ők tanították, ők nevelték. Még az a szikkadt, rosszmájú öreg halász is, aki egyszer régen azt mondta, sohasem lesz belőle gyöngyhalász. És a fiatal gyöngyhalászinasok felnéztek rá, mert tőle lehetett legjobban eltanulni a szakmát. Minden este otthon, a család ügyes kezekkel, együtt nyitotta ki a kagylókat. Valóságos kis ünnepek ezek. Torökhangon ujjongtak a szép zsákmánynak és remegő, féltő kézzel rakták a gyöngyöket az asztalra. — Ez kenyérre ... — Ez apátoknak új nadrágra ... — Ez... minden gyöngyöt magasba tartottak, minden gyöngyön sejtelmesen megcsillant a petróleumlámpa fénye. Minden gyöngy megtekintése szenekni mámor. Az átvevő kereskedelmi cég is szerette ezt a halászt, mert ő volt a legjobb szállítójuk. És jó pénzt fizetett a munkájáért. Hosz- szú évekig édes volt a kenyér, a szerelem,\ a munka. És hosszú évekig kedvesek voltak az emberek és kedves volt ő az emberekhez. Igaz, a kikötő orvosa jóindulatú, de mindenképpen szenvtelen hangjával némi ürömöt csepegtetett a család örömébe. Valamelyik nap azt mondta, hogy az a tüdő... az a tüdő... ' Itt volna az ideje, hogy kímélje már. — Értem én, doktor úr. Hogyne érteném, de nem lehet. Sok nálunk az éhes száj. És a feleségem imádja a színes holmikat, amúgy nagyon jó asszony — válaszolja a halász és folytatta munkáját, másnap hajnalban ismét tengerre szállt kicsi lé- lékvesztőjén, és megkezdte a gyöngy halászatot. Este, az asszonnyal együtt, két batyuban elvitték az aznapi zsákmányt a kereskedőhöz. Nem bontották fel a kagylókat, aznapra lemondtak erről az élvezetről, mert a dolguk sietős volt és a kereskedő géppel végezte ezt a munkát. A kereskedő átvette a két batyut és hátrament a helyiség félhomályos részébe. Kisvártatva azonban ismét előkerült. — Ebben a Kagylóban — emelte magasra a kezében tartott hatalmas tengeri kagylót — hamis gyöngy volt. —• Én magától ilyesmihez nem vagyok hozzászokva. Mielőtt ezt felhő,zta, biztosan kókusbort ivott. Csak így tu dom elképzelni, csak ez teszi érthetővé számomra a dől got. A gyöngyhalász nagyon saégyeilte magát. Látta, asz- szonya is félrehúzódik és szép, nagy, fekete szeme csupa csalódás. — De hát a többi..: motyogta bátortalanul. — Azok igazgyöngyök. De nálunk egy sem lehet hamis. Egyetlen hamis gyöngy a többire is árnyékot vet. Ezáltal romlik azok értéke is. A kereskedők az egész kikötőben, az egész világon elkezdenek kételkedni: „Hátha amazok is hamisak voltak. Csupán a szemünk látta igazinak.” — Ezért önvédelemből is, elvitettem az egész mai zsákmányt a maga kollégájához — itt a kereskedő egy nevet említett, aki éppen egy éve lett gyöngyhalász. Ez a név egy kicsit fájt a gyöngyha lásznak, jól ismerte az illetőt, , hiszen ő tanította a halászat mesterségére, de nehezen tanult az ember. Nem várta meg az eredményt. Otthagyta a kereskedőt. Mentek a rosszul világított dokkok közt. Ahogyan távolodtak az üzlettől, az asszony mind messzebbre elmaradt tőle. Szíve elzsibbadt, megkereste kicsiny csónakját és jó mélyen beevezett, akkor levette magáról ágyékkötőjét és beugrott a hűs hullámokba. Ez volt az utolsó ugrása, mert az ő tüdeje sem bírta odalent tovább öt percnél. Húsz év múlva egy kilogramm csiszolt gyémántot kínáltak a kereskedőnek ezért a hamis gyöngyért, mert minden ember tudta a szakmában, hogy a gyöngyhalász élete is benne van a gyöngyben. S most szebben, játékosabban csillog a fényei mint az igazi gyöngyöké. Suha Andor név. Ezen a helyzeten hivatott segíteni a Minisztertanács megbízásából a Nyelvtudományi Intézetben most készülő Magyar utónévkönyv. Az előkészületek során dr. Grétsy László kandidátus utónévgyűjtő pályázat ötletét vette fel és meg is hirdette a pályázatot a tv-ben. A siker meglepő volt. 1507 pályázó 35 200 (!) nevet küldött be. Tóth Endréné debreceni gyűjtő nyerte az első díjat. Megérdemli! Tizenkét olyan nevet vesznek be a dr. Ladó János kandidátus által szerkesztett utónévkönyvbe az általa javasoltakból, amelyek nem szerepeltek az intézet rendelkezésére álló többször tízezres listán. Gyökhegyi Bánk (Budapest) tíz, G. Szabó Szabolcs Méntelekről kilenc,, a budapesti Kovács Tibor Lajos és a hódmezővásárhelyi Dénes, testvérpár nyolc névvel „adta le névjegyét”. Három-hét nevet ítéltek alkalmasnak a karcagi Szőke doktor, slz egri Petrán Kata, valamint három további pesti gyűjtő pályamunkájából. Arra a kérdésre, hogyan sáfárkodtak a beérkezett nevekkel, dr. Grétsy László így felel: — Százharmincegy névvel gazdagítja a pályázat eredménye azt a névsort, amelyet több mint 1800 névből állít össze a Nyelvtudományi Intézet. Néhány szép hangzású női név a 131-ből: Áldáska, Begónia, Délibáb, Életke, Fürtike, Klaudetta, Mimóza, Nikodémia, Poppea, Sehere- záde. S az újszülött legény- kék számára: Bátony, Bo- dony, Gilgámes, Ovidius, Rá- zsony, Trajánusz, Vázson^, Zotmund, Zsombor. Mindezek nem kitalált fantázianevek. Mindnek megvan, vagy megvannak a tényleges viselői, akiket a pályázóknak meg kellett nevezniük. Beküldték például a Masa nevet Feszty Masát említve, a Csinszka név beküldői Adyra emlékeztettek, Sipos Kund és Kötöny nevét Gyo- mán jegyezték fel, Csepregi Ajnácska veszprémi, Bárány Estilla (beceneve: Estike) pedig pápai; Jó járt Gyopárka nevére Szegeden leltek, Bede Opika és Csete Csobil- la pesti iskolai osztály könyvekből előkerült nevek, a finn Küllikki keresztnevet viselő Szalai kisasszony pedig Pálfalváról költözött Finnországba. Szél Sudár pesti lakos. Mindezek a nevek szerepelnek majd az utónévkönyvben és „törvényesíti” a néhány hónap múlva megjelenő névsor az olyan divat- nevek használatát is, mint Csilla, Tímea, Zorán. S benne lesz1 persze minden egyes régen népszerű név is, Annától Zsuzsannáig, Ellától Gizelláig, Ádámtól, Évától, Pétertől Pálig. 1910, június 3., kedú
