Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-27 / 149. szám

it Hűt pontinál hóm mentor non A magyar-szudáni barátság útján „LÁTOGATÁSUK rövid volt, de megelégedéssel töl­tött el bennünket az a tudat, bogy ezzel a rövid idővel jól gazdálkodtunk.” Loson- ezi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének a Ferihegyi repü­lőtéren mondott búcsúbeszé­dének szavait akár mottó­inak is tekinthetjük. A magas rangú; messziről jött kedves vendégünk, Gaafar Mohamed Nimeri, a Szudáni Demokra­tikus Köztársaság állam- és kormányfője, valamint a kí­séretében érkezett személyi­ségek valóban rövid időt: mindössze három napot töl­töttek körünkben. Hetvenkét órás magyarországi tartózko­dásuk mégis szorosabbra fűz­te a két, földrajzilag ugyan távoleső, céljait tekintve mégis oly közelálló ország és népek kapcsolatait. SZÍVÉLYES, baráti légkör jellemezte a tárgyalásokat a magyar és a szudáni vezető államférfiak között. A szudá­ni politikusoknak alkalmuk volt találkozni a magyar kormány tagjaival, hogy be­ható megbeszéléseken tisz­tázzák a két ország örvende­tesen szélesedő kapcsolatai­nak időszerű kérdéseit, to­vábbi lépéseit. A házigazda büszkeségével kalauzolták el a magyar államférfiak szu­dáni vendégeiket Győrbe, a Rába Vagon- és Gépgyárba, majd onnan a Badacsonyi Állami Gazdaság üzemeibe. JÓLESŐ ÉRZÉS, hogy a távoli szudáni vezetők — mint erről a látogatásuk al­kalmából kiadott közös köz­lemény tájékoztat — a világ dolgairól velünk azonosan, illetve az álláspontunkhoz közel álló módon gondolkod­nak. Követendő az is, hogy mindkét országban bátorít­ják mindazon kezdeményezé­seket. amelyek hozzájárulnak a műszaki-tudományos, a kulturális és a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséhez és megteremtik különböző fon­tos egyezmények megköté­sének feltételeit, elősegítik a magyar és a szudáni társa­dalmi szervezetek eddiginél hathatósabb együttműködé- sét MAGAS RÁNGÓ vendége­ink a jól végzett munka tu­datával távozhattak ha­zánkból. Meggyőződésünk, hogy Nimeri elnök és kísé­retének magyarországi láto­gatása a két ország kapcso­lataiban újabb, rendkívül fontos állomás. Egyben foly­tatása ég következménye is annak az őszinte barátság­nak, amely hazánkat az 1969 májusi forradalom óta a Szu­dáni Demokratikus Köztársa­sághoz fűzi. NEM KÉTSÉGES, hogy országaink gyümölcsöző, mindkét fél számára elő­nyös együttműködése, sokré­tű kapcsolata Losonczi Pál majdani, szudáni látogatásá­val tovább fejlődik, bizony­ságául annak, hogy két kon­tinens távoli országai között is épülhet a barátság szik­laszilárd hídja. PRAGA: Pénteken délután végétért a CSKP Központi Bizottsá­gának ülése. A részvevők jó­váhagyták a párt elnöksé­gének Gustáv Husák által előterjesztett beszámolóját az 1969-es májusi irányvonal teljesítéséről, valamint a párt legközelebbi feladatai­ról. Az ülésen határozatot fo­gadtak el, amely hangsú­lyozza: „Az elmúlt évben je­lentős mértékben előreha­ladt a párt és az ország konszolidációjának folyama­ta. A Központi Bizottság egy­idejűleg intézkedéseket ho­zott. illetve hagyott jóvá személyi változásokról. Jóváhagyni Alexander Dubcek kizárását a Cseh­szlovák Kommunista Párt tagjainak sorából, továbbá visszahívását a népi gyűlés képviselői tisztségéből és felmentését törökországi nagyköveti funkciójából. Felmentette Frantisek Pen- cet a CSKP KB népgazda­sági bizottságának elnöki funkciójából, azzal, hogy változatlanul a bizottság tagja marad. Felmentette Miroslav Nruakovicot a CSKP KB ide­ológiai bizottságának tagsá­gi és csehszlovák miniszter­elnök-helyettesi funkciójá­ból. Egyidejűleg megválasz­totta a Központi Bizottság titkárának, a titkárság tag­jának, a KB népgazdasági bizottsága elnökének, koop­tálta ezenkívül a Központi Bizottság tagjává. Jóváhagyta Matej Lucan felmentését a szlovák kor­mány művelődésügyi minisz­teri funkciójából és kinevezé­sét a csehszlovák kormány ntiniszterelnök-heíy éltesévé. A Központi Bizottság plé­numának tagjává - kooptálta Jan Barylt, Jaroslav Kozes- nikot, Michal Kudzejt, Ma­tej Lueant, Miroslav Mamu- lát és Zdenek Zuskát. Gusíáv Husák zárszavában hangsúlyozta, hogy a Köz­ponti Bizottság ülésén meg­nyilvánult a párt egysége, valamint a nézetek azonos­sága a CSKP jelenlegi po­litikáját illetően. (MTI) DELHI: Dines Szingh indiai kül­ügyminiszter pénteken visz- szavonta csütörtökön be­nyújtott lemondását, és ez­zel — mint hírügynökségek megjegyzik — feltehetően súlyos politikai válságot há­rított el. i Szingh újságíróknak kije­lentette, hogy az általános kormányátalakítás keretein belül elfogadja az iparfej­lesztési miniszteri tárcát. (MTI) MOSZKVA: . A Szovjetunióban, pénte­ken felbocsátották a Koz­mosz 350. mesterséges hol­dat. A fedélzetén elhelyezett tudományos berendezés se­gítségével folytatják a koz­mikus térség kutatását a ré­gebben meghirdetett prog­ramnak megfelelően. A mesterséges holdon el­helyezett berendezés sza­bályszerűen működik. (TASZSZ) BECS: A stratégiai fegyverzet korlátozásáról Becsben folyó szovjet—amerikai SALT-tár- gyalások 20-ik fordulóját pénteken tartották meg az amerikai nagykövetség épü­letében. A két küldöttség 50 perces hivatalos ülést tartott, majd 20 perces nem hivatalos be­szélgetésre került sor. A legközelebbi ülést jövő héten kedden, a Szovjetunió bécsi nagykövetségének épü­letében tartják. (UPI) PHNOM PENH: A kambodzsai felszabadító hadsereg egységei péntek reggel ismét támadást indí­tottak Kompong Speu váro­sa és a Phnom Penhtől 48 kilométerre lévő két más célpont ellen. Miként az AP írja, a par­tizánok fokozódió nyomása miatt veszélybe került a Phnom Pentől 32 kilométer­re fekvő hagy fontosságú Long Vek-i támaszpont, va­lamint az ugyancsak 32 ki­lométerre elhelyezkedő Du- dong városa, a Khmer kirá­lyok ősi székhelye. (UPI) BUKAREST: Mohammed Reza Pahlavi iráni sah pénteken hivatalos látogatásra Romániába ér­kezett. Ceausescu, az állam­tanács elnöke, és más hiva­talos személyiségek fogadták a bukaresti repülőtéren az iráni államfőt és kíséretét. BONN: Ismét műkpdnek a neo­náci Nemzeti Demokrata Párt „rohamosztagai”, amint azt a „Die Taf’ című lap közli, a Saar-vidék Neuen- kirchenben von Thadden NDP pártvezér testőrei rá­támadtak a baloldali demok­ratikus ifjúsági szervezetek tagjaira és bántalmazták őket, amikor azok tiltakozni próbáltak a neonáci gyűlés ellen. összetűzésre került sor, ahol az NDP hívei gyűlést tartottak. (TASZSZ) MtMOwmmi* A Tarsói Szer^ődó* lagáilamai Uüliigyní ínisylori tanácskozásának álJá*k'o«* falába az európai biztonsági értekezlet időszerű kérdéseiről A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Nép- köztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársa-' ság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya szükségesnek tart­ja az érdekelt államok kor­mányainak tudomására hoz­ni azokat az elképzeléseiket, amelyek véleményük szerint hasznosan szolgálják az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet előkészíté­sét és összehívását. Megelégedéssel állapítják • meg, hogy a kétoldalú és több oldalú konzultációk és eszmecserék során az érde­kelt államok álláspontja kö­zelebb került egymáshoz, egész sor fontos, az európai biztonsági értekezlettel ösz- szefüggő kérdésben. A kon­zultációk és eszmecserék eredményei azt mutatják, hogy a Prágában, 1969. ok­tóberében előterjesztett ja­vaslatok alapot teremtettek ahhoz, hogy már a legköze­lebbi időben gyakorlati sík­ra tereljék az európai bizton­sági értekezlet előkészítését és a kétoldalú tárgyalások mellett áttérjenek az érte­kezlet előkészítésének sokol­dalú formáira is. Kívánatos, ■ hogy az érdekelt államok közvetlenül részt vegyenek az euurópai biztonsági érte­kezlet előkészítésének és megszervezésének valameny- nyi szakaszában, olyan for­mákban, amelyeket célszerű­nek tartanak, beleértve ezen államok képviselőinek meg­felelő előkészítő találkozóit is. Tisztázódott az értekezle­ten való részvétel kérdése: részt vehet azon minden európai állam — beleértve az NDK-t és az NSZK-t is, azo­nos és a többi európai ál­lammal egyenjogú, alapokon — továbbá az USA és Ka­nada is. Pozitív fogadtatás­ra talált a finn kormány kez­deményezése, hogy Helsinki legyen az értekezlet színhe­lye. Megértés mutatkozik, az iránt, hogy az értekezlet ösz- szehívását nem szabad sem­milyen előzetes feltételhez kötni. Sok országban egyetértenek azzal, hogy az első európai biztonsági értekezlet sikere — amelynek előkészítése, megszervezése és megtartá­sa valamennyi érdekelt or­szág hozzájárulásának ered­ménye kell, hogy legyen — utat nyitna a továbbiakban más európai problémák, kü­lönösen az európai biztonság szilárd rendszere megterem­tésének közös megvizsgálásá­hoz. Ezzel összefüggésben hasznos lenne egy sor euró­pai értekezlet megtartása és az összes érdekelt ország megfelelő szervének létreho­zása. amely az európai biz­tonság és együttműködés kér­déseivel foglalkozna. Tovább folyik az európai biztonsági értekezlet tartal­mának és napirendjének megvitatása. A Prágában ja­vasolt, két napirendi pont megfelel az európai bizton­ság megszilárdítása és az együttműködés fejlesztése ér­dekeinek. Olyan kérdések ezek, amelyekben széles kö­rű megegyezés lehetősége áll fenn. Ezek a javaslatok nem váltanak ki elvi ellenvetéseket, ugyanakkor egy sor állaim ál­lást foglal az értekezlet na- pirendjénfek bővítése mellett. Attól a szándéktól vezérel­ve, hogy az európai bizton­sági értekezlet minden ál­lam számára elfogadható napirendjében meg lehessen állapodni, a Bolgár Népköz- társaság, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság, a Len­gyel Népköztársaság, a Ma­gyar Népköztársaság, a Né­met Demokratikus Köztár­saság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya ja­vasolja, hogy tűzzék az eu­rópai biztonsági értekezlet napirendjére az európai biz­tonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó szerv létrehozását is. A jelen memorandumot elfogadó kormányok véle­Péntek esti külpolitikai összefoglalónk Rogers sajtókonferenciája Az első arab visszhangok Bizonyos értelemben rend­kívülinek mondható Rogers amerikai külügyminiszter ré­gebben beharangozott és kétségtelen érdeklődéssel várt sajtóértekezlete. Az gyakran előfordul, hogy egy- egy ilyen, a nyilvánosság előtt drámaiinak szánt meg­nyilvánulás anyaga már ko­rábban kiszivárog, vagy ép­pen kiszivárogtatják. Az azonban, hogy egy, a közvé­leményei hivatalosan nem közölt bejelentést közismert­nek fogjanak fel és arra a sajtókonferencián éppen ezért csak utaljanak, nagy ritkaság. Most pedig ponto­san ez történt. Sajnos, ezzel a formai mo­tívummal aztán a jelek sze­rint ki is merül Rogers saj­tóértekezletének minden ér­dekessége — tartalmi vonatkozásban nem sok szenzációt ho­zott az Egyesült Államok külügyminiszterének leg­újabb közel-keleti állás­foglalása. A sajtókonferencián bizo­nyossá vált az az tddigi kombináció, amely szex-in t az amerikai terv lényege: 1. a harcok „befagyasztása”, 2. a mintegy háromhónapos fegyverszünet alatt Gunnar Jarring ENSZ-megbízott missziójának felújítása és 3. az izraeli alakulatok részle­ges kivonása a megszállt te­rületekről. Valószínűleg a 3. pont az, amelyet egyik érde­kelt fél sem fogad el tár­gyalási alapnak — erre utalnak a Rogers-nyi- latkozatot követő közel- keleti visszhangok is. Az amerikai tervben ugyanis nem szerepel sem Jeruzsálem jordániai részé­nek visszaadása, sem a Szí­riához tartozó Golan-íennsik kiürítése, Egyiptom már ko­rábban jelezte — méghozzá a legmagasabb szinten: Nasszer elnök jelentette ki a líbiai Benghaziban —, hogy Kairó csak az izraeli megszállás teljes meg­szüntetését tartja megol­dásnak. Hasonló magatartást tükröz­nek a hivatalosnak tekint­hető líbiai és damaszkuszi megnyilvánulások is. Az amerikai tervnek a megszállással kapcsolatos pontjára izraeli reagálás még nem érkezett, de a megfigyelők rámutat­nak: részleges kivonás — persze ellenkező előjellel — Izraelben éppúgy veszélyes belpolitikai krízishez vezet­ne, mint az ai-ab országok­ban, különösen Jordániában, ahol a gerillák amúgyis „lágysággal” vádolják a ki­rályi kormányt. * menye szerint az európai fe­szültség enyhülésének és Eu­rópa biztonságának javara válna az európai államok te­rületén levő idegen fegy­veres erőt entésének megvitató ioz, hogy az ezzel ö* .. kérdése­ket a lehető legrövidebb időn belül, a lehető legked­vezőbb feltételek között le­hessen megvitatni az euró­pai biztonsági értekezleten, valamjnt hogy gyümölcsöző legyen az idegen fegyveres erők csökkentésének a meg­vizsgálása, a kérdést az eu­rópai biztonsági értekezleten létrehozásra javasolt szerv­ben, vagy más, az érdekelt államok számára elfogadható módon lehetne megvitatni Ezen túl véleményük sze­rint a Prágánan javasolt na­pirend második pontja ke­retében meg lehetne vitatni az emberi környezet problé­máit, továbbá ki lehetne bő­víteni e pontot a kulturális kapcsolatok fejlesztésének kérdéseivel. Ily módon az európai biz­tonsági értekezleten az ^aláb­bi kérdések kerülhetnének megtárgyalásra: — Az európai biztonság megteremtése, lemondás az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenye­getésről az európai álla­mok kapcsolataiban; — Az európai államok közötti politikai együttmű­ködés fejlesztését szolgáló, az egyenjogúságán alapuló kereskedelmi, gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolatok ki- szélesítése: — Az európai biztonság és együttműködés kérdé­seivel foglalkozó szerv lét­rehozása. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Nép­köztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztár­saság. a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsé­gének kormánya kifejezi re­ményét, hogy a memoran­dumban foglalt javaslatok — amelyek figyelembe ve­szik sok érdekelt állam vé­leményét, — kedvező fogad­tatásra találnak az érintett kormányoknál, E javaslatok kiváltképpen arra irányul­nak, hogy az európai biz­tonsági értekezlet valameny- nyi érdekelt állam számára elfogadható napirendjében és az előkészítés módszerei­ben megegyezést lehessen el­érni. Mindehhez már a lég­közelebbi időszakban hozzá lehet kezdeni. A jelen memorandumot kibocsátó kormányok meg­győződése, hogy az összes érdekelt állam közös erőfe­szítésének eredményeképpen összehívásra kerülő európai biztonsági értekézlet jelen­tősen hozzájárulna a fe­szültség csökkentéséhez, a biztonság megszilárdításá­hoz és a békés együttműkö­dés fejlődéséhez Európában. ★ A memoran lumot a Var­sói Szerződés tagállamai kül­ügyminiszteri tanácskozásá­nak megbízásából a magyar külképviseletek vezetői, il­letve munkatársai június 26- án, pénteken eljuttatták az érdekelt országok kormánya­ihoz. (MTI) KINCSE i ERŐ NYEREMÉNYEK A KINCSES T0T6KUPA pályázaton a 26-32. játékheteken (június 28-augusztus 9.) ÉRTÉKES ÓRA ÉS ÉKSZER M * t. VÄSÄRLÄSI UTALVÁNYOKAT NYERHETI Pályázati feltételek a szelvény hátoldalán.

Next

/
Thumbnails
Contents