Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-26 / 148. szám

KOSSUTH

».20 Balettzene

9.00 Régi melódiák.

9.39 Egy versről.

10.05 Bach-művek.

11.00 Édes anyanyelvűnk.

11.05 Áriák.

11.49 Könyvszemle.

12.20 Ki nyer ma?

12.30 Tánczene.

13.15 Nóták.

13.45 Világgazdasági Figyelő.

14.00 A Gyermekrádió műsora.

14.25 Kórusművek.

14.31 Diákszemmel a jövő iskolája.

15.10 Áriák.

15.27 Sziinf. zene

16.06 önkéntes hajótöröttek.

Ifj. rádiójáték.

17.20 Beethoven: B-dúr szonáta.

17.45 Mikrofórum.

18.00 A vibrafon mesterei.

18.25 Verdi-operákból.

18.55 és 20.00 Súlyemelő EB.

20.05 Zenekari gordonkaest.

21.40 Népdalcsokor.

22.20 Egy falukutató jegyzet- füzetéből. .

22.30 Brahms-művek.

23.30 Táczene.

,0.10 Toronyzene.

PETŐFI

8.05 Népdaljáték.

9.00 Ezeregy délelőtt.

12.00 Zenekari muzsika.

13.03 Régi olasz operamuzsika. Mindenki kedvére —

kettőtől — hatig.*,

18.10 Súlyemelő EB.

18.15 Népi zene.-18.45 Riport

19.00 R. Strauss: Négy utolsó

ének.

19.22 Könnyűzene.

19.44 Jegyzet.

' 20.20 Súlyemelő EB.

\ 20.43 Beszélgetés.

21.43 Kár lenne elmulasztani...

22.30 Operarészletek.

23.35 Szervánszky: L vonósnégyes.

MAGYAR

17.53 Hírek.

18.05 Nemzetközi mezőgazdasági

..........■magazin.''

1

8.25 Szórakoztató műsor Svédországból.

18.45 Letűnt kultúrák nyomában

19.15 Esti mese.

19.25 Amerikai rajzfilm.

20.00 Tv-híradó.

20.20 Kék fény.

21.20 A kocka el'van vetve... 22.10 Tv-híradó.

22.30 Súlyemelő EB.

POZSONYI

9.00 Szórakoztató műsor.

9.55 A testvériség érődéi.

10.25 Zosa. (Szovjet—lengyel film.)

16.40 Hangverseny.

19.00 és 21.55 Tv-híradó.

21.05 Kis hit-parádé.

22.20 Körmenet. (Cseh íilmvígjáték.)

Xfíimi

EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33)

Az előadások kezdete; fél 6 és S órakor, öten az égből Szovjet film EGRI BRÖDY:

(Telefon: 14-07)

Az előadások kezdete: fél 6 órakor.

Kleopátra I—II.

Színes amerikai film (Dupla hely árak)

EGRI KERT:

Az előadás kezdete: 8 órakor A nagy Red Színes amerikai film GYÖNGYÖSI PUSKIN:

Jöttem, láttam, lőttem GYÖNGYÖSI SZABADSÁG:

A nagy kék jelzés GYÖNGYÖSI KERT:

A 4-es labor őrültje HATVANI KOSSUTH:

Férfiak hallgatása HEVES:

Ó, az a csodálatos háború FÜZESABONY:

N. N. a halál angyala ■PET ÉRV ÁS ARA:

En, te és a telefon

urnáim

Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is.

Gyöngyösön: 19 órától szombat

reggel 7 óráig a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele- tea: 17-27.)

Élményét, ’kilométerkövek;

A Thrák tengertől — a Boszporuszig

V. Imák és alkudozások

Lolli Popowska német divattervező e két ruhamodellel tekint a jövő — 2001 felé. Középen Hadrian római császár szobra, amely a saalburgi római kastély előtt áll.

(MTI Külföldi Képszolgálat)

ókori és mai aranypénzek. Ezenkívül mindaz, ami

egyáltalán készíthető és

kapható. Külön utcájuk van a rézműveseknek, az aranyműveseknek, a papucskészítőknek, a fezkészítőknek, a cipészeknek, bőrműveseknek — néhányat említve a sok közül.

Jársz a bazárban, s az egész 'olyan valószinűtle- nül élénk, nyüzsgő, forgalmas, hangos és vásári, mint a mesék perzsa vásár a.

Sodródnál a tömeggel, ha másodpercenként rád nem kiabálna egy-egy árus, meg nem ragadna, s hurcolna be a boltjába. Kézzel-lábbal tiltakozol, hogy neked nem kell semmi, ^le aztán azon veszed észre magad, hogy a kezedben egy papír és egy ceruza, s írsz.

S nem is akárhogy. Először az eladó írja fel, hogy húsz líráért óhajtja eladni neked azt a gyönyörű, réz púpostevét, amelyre egyébként semmi szükséged. Te gondoikozol, s ráírod a papírral, hogy kilenc líra. Az árus a szívéhez kap, könyörög, sír, nevet, s fejével mutatja, hogy szó sem lehet róla. Ez bizonyos nehézséget jelent, mert a törökök fordítva bólogatnak. Az eladó azt bólogatja, hogy nem, te pedig vinnéd a tevét, azt hivén, hogy igent mond.

Aztán kiragadja a kezedből a tárgyat, ráírja a papírra, hogy tizenöt líra. Te azt írod alá, hogy tíz. Látod, hogy nem sikerült a bolt, mennél el. Néhányat lépsz, de az árus utánad rohan, cihái vissza. Aztán ő ír, te írsz, megint ő, megint te, s a végén tizenegy líráért vihe- ted a tevét.

Boldog vagy. Nem azért, mintha vágytál volna az emléktárgyra, hanem azért, mert alkudtál, és sikerrel.

Aztán továbblépsz, újra berangatnak valahová, s mire kiérsz a bazárból, már tulajdonod képezi három papírvágó kés, néhány papucs, golyóstoll, s egy stanicli mézzel megöntözött, fánktésztából készült, nudlira emlékeztető édesség. Kint az utcán süt a nap, olvadozik a méz, a zacskó már egészen átnedvesedett. Különben is utálod az édességet. Mit lehet tenni, odaosonsz a legközelebbi mecset tövébe, s óvatosan le teszed a földre a csomagot. Nem kell sokáig várni, hogy eltűnjön, néhány kóbor kutya és macska máris marakodik a zacskó tartalmán.

Kaposi Levente

Siettető és késleltető anyagok

Minden előhívónál elengedhetetlen a megfelelő reakciósebesség. Metol és amidol tartalmú előhívók akkor is kifejtik kellő hatásukat, ha csak szulfit van az oldatban. Ennek gyengén lúgos kémhatása megfelel e két hívó természetének. A többi hívó azonban ilyen lúgosság mellett vagy nagyon gyengén vagy egyáltalán nem biztosít reakciósebességet. Szükség van arra, hogy alkáliákkal fokozzuk az előhívó lúgossági fokát és ezzel együtt erélyességét. Ilyen al- kália lehet szóda (nátriumkarbonát), hamuzsír (káliumkarbonát), vagy nátronlúg (nátriumhidroxid), kálilúg káliumhidroxid). A két utóbbit az igen erélyesen dolgozó hívóknál használjuk.

Flnomszemcsés' híváshoz lassú hatású, enyhe alkáliét, pl. boraxot használunk, ha nem elégedhetünk meg a nátriúmszulfit adta lúgossági fokkal.

Az alkáliák azért siettetik az előhívást, mert a keletkező brómhidrogénsavat közömbösítik, s így egyrészt segítik a hívóanyag hívóhatá- sát, másrészt megakadályozzák a hívóoldat lúgosságának csökkenését, illetve megsava- nyodását.

A negyedik előhívó alapanyag a brómkálium. Ez tulajdonképpen késleltető szerepet tölt be. Azért van erre szükség, hogy ne túl gyorsan dolgozzék az előhívó, mert ekkor nemcsak a megvilágított részeken, hanem mindenütt megindul a fém- ezüst kiválása és fátyol keletkezik.

A brómkálium lassító hatásának másik, igen fontos eredménye, hogy jelenlétében az árnyékok lassabban fejlődnek ki a negatívon, tehát a fények kellő mértékben, vagyis elég mélyen tudnak feketedni az emulzióban. Fokozzuk tehát ezáltal a negatív keménységét.

Nyilvánvaló, hogy a keménység fokozásának mértékét pontosan kell végeznünk, mert különben nagyon erős feketedést kapunk a negatívon és ezáltal bántóan kemény lesz a pozitív kép.

A brómkáliumot általában előre oldjuk az előhívó oldatban a megadott recept szerint. De ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy kéznél tartott, 10 százalékos oldatával utólagos adagolással segítsünk a negatív előhívásánál jelentkező, exponálási hibákon. Erre később még visszatérünk.

Az előhívó lúgossági fokát pH-értékkel fejezzük ki. Ez nem más, mint az előhívó hidrogénion koncentrációjának negatív logaritmusa. Jelzi, hogy hány gramm szabad hidrogénion van 1 liter vizes oldatban. A víz pH-ja 7,0 érték. Ha a pH-érték ennél nagypbb, akkor lúgos, ha kisebb, akkor savas oldatról beszélünk. Az előhívók pH- értéke általában 7,1 és 9,5 között változik, de vannak

10,5 pH-értéken felüli hívók is. Körmendi Károly

A Beyazitban laktunk, a

Hotel Eyfelben. Furcsa ellentmondás ez, mert a Beyazit talán a legtörökebb negyede , Istanbulnak, az E^fel szálló viszont azon kevés helyek közé tartozik, amely amerikai bárral dicsekedhet. Az amerikai bár pontosan olyan volt, mint nálunk bármelyik szállodai eszpresszó, viszont annyi tény, hogy lehetett konyakot, gint és skót whiskit is kapni. A hotel mindenesetre büszkén hirdette, hogy ilyen intézménnyel is a vendégek szolgálatára áll.

A Beyazit rendkívül érdekes negyed. Annyira hozzátartozik Istanbulhoz, mint Budapesthez Angyalföld, vagy Egerhez a hóstyák. Hatalmas városrész, tele keskeny, kanyargós utcákkal, régi házakkal, milliónyi bolt- ,tal, minden utca egy-egy piac, s az egész annyira szövevényes, hogy ember legyen a talpán, aki el tud benne igazodni. Itt nem használ nem a térkép, sem az iránytű, minden ház, utca kísértetiesen hasonlít egymáshoz. A mecsetek sem jelentenek támpontot, hiszen Istanbul- ban számtalan található belőlük. A toronylránt menet sem megoldás, mert az ég felé nyúló, ötszáz minaretből ki tudja kiválasztani az igazit.

A Beyazitban korán kelMindenhol piac és bazár.

nek. Hajnalban több száz minaretből szárnyal az ima: „Az isten nagy, nincsen más isten rajja kívül. Jöjjetek könyörgésre”. S nem is akármilyen hangerővel szól a felszólítás, a magetofonszalagra vett imát hangszórók közvetítik az ég, s a hívők felé.

Alig ér véget az ima, az utcákon megjelennek a mozgóárusok, s kiabálva adják tudtul mindenkinek, hogy csak náluk érdemes vásárolni. A szűk utcákban kiválóan érvényesül a hang, a legrejtettebb zugokban is jól lehet hallani. Aztán megindul az autók, az emberek áradata, s a zajok, kiáltások fortisszimóban olvadnak össze.

A negyed legnagyobb érdekessége a Carsi, a nagy bázár. Nem is érdekesség ez, hanem fogalom, álomvilág. A bazár hatalmas, fedett vásárcsarnok, több főutcával, s ki tudja, hány mellékutcával. Nem számoltunk utána, de állítólag közel négy és fél ezer bolt van benne, több bank, fürdő, s millió olyan árus, aki a parányi boltok elé telepszik árujával. Hogy mi kapható a bazárban? Pióca, narancs, elefántcsont pipák, török fez, papucs, mindenféle ruhanemű, / szexköny vek és újságok, mazsola, ékszer, díszhalak és növények, bútorok, különféle kések és kardok,

/S,SSSSS////SSSSSSS/SSS//S/S/S/SSS/SSSSSSSS.'SSSS/SSSSSS/SS/SSjSSS//SSSSSSSS/SSSS-SSSJSSSSSSSSSSSSS/S/SSSSSjS/SSSSSSSSS//S/SSS/SSfSSS/SSSSSSS///SS/SSSSSSSSSSSSSSSSSfSSS/SSSSSS/SSi

az összefüggés az édesipar és a dohánytermelés között. Nincs kizárva, mielőtt tovább csökkenteném a napi negyven cigarettát, megvárom, míg valaki megírja ezt a tanulmányt. Aggaszt, hogy komoly értekezést erről még sehol nem olvastam, viszont úgy látszik, kevésbé aggaszt, hogy komoly légcsőhurutom van a dohányzástól, minthogy eddig még orvosnál nem voltam.

Nem is leszek. Nem kell ugyanis, hogy engem eltiltsanak a dohányzástól, abbahagyom én azt magam is. amit máris bizonyít, hogy napi negyven cigarettánál tartok. Ezenkívül pedig, lehet vagy tíz éve, már egyszer abbahagytam a dohányzást. Három napra. Pedig, akkor még csak napi öt cigarettát szívtam, és ha jól emlékszem, akkor még nem is szenvedtem a dohányzás ártalmaitól. Ha akkor volt hozzá erőm, miért ne lenne most.

Ehhez igazán nem kell se orvos, se tanulmány, se jó tanács. Véleményem szerint ugyanis van egy olyan lehetőség, amellyel biztosan el lehet érni, hogy az ember nullpontra szálljon a naponta elszívott cigaretták számát illetően: egyszerűen

nem kell rágyújtani.

Hogy ez eddig nem jutott eszembe!...

Kerekes Imre

Abbahagyom a dohányzást

Most, hogy a Mundial izgalmainak is vége, s nincs többé napközi alvás a hivatalban, majd éjszakai tv-né- zést követő, hajnalig tartó gyötrődés, több csomag cigarettával, — minden előfeltétel megteremtődött, hogy abbahagyjam a dohányzást. Ennyi tömény izgalom után ugyanis. — legalábbis remélhető — a hivatali izgalmak eltörpülnek, a Mundial izgalmaihoz képest relatíve jelentéktelenek, az izgalmak valóságos uborkaszezonja következik. Most tehát eljött az idő, amikor az ember komolyan elhatározhatja, hogy abbahagyja a dohányzást.

Ennek már komoly jelei mutatkoznak: Az elmúlt napokban például már csak negyven cigarettát szívtam, ennek is csak a fele volt filter nélküli, a többi Szimfónia. Ezenkívül, már jó ideje gyűjtöm a dohányzás ártalmairól szóló cikkeket, tanulmányokat, s most, hogy összefűzettem őket, — csinos kötet — úgy döntöttem, hogy magammal viszem szabadságomra és a nyári krimi helyett olvasni, tanulmányozni és jegyzetelni fogom. Mellesleg megjegyzem, anélkül, hogy meggyőződtem■ volna ezeknek a cikkeknek, tafih.

te, de két cigaretta között mindenesetre, bár az még nem elég világos előttem, hogy ettől miként csökken az ember dohányzásra való hajlama.

Mindenesetre arra nagyon kiváncsi lennék, hog»• mi

nulmányoknak tartalmáról, feltűnt nekem, hogy eme írások megjelenésével egyenes arányban javult a cigarettaellátás. Ügy tűnik a jelen pillanatban, hogy a dohányzás áratalmairól szóló tanulmányok ösztönzőleg hatnak a dohányipar termelésére. Ami nem is rossz ötlet, úgy általában, mert mindig azt csináljuk, amitől óvnak bennünket.

Ennek ellenére érik bennem az elhatározás, hogy abbahagyom a dohányzást. Ennek továbszínűleg nem jöttem volna rá, hogy ugyanis nem kell minden slukkot mélyen leszívni, lehet fújni is a füstöt, mert legtöbb esetben nem a szívás a fontos, hanem a fújás, tehát a megszokás. Viszont amire magamtól jöttem rá, hogy cigaretta helyett lehetne cukrot rágni, ha nem is helyetbi jeleként mutatkozik, hogy a filteres cigarettákat már csak félig szívom el. (Nem ízlik). A filter nélkülieket viszont tövig, (ez ízlik), mart egyébként nem vagyok híve a pocsélcolásnak. A szomszédtól is kaptam egy jó tanácsot, amire magamtól való4