Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-26 / 148. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK; „Kenyérvadászaton” — Hevesen (3. oldalon) Kishalak és nagyhalak (3. oldalon) „Atomkorban — korszerű oktatást** (1 oldalon) Jövő heti rádió* és tv-műsor (7. oldalon) AZ MSZMP HEYES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAP!A XXI. évfolyam. 148. szám ARA: 80 FILLER 1970. június 26., péntek Tudósítóink jelentik a Parlamentből Tanácskozik az országgyűlés Csütörtök délelőtt a múlt évi költségvetés végrehajtásának megvitatására összeült az országgyűlés. Noha Budapesten rendkívüli meleget mértek, a Parlament telt padsorai arra vallottak, hogy a képviselők közül még kevesen kezdték meg nyári szabadságukat. Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke be­vezetőjében kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülés óta elhunyt két képvi­selőről: Veres Péterről és Váczi Mihályról, akiknek nemcsak írói munkásságát, hanem tevékeny közéleti munkáját is oly nagyra be­csülte a magyar közvélemény. Egyben beje­lentette az elnök, hogy az időközi ország- gyűlési választásokon megválasztott Sárvári István, dr. Szabó Kálmán és dr. Trautmann Rezső megbízólevelük értelmében az ország- gyűlés új tagjai. Ezután, Vályi Péter pénz­ügyminiszter expozéjával megkezdődött a ta­valyi költségvetés végrehajtásának vitája. Vályi Péter expozéja A pénzügyminiszter be­vezetőül összefoglalta az el­múlt év gazdasági eredmé­nyeit, és megállapította, hogy a legfőbb célkitűzése­ket, nevezetesen a gazdasá­gi növekedés folyamatossá­gát, a jövedelmezőség és a népgazdasági egyensúly ja­vítását, az ipari munkaidő csökkentését s mindezek mel­lett a reform további ki­bontakoztatását sikerült megvalósítani. Az 1969. évi gazdálkodásra a hatékony­ság fokozatos, szolid javulá­sa volt jellemző. Részletesen foglalkozott a miniszter a beruházások és ezekkel összefüggésben az építkezések helyzetével. An­nak ellenére, állapította mag, hogy a beruházások hosszú idő óta évente mintegy 7 százalékkal növekednek, a beruházási piac feszültségeit még nem sikerült feloldani. Ez a helyzet következetes intézkedéseket sürget Több építőgépet I A kérdésre, érthető módon, : csütörtöki ülésen felszólalt képviselők többsége vissza­ért. Elsőként Riss Jenő, a :erv- és költségvetési bizotte ág előadója tért ki bőveb- ien a beruházások, illetőleg z építőipar egyik legtöbb ondot okozó problémájára, z építőanyag-ipar termelé­snek tavaly tapasztalt visz- ■ .mesésére, amely számottevő jmenthiányra vezetett. Java- olta, hogy a gépesítés, külö- ósen a szocialista országok­ul lehetséges gépbeszerzés legkönnyítésével ösztönöz­ök jobban a gépi beruházá­sra a vállalatokat. Dabrónaky Gyula dr., ál­amtitkár, a KNEB elnöke a lefolytatott vizsgálatok ered­ményeit összegezve mintegy eangsorolta a beruházások ineggyorsításához és megja­vításához nélkülözhetetlen intézkedéseket. Ezek: csök­kenteni a nagy beruházások számát; gyorsabban fejlesz­teni az építőanyag-ipart; az építőipart — intenzívebb műszaki beavatkozással — gazi nagyiparrá kell fej­Dr. Dabrónaky Gyula leszteni! Az államtitkár egyébként, bírálva egyes építőipari vállalatokat, több olyan esetet is felsorolt, amikor a vállalkozók telje­sen illetéktelenül és jogta­lanul, kihasználva az építte­tők szorult helyzetét, sok százezres, sőt milliós össze­geket fizettettek ki. Optimális építőipari árakat! Vaskó Mihály Borsod me­gyei képviselő ugyancsak nehezményezte az építőipari árak túlzott növekedését, s ennek megfékezésére rugal­masabb „kínálat” megterem­tését javasolta. Dr. Fekszi István szabolcsi képviselő pedig — egyébként a megyei tanács vb-elnöke —, aki egész felszólalását az árvíz okozta problémáknak szen­telte, az építőipar kiterjedt, Szabolcs megyei feladatait ecsetelte. Végezetül még Szabó Má­tyás Baranya megyei képvi­selő, téesz-elnök, a mezőgaz­dasági építkezések növekvő árairól tett említést, minek folytán nem lehet azon cso­dálkozni, hogy a miniszterek széksorában Bov dór József építésügyi miniszter megkü­lönböztetett figyelemmel kí­sérte a felszólalásokat. Ésszerű átcsoportosítás A pénzügyminiszter beszá­molója. a múlt évi költség­vetés elemzése természete­sen nem csupán a beruházá­si kérdések megvitatására nyújtott jó alkalmat. Fog­lalkozott a miniszter a ter­melés egyéb, aktuális fela­dataival is, a többi között azokkal, amelyek vállalati hatáskörben teremtenek új lehetőségeket és — kötele­zettségeket. Voltaképpen itt is a beruházásokról van szó, «le elsősorban pénzügyi vo­natkozásban. Azt tervezik ugyanis, hogy nagyobb sza­badságot engedélyeznek a fejlesztési eszközök vállala­tok közötti átcsoportosításá­ra, hogy eredményesebben lehessen koncentrálni az erőket a legfontosabb és legkecsegtetőbb beruházá­sokra. adott esetben több vállalat közös érdekeltségé­vel, vagy vállalkozásával. Nagypataki Imre Fejér me­gyei képviselő, gyárigazgató, látható érdeklődéssel szólt hozzá a pénzügyminiszter javaslatához. A képviselő Vályi Péter igen nagy jelentőségű intéz­kedésnek tartaná, ha a vál­lalatok és a termelőszövet­kezetek más, őket érintő gazdasági területen is meg­teremthetnék saját érdekelt­ségüket, példának okáért az őket érintő nyersanyag­gyártásban, vagy a terméke­ikkel kapcsolatos javító szolgáltatásban. Véleménye szerint, a munkaerő már megvalósult szabad áramlása mellett, az eszközök válla­latok közötti szabad átcso­portosítása igen fontos lé­pés lesz az egészséges gaz­dasági folyamatok kibonta­koztatására. Életszínvonal­növelési politikánk változatlan A pénzügyminiszteri be­számoló jelentős teret szen­telt az életszínvonal kérdé­seinek is. A lakosság pénz­bevételei a szocialista ágaza­tokban csaknem 10 százalék­kal gyorsabban nőttek 1969- ben, az előző évinél, az egy keresőre jutó reálbér hason­lóképpen a paraszti reáljöve­delem pedig mintegy öt szá­zalékkal emelkedett. Szólt a pénzügyminiszter a fogyasz­tási cikkek árának védelmé­re és az áruellátás javítására tett intézkedésekről, a múlt évben ismét növekedett szo­ciális kiadásokról, valamint az esedékes negyedik ötéves terv ilyen vonatkozású cél­kitűzéseiről. Ezek is mutat­ják, hogy életszínvonal-poli­tikánk a személyi jövedel­mek rendszeres növelésére, a kereseteknek a tényleges munka szerinti differenciá­lására törekszik, olyan mó­don, hogy ez a fejlődés ta­lálkozzék az emberek igaz­ságérzetével. Äz olcsó köz­szükségleti cikk „társadalmi igény" Horváth Sándomé Somogy megyei képviselő nőtanácsi megyei titkár, felszólalásá­ban ugyancsak hosszabban foglalkozott az életszínvonal kérdéseivel, elsősorban a fo­gyasztói árak alakulásával, összegezte az ezekkel kap­csolatban más-más oldalon hangoztatott véleményeket, amelyek tapasztalata szerint messzemenően reálisak, ami­kor a felfelé tendáló árakról van szó, de kevésbé tárgyila­gosak, amikor kedvező irá­nyú áralakulás figyelhető meg. Mindamellett nyomaté­kosan figyelmeztetett, az olcsó cikkek gyártásának és forgalomba hozásának rend­kívüli társadalmi szükséges­ségére és az ezzel kapcsola­tos intézkedések lelkiismere­tes végrehajtásának jelentő­ségére. Megjegyezte, hogy Somogy megyében a zöldség- és gyümölcsárak kedvezőtlen alakulása miatt a fogyasztási cikkek összességére megen­gedettnek tartott évi másfél százalékos növekedést lénye- i gében már most, az év de­rekán elérték. A felszólaló képviselők, az említett kérdéseken túlme­nően, természetesen, széles körben foglalkoztak a mi­niszteri beszámolóban hallot­takkal, a tavalyi költségvetés végrehajtásának egyéb figye­lemre méltó tapasztalatai­val, egyebek között mezőgaz­dasági kérdésekkel, a kül­kereskedelem különösen biz­tató eredményeivel és a nemzetközi fizetési mérleg ezzel . kapcsolatos megnyug­tató alakulásával. A felszó­lalások közül, az említette­ken túlmenően, még kettő­re hívjuk fel a figyelmet. Bartha István, Hajdú me­gyei képviselő a vállalati nyereségek alakulásának ér­dekes tapasztalatairól tett, említést. Arra utalt, hogy a vállalatok nyeresége csak igen ritka esetben arányos az általuk lekötött eszközök értékével, és ezzel összefüg­gésben a nyereséges gazdál­kodás lehetősége vállalaton­ként nagyon is különböző. Ami a legelgondolkoztatóbb: egyáltalán nem biztos, hogy az a vállalat dolgozik gazda­ságosabban, amely több nye­reséget könyvelhet eL í Árvíz és segítőkészség Dr; Fekszi István képvise­lő, a Szabolcs megyei Tanács elnöke, a képviselők nagy fi­gyelme közepette számolt be a szabolcsi súlyos árvízká­rokról, a rendkívül hatásos segítségről, amit már eddig kaptak, és amire a további­akban is számíthatnak. Nagy elismeréssel szólt az egyönte­tűen megnyilvánuló társadal­mi segítőkészségről, valamint a nemzetközi emberbaráti in­tézményekről, elsősorban a szocialista országokból érke­zett, hathatós támogatásról. Azt kérte csupán, hogy ez a segítőkészség a továbbiakban se csökkenjen, hiszen még ugyancsak szükség van rá. Egyébként a pénzügymi­niszter is behatóan fogalko- zott a bevizek és az árvíz okozta, súlyos károkkal, ame­lyek természetszerűen befo­lyásolják pénzügyi helyze­tünket és a szükséges intéz­kedéseket. Emondotta, hogy a károk és a védekezés költ­ségei az eddigi számítások szerint megközelítik a 3,3 (Folytatás a 2. oldalon) Elutazott Nimeri szudáni állam- és kormányfő Csütörtökön délelőtt eluta­zott Magyarországról Gaafar Mohamed Nimeri vezérőr­nagy, a Szudáni Demokratikus Köztársaság Forradalmi Pa­rancsnoki Tanácsának elnöke, miniszterel­nök, aki Losonczi Pál­nak, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa elnöké­nek meghívására hivatalos látogatást tett Magyarorszá­gon. A szudáni elnökkel együtt elutazott kísérete is. A repülőtér betonján dísz­őrség sorakozott fel csapat­zászlóval. A búcsúztatásra megjelent Lsonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Fock Jenő, a Minisztertancs elnöke, Kishá­zi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Péter János külügyminiszter, Bíró József külkereskedelmi miniszter, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Horgos Gyula, kohó- és gépipari miniszter, Sarlós Isvtán, Budapest Főváros Ta­nácsa Végrehajtó Bizottságá­nak elnöke, dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alel- nöke, az Elnöki Tanács több tagja, a politikai élet több más vezető személyisége. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja. Eljöttek az elnök bú­csúztatására a Budapesten ta­nuló szudáni diákok is. Díszjel harsant, majd a díszegység parancsnoka je­lentést tett a szudáni elnök­nek. Felcsendült a magyar és a szudáni hinvmsz, s köz­ben 21 tüzérségi díszlövést adtak le a szudáni államfő tiszteletére. Gaafar Mohamed Nimeri, Losonczi Pál társa­ságában ellépett a díszegy­ség arcvonala előtt, köszön­tötte a katonákat, majd bú­csúbeszédet mondott. A vendégek repülőgépét a magyar légierők vadászköte­léke a határig kísérte. ★ A látogatásról tegnap kö­zös közleményt adtak ki. (MTI) Ülést tartott az Egri Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Csütörtökön délelőtt dr. Lendvay Vilmos elnökleté­vel ülést tartott az Egri Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. Elsőként jelentést hallgattak meg a lejárt ha­táridejű vb-határozatok vég­rehajtásáról, majd dr. Pálos József csoportvezető előter­jesztésében a végrehajtó bi­zottság II. félévi munkater­vét értékelték. Ezután Pók Lajos, a Heves megyei Mozi­üzemi Vállalat igazgatója számolt be a vállalat városi tevékenységéről. Eger város 1969-ben az or­szág. 73 városa közül az egy lakosra jutó moziba járás te­kintetében a 14. helyet fog­lalja el. Ez azt jelenti, hogy a város minden egyes lakó­ja tavaly 10,8-szer volt mozi­ban. Ez a szám növekedhet­ne, ha a város korszerűbb, területileg jobb elosztású mozihálózattal rendelkezne. A műsorpolitikai arányok el­ért , színvonalához nagymér­tékben hozzájárult, hogy a vállalati önállóság növelésé­vel lehetőséget kaptak ah­hoz, hogy a gazdasági esz­közök ösztönzőbb szerepet kapjanak a művelődéspoliti­kai eredmények fokozásában. 1969-ben például megkezd­ték a városi filmklub mű­ködtetését. A filmbaráti kör létrehozásával az elsődleges cél az volt, hogy bővítsék a filmhez értő közönség körét, s filmesztétikai ismereteket nyújtsanak. A filmklub elő­adásait a Bródy moziban tartották, 820 klubtag rész­vételével. A növekvő igények kielé­gítésére folyamatosan bizto­sítják a szerevzett ifjúsága előadásokat is. A városi ta­nács vb művelődésügyi osz­tályával karöltve, 1970-ben létrehozták az iskolamozit, amelynek feladata, hogy se­gítse az iskolai tananyag el­sajátításához szükséges isme­retek elmélyítését és illuszt­rálását. Az iskolamozi eddig négy alkalommal tartott elő­adást a Vörös Csillag, illet­ve a Bródy Filmszínházban. Egy-egy műsorán 7—8Ó0 ta­nuló tekintette meg a közö­sen kiválasztott filmeket. Ac iskolamozi hálózatát az 1970 —71-es tanévtől kiterjesztik a középiskolákra is. A negyedik ötéves tervben a hálózatfejlesztési elgondo­lások alapvető feltétele — s ezt az urbanizáció is sürgeti —, hogy Egerben egy új, komplex feladatok betölté­sére is képes mozi felépül­jön, Az elgondolások sze­rint ez magában foglalna egy 500 férőhelyes termet a kö- zönségsikerű filmek vetítésé­re, egy kisebb, 150—200 sze­mélyes termet, művész- és archívfilmek vetítésére es lehetőséget nyújtana egy 400 személyes tetőteraszmozi üze­meltetésére is. A közvetlen vetítés céljára szolgáló ter­mek mellé rendeltetéssze­rűen több kisebb helyiség is kapcsolódna: klubszoba, ol­vasóterem, játéktermek, gyermekmegőrző, eszpresszó és étterem. Ebben az épület­ben kerülne elhelyezésre a Heves megyei Moziüzemi Vállalat központi irodaháza is. Az OVH tájékoztatója az árvédelmi helyzetről A nyugat felől érkező ziva­tarok ez ideig csak szórvá­nyosan érték el a Tisza völ­gyét és a védelem munkáját alig hátráltatták. Szeged tér­ségében meggyorsult a fo­lyó apadása: egy nap alatt 17 centimétert apadt. Szolnok és Szeged térségében még lassú az apadás. Az árveszélytől mentesülő szakaszokon megkezdték a védelmi anyag összegyűjtését és a védművek helyreállítá­sát. Szolnoktól az országha­tárig a magas vízállás miatt továbbra is éber a - f igyelő- szolgálat, az NDK-ból érke­zett árvízvédelmi osztag a még mindig veszélyeztetett körtvélyesi szivattyútelep térségében segíti a helyi vé­dekezést. Tervszerűen csökkentik a védekezésben részt vevők és a gépek számát: csütörtökön mintegy 20 000 ember dóig»-, zott a gátakon. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents