Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-25 / 147. szám
KOSSUTH 8.20 Kozmosz. 8.45 Brüsszeli mozaik. 10.05 Ifjúsági műsor. 11.08 Zenekari muzsika. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiákoktól. 13.40 Vendégségben. 14.00 Dalok a háború ellen. 14.07 Zenekari muzsika. 14.40 Acstörténetek. 15.10 Vancca: Vonósnégyes, 15.30 Népi zene. 15.45 Dávid: Kantáta. Ki.00 Az ENSZ-ről. 10.30 Opeécttdalok. 17.15 Zenekari muzsika. 18.00 Népdalcsokor. 18.30 Lisz-művek. 18.55 Súlyemelő EB. 19.58 Töltsön egy órát kedvenceivel. 20.15 Könnyűzene. 20.56 Az Irodalmi Színpad előadása. 23.00 Tánczene. 23.30 Dunajevszíkij-művekből. PETŐFI 8.05 Operettrészletek. 9.00 Olasz dalok. 9.30 Üzletről üzletre. 12.00 Csajkovszkij-opera- részletek. 12.45 Pécsi stúdió 13.05 Két versenymű. Kettőtől — hatig ... 18.10 Súlyemelő EB. 18.15 Kartársaink. 18.45 Nóták. 19.01 Rádlóhangversenyekről. 19.31 Könnyűzene. 20.00 Népi zene. 20.40 Súlyemelő EB. 21.00 Lemezgyűjtöknek. 21.20 Pár perc paródia. 21.40 Hangverseny. 22.30 Orvosok meditációi. 22.40 M. Magomajev énekel. 23.14 R. Strauss: Elektra. Részi. MAGYAR 17.05 A nemzetközi megértési- nevelés a magyar iskoiak ban. 17.58 Hírek. 18.03 Tízen Túliak Társasága. 19.00 Rajzfilmek. 19.15 Esti mese. 19.25 Tanácskozik az ország- gyűlés ... 20.00 Tv-híradó. 20.20 A rózsák háborúja. 10. Richard, a király. 21.10 Súlyemelő EB. 21.40 Integrál. 22.20 TV-híradó. POZSONYI 9.45 Doktor Schlüter. 3. rész. 16.00 Salakpályás kerékpár- verseny. 18.00 Mesejáték. 19.00 és 21.10 Tv-híradó. 19.35 Közv. a bratislavai nemzetközi vegyipari vásárról. 20.05 Negyvenegyen. (Szlovák film.) I fifn* 1 EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor, öten az égből Szovjet film EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 orakor. Kleopátra. I—II. (Dupla helyárak) EGRI KERT: Az előadás 'kezdete: 8 órakor A nagy Red Színes amerikai film GYÖNGYÖSI PUSKIN: Jöttem, láttam, lőttem GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: A nagy kék jelzés GYÖNGYÖSI KERT: A 4-es labor őrültje FÜZESABONY: N. N. a halál angyala ünyElET Egerben: 19 órától péntek reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától péntek reggel 7 óráig a Jókai utca 41. ftzám alatti rendelőben. (Tele- feu: 17-27.) Élmények, kilométerkövek: A Thrák tengertől — a Boszporuszig IV. Találkozás egy várossal s két világrésszel Ki tudja, hányszor írhatták már le, hogy Istanbul a világ egyik legszebb városa. Nincs is ebben túlzás, de valahogy 'az embert mégsem az épületek tetszetős külseje, a várost átszelő Boszporusz és Aranyszarv-öböl ragadja meg, inkább a metropolis egyénisége, különössége. Aligha van ugyanis a világon olyan város, mely két világrészen terül el (Istanbul egyik része Európában, másik része Ázsiában fekszik), s kevés település dicsekedhetik azzal is, hogy három világbirodalom fővárosa volt. A monda szerint az egykori Büzantiont Büzasz dór király alapította, Nagy Konstantin idejében Konstantinápoly a kelét-római császárság székhelye volt, s amikor 1453-ban II. Mehmet szultán megszerezte az any- nyira áhított várost, Stambul lett a török világbirodalom központja. A ma nyüzsgő forgatagában, bámulva az utcákon hömpölygő embertömeget, hallgatva a nem hétköznapi lármát, figyelve az utakon áramló gépkocsitengert, mindez valahogy elsikkadna, ha nem figyelmeztetnének a lépten-nyomon előbukkanó mecsetek, az ég felé törő, karcsú minaretek. Egyik nap, késő délután volt, amikor a Galata-híd- ról találomra elindultunk egy fölfelé vezető utcán. Nem volt különösebb célunk, csupán nézelődni indultunk. Aligha van ennél érdekesebb időtöltés Istan- bulban, hiszen az utcák minden métere újabb és újabb élményt, meglepetést ígér. Jó ideje mehettünk már, elhagyva ki tudja hány utcát és sikátort, amikor bir- telenül nagy térre értünk. A tér két végén egy-egy monumentális méretű mecset —, s nem kellett hozzá különösebb fantázia kitalálni, hogy az egykori Hippodrom- ra jutottunk. Istanbul tele van történelmi emlékekkel, de valahogy semmi nem hat annyira az emberre, mint a Hippodrom. Justinianus császár idejében itt rendezték egykor a híres kocsiversenyeket, amikor a kékek és a zöldek mérték össze erejüket. A színek egyben politikai pártokat is jelentettek, s a sportból véres tragédia kerekedett. Ezen a helyen akarták a pártok megdönteni a császár uralmát, aki végül is felülkerekedett, s itt számolt le a lázadókkal. A feljegyzések szerint több mint harmincezer holttest borította a teret. A parkban békésen üldögélő férfiak, a játszadozó gyerekek, a fényképező turisták láttán mindé* valahogy alig hihető. Mint az is, hogy 1836-ban, II. Mahmud szultán szintén itt számolt le az uralomra törő janicsárokkal. A holttestek száma ekkor sem volt kevesebb. A térhez — az At Meyda- nihoz — valahogy kapcsolódik a vérengzés, a versengés. Itt dúlták fel a kereszteslovagok a Hagia Sophiát, a Szent Bölcsesség templomát, itt ölték halomra a nőket és gyermekeket. A Szent Bölcsesség temploma valaha a világ legnagyobb keresztény építménye volt, csak később került rá a félhold, s a vele szemben levő Kék dzsámi, a világ egyik legnagyobb mahemedán temploma. Az utóbbi is egyedülálló épület, nemcsak azért, mert lenyűgözően szép, hanem azért is, mert egyetlen dzsámi, amely hat minarettel büszkélkedik. Illetve valaha a mekkai mecsetnek is hat minaretje volt, de később még egyet építettek hozzá, mert elképzelhetetlen volt, hogy Istanbul megelőzze Mekkát. Az At-Meydani öleli körül a Top-Kapi szerájt is, melynek neve talán ismerősebben cseng a magyar fülnek, ha úgy említjük, hogy a Hatalmas és Bölcs Porta. A birodalom egykori központja ma múzeum, s talán annyi közös vonás van a régmúlt és a jelen között, hogy ma is nagyon sokan lépik át kapuját. A teret elhagyva, széles sugárút vezet az Aksaray tér, a város egyik központja felé. Itt már vége szakad a történelmi hangulatnak, az egymás mellett sorakozó, apró kifőzdékből frissen főtt piláf illata párolog kifelé, utcai árusok próbálják a legkülönbözőbb eszközökkel magukra és portékájukra terelni a figyelmet. Van, aki mikrofonnal szeretné túlharsogni az utca zaját, mások nyakukba akasztják ládáikat, s menet közben akarják elsózni árujukat, a vendéglősök pedig az ajtóban állva, hangos szavakkal invitálnak beljebb. S menne is a magyar utazó, mert jólesne egy üveg, hűvös sör, csakhogy ehhez nem lehet könnyen hozzájutni. A törökök nagyon szigorúan veszik a vallási parancsot (legalábbis nyilvános helyen), s nem isznak alkoholt. Ezért aztán nem is nagyon tartanak szeszes italt a vendéglőkben, csak szörpöket. Nem túlzás, néha több kilométert meg kell tenni ahhoz, hogy az ember olyan helyet találjon, ahol hódolhat a sör-, vagy borivás szenvedélyének. Gyöngyösről A Mátraalji Szénbányák és a Fejér—Veszprém megyei Élelmiszer és Vegyi Nagykereskedelmi Vállalatok közösen építtettek Balatonvilágo- son egy 60 személyes üdülőt. Az építkezést az elmúlt évben kezdték meg és 1970. június 21-re fejezték be. Az üdülést június 23-án kezdte meg az első csoport, a vállalat dolgozói közül kéthetenként 30—30 dolgozó töltheti szabadságát a Balaton mellett. Az új üdülővel Bükkszék, Mátraháza és Hajdúszoboszló után Balatonvi- lágoson is üdülhetnek a dolgozók családjukkal együtt. Bizonyára örömmel fogadják az újabb üdülési lehetőséget. Tóth Lajos Hatvanból Műhelybizottságonként tartották meg a hatvani vasútállomáson a második negyedévi szakszervezeti taggyűlést és termelési tanácskozást. A műhelybizottságok beszámolóiban értékelték a szakszervezeti bizalmiak munkáját, majd foglalkoztak az újítómozgalommal, a mun. kafegyelemmel és a kollektív szerződéssel kapcsolatos tapasztalatokkal. Megtették észrevételeiket és javaslataikat az új kollektív szerződés készítéséhez is. Javasolták a törzsgárda jobb anyagi és erkölcsi elismerését. A műhelybizottság beszámolói foglalkoztak a forgalmi uta- zószemélyzet munkájának nehézségeivel. Bár magas a beteglétszám és jelentős a létszámhiány is, az előirt feladatokat sikeresen teljesítették, bár ez a pihenőidő rovására ment. Döntöttek a kiválódolgozó-jelvény odaítéléséről is, ezt a kitüntetést a XX. vasutasnap alkalmával adják majd át. A hatvani állomáson úgy tervezik, hogy a XX. vasutasnapi ünnepségre Kassáról és a Csuvas Autonóm Köztársaságból is hivnak vendégeket. Szűcs Ferenc Kálból öt évvel ezelőtt honosodott meg hazánkban az ifjúsági klubok mozgalma. Ez alatt az idő alatt három alkalommal hirdettek a kiváló cím elnyerésére pályázatot. Ezt a címet azok a közösségek, klubok, kaphatták meg, melyek teljesítették a klubmozgalom követelményeit. Az országban 1200 ifjúsági klubot tartanak számon, s ezek közül a kiváló ifjúsági klub címért meghirdetett pályázat" ra 991 nevezett be. Heves megye klubjai között hét kapta meg ezt a megtisztelő címet. Simon László, a KISZ-kb kulturális osztályának helyettes vezetője adta át az egri Pallas, a 4 - s számú AKÖV gyöngyösi m - velődési központjának, a si- roki, tarnazsadányi, poroszlói és káli ifjúsági klubok vezetőinek az oklevelet. Az ünnepségre a KISZ központi művészegyüttesének széházá- ban került sor. Az ünnepélyes eredményhirdetést és díjkiosztást baráti hangulatú fogadás követte. Szilvás István Egerből A Vöröskereszt értékelése' alapján megyénkben az elmúlt évben a Mátravidéki Fémművek után az egri Finomszerei vény gyár dolgozói adták a legtöbb vért a betegek gyógyításához. A napokban zajlott le ismét a véradás az egri Finomszerelvénygyár- ban, s a három nap alatt 122 liter vér gyűlt össze. A véradónapok után a finomsze- relvénygyáriak üníiepséget rendeztek, ahol megható, kedves találkozóra került sor. Kormos Vencel a Borsodná- dasdi Lemzárugyárból azért jött el az egri gyárba, hogy találkozhasson ismeretlen véradó életmentőivel: Pál Istvánnal, a Diesel-üzem technikusával és Antal Miklóssal, a szerszámüzem több mint harmincszoros donorjával. Dér Béláné, egri építészmérnök véradója Szűcs István, a 35-ös üzem meósa volt. Tóth Józsefné, a 17-es üzem gépmunkása maga is többszörös véradó. Szülés után háromszor is olyan veszélyes pillanatok voltak, amikor életveszélybe került. Bervai munkatársaink, Sütő Sándorné és Búzás Sándor nyújtottak segítséget a kritikus órákban. Tóthné az ünnepségre elhozta kislányát is, aki pici húga nevében is megköszönte, hogy édesanyja életét megmentették. Uzelman Ferenc üzemvezető, rendszeres véradó, szabadságáról jött be a véradónapokra. Garabás F erenc, Farkas László és társaik a tmk-ból és sokan még önként jöttek a térítés nélküli véradónapokra. Hogy igazán mit jelent vért adni, csak az tudja átérezni, aki kezet foghatott olyan emberrel, akinek életét az ő vére mentette meg. Simon Imre Tiszanánáról A községi tanács végrehajtó bizottsága az elmúlt időszakiban több alkalommal foglalkozott a község kenyér- és péksütemény-ellátásával. A lakók ugyanis már több esetben kifejezésre juttatták, hogy a kényér naponta késve érkezik a faluba, s annak csomagolása sem megfelelő. A probléma megoldására a községi tanács végrehajtó bizottsága tárgyalásokat folytatott az Észak-magyarországi Sütőipari Vállalatvezetőivel, akik ígéretet tettek arra, hogy Tiszanánán ke- nyérszaküzletet nyitnak. Ezzel a kenyérellátás mennyiségi és minőségi problémái megoldást nyernek. Ugyancsak biztosítva lesz a szaküzletben a különböző péksütemények zavartalan árusítása is. A szaküzlet előreláthatóan július 1-én nyílik és két műszakban tart majd nyitva. Marsalkó János Korai álmatlanság; Egy fiatal mexikói elmegy az orvoshoz: — Doktor úr, ijesztő álmatlanságban szenvedek. — Ugyan! Álmatlanság a maga korában! — Pedig így van: éjjel nagyszerűen alszom, még reggel is, de délután forgolódom az ágyban! 1970, június 25., csütörtök Kaposi Levente 4A nagymama Abonyból jött látogatóba Budapestre hozzátartozóihoz.Másnap mozijeggyel kedveskedtek neki. Tizenöt éves unokájával, Péterrel ment a filmszínházba. Hazatérve megkérdezte tőle a fia: — Tetszett a film? — Nem. Péter megjegyezte: —. Nekem tetszett. Kitűnő, újszerű film. És van mondanivalója. — Hát nekem is van erről a filmről mondanivalóm, — mondta a nagymama mérgesen. — Van a filmben egy fiatalember, akiről folyton azt beszélik, hogy ilyen rendes, meg olyan rendes, és tudjátok, mit csinál? — Ugyan mit?' — Zuhogó esőben érkezik és sáros cipővel megy be a lakásba! Le sem törli a lábát. Igen, a nagymama mindig rendes volt. Ö mindig letörölte a lábát. Egész Abonyban példás háziasszonynak ismerték. Lakása ragyogott a tisztaságtól és a hetvenkét éves néni ugyanolyan frissen takarított, tisztogatott, tett- oett, mint akár ötven évvel ezelőtt, fiatal- asszony korában. — Qe mama, ez nem lényeges, — oktatta mosolyogva a fia. — Ismerem a film témáját. Izgalmas, fordulatos, a női főszereplő pedig... A nagymama dühösen félbeszakította: — A nő főszereplő pedig megérkezik emj bőrönddel és lecsapja a földre, azután ruhástól végigfekszik a díványon. — Mert rettenetesen felindult. Súlyos megpróbáltatásokat kellett átélnie. Határozottan csengett a nagymama hangja: — Egy nőt nem érhet olyan felindulás, fájdalom. hogy a kofferjét úe pakolja ki azonnal. A ruhák összegyűrődnek, azokat minden rendes nő felakasztja. No de mit várjunk egy olyan asszonytól, aki ruhástól végig- hev eredik a díványon! Bezzeg az én időmben. — A mamának igaza van. — mondta békítőén a fia —, de ez lényegtelen és a, film művészi értékét nem csökkenti. A nagymamát nem lehetet meggyőzni: — De csökkenti! A filmen gyönyörű perzsaszőnyeget látni, és a nő szerelmese rádobja az égő cigarettát. Ha ez a művészi perzsa meggyullad, akkor szerinted nem csökken az értéke? — De nagymama, remélem, az a jelenet tetszett, amikor a . férj megtudja, hogy a felesége gázolt és cserbenhagyta áldozatát. Milyen nagy lelki válságon ment keresztül! Hiszen megtudta, hogy legjobb barátja autójának volánja mellé ült! Nemcsak gázolt, hanem megcsalta is! Gyönyörűen kidolgozott rendezés volt! A nagymama gúnyosan mondta: — Még hogy kidolgozott rendezés! Szép kis jelenet! Késő este van. a férj a kanári kalitkája előtt áll cs eszébe se jul i letakarni... Palásti László ■ Istanbul, a mecsetek városa. Képünkön a Süleymaniye dzsámi.
