Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-23 / 145. szám

11Ö>Í R4c!& KOSSUTH 8.20 Népek fenéjéből. 9.00 Harsan a kürtszó! # 9.35 Brahms: Szerelmi dal- keringök. 10.05 Farkas: A bűvös szekrény Részlet. 11.00 Szép magyar novella. 11.20 Berlioz: Romeo és Júlia. Részletek. 12.20 KI nyer ma? 12.30 Melódiakoktél. 13*48 Törvénykönyv. 14.03 KóriLspódium. 14.13 Mesejáték. 15.10 Soproni: I. Vonósnégyes. 15.37 H. Güden énekel. 16.05 Schubert: I. szimfónia 16.33 V. Belov: Acstörténetek. 17.20 Dalok. 17.55 Tanulmányúton Angliában. 18.25 Könnyűzenei híradó. 18.55 A súlyemelő EB. 19.30 A Szabó család. 20.00 Verdi-áriák. 20.27 Kozmosz. 20.55 Made in Hungary. 21.28 Kamarazene. 21.39 A Rádió lemezalbuma. 23.20 Nótacsokor. 0.10 Lukács Pál brácsázik. PETŐFI 8.05 Két szvit. 9.00 Op*erarészletek. 12.00 Népi muzsika. 12.20 Áriák. 13.03 Barokk muzsika. Randevú — kettőtől —i hatig ... 18.10 Súlyemelő EB. 18.15 Fiatalok hullámhosszán. 19.40 Színházi jegyzet. 20.20 Súlyemelő EB. 20.40 Daljátékrészletek. 21.00 Iliva Oa istene, — R.-játék. 22.00 Cigánydalok. 22.20 Letűnt századok nyomá­ban. 22.40 Esztrádzene. 23.15 Kamarazene. MAGYAR-1-7.58-Hírtek, • 18.05 Alida Valii bemutatja .. 7 19.10 Esti mese. 19.25 A második Amerika. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Fiatalok jubileumi vetélkedője. 22.20 Tv-híradó. 22.40 Súlyemelő EB POZSONYI 9.30 Szabad a ring. (Tv-fllm.) 10.30 Dvorzsák: Szláv táncok. 17.00 Rosocky-emlékverseny. 19.00 és 22.10 Tv-híradó. 2C.35 Dalmúsor. Fifppt EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások, kezdete: fél 6 és 8 órakor. Csak délután: Az öregember és a gyerek Francia film Este: Veréb is madár Színes magyar film EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. A titokzatos szerzetes Színes szovjet film EGRI KERT: Az előadás kezedte: 8 órakor. Hét aranyember Színes francia—olasz—spanyol film GYÖNGYÖSI PUSKIN: öl) meg, csak csókol) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Minden dalom a tiéd GYÖNGYÖSI KERT: A Pál utcai fiúk HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Történelmi magánügyek HATVANI KOSSUTH: Dr. Holst fantasztikus esete HEVES: Nyolcadik 1 FÜZESABONY: Hétszer hét fOiÄu Egerben: 19 órától szerda reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 13 órától szerda reggel 7 óráig a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­tett. 17-27.) A holnap autója — akár egy kirakó játék —, összerakható, a mai kocsik bevált alkotóelemeiből, ame­lyek a legkülönfélébb típu­sokban megtalálhatók. Sok fényképpel erről szól a Del­ta Magazin új számának egyik vezető cikke. Ismerteti a lap a csillagászat szenzá­cióját, az „önműködő csil­lagkeresőnek” elnevezett, komputerrel összekapcsolt ro­botkészüléket, amely órán­ként ezer csillag méretét, sű­rűségét, fényességét és égi koordinátáit méri meg nagy pontossággal. Az atomfizika „néhéztüzérségéről” szólva, a lap beszámol a 114. rendszá­mú, transzurán elemnél tar­tó kutatásokról. Cikket közöl a háztartás automatizálásá­ról, a szuperképlékeny („fel­fújható”) fémekről, a műhol­dak rádióinak kipróbálására épített „süketszobákról”, a negyedmillió párbeszédet centiméteres mikrohullámon továbbító csővezetékről, új építészét! kísérletekről, me­xikói régészeti felfedezések­ről, az orvosi használatra ki­dolgozott „hómérő” boroga­tásról és vérrögfelderítő ult­rahangról, s a háziporban rejtőző asztmaokozó élősdiek elleni védekezésről. Gazdag hírrovat, ötletek és találmá­nyok ismertetése, számos in­formáció és száznál több — jelentős részben színes — foto egészíti ki a rendkívül változatos, gazdag tartalmú lapot. Tanulókat várnak: A tagozatos osztályok Az egyes szaktárgyak iránt fogékonyabb, különösképp ér­deklődő tanulók részére kü­lönböző szakosított tantervű (tagozatos) általános iskolai osztályok működnek me­gyénkben. Ezek az egyes szaktárgyakból alaposabb fel­készítést adnak — s ami egyáltalán nőm lényegtelen —, megkönnyítik a pályavá­lasztást, a középiskolai fel­vételeket, a továbbtanulást. Az érdeklődő szülők és ta­nulók az alábbi lehetőségek közt válogathatnak: OROSZ NYELV ötödik osztálytól kezdődik a beiratkozás. Ilyen tagozatú osztályok működnek: az egri III-as számú, az egercsehi- bányatelepi, az egri V-ös számú, a felsőtárkányi, a hatvani I-es és IV-es számú, a gyöngyösi I-es és Il-es számú, a hevesi V-ös számú, az adácái és a gyöngyössoly- mosi iskolákban. MATEMATIKA Hetedik osztálytól működ­nek szakosított osztályok. Mivel a tanulók emelt óra­számban tanulják e tárgyat, jó ajánlólevelet kapnak a középiskolák matematika ta­gozatos osztályaiba. Ilyen ta­gozatú osztályok működnek: az egri IV-es számú, a gyön­gyösi IV-es, a hatvani III-as, a hevesi Il-es és a füzes­abonyi Il-es számú általános iskolákban. Ide nemcsak a városok, illetve községekben lakó tanulóik, hanem a kör­nyező falvak lakói is jelent­kezhetnek. Ének—zene Az ilyen tagozatú osztályok már az első elemitől működ­nek. A tapasztalat azt mu­tatja, hogy az ide beiratko­zott gyermekek zenekultúra terén lényegesen fejlődnek. Érdeklődő szülőket, tanulókat vár az egri I-es, az egri li­es és a hevesi I-es számú ál­talános iskola. ANGOL NYELV Harmadik elemitől indul ta­gozatos osztály, csak Eger­ben, a IV. számú iskolában működik. NÉMET NYELV Tagozatos osztály itt is a harmadik elemitől működik, s csak egri gyerekek jelent­kezhetnek. A képzést a X-es számú iskolában kapják. TESTNEVELÉS Újdonságnak számít me­gyénkben a testnevelés tago­zatos képzés. Az egri X. szá­mú iskolában kezdik meg szeptembertől. A tagozatos!- I tás már első elemitől kezdő- ' dik. Élmények, kilométerkövek! A Thrák tengertől — a Boszporuszig II. Szívélyesség és gyuíásdobaz A görög városok, akár Thesszalonikére, Xantéra, Kamothénére vagy Kavalára gondolok, nagyon barátságo­sak. A főútvonalakon modern épületek, szép üzletekkel, a parkokban különféle délsza­ki növények, a domb- vagy hegyoldalakban sok színes, kisebb-nagyobb ház. A kép valahogy szel­lősebb. derű­sebb, moz­galmasabb, mint más európai or­szágokban. S mindeh­hez hozzátar­tozik a görö­gök szolgálat- készsége, szí­vélyessége. Ha valamit kér­dez az ember, öten sietnek segítségére, élénk taglej­tésekkel ma­gyarázzák, hogy hol van a legközeleb­bi étterem, bank, vagy eszpresszó. Ez nem is árt, hiszen a gör rög felirato­kat éppen olyan nehéz kibetúzni, vagy alig valami­vel könnyebb, mint az arab írásjeleket. Ez a szolgálatkészség per­sze nem mindig érdeknélküli. Ha valaki öt másodpercnél tovább néz egy kirakatot, rögtön kijön a bolt tulajdo­nosa, vagy valamelyik ki­szolgáló, s invitál beljebb a bolt belsejébe. Éppen ezért nehéz nem vásárolni. Hiszen olyan lelkesedéssel, szakér­telemmel magyarázzák az áru előnyeit, kiváló tulajdonsá­gait, s olcsóságát — nem kí­mélve időt és fáradságot —, hogy legtöbbször a vevő tá­vozik — vesztesen. Így történt, hogy az egyik trafikban a cigaretta mellé egy csomag gyufát is vásá­roltam, annak ellenére, hogy van öngyújtóm. Bevallom, ezt a vásárlást mégsem bán­tam meg, mert amikor ki­bontottam a gyufákat a bar­na csomagolópapírból, a skatulyákon érdekes címké­ket láttam. Lángokból felfe­lé szárnyaló sas, előtte egy katona sötét sziluettje; a gö- fög katonai junta jelképe. iratokkal. A katonai vezetők fényképeit is elég sok helyen látni. Azt is el lehet monda­ni, hogy az utcákon mindig sok katona és rendőr cirkál és a fontosabb útvonalak, hi­dak mellett sűrűn sorakoz­nak a laktanyák. Hogy a görögök'miként vi­szonyulnak a rendszerhez? A Jellegzetes görög üzletnegyed. Amikor hazaérkeztünk, szinte minden ismerősöm megkérdezte, hogy lehet-e tapasztalni az ezredesek ural­mát, milyen jelek mutatnak arra, hogy katonai diktatúra van az országban. Néhány nap persze rendkívül kevés arra, hogy az ember kifor­rott és határozott véleményt alkosson, különösen akkor, ha nem is az a célja, hogy mélyebben vizsgálja a görög viszonyokat. Felszínes be­nyomásaink azért mégis vol­tak. Amikor ott jártunk, nem sokkal előtte ünnepelte a rendszer fennállásának há­roméves jubileumát, s a fal­vakban, városokban még mindig kint voltak a transz­parensek, az előbb említett jelképpel és a különböző fel­Ma reggel semmiféle cso­da nem történt, bár egyszer­re többen is megnyerték a százezer forintos főnyere­ményt. De sajtóhiba folytán minden lapban másként szedték és nyomták a számo­kat. Szemfüles munkatár­sunk mindezt nem vette észre, ezért némi irigységgel a szívében (egy huncut va­sat sem nyert), elment a nyertesekhez és meginterjú­volta őket, mondják el örö­müket, tervüket, mit je­lent az életükben a száz­ezer? Most összesítve köz­readjuk a válaszokat. A JÖ EMBER: — Azonnal telefonáltam imádott feleségemnek, hogy megosszam vele a jó hírt. És ő azonnal visszajött hoz­zám, otthagyta a szeretőjét, pedig az egy szép, fiatal fér­fi. Haja is van és épek a fogai. De Renáta azt mond­ta, ez nem számít, engem jobban szeret, bennem több a belbecs és örül, hogy vég­re megszabadult ettől a csir­kefogótól, aki ráadásul egy élhetetlen nagy mélák. Na­gyon kedves és bájos volt az asszony. Elkérte a nyer­tes kötvényemet, úgy sajná­lom szegényt, már harmad­napja sorban áll a postán, a pénzért. Biztosan éhezik, de nem tudok rajta segíteni, nem tudom, melyik postafi- óikba ment. A MAMA: — örülök, hogyne örül­nék, leikecském, nem min- dennap ér ilyen szerencse egy magamfajta öregasz- szonyt. Vettem egy kétforin- tos fagylaltot, olyan régen nem volt már a számban ilyen finom íz Aztán arra gondoltam, felugrok Vecáék- hoz ő a lányom- A férje mérnök. Két szép kis uno­kám is ,van. A vejem nem szereti, ha odajárok hozzá-a juk. Azt mondja, csúnyán beszélek, eltanulják a gyere­kek. Két éve, hogy utoljára náluk jártam. De egyedül nem bírtam elviselni az örö­met, felmentem. Megörültek ők is. a vejem azt mondta, hogy azonnal költözzek hoz­zájuk. Holnapra üres lesz a cselédszoba. A lány, aki náluk szolgált, piszkos volt és sokat evett. Kilencvenez- ret odaadtam a vömnek ko­csira, tízezret a lányom be­tett a bankba, a kicsik ne­vére. — Hát nem aranyos az én Vecám? AZ ELÉGEDETLEN: — Nem örülök! Miért örül­nék? Lehet, hogy akkor nagy pénznek számított, de ne felejtse: abban az időben tornacipőben és micisapká­ban jártunk. És féltünk, hogy naponként újratermel­jük, újraszüljük a kapita­lizmust. Mint emlékszik rá, akkoriban az álamainkat is megtépázták. Azt mondták: •százezerről álmodozhatsz, an­nál többet egy vassal sem. És akkor mi. parancsszóra százezerről álmodtunk. Ha netán álmunkban odatola­kodott még egy-egy tízes a százezerhez, akkor mi azt gyorsan eldobtuk. Akkor tehát a tiszta, öntu­datos ember álmainak ál­ma volt a százezer. És én most nyertem meg, amikor már elromlottam, amikor züllött agyamban már a mil­liók járnak, amikor az új­ságok azt írják; hogy X. Y. szakácsnő ötös találatával kétmilliónál többet nyprt a lottón. És álmomban egy­szer nr.ár a Nemzeti Bank páncélszekrényében is vol­tam. Nem uram, nem ez a száz­ezer a szivárvány... A CSALFA LEÁNY: most már ószintén, hogy ő nálam hányadik helyezett. Azonnal megvigasztalt. Azt mondta, ne búslakod­jak, hiszed könnyű egy pú­pos, csúnya lánynak! Köny- nyú annak vigyáznia magá­ra, de egy ilyen szép lány, mint én, az annyi minden­nek ki van téve és rosszak, nagyon rosszak az emberek. Este elmentünk a Bikába, ott volt minden haver, jól tartottuk őket, étellel, itallal, reggelig mulattunk. A KICSINYES: — Hogy miért örülök? Kis csacsi. Maga meg fog en­gem érteni. Maga egy intel­ligens ember. Szóval, világ­életemben szegény voltam, de nagyon szép. Ezért rá­kényszerültem, hogy minden férfinak azt mondjam: Te vagy a második életemben. Mind megbocsátotta az elsőt, mert úgy gondolták, azért az ezüstérem is szép dolog. De én érzékeny lelket örö­költem szegény anyámtól. És ezt a lelket örökké furdalta a sok hazugság és rettegtem is! Miért kell nekem hazu- doznom? Kérdeztem magam­tól minden reggel az ágy­ban. És mi lesz, ha egyszer valamelyik partnerem meg­tudja, hogy dobogóra sem kerülne. A férfiak mind hi­úk és érzékenyek. Nem tar­tanak lépést a korral, alig akad közöttük egy-egy mo­dern lelkületű. A huligáno­kat pedig nem szeretem, nem az esetem. Képzelheti, mit éreztem, amikor megláttam az újság­ban a számokat. Felhívtam Bumburnyák Kálmánt, a bunyóst, akivel most járok és igen jól megértjük egy­mást. Megmondtam neki a százezret és közöl tear vele, — Megnyertem, de ne tessék zavarni, kérem. Ha van szeme, láthatja, hogy számolok. És nem akármit számolok. Gondoljon bele, élek még húsz évet. Ennyi időre szükségem lesz: Húsz kilogramm sóra — az annyi mint... Két kilogramm élesztőre — az annyi mint... Húsz pár zoknira, — az annyi mint... Kétszáz csomag cigarettá­ra — az annyi mint... (Nem szívok többet! Le­szokom a dohányzásról! A borról is! Szódabikarbóna sem kell. Nincs bor, nem ég a gyomor... az annyi mint...) Jucit elzavarom — az any- nyi mint... — Mire meghalok, tehát lesz kétszázezer forintom .. AZ IGAZI NYERTES: _ Megvan, kérem, annak a pénznek a helye. Sok a gyerek nálunk és most majd idevesszük a mamát is ... Semmi esetre sem bolondu­lunk meg a pénztől. Dol­gozunk tovább, legfeljebb egy kicsivel könnyebben élünk majd. Dehát, amikor jegyezni kellett, jegyeztünk és tisztességesen fizettük a részleteket is. Most meg visszakaptuk, tán még töb bet is, mint gondoltuk ... 8uha Andor i 1 : ■ I Mill statisztikai adatok szerint az ezredesek uralma alatt nö­vekedett a nemzeti jövede­lem, megélénkült a tenger- hajózás, az idegenforgalom újra nagy bevételi forrása az országnak. Bizonyos pozitív változások bekövetkeztek, mint erről Pálfy Viktornak a Magyar Hírlapban a közel­múltban megjelent sorozata is tanúskodik. Anyagilag te­hát konszolidálódott a hely­zet.­Más vonalon ? Valahogy ügy lehetne megfogalmazni az átlaggörög álláspontját, hogy — ez van. Ezt viszont már aligha lehet pozitívan értékelni a demokrácia szü­lőföldjén. Igazságtalanság lenne egy szót sem ejteni a görög tá­jakról. Utunk során öt-hat- száz kilométert mentünk az ország északi partvidékén. Az országút többnyire a tenger­parton vezetett, de sokszor bekacskaringózott a hatalmas hegyek közé is. Kopár, fe­hér sziklák nyújtóznak a majdnem mindig felhőtlen ég felé, a hegyeken fák alig nőnek, többnyire csak cser­jék. Az országúiról levezető dűlőutakon, vagy ösvénye­ken, amelyek a hegyi falvak felé vezetnek, már csupán egyetlen közlekedési eszköz­zel lehet járni — a szamár­ral. Á táj — hazai szemmel nézve — kopár, kietlen, s ugyanakikor félelmetes is. Fé­lelmetes, hiszen a természet erőivel itt nap mint nap ke­mény harcot kell vívnia az embernek. A tenger és a hegyek közé sűrűn beékelődnek a falvak, kisebb városok. Fentről néz­ve szinte giccsesen szépek ezek a települések, pasztel- szinú házaikkal, a fehér szik­lákkal és a tengerrel. Utolsó állomásunk Ale- xandroupolis volt. Megáll­tunk egy kisyenéglő előtt, s letelepedtünk egy asztalhoz. Maradék pénzünk négy teára futotta. A vendéglős, aki egyben a benzinkutas tiszt­ségét is ellátja, hiába kínál­ta a samosi bort, a frissen főtt és sütött rákokat, az olajbogyót és a szörnyfor­májú tengeri halakat. Drachmaállományunk a fo­gyasztást a szíves kínálás el­lenére sem tette lehetővé. Megittuk a teát, zsebre vágtunk néhány maradék fémpénzt, hogy itthon néze­getve valahogy jobban em­lékezzünk Hellászra, a tájak­ra, az emberekre. Az útjelző táblákon ekkor már mindenhol ott szerepelt Isztambul neve és Ipsaláé, a török határállomásé. Kaposi Levente 1970. június 23., kedí

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents