Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-20 / 143. szám
KOSSUTH 8.2« Lányok, asszonyok . •. 8.42 Lemezmúzeum. 9.19 Hallgassuk együtt! 10.05 Hegedűs Géza: Az egyetlen út. Hangjáték. 10.54 Operarészletek. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Melódiakoktél. 13.50 Könyvszemle. 14.00 Kóruspódium. 14.13 Filmdalok. 14.20 Kis magyar néprajz, 14.25 Üj Zenei Üjság. 15.20 Csak fiataloknak! 16.08 Húszas stúdió. 17.05 Hubay: IH. és IV. csárdajelenet. 17.19 A világirodalom humora. 17.50 Nagy Beethoven-előadók. 18.56 és 19.30 A súlyemelő EB-ről. 19.35 139-660. Automata közönség- szolgálat. 22.20 Iráni és afganisztáni útijegyzet 22.30 Táncoljunk! 0.10—2.00 Melódiakoktél. PETŐFI 8.05 A Strauss család nyomában. 9.05 Nóta- és nép dalost. 9.51 Pol-beat. 12.00 Barokk muzsika. 12.45 Válaszolunk hallgatóinknak! 13.03 Jegyzet. 13.13 Néhány perc tudomány. 13.18 Prokofjev- és Sztravinszkij- dalok. 14.00 Napraforgó. 15.00 Mihály: Gordonkaverseny. 15.30 Falvakban, mezőkön. 16.05 Egy rádiós naplójából. 16.50 Az én könyvtáram. 17.20 Az élő népdal. 17.30 Orvosi tanácsok a mumszról. 17.35 Egy hír a mikroszkóp alatt. 18.10 Közvetítés a Vasas—I. Bratislava KK-mérkőzés II. félidejéről. 18.50 Ifjúsági irodalmi műsor. 19.12 Haydn: D-dúr „Kürt”szimfónia. 19.38 Riport. 20.20 Közv. a súlyemelő EB-ről. 20.43 Népi zene. 21.02 .Kortársaink. 21.42 Paisiello: A sevillai borbély. Kétfelv. vígopera. MAGYAR 9,00 Vér folyt a Blandings. kastélyban. (Tv-film.) 9.50 Dok.-íilm. 10.15 Vidéki asszonyság. (Tv-játék.) 16.13 Búvárfelszereléssel a tenger mélyén. (Szovjet film.) 17.35 Képzőművészeti játékműsor. 17.55 Hírek 18.10 Turpi úrfi... 4. A hegedűvirtuóz. 18.35 A Tv jelenti ... 19.15 Cicavízió. 19.25 A másik Amerika 20.00 Tv híradó. 20.20 Tabi László ötperce. 20.25 Egy este Tolnai Klárival. (Portréfilm.) 21.40 Szécsi Pál műsora. 22.00 Tv-híradó. 22.05 Telesport. Súlyemelő EB. Labdarúgó VB: NSZK— Uruguay mérk. közv. a 3. helyért. POZSONYI 9.30 Botcsinálta bűnöz . (Bűnügyi vígjáték.) 10.30 A fáraók titka. 15.10 Slovan Bratislava—Borussia Dortmund labdarúgó- mérkézós. 18.00 Atlétikai emlékverseny közvetítése. 10.20 és 22.30 Tv-híradó. 20.10 Vidám műsor. 21.40 Macska a vonalon (Francia bűnügyi film.) 32.25 Labdarúgó VB. EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások, kezdete: fél 6 és 8 órakor. Történelmi magánügyek Magyar film EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. Sex és hajadon Színes amerikai film EGRI KERT: Az előadás kezdete: 8 órakor. Hét aranyember Színes francia—olasz—spanyol film GYÖNGYÖSI PUSKIN: Dr. Holst fantasztikus esete GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Majd a Leontine GYÖNGYÖSI KERT: Brancaleone ármádiája HATVANI KOSSUTH: Nyolcadik FÜZESABONY: Verseny a javából 1—11. (Dupla helyárak) |*£TERVÁSÁRA: iiéiei rvizkárssult gyerekek a Balatonnál Szórakozás, szemlélődés a Balaton partján. (MTI foto — Kovács Sándor felvétele) Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda, az évi nyereségének egy részét felajánlva, 500 Szabolcs megyei árvízkárosult gyereket lát vendégül a Kilián-telepi üdülőtáborában. A Szabolcs megyei gyerekek közel kéthetes táborozásuk alatt élvezhetik a nyár örömeit. A tábor vezetősége gazdag programról gondoskodik; hajókirándulásokat, filmvetítéseket, színházi előadásokat rendez a sok megrázkódtatást átélt gyermekek részére. Mit építenek az egri várban ? A hősi múltú várat, Eger történetének dicsőséges emlékét, évente ma már közel félmillió látogató keresi fel. Az itteni lakosokon túlmenően idegenek nagy csoportjai nézik érdeklődéssel a régi falakat, a sajnos ma már jórészt romos építészeti és erődítési maradványokat. A déli várkapun belépőket napjainkban különös meglepetés várja. Felfelé haladva jobb oldalon egy vár- falszakaszhoz állványok vannak erősítve, a fal tetején pedig nagy tetőszerkezet gerendái nyúlnak a magasba. Igen érdekes, szokatlan dolgok ezek, felmerül sokakban a kérdés: mi volt itt, és má a szándék az elképzelés? Erre a kérdésre óhajtunk most feleletet adni! A város felől jőve és elhagyva az alsó kaput az út egyenletesen emelkedik a régi belső vár felé. Ennek a középkori belső várnak a falai húzódnak előttünk és ennek a falnak egy része az a kicsi, érdekes torony, amely mot fel van állványozva. A belső várnak a felmenő út mellett levő — déli fala feltehetően XIII.—XIV. századi eredetű. Írásos említését azonban csak 1500 után találjuk. Ez is a fal keleti szakaszán álló, jellegzetesen középkori, karcsú toronyról szól, amelyet az akkori feljegyzések 1501—1508 között „kis kapu”, illetőleg „porta parva” szavakkal jelölnek. A toronynak az ezen években fennálló nevezetességét mutatja egyébként az a festett címer, amelynek a maradványai az 1959. évi feltárások alkalmával kerültek elő, az egykori kapubejárat felett, és amelyek Estei Hippolitnak — Mátyás király közeli rokonának, 1498—1520 között egri püspöknek és várúmak — családi címere töredékei. A kis torony' azonban a XVI. század folyamán a támadó fegyverek tökéletesedése miatt mindjobban elvesztette hadászati jelentőségét. Így azután a különben meghagyott torony alján nyíló kaput 1542 után befalazhatták, amikor a déli várfal megvastagításával egyidőben, annak nyugati végén a korszerűbb — romosán ma is meglevő Varkoch kapubástya felépült. Tinódi Lantos Sebestyén, az egri vár krónikása is megemlékezett egyébként az 1552-es ostrom idején még természetesen állott ottani várrésziekről, amidőn a szomszédos falat és tornyát így irta le: „... szegletig... Onnat egy egyönös fal nagy kapuig, Közepötte egy tomyocska ott nyugszik.. • Az érdekes históriájú kaputorony felett azután futották az évszázadok, és az építmény bizony sok része elpusztult, tönkrement. Ám most mégis létrejött az elhatározás : a kis tornyot eredeti alakjában fogják helyreállítani, ez lesz az egri várnál az első teljes rekonstrukció! A hiteles újraépítéshez szerencsére vannak megbízható adatok, felmérések, rajzok, így elsősorban Houfnagel flamand miniatu- rafestő 1617-ben készült, de a vár 1588. évi állapotát jól feltüntető metszete. Igen, most így reméljük majd látni a vár hősi múltjának egyik újból feléledő nevezetes dokumentumát! Hevesy Sándor OilTOl ÜGYELET Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet szombaton 16 órától 17.30 óráig, vasárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig. Délután 16 órától 17.30 óráig az Egészségház utcai rendelőben. Rendelési időn kívül az általános orvosi ügyeletén. (Bajcsy- Zsilinszky utca). Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig a Bajcsy- Zsilinszky utcában. Gyöngyösön: szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig. Az orvosi ügyelet helye: Jókai utca 41. szám. Telefon: 17-27. Gyermekorvosi ügyelet: vasárnap délelőtt 10 órától 12 óráig a Puskin utcában. (Telefon. 16-36. 16-44.) Hatvanban: szombaton 12 órától hétfő reggel 7 óráig a rendelőintézetben. (Telefon: 10-04.) Rendelés gyermekek részére is. r''*‘r*y'**''SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS'SSSSSJ'SSS,SSSSSSSSSSSSSSSSSJS*SSSSSS.r'SSSSSSSSSSSSSSSSJ’SSSS.,SSSSSSSSSSSSSjlrS’SSSSSSSSSSSSSSSSSSS,SSSSJ'SSSSSSSSSSSSSSSSSSS,SSSSSSSSSSSSSSj'S/SSSsss-J Kl RÄLVMEOyi Pal StsíEtsz L.e / Barátom, a kutatómérnök, magas, szőke, harmincnyolc éves. Azt mondja nekem a napokban: — Ide figyelj, te vagy az egyetlen, aki meg tudsz engem érteni. Ismered Ilonát. Imádom. Soha nem hittem volna, hogy ilyen van. Megérkezik és a szívem klitty- klatty, vad dobogásba kezd, holott még nem történt semmi. És amikor beszél... Imádom a hangját. Szeretnék letérdelni előtte a nyílt utcán, kezet csókolni neki és megköszönni, hogy a világon van. Csak azóta van értelme az életemnek, amióta megismertem. — Jó, jó, de mit kell ezen megérteni? Megkedvelted ezt a lányt. Ilyen már volt... Ilyen még nem volt. ö pontosan olyan, mint senki más. Amióta ismerem, csak azóta tudom, mi a boldogság. — Tényleg, mi a boldogság? Hadd tudjam meg én is. — Bemenni vele egy presz- szóba, véletlenül megfogni a kezét. Ennyi az egész. — Én is voltam már veletek. Kezet is fogtam vele. Semmi örömet nem éreztem. De ha már itt tartunk, szeretnék valamit kérdezni, ha nem haragszol. Vagy, ha haragszol, akkor is. Ez a lány sokkal fiatalabb, mint te. Műveletlen is, magas fokom. Elismerem, hogy csinos a mamaga módján, de te, aki tudós vagy, és felnőtt, miről beszélsz vele? Barátom úgy nézett rám, mint egy futóbolondra: — Vele? Mindenről, Soha életemben nem találkoztam még érdekesebb, izgalmasabb emberi lénnyel. Tegnap például elmesélte, hogy rakott krumplit főzött ebédre. Reszkettem a gyönyörűségtől. Múltkor elmondta, hogy gyanútlanul ment az utcán, éppen bevásárolni indult a közértbe. Már-már beért az üzletbe, amikor meglátott egy dinnyét. Befőttet. És rám gondolt. Érted? Eszébe jutottam. Aztán beszéltünk a közlekedésről. Elmondta, hogy szívesebben jár taxin, mint gyalog, mert így megspórolja az ember a drága buszpénzt, és különben is megfigyelte, hogy a busz, vagy a villamos ott is megáll, ahol neki semmi dolga. Hát ilyen nő ez. Ha vele ülök egy csendes eszpresszóban, az jobb, mintha mással táncolnék. Értesz engem? — Igen. Persze. Most már értem. És mi van Lajossal? Mostanában ritkán látlak benneteket együtt. — Mert Lajos unalmas, mint egy értekezés, nem is tudom, hogyan tudtam vele barátkozni eddig. És nagy- képű. Jó múltkoriban arról beszélt, hogy a tenger fövényéből ma már az atomtitkok megfejtése után, bármit elő lehet majd állítani. Előreláthatólag az aranynak sem lesz komoly értéke, mert már megoldották az arany- csinálás titkát, amióta kiderült,, hogy minden test atomokra bontható. Erre én azt mondtam, hogy Ilona nagyon szereti a pörköltcsirkét, de nem tejföllel. Mire ő nem is válaszolt, hanem, arról kezdett beszélni, hogy a közeljövőben úgy fogunk utazni, hogy az utast fellövik a világűrbe. és ott megvárja, amíg aláfordul a földnek az a része, ahová menni akar, és ott leszáll. Tehát a hegy megy a Mohamedhez. Hát ilyen a Lajos. Nem lehet vele két értelmes szót váltani. No, de hagyjuk ezt. Ilona tegnap azt mondta, hogy tavaszi kosztümöt szeretne. Fantasztikus. Ennek a lánynak mindig eszébe jut valami. 1970. június 20.. szombat Hat-e mindennapjainkra a nyelvművelés? Sok bírálat és megrovás éri a sajtót, a rádiót és a televíziót, amelyek a nyelvi művelődésnek is nagy hatásfokú fórumai, de éppen széles körű kisugárzásuk folytán a nyelv- rontásnak is bő forrásai. Ennek felelősségét csak igen kis mértékben csökkenti a nyelv- művelésre szánt terjedelem, illetve műsoridő, amely elenyésző töredék az egészhez képest. Nem csodálhatjuk tehát, hogy az emberek főként a hibák sokaságára figyelnek föl, s szembeállítják őket az ugyanott hirdetett helyes elvekkel. Feltűnő sokan tiltakoznak az idegen szók használata ellen, s jellemző, hogy erre is főként az idősebbek érzékenyek. Bennük él ugyanis a régi, egyoldalú nyelvművelés, a tisztogató purizmus szelleme, amelyben sok volt az elfogult magyarkodás. Más hangsúlyt kap azonban a kérdés, ha a szükségesség és a közérthetőség szempontjából tekintjük. Gyakran ugyanis csak a kényelem, divat, kül- földmajmolás, vagy művelt- ségfitogtatás a forrása az idegen szók használatának. Jogos tehát az érvelés például a metró-vitában a hagyományos föld alatti és az új, találó mélyvasút mellett, s a tiltakozás a budapesti City kialakítása ellen, amikor már van történelmi Belvárosunk, s oda bizony nem illik a Váci utcai boutique sem. Sántít egyik lapunk válasza is az idegen szó kedvelésért ért bírálatra: ha annak idején befogadtuk a latin iskolát, most miért berzenkedünk az effektus ellen? Azért mert ötszáz évvel ezelőtt szükségünk volt az iskolára, ma azonban a hatas, eredmény, teljesítmény, következmény stb. mellett szinte fölösleges fényűzés az effektus, nem szólva arról, hogy a magyar megfelelők pontos értelmi árnyalatokat jelölnek, és mindenki megérti őket. • SOKAN ELÉGEDETLENEK azonban az új magyar szavainkkal is, helytelenítés, tiltakozás fogadta az olyan szabályos, hasznos és sikerült képzéseket, mint pl rendezvény, bérezés, termelékeny, olvasmányos, őszintétlen, meghibásodik, üzemel. A divat csábításával ellentétben ösztönösen húzódozunk attól, ami új, de gyakran túlzó és oktalan ez az idegenkedés. Arra azonban ügyeljünk, hogy ne használjuk fontoskodásból, fölöslegesen ezeket a többnyire szakszerű, vagy választékos megnevezéseket természetes, köz- ' nyelvi megfelelőik helyett. A í tömegárus ne írja tehát ki lbódéjára: Üzemel 10-től 18 [óráig. Az újtól való irtózással rokon a régi, elavult szabályokhoz, vagy téves beidegzésekhez való ragaszkodás. így születnek és terjednek a nyelvhelyességi babonák. Ilyen például az, hogy a fog segítségével szerkesztett jövő idő (el fog menni) németes. Éppoly helyes, mint a jövőre is alkalmazható, jelen idejű elmegy, de nyomatékosabb, vagy pedig távolabbi időt, illetve valószínűséget éreztet. Még általánosabb, a sajtó és a rádió „hivatalos” nyelvéből szinte kiirthatatlan, s onnan tovább burjánzó tévhit,’ az, hogy a személyes névmás csak emberre vonatkozhat, egyébként mutató névmást kell használni. Ezért azután csak így merünk írni (és már beszélni is): „Az előadó különféle szervezési kérdéseket terjesztett elő, s az értekezlet megvitatta azokat” (helyesen: őket); „Hasznos javaslatok hangzottak el, s azoktól sokat várnak” (tőlük). NEM BABONA UGYAN, hanem egy régebbi nyelvszokáshoz való ragaszkodás az ikes igék hagyományos, szabályos ragozásának követése. Az ikes ragozás egysége azonban már jó kétszáz éve megbomlott, keveredett a másik rendszerrel, az iktelen ragozással. s ez nem okoz sem félreértést, sem szegényedést. E változást tudomásul kell vennünk, ezt teszik az iskolakönyvek is. Nem vitázhatunk tehát már azon, hogy egyem-e vagy igyák; mindenki ízlése, nyelvérzéke szerint választhat. A két, egyaránt helyesnek tekintett alak *özt van azonban stiláris különbség, az ikes változat régiesebb hangulatú, választékosabb, tehát inkább írott nyelvi eiem, az iketlen bedig a közvetlenebb, éiő nyelvhasználatban szokásos. A pongyolább, igénytelen köznyelvnek jellegzetesebb, újabb járványa a suksük-ra- gozás.A nyelvjárásokból terjedt el a háború utáni, nagy belső népvándorlással es társadalmi átrétegződéssel a „sohasem tudhassuk”, „mi ezt nem sze- ressük”-íéle kifejezésmód. Rögtön megindult ellene a harc, de — bár visszaszorulóban van e hiba —, még nem sikerült kiirtani. Annyit mindenesetre elértünk, hogy az emberek többségében tudatosult már e helytelenség, ha még bele-beleesnek is. Hogy a nyelvi műveltség mércéjének tekinti a közvélemény, mutatja egy nő házassági hirdetésének jeligéje: „Tudhassa, láthassa kizárva”. Ha a meggyökerezett hibák és babonák elleni szakadatlan, de sokszor meddőnek látszó küzdelem pozitív eredményeit keressük, az érdeklődés állandósulásán és a tudatosodáson kívül a „helyi ke- zelés’^ apró sikerei mellett néhány szerény, de általánosabb érvényű sikert is elkönyvelhet a nyelvművelő mozgalom. Ilyen például az a látszólag jelentéktelen, de értelmi súlyú dolog, hogy a moziműsorok címeibe visszakerült az egy időben elsikkasztott névelő. Az élelmiszereket már nem kiszerelik, hanem csomagolják (ha a műszó továbbra is él a szűkebb szaknyelvben). Mintha megritkultak volna a csekély hitelű minőségi áruk a kiváló, elsőrendű stb. termékek javára. Szerencsére nem is váltak be az értelmetlen önkiválasztó boltok, a sikerült önkiszolgálókkal szemben. A világtakarékossági nap is takarékossági világnappá rendeződött. Az újsághírek motorbaleseteinél már nem hal meg a pótutas (sajnos, az utassal még gyakran megesik). A mérték utáni szabóság is egyre több cégtáblán tömörül mértékszaibósággá. Ahogy az űrhajózás idegen műszavai találó magyar megfelelőt kaptak (műhold, mesterséges bolygó, űrhajó, holdkomp stb.), szerencsés ötlettel tizen- éves-sé magyarosodott a teenager, és szélesvásznú film lett a cinemascopból. Még az olyan apróságot is örömmel láttuk, hogy a papír- és frószerboltok cégtábláin a diákok tömeges tiltakozására javították ki a pontatlan —, illetve: pontos — ékezeteket. A fiatalság nyelvi tudatának és éberségének örvendetes. biztató jele ez is. Kovalovszky Miklós
