Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-19 / 142. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT, EGV^m Lakáshelyzet közelről és távolról (3. oldalon) Eladó — egy ügy... (3. oldalon) Szerény „főhadiszállás” (4. oldalon) Jövő heti rádió- és tv-mfísor (7. oldalon) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA e's A MEGYEI TANÁCS NAPILAP)A • XXI. évfolyam, 142. szám ARA: 80 FILLÉR 1970. június 19.. péntek „Fosüss kérdésekben nézeteink teljesen azonosak” Az Osztrák Köztársaság elnökéuek nyilatkozata A Minisztertanács ülésének napirendjén: Az helyzete A miniszterelnök és a szakminiszterek jelentései Felhívás a minisztériumok és főhatóságok vezetőihez A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Meghall­gatta és tudomásul vette az árvízvédelmi kormánybiztos jelentését a Tisza völgyi ár- vízvédelem helyzetéről és a helyreállítási munkák mene­téről. Fock Jenő, a kormány el­nöke beszámolt június 2. és 5. között, Jugoszláviában tett hivatalos, baráti látogatásá­ról. A Minisztertanács meg­elégedéssel vette tudomásul, hogy a látogatás és a kor­mányfők tárgyalása hozzá­járult a magyar—jugoszláv államközi kapcsolatok sok­oldalú fejlődéséhez, a két szomszédos szocialista ország népei közötti baráti kapcso­latok további erősítéséhez. Egyetértés alakult ki a tár­gyalások során abban, hogy a két ország között a gazda­sági együttműködés formáit gazdagítani lehet. A Minisz­tertanács a tájékoztatót jóvá­hagyólag tudomásul vette. Ezután a Jcülügyminiszter Norvégiában tett hivatalos látogatásáról jelentett a kor­mánynak. A Minisztertanács pozitívan értékelte a látoga- lás során aláírt ipari és mű­szaki együttműködési megál­lapodást és megállapította, hogy az őszinte légkörben folytatott tárgyalások előse­gítették a magyar—norvég kapcsolatok fejlődését, vala­mint — a legfontosabb idő­szerű nemzetközi kérdések­ben — a két kormány állás­pontjának kölcsönös, jobb megismerését. A kormány a külügyminiszter tájékoztató­ját tudomásul vette. A belkereskedelmi minisz­ter beszámolt a KGST-tagál- lamok belkereskedelmi mi­nisztereinek ez év június 3. és 5. között, Várnában meg- tratott 2. tanácskozásáról. Határozatokat hoztak a bel­kereskedelmi együttműködés továbbfejlesztésére, elsősor­ban a fogyasztási cikkek vá­lasztékcseréjének növelésére, valamint kereskedelmi gépek és berendezések cseréjére, gyártásuk szakosítására. A kormány a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette. A közlekedés- és postaügyi miniszter jelentést tett az or­szágos közúthálózat helyre- állításának helyzetéről. Az elmúlt télén a kedvezőtlen időjárás, valamint a nagy tengelynyomású járművek számának növekedése követ­keztében az előző éveknél nagyobb mértékű károk ke­letkeztek. A fő útvonalakon összesen 13001, az alsóbbren­dű utakon pedig 2300 kilo­méteres szakasz kijavítása vált szükségessé. A fő úthálózat kijavítása a kitűzött határidőre befeje­ződött, az alsóbbrendű út­hálózat javításában még hát­ralevő munkák befejezése sem szenved lényeges halasz­tást. Az országos közúthálózat­ban a közelmúltban jelentős árvízkárok is keletkeztek, különösen Szabolcs-Szatmár és a Csongrád megyei uta­kon. Ezeknek ideiglenes ki- ttvítása a víz levonulását fPMtfien azonnal megkezdő­dött és a közúti forgalom mindenütt megindult. A vég­leges helyreállítás megszer­vezése most folyik; az ehhez szükséges kőanyagot — a határhoz közeli kőbányákból — a Szovjetunió biztosítja. A Minisztertanács a beszá­molót tudomásul vette. A kormány megtárgyalta és elfogadta a mezőgazdasági és élelmezésügi'i miniszter­nek a fák védelméről szóló előterjesztését. Az ebben a tárgyban 1966-ban kiadott kormányrendelet egyes ren­delkezései elavultak; az élő fák kezeléséhéz, indokolatlan kivágásuk megakadályozásá­hoz azonban továbbra is gazdasági és társadalmi ér­dekek fűződnek. Ezért a rendelet előírja, hogy a tulajdonosnak faki­vágási szándékát be kell je­lentenie az illetékes ható­sághoz, s ha erre engedélyt kap, akkor — a korábbi ren­delkezéstől eltérően — a ki­vágott fával szabadon ren­delkezik. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter beszá­molt a kormánynak az idő­Az árvízvédelmi kormány- biztos tájékoztatása szerint a Tisza és mellékfolyóinak korábban megindult lassú apadása után a folyók víz­gyűjtőjének egész területére kiterjedő ismételt rendkívüli heves és nagymértékű esőzé­sek hatására a Kraszna és a Körös-völgy összes folyóin az eddig észlelt vízállásokat jóval meghaladó vízszintek alakultak ki. Különösen sú­lyossá vált a helyzet a Be­rettyón és a Sebes-Körösön, ahol az árvíz szintje mint­egy méterrel meghaladta az eddigi maximumot. Szegha­lom és Körösladány térségé­ben hosszú szakaszon kellett a gátkoronánál magasabb víz ellen védekezni. Az eddigi legmagasabb szintek felett tetőzött a Fekete- és a Fe­hér-, valamint a Kettős- és a Hármas-Körös is. A többi folyón egyidejűleg jelentkező példátlan erejű áradás az egy hónapja meg­feszített erővel folytatott ár­vízvédekezést nehéz, helyen­ként válságos helyzet elé ál­lította. Csak a legnagyobb erőfeszítéssel, a védekezés­ben résztvevő vízügyi dol­gozóik, a fegyveres testüle­tek tagjai, az egyéb szervek és vállalatok, • valamint a környező községek lakossá­gából szervezett közerő pél­dás helytállásával, fáradtsá­got nem ismerő munkájával lehetett megakadályozni a katasztrofális következmé­nyekkel fenyegető gátszaka­dást. A veszély még nem múlt el. A védekezés hosszú sza­kaszokon nagy erőkkel fo­lyik. Nehéz a helyzet a Kö­rös torkolatánál és a Tisza alsó szakaszán ismét rend­kívül magas vízállás várható. Szeged térségében hosszan­tartó védekezésre kell felké­szülni. Egyre inkább felmérhető- vé válik az árvíz által oko­zott károk nagysága. A Szá­nts és Kraszna mentén már szerű mezőgazdasági mun­kák helyzetéről. A késői ki­tavaszodás, az ismétlődő eső­zések, az átlagosnál nagyobb méretű belvizek és az árvíz késleltették a tavaszi mező- gazdasági munkákat. Ez az oka annak, hogy a mezőgazdasági üzemek a kora tavasziakból az elő­irányzottnál kisebb területen vetettek. Az április második felében kedvezőbbre fordult időjárás meggyorsította a nö­vények fejlődését, tavaszi fa­gyok lényeges kért nem okoztak. A mezőgazdasági üzemek szervezett, jó mun­kája is csökkentette a ké­sői kitavaszodás okozta hát­rányokat. A nyári munkákkal kap­csolatban a jelentés megálla­pította, hogy mintegy 3,1 millió hold kalászos gabona györs betakarítása érdeké­ben a mezőgazdasági üzemek ebben az évben tovább' nö­velték gépparkjukat, össze­sen mintegy 12 700 gabona- kombájn, 2200 rendrevágó és 2100 kévekötő-aratógép áll a mezőgazdaság rendelkezé­sére. Ez a géppark — ked­megindult a helyreállítás. A kormány felhívására a la­kosság és a gazdálkodó szer­vek jelentős önkéntes fel­ajánlásokkal siettek a káro­sultaik megsegítésére. A nép­gazdaságot ért károk nagy­ságát figyelembe véve azon­ban — az önkéntesség elvé­nek fenntartása mellett — a gazdálkodó szervek eddiginél nagyobb mértékű hozzájáru­lására van szükség. A KORMÁNY ENNEK ÉRDEKEBEN FELHÍVJA A minisztériumok és fő­hatóságok VEZETŐIT, HOGY — segítsék elő az állami vállalatoknak és szövetke­zeteknek azt a törekvését, amely a termelőmunka jobb megszervezésével, a terme­lékenység fokozásával a tervezettnél 1 százalékkai magasabb nemzeti jövede­lem elérésére irányul; — a vállalatok, a kis­ipari szövetkezetek, a fo­gyasztási- és értékesítő szövetkezetek az 1969. évi nyereségükből képezett fej­lesztési alapjuk legalább 5 százalékának felajánlásá­val — ha ezt előzetesen már más célra lekötötték, a tartalékalap szükség sze­rinti igénybevételével — járuljanak hozzá az árvíz­károk csökkentéséhez; — azok a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, ame­lyek az országos átlagot meghaladó személyi jöve­delmet értek el az 1969. évben, biztonsági alapjuk 10 százalékának felajánlá­sával, a jelentősebb pénz­beli biztonsági alappal nem rendelkező, de az országos átlagot meghaladó szemé­lyes jövedelmet biztosító szövetkezetek pedig ezen felül a várható idei bruttó jövedelmük egy részének átadásával is járuljanak hozzá » károsult mezőgaz­vező időjárás esetén — a ter­melőszövetkezetekben mint­egy 92, az állami gazdasá­gokban pedig gyakorlatilag 100 százalékos gépi betaka­rítást tesz lehetővé. A hosszan tartó tél és a hűvös tavasz nagymértékben hátráltatta a primőrök fejlő­dését. A korai zöldség- és fő­zelékfélék ezért jelentek meg később a piacikon. Az őszi kalászos gabonák és a tavaszi vetésű növé­nyek szépen fejlődnek. A belvizek és az árvizek kö­vetkeztében azonban a sok évi átlagnál nagyobb mérté­kű kenyérgabona-vetés ki­pusztulása várható. A ter­méskilátások alapján várha­tóan ebben az évben is meg­felelő lesz az áruellátás és nem lesz fennakadás a me­zőgazdasági exportfeladatok teljesítésében sem. A kor­mány a jelentést tudomásul vette. A Minisztertanács ezután megvitatta és elfogadta a saját, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság második félévi munkatervét, majd egyéb ügyeket tárgyalt. dasági termelőszövetkeze­tek megsegítéséhez; — a minisztériumok, or­szágos hatáskörű szervek, valamint a tanácsok és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek, az 1970. évi — elsősorban fenntartási, működési és beszerzési — költségvetési előirányzataiknak 2 száza­lékát takarítsák meg és ajánlják fel; — a tanácsok a fenti megtakarításon felül ajánl­ják fel — a kiemelt, a célcsoportos és a más szervektől meghatározott célra átvett beruházási elő­irányzatokkal csökkentett — fejlesztési alapjuk 2 százalékát is. Ezen Irányelvek szerinti felajánlások csökkenthetők a már eddig teljesített befi­zetésekkel. Az árvíz súlytotta területe­ken a mielőbbi helyreállítás érdekében szükséges, hogy az építöanyagipar feladatai­nak túlteljesítésével és egyéb intézkedésekkel töre­kedjék a helyreállításhoz szükséges építőanyag bizto­sítására. Az állami vállalatok és a költségvetési szervek tovább­ra is a „PM hozzájárulások az 1970. évi árvízkárok hely­reállításához” az MNB 70. sz. fióknál vezetett számlára utalják át a felajánlásaikat. A szövetkezetek pedig szö­vetségeiknek a már koráb­ban megjelölt számláira fi­zessék be a felajánlott össze­geket. A kormány meg van győ­ződve arról, hogy a gazdál­kodó szervek a jelentős ár­vízkárok mielőbbi helyreál­lítása érdekében — a dol­gozók egyéni felajánlásaihoz hasonlóan — hozzájárulá­saikkal részt vállalnak a be­következett károk anyagi­pénzügyi következményeinek enyhítéséből t3AT££ Dr. h. e. Franz Jonas, az Osztrák Köztársaság elnöke balatoni útja során nyilat­kozott újságíróknak magyar- országi tapasztalatairól, a magyar—osztrák kapcsola­tokról és az európai bizton­sági értekezlet kérdéséről. Elmondotta: — Rendkívül örülök, hogy ellátogathattam a szomszédos és baráti Magyarországra, ahová Losoncá Pál hívott meg. Több nap elteltével most már bizonyos mérleget von­hatok látogatásomról. Szá­momra a látogatás legjelen­tősebb eredménye a magyar államférfiakkal folytatott megbeszélés volt. Itt alkal­munk nyílt megismerni a magyar államférfiak állás- foglalásait a _ legfontosabb időszerű nemzetközi kérdé­sekben és a két ország vi­szonyát illetően. Nagy öröm­mel állapíthatom meg, hogy a fontos kérdésekben néze­teink teljesen azonosak és hogy ezek a megbeszélések igazolták a rendkívül jó osztrák—magyar viszonyt. — Természetesen alkal­munk volt beszélni részlet- kérdésekről is, amelyek a gazdasági és kulturális kap­csolatokat illetik. Különösen behatóan foglalkoztunk azzal, hogyan lehetne a már meg­Ojabb záporok és zivata­rok nehezítették a védeke­zési munkákat a Tiszia és a Bodrog több mint 270 kilo­méter hosszú gátszakaszán. Az utóbbi 24 órában a Bod­rogközben 6—9. Gyöngyösön és Kékestetőn 32 milliméter csapadék hullott, így a Tár­nán újabb árhullám kiala­kulása várható — a sok csa­padék miaitt a Bodrog és a Tisza gátjai Borsod és He­ves megye területén járha­tatlanná váltak. A Tisza Tokaj alatti sza­kasza még mindig árad, s az előző árhullámtól átázott töltéseken fokozódó mérték­levő tudományos, műszaki és kulturális kapcsolatokat tovább szélesíteni. Megálla­pítottuk, hogy ennek meg­vannak a lehetőségei, s kívá­natos lenne ezeket a kap­csolatokat tovább szélesíteni. E vonatkozásban reményeim a legjobbak. — Manapság természetesen nincs olyan nemzeiközi érintkezés, ahol ne beszél­nének az európai biztonság­ról. Ebben a vonatkozásban is egyetértő állásfoglalásra jutottunk. Mint ismeretes, Finnország után Ausztria volt az első olyan ország, amely a tervezett európai biztonsá­gi értekezlettel kapcsolatosan pozitív álláspontot foglalt el. Véleményünk szerint a je­len helyzetben valóban szük­séges és — mint reméljük — hasznos lenne ez az értekez­let, s konkrét, pozitív ered­ményeket hozna. Erről a kérdésről a két külügymi­niszter is folytatott tárgya­lásokat, s meg vagyok róla győződve, hogy ők is a le­hető legjobban megértették egymást. ★ Tegnap délután az elnök látogatást tett Sarlós István­nál, a fővárosi tanács végre­hajtó bizottságának elnöké­nél. (MTI) ben jelentkeznek szivárgá­sok, csorgások, A Körösök völgyében az utóbbi 24 órában 2—27 milli­méter csapadék áztatta a gá­takat. Csütörtökön a Fekete- Körös meggyengült gátszaka­szain stabilizálták a tölté­seket. Békés megye terüfetén több mint tízezren őrizték és erősítették a folyó védvona­lait. A Fehér-Körös romá­niai gátján áttört víz csütör­tökön magyar területhez ér­kezett. Ezen a szakaszon két, egymással csaknem párhu­zamos lokalizációs töltés fog­ja fel a romániai területről érkező vizet. (MTI) A Gyöngyösi Városi Tanács tárgyalta Íz egészségiisyyi hálózat fejlesztési tervét Az egészségügyi hálózat fejlesztési tervét terjesztette a Gyöngyösi Városi Tanács június 18-án megtartott ülése elé dr. Bállá Gyula főor­vos, az egészségügyi osztály vezetője. A tanácsülésen részt vett Szalay István, a megyei tanács vb elnökhe­lyettese is. A közismerten szűkös kórházi elhelyezési körülmé­nyek is fokozták az érdeklő­dést a tanácsülés iránt. Igaz, gondolom, hogy az elmúlt években sokat tettek a ható­ságok azért, hogy fokozódjék Gyöngyösön is az egészség- ügyi színvonal. Üjabb körzeti orvosi állá­sokat szerveztek, megépült egy szakrendelő intézet, kor­szerű felszerelési tárgyakat kaptak a gyógyításhoz az or­vosok, de mindez csak gyors­segélynek tűnik a jogos igé­nyek alapján. Nemcsak a kórházi ágyak száma ala­csony, hanem a helyszűke is rontja a gyógykezelés haté­konyságát. Elavult, öreg épü­letben működik a kórház, aminek mentesítésére közel 6 millió forintos költséggel elkészül egy épület még a jö­vő év folyamán. Ezt követő­en 10 milliós összeget fordí­tanak az elmeosztály felújí­tására és ugyancsak 10 mil­liót a főépület gépészeti re­konstrukciójára. A végleges megoldást csak az új, 680 ágyas kórház meg­építése adja, aminek azon­ban még a tanulmánvterve sem készül. A lakáshiány enyhítésére pedig 20 személy elhelyezésére alkalmas orvo­si szállást akarnak építeni 19’>'g végéig. Az árvízvédelmi helyzetről Árvíz jelentésünk a Tárnán úfabb árhullám kialakulása várható

Next

/
Thumbnails
Contents