Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-03 / 128. szám
Heulte KOSSUTH 8.20 Dalok. 8.27 Puccini: Turandot. 3 lev. opera. 10.48 Csehov-jelenet. 11*08 Haydn: D-dúr szimf, 11.30 A Szabó család. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczecne. 13.15 Nóták. 13.45 Nőkről — nőiknek. 14.15 Kamarazene. 14*34 If,i. dok.-műsor. 15.10 Fúvószene. 15.20 Magyar századok. 16.06 Kóruspódium. 16.18 BNV — 1970. 16.38 Kodály nyomában. 17.20 Liszt- és Weiner-müvek. 17.45 Riport. 18.00 Gulyás: Békési esték. 18.15 Páholyból. 19.25 Az öttusaversenyről. 19.30 Könyvhét, 1970. 20.00 Fitzgerald és Bécaud énekel. 20.30 Adottságok, lehetőségek. 21.03 Házimuzsika. 22.19 A dzsessz világa. 23.09 Századunk mester- müveiből. 0.10 Virág énekek. PETŐFI 8.05 Könnyűzenei híradó. 8.35 A világ Oslőből. 8.50 Cigány dalok. 9.15 Operett. 12.00 Liszt-művek. 12.40 Falurádió. 13.03 Balettzene. Kettőtől — hatig . •. 18.10 Kis magyar néprajz, 18.15 Kérek egy anekdotát. 18.45 Hangverseny. 19.20 Nóták. 20.28 Muzsikáról fiataloknak. 21.01 A cáré vies. Részlet. 21.35 Visszhang. 22*05 Szimf. hangverseny. 23.15 Könnyűzene. MAGYAR 9.00 Riportfilm. 9.20 A fejedelem. (Tv-játék.) 10.20 Delta. 10.50 Láthatatlan építők. 17.58 Hírek. 18.05 Mesterfokon. (Sportfilm.) 18.35 Show-hivatal .. . 19.20 Esti mese. 19.25 Mit tud már a baba? 20.00 Tv-híradó. 20.20 Hogyan lettem vezér- igazgató? (Magyarul beszélő francia film.) 21.45 Arcképek, találkozások. .. 22.15 Tv-híradó. 22.35 Goar Gáspárján énekel. 22.50 Labdarúgó VB: Csehszlovákia—Brazília. POZSONYI 14.00 Labdarúgó VB: Anglia— Románia. 16.40 Dal műsor. 10.00 és 22.05 Tv-híradó. 19.50 Gyilkos szakadék. (Tv-játék.) 21.10 Az Alekszandrov-együttes műsorából. 22.50 Labdarúgó VB: Csehszlovákia—Brazília EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadás kezdete: fél 6 urakor. Verseny a javából l—U. (Dupla hely árak) Színes amerikai film EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. A nyolcadik Bolgár film EGRI KERT: Az előadás kezdete 8 órakor. A bűntény majdnem sikerült EGRI BÉKE: A kacsa fél 8-kor csenget GYÖNGYÖSI PUSKIN: Az előadások kezdete: fél 6 és háromnegyed 8 órakor. Az angyal vérbosszúja GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Szerelem, ól HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Ítélet HATVANI KOSSUTH: Hajrá magyarok IliYiLET Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele- %o: 17-27.) KAIRÓI JEGYZETEK Az utca hangjai A kairói rendőrben nyomát sem találhatod az európai bürokrata vonásainak. Lehet vele egyezkedni _egy b izonyos határon belül, és okvetlenül jó modorban. Le lehet beszélni a szándékáról, ha senkinek sem árt vele. De miért lenne éppen ő bürokrata? Természete ugyanaz a derűs nyugalom, mint a többi arabé. Türelme végtelen, jóindulata határtalan — ha baráttal áll szemben. Minden megy magától, minden kialakul, ez a köny- nyed derű a kairói természete. Ha nem megy minden a legjobban? Máles! Nem baj, annyi baj legyen! Bikke! Böbikke! — Itt a Böbikke! Kinyitom az ajtót mégis. Ma már igazán megkell tudnom, mi az a Böbikke? így hívtak pólyás koromban, igazán illene tudni, mi az, amit itt ilyen néven adnak, vagy vesznek. Persze, lehet, hogy nem ezt mondja a kiabáló ember, de én így értem: Bilike! Böbikke! Tegnap újságpapírok voltak a böbikkés ember triciklijén, ma néhány apró üveg. Tegnapelőtt újságpapír, meg üveg. Sohasem tudom meg, mi az a böbikke. Ügy határozok, besorolom a természet hangjai közé. Engem szólít fel az a hang arra, hogy az idő múlik, dolgozni kell, nincs idő szemlélődésre. Héjjá! Hiéjja! Ezt is ismerem már, a hiéjját. Egy galabijás arab kis kézi kocsit tol maga előtt, a kocsi oldalán köröskörül, mint egy zöld szőnyeg rojtjai, valami zöldségféle lóg le, a kocsin meg valami árut látok, ami se gyökér, se répa, se retek. Nem tudom, mi az. Hiéna, és kész. Az árusok kiabálásából két ember vitatkozó hangja válik ki. Kihajolok az erkélyen. Á, valami baja van a suszternak! Alig negyedórája, hogy letelepedett a ház előtti járdaszigeten. Letette a kis ládáját a földre, pillanatok alatt egy egész műhelyt varázsolt, elő belőle. Megvizsgálta az első kuncsaft beteg cipőjét. A kuncsaft ott állt mellette, féllábas cipőben. A cipő elkészült, de az ár, úgy látszik, túl magas. Alkudoznak. Széles taglejtések, a cipész méltatlankodik. Mindkét fél pénzszűkében lehet. Végül a suszter megkapja a munkadijat, de hol lehet ez a kért összegtől? Indulatosan ösz- szecsapkodja a műhelyt, s a vitát önmagával folytatja tovább. Lehet, hogy megfogadja, erre a környékre többé be sem teszi a lábát. Dehogynem! Holnap megint itt lesz, megjavítja a cipőt, ösz- szevész az alkalmi munkaadóval, indulatba jön és elrohan. S megint élőiről, és így tovább.., Nemszeretem hangok Tíz óra, erősen tűz a nap. Talán már nem kell olyan éberen fülelnem, a nemszeretem hangok ma szerencsére megint elmaradtak. Ez a nemszeretem hangsorozat szirénavijjogással. repülőgépzúgással szokott kezdődni, tompa robbanásokkal folytatódni és valamivel élesebb dörrenésekkel befejeződni. Tegnap sem volt, tegnapelőtt sem. Egy héttel ezelőtt volt legutóbb. Egy erőszakos szomszéd háborúsdit játszó pilótái teszik „tiszteletüket” időről időre a város fölött. Terhüket elszórják, ezt követik a tompa robbanások. A legjobb cél egy gyár, ahol sok ember van együtt, békésen dolgozgatnak. Vagy megfelel a célnak egy falu, vagy egy kertváros is. Itt is igazán szép pusztítást lehet véghezvinni. Bizonyára sajnálja a pilóta, hogy a szapora és éles dörrenések miatt kénytelen gyorsan elkot- ródni gépével a cél fölül, s nem láthatja „munkája” eredményét, a romokat, a halottakat, a sebesülteket. Vajon milyen változást okozna az idegállapotában a látvány, és vajon hogyan ülne le ebédelni „eredményes” munkája után a gyerekei közé? Bikke! Böbikke! Jól van, hallak! Látom nyugodt vagy, dolgozol. És jön a Hiéjja is. Jói van, eladtad a répa-re- tek-mogyoródat. Élnie kell az embernek! Délutáni közjáték Délután három óra. Már mindenki megebédelt. Ali, a házmester szunyókál a napra kitett karosszékében. Fel sem ébred, amikor megjelenik a szórakoztatóipar egyik kitartó képviselője, a majomtáncoltató. A majomtáncoltató olaszos arcú, Jávor-bajuszú, vékony kis ember. Egyik kezében csörgődob, a másikkal a majom pórázát tartja. A Já- vor-bajuszü megütögeti a dobot, és végigpásztázza a házat a tizedik emeletig. Van-e közönség? Már megint alig, a majom a könyökükön jön ki a lakóknak. Néhány gyerek azért összesereglik az utcán, a gyerekeknek a ma- jqm sohasem unalmas. Majdcsak lesz valami közönség — ebben a reményben kezdődik a produkció. A kis mo gyorószxnű majom megkezdi a táncot. Csörög a dob, egy kisgyerek boldogan ugrál mellette. A dob elhallgat, most következik a nagy attrakció: a hátraszaltó. Ez is megy, mint a karikacsapás, és a majom banánt kap a sohasem alvó zöldségestől. Még vége sincs a hátra- szaltónak, a Jávor-bajuszú begyűjti és felméri szemével a közönséget. A gyerekekre nem számíthat. Node ott felnőtt — ez én vagyok. Bejöttem a csőbe, belenyúlok hát a zsebembe. A piaszter koppan a kövezeten, a majomtáncoltató filmsztári mosollyal, széles karlendítéssel csókot dob az erkélyre. Több nincs? Nincs. A malmos még ráz egyet a csörgődobon, reménytelenül, s megrántja a, mogyorószínű állat pórázát. No,' majd a másik ház! Minden ház tízemeletes reménység. Hatos Erzsébet / Segítség az árvízkárosultaknak ... A nők helyzetéről . . , Látogatás az új munkahelyen . . . író—olvasó ^aJál- kozó . . . Panasz a gázellátásra . . . Naponta érkeznek levelek üzemekből, hivatalokból, iskolákból, amelyekben az árvízkárosultaknak nyújtott segítségről számolnak be olvasóink. Minden levélből a segíteni akarás tükröződik. Gyöngyösről, a 214. számú Ipari Szakmunkásképző intézet tantestülete és tanuló- ifjúsága nevében Bardóczi Miklós számolt be arról, hogy a tanulóintézet valamennyi dolgozója felajánlást tett az árvízkárosultak segítésére, s összesen 6486 forintot utaltak át az árvízkárosultaknak. A tantestület tagjai és a tanulók felajánlották, hogy szabadságuk alatt ha szükség van rá, a gyakorlatban is segítenek a helyreállítási munkákban. A gyöngyösi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum fiataljai a szakmai gyakorlaton keresett összeget ajánlották fel az árvízkárosultaknak. A Gárdonyi Géza Gimnázium tanulói Egerben, szintén megvitatták, hogyan tudnak segíteni az árvízkárosultakon. Erről Nagyidat Imre, az iskola tanulója számolt be. A tanulók hetek óta figyelemmel kísérik az árvízi eseményeket, s elhatározták, hogy a tanév utolsó két napján munkát vállalnak az üzemekben és a termelőszövetkezetekben, s az ott keresett összeget az árvízkárosultak segítségére ajánlották fel. Az iskola Ifjú Gárda százada még plusz két nap munkát vállalt. Szűcs Ferenc hatvani tudósítónk egy értekezletről számolt be hét eleji leveléKönnyűbúvárok Szegednél A rekordmagasságé árhullám a Tisza alsó szakaszán Szeged városát támadja. A gátakon éjjelnappal több mint tízezer ember dolgozik. Képünkön: könnyűbúvárok keresik a szivárgások helyét Szegednél. (MTI foto — Kovács Sándor felvétele.) Komámasszony, arany? Hír: 79 dekás természetes aranyrögöt találtak a héten a kolimai szovjet aranymezükön. Az aranyrögöt természetesen nem én találtam. Ha valahol ezen a világon bárki is aranyrögöt — mit aranyrögöt? — aranyszemcsét talál, az nem én vagyok. Engem onnan lehet megismerni, hogy sem 79, sem 9 dekás aranyrögöt nem találtam, hiába keltem fel korán, hogy majd az aranyrögök közé estem a fáradságtól, én nem, a kolimai szűznek sem találtam még aranyrögöt. Félreértés ne essék. Nem azért kell nekem egy 79 dekás aranyrög, hogy kivigyem a nemzetközi piacra, hogy aranyalapra helyezzem saját ötvenforintos valutakészletemet, amit még nem talált meg se a feleségem, se a lányom, se a fiam, még csak azért sem, hogy mint okos kutya a csontot, vagy mint a szobatiszta kutya sem a csontot, elássam a vizslató szemek elől. Nálam már az aranynak nincs értéke és nekem sincs értékem az aranynál, én nem fejtem soha és nem is akarok soha aranyborjút fejni, nemcsak a borjú fejésének általános lehetetlensége, de az arany miatt is. Egyszóval az arany nem mint érték izgat, s az a méreg, hogy nem én akadtam a 79 dekás aranyrögre, nem az aranysárga irigység eredménye, csupán azé a tényé, hogy nem én, én nem, én soha nem, nem én soha aranyrögöt nem találtam, és nyilván nem is fogok. Jó, rendben van: Szibéria felett csak átrepültem, személyesen én ott, a repülőtérbetonján töltött átmeneti perceken kívül időt, a saját talpamon, soha nem töltöttem, Ergo, én Szibériában, a koaranyszemcsét sem. Az ám, de ennekem eszem ágába se jutott még, hogy Szibériában találjak aranyat! Nem! En egyetlen gramm aranyat szerettem volna találni a Jó utca W limai aranymezökön nem is találhattam volna nem hogy 79 dekás, de egyetlen unciás 4/b. előtt. Például! Tudom én, mi a becsület: a szibériai aranyat találják meg a szibériaiak, a Jó utcait meg én. Erre fel mi történik? A szibériaiak megtalálják az aranyat, nem is akármilyen rögöt, de 79 dekásal, míg én, egy ezüst ötforintost láttam vélni a földön, de az sem az volt, csak balkáni állapot. __és csak járom, járom a flasztert a Jó utcában, meresztem, gúvasztom a szemem, de arany nincs. Az nincs. Nekem nincs! N incs egy vacak aranyrögöm, hogy látványosan lemondhassak róla. Ki hiszi el nekem, hogy én fütyülök az aranyra? Senki. A nincsröl nem kunszt lemondani. Haj, ha én egyszer mégis találok egyetlen gram- mocska aranyat, úgy, de úgy lemondok róla, hogy a kolimai 79 dekás szűz is belesárgul az én nagyvonalúságomba. Komámasszony, hol az arany? (egri) ben. A hatvani városi párt- bizottság napirendre tűzte az ifjúság és a nők helyzetének értékelését a íelsöbb partszervek határozata értelmében. A megbeszélésen a korábbi vizsgálatok alapján összeállított anyag ismeretében határozatot hoztak a fiatalok és a nők köreben végzett politikai munka megjavításáról. Mátraszentimréről Kiss Mária keresett íel bennünket levelével. Az iskola tanulói az igazgató tanácsára felkeresték azokat a munkahelyeket. ahová ipari tanulónak jelentkeztek, hogy megismer- iiedjenek közelebbről is jövendő munkahelyükkel. Levélírónk a sokat dicsért, jó minőségű kenyeret adó gályái sütőüzemet kereste fel kis társával együtt, mivel ők a gyöngyösi sütőüzem ipari tanulói lesznek. Az ismerkedés az új munkahellyel hasznos volt. Tiszanánáról, a gyermeknapi ünnepségekről, szórakozásról írt Marsalkó János. Délután három órakor ünnepi csapatgyűléssel kezdődött a gyermeknap. 40 kisdobos és 45 úttörő tett fogadalmat csapatzászló előtt. Értékelték az évi úttörőmunkát, az „R 25—100” akció eredményeit, majd oklevéllel és könyvvel jutalmazták a kiváló munkát végző kisdobosokat és úttörőket. Megemlékeztek a nemzetközi gyermeknapról is. Petőfibányáról író—olvasó találkozó megtartásáról kaptunk értesítést Dobrocsi Pallói. Az ünnepi könyvhét alkalmából reprezentatív könyvkiállításon mutatták bé a magyar prózairodalom 23 éves fejlődését. A könyvhét kis ünnepséggel kezdődött. Találkoztak a petőfibányai olvasók Jobbágy Károly József Attila-díjas költővel is. A költő maga adott elő verseiből. Közreműködött a Megyei Irodalmi Színpad két kiváló tagja is. A helyi könyvesbolt az újdonságokból rendezett árusítást. A találkozó résztvevőinek kérésére a költő dedikálta ..Éjszakai vetítés” című verseskötetét. Hideg Jánosné tarnazsadá- nyi lakos 270 gázfogyasztó nevében fogott tollat. A községben 270 fogyasztó van. A rendszeres gázellátásról sajnos, nem gondoskodnak az illetékesek. Tavaly nyár óta nemegyszer előfordult, hogy a fogyasztóknak 10—12 napot kellett várniuk a palackcserére. Jelenleg 86 üres palack gazdája várja, hogy cserélhessenek. Általában egyszerre 40 palackot cserélnek ki, s a cserére 10 naponként kerül sor. A többi palacktulajdonos, ha nem jut a negyvenből, újabb napokat kénytelen várni. Sajnos, a szomszédos községekben sem jobb a helyzet, ott sem tudnak cserélni a zsadányiak. A palacktulajdonosok remélik. hogy panaszukat orvosolják. hiszen azért áldoztak meglehetősen nagy összegeket a palack és a gáztűzhely beszerzésére, hogy azt rendszeresen használják is. 1970. június 3., sacrd*
