Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-16 / 139. szám

KOSSUTH

8.20 Zenekari muzsika.

9.00 Harsan a kürtszói

9.35 Népi muzsika.

10.05 Ifjúsági dok.-műsor,

11.08 Operarészletek.

12-20 Ki nyer ma?

12.30 Melódiakoktél.

13.45 Üj Georgikou.

14.00 Régi táncok.

14.10 Csinn-bumm Cirkusz.

15.10 Pol-beat.

15.19 C. Kraus« vezényel.

16.05 Amerika népzenéje.

16.31 Egy rendelet margójára.

16.52 Bchár—Varga kantátája.

17.05 Az akcióegység, új feltételek között.

17.20 Táncdalok

17.30 Árvízi riportok.

17.54 Könnyűzenei híradó.

18.24 Szimf. zene.

18.55 A férfi törvívóbajnokságról.

19.30 A Szabó család.

20.00 Egy rádiós naplójából.

20.45 A Stúdió 11 játszik.

21.03 Búcsú Fábry Zoltántól,

32.20 Iráni és afganisztáni útijegyzet.

22.30 Esti pihenő muzsikával.

23.20 Népi zene.

0.10 Kórusmü.

PETŐFI

8.05 Verbunkosok.

9.00 Beethoven és Bartók zenei öröksége.

9.46 Borisz. Eelbeszélés.

12.00 Zenekari muzsika.

13.03 Törvénykönyv.

13.20 Beethoven: D-dúr zongoratrió.

Kettőtől — hatig ... Zenés délután

18.10 Népi zene.

18.35 Tudományos körkép.

19.00 Kamarazene.

19.40 Operettdalok.

20.28 Glinka: Ivan Szuszanyin. Négyfelv. opera.

MAGYAR

17.58 Hírek.

18.05 Zsebtévé. I;

18.40 Üj évad az Operában.

18.50 Miről ír a világisajtó.

19.05 Esti mese.

19.15 Zenei figyelő.

20.00 Tv-hlradő.

20.20 v. Bozov: A futópályán.

Háromfelv. színmű.

22.25 Tv-híradő.

POZSONYI

9.30 Rómeó, Júlia, éltek még? (Tv-játék.)

17.40 Kosice—-Dinamo Lvov vlzi- labda-mérk.

19.00 és 21.45 Tv-hlradó.

20.45 Tánccal és dallal.

EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33.)

Az előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor.

Bye, Bye Barbara Színes francia film egri brOdy:

(Telefon: 14-07.)

Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor.

Célpont: a híd Színes jugoszláv film EGRI KERT:

Az előadás kezdete: 8 órakor. Fehér farkasok Színes NDK film GYÖNGYÖSI PUSKIN: Horoszkóp

GYÖNGYÖSI SZABADSÁG:

Délután:

örök fiatalság birodalma

Este:

Melyik úton járjak? HATVANI KOSSUTH:

Veled Madridban HEVES:

Történelmi magánügyek FÜZESABONY:

Ujjlenyomat

OTÜUl

I.BYEIET

Egerben: 19 órától szerda reg gél 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek részére is.

Gyöngyösön: 19 órától szerda peggel 7 óráig a Jókai utca 41. ■sám alatti rendelőben.^ (Tele

Légpárnás balé a Szara folvőn SSrSÄi

párnás járművét, melynek eszméje sem valami régi, mindössze 16 évvel ezelőtt született meg egy angol mérnök rajztábláján a konstrukció. Lényege rendkívül egyszerű: sűrített

levegő megemeli a járművet, s így haladás közben a víz, illetve a talaj fölött lebeg. A jármű alsó részét egy „szoknya” veszi körül, mely megakadályozza a levegő „elszöké- sét”. Európában három ország — Anglia, Franciaország és a Szovjetunió — kutatói foglalkoznak a fejlesztésével.

A Szovjetunió legújabb légpárnás járművét a Gorhovcsányin névre keresztelték. A Volga kisebb mellékfolyóin való közlekedésre szánták, ugyanis nincs szüksége 60 centiméternél nagyobb vízmélységre. Az új hajó abban különbözik elődeitől, hogy a légpárna nem választja el teljesen a vízfelülettől a hajótestet, mivel a hajó alján késpengéhez hasonló fémlapok nyúlnak a vízbe. Ezek lehetővé teszik a sűrített levegő jobb megtartását és kisebb teljesítményű motor alkalmazását.

A Gorhovcsányin mptorja 225 lóerős, 48 utast szállíthat óránkénti 40 kilométeres maximális sebességgel. A vízi közlekedésben ez a sebesség — a sokkal nagyobb lóerőszükségletű szárnyas hajóktól eltekintve — igen figyelemre méltó. >

A humor hivatásos művelői magánéletükben általában halk szavú, tépelödő emberek. A társaság kedvel tjei nem ők, családi és szűkebb körben jópofaságot ne várjunk tőlük. A derűs csevegőktől egy világ választja el őket, a dolgok mélyére ásó magányosságuk.

Hegedűs István, Munkácsy- díjas, a Ludas Matyi karikaturistája a legteljesebb módon erősíti ezt a megfigyelést; nehéz szólásra bírni. Felelősséggel méri mondatait, mintha csak önmagának beszélne. Sokáig álldogál a tárgyai előtt és emlékezik.

— Gyűjtési mániám régi, a kisdiák vil^gmegismerési vágya volt az indítéka, Metternich nagy orrú karikatúráját ötéves koromban vágtam ki magamnak egy lexikonból. Eklektikus vagyok, nem kedvelem a szokványos műtárgyakat, csak azt gyűjtöm, ami tetszik — tehát a bizarrt.

A falon bőrfonatban két strucctojás, mellettük táblabírói tajtékpipa, ősrégi körző, gyöngyházberakásos kézi fújtató — órásmesterek hajdani szerszáma, amivel a fiHIHI

nőm szerkezeteket tisztították. Aztán ugyanebből egy nagyobb példáíiy, ez már beillik a porszívók ősének. Az ágy mellett angol bőrpaia- ván, vörös postakocsit ábrázol, kicsit távolabb Farna- zetti híres milánói keráinikus tányérja, négyezer éves egyiptomi sírfej, római kori dobókockák, homokóra és útinapóra, eredeti néger nép- művészeti faragványok, csillagászati távcső és puskák, márványberakásos asztal 43 féle márványból, egyiptomi sírmécsesek, s hosszú nyakú gémet utánzó olló.

— A tárpmk állandó jelenléte inspiráló hatással van rám. Azonkívül mindenféle formának állandóan készen kell lennie a fejemben, és a legjobb modellek ehhez a valóságos tárgyak. Több száz éves könyveim, melyeket ínyenc gyűjtők üveg alatt őriznének, nekem mindennap forgatott munkaeszközeim.

A karikaturista a pillanat

fonákságát látja, s a maradandó érvényűt rajzolja meg. A szüntelen mozgásban levő nagyvilág a modellje neki is.

— A nyelvöltogető fonákságokat másokkal is észre- vétetni, spontán módon jelentkezett bennem. Ezzel egyidős lehet a formák, vonalak iránti érzékenységem. Úgy is mondhatnám, fényképező alkat vagyok, amit egyszer lefényképeztem, azt valamikor, amikor a legnagyobb szükségem lesz rá, előhívom.

Asztalán, a barokk XVII. századbeli építményen félbehagyott munkájának nyomai. Háromszáz évig monostori szerzetesek ebédlőasztala volt az oroszlánlábakon álló masz- szivltás. Pár száz évig még lehet rajzolhatni rajta.

A bútorait is sajátos

igénnyel válogatta össze. Minden darabja súlyos műremek. De aláírása rövid kis nevetés: Hihi. Nevének ismételt kezdőbetűiből állította össze. Csak így ismeri az ország, s a határokon túl a legnagyobb lapok olvasó, is.

Hihi, négy betű, őt és azt a nevetést jelzi, amit karikatúráival kirobbant belőlünk.

Öno-iy Éva

Egy kis tudomány

Áz urán

Még nincs száz éve, hogy Mengyelejev, a nagy orosz természettudós „A kémia alapjai” című könyvében a következőket írta: „Az urán valamennyi természetben előforduló elem közül kiemelkedik azzal, hogy legnagyobb az atomsúlya ..., legnagyobb a súlyos anyag tömegének a koncentrációja ..., Meg vagyok győződve arról, hogy az urán vizsgálata ... még sok új felfedezéshez fog vezetni. Bátorkodom tanácsolni annak, aki új kutatásaihoz tárgyat keres, különös gondossággal foglalkozzon az urán vegyületeivel...”

És éppen az urán vizsgálata vezetett az atomenergia birtokba vételéhez.

U) kémiai elemek

Néhány évvel azután, hogy Irene és Frederic Joliot- Curie felfedezték a neutron- besugárzás hatására létrejött mesterséges radioaktivitás jelenségét, kísérletek Indultak meg a természetben nem létező, uránon túli, úgynevezett transzurán elemek előállítására. Felmerült a gondolat, hogy az ismert legnagyobb atomsúlyű elemet, a 92-es rendszámú uránt kell neutronokkal bombázni. A neutron elég könnyen behatol az urán atommagjába, ott megreked, és egy új uránizotóp jön létre, amely nem stabil, egy elektront lök ki magából és egy új elem jön létre. Sorban sikerült előállítani a többi transzurán éleimet is, máig összesen 13-at.

A természetben az uránnak három izotópja fordul elő, mind a három radioaktív. Azonban sok ezer milliárd év szükséges ahhoz, hogy ezen atomok fele önként elbomoljon. A bomlási folyamat neutronbesugárzással gyorsítható meg. A három izotóp közül a 235-ös „ eltérően viselkedik neutronbombázás hatására, ugyanis két, közel egyenlő részre bomlik, tekintélyes hőfelszabadulás közben. A fém uránnak azonban csak 0,7 százaléka, azaz ezer darab közül csak 7 ilyen sajátságú.

Milliárd kalóriák egy grammban

Számtalan összehasonlítás tehető az uránmagban rejlő energia felmérésére. 1 kp 235-ös urán valamennyi atomjának elbomlásakor olyan mennyiségű energia nyerhető, mint amennyi 15— 20 000 tonna trotil (TNT) — az egyik leghatásosabb robbanóanyag — felrobbantásakor keletkezik, és ugyanez az uránmennyiség 2,5 milliószor annyi energiát termel, mint

Színes hajak

Húsz éve ismerem a hölgyet. Akkor, húsz évvel ezelőtt, dús, gesztenyebarna haja volt és 20 éves. A szép, nagy hajkorona illett rózsás arcához, olajbarna, nevetős szeméhez. Nem sokkal később, egyik napról a másikra szőkére festette a haját. Kissé feltűnő volt, tán bizarr is. Nem szóltam, amikor találkoztunk, csak bámultam. Valószínű a szemem beszélhetett, mert zavartan mosolygott. „Most ez a divat” — mondta és még hozzátette: „A nővére is festetett, ő vörös lett.”

A nővéremet aztán sokáig Tiziának hívta a férje, némi máliciával és nosztaligával a fekete szín után. Én akkor úgy éreztem, hogy mind a két nő, hajszínével együtt, elvesztette az egyéniségét is. Valami lélekcsere történt. Nem a régiek már. Nagyon sajnáltam a hajukat és vele együtt a lelkűket is. Olyan

hamis szőkék és hamis vörösek voltak a szememben még solcáig. Es már húsz éve, hogy kitartanak az akkor választott színék mellett. És már az én szememben is szőke és vörös egyéniségük, tán idomultak a színekhez, vagy csak az én szememben változtak az idő múlásával. Nem tudom, mostanában nem gondolkodtam rajtuk. Most, hogy ismét összehozott a sors velük és ültünk együtt, egy egészen bizarr gondolat lo- pózott az agyamba. Nem mertem elmondani, de helyettük is fájt egy kicsit a szívem és úgy sajnáltam őket. Ez a két nő — gondoltam szomorúan —, húsz évvel ezelőtt befestette a haját és már húsz éve nem látták hajuk 'éredeti színét, csillogását és azóta csak mind szőkébb és vörösebb lett a két nő. Es ma már nem tudják visázaesinálni, elrontottak mindent, mert az eredeti szín egészen biztos már elveszett,, a jesték __ alatt. megőszültek, csak ők nem tudják. Soha többé nem látják magukat barnán és feketén.

De ezen csak én szomorodtam el, ahogy ott csacsogtak a fekete mellett, úgy vettem észre, hogy ők egyáltalán nem szomorúak.

Nyelvtan

A kisfiam húsvétkor kapott valahol 10 forintot, a második tízes — istenbizony! — mondta a gyerek — találta az utcán, és egy harmadik tízest kölcsönkért tőlem. Titokzatos arccal kérte, nem is tudtam mire. Este megmutatta azt a színes inget, melyet a pénzből vásárolt az 'Ü ttörő Áruházban. Szóval, nem vízipisztolyt, nem pingpongütőt, nem csokit. És megkérdezte, milyen, hogy tetszik az ing. Jó színű — mondtam elismerően, azután megkérdeztem, hogy áll a leckével. Mutatta a füzetét, és megkérdezte, hogy a mint szócska szófajilag milyen szó, hová tartozik? Ige, főnév, melléknév, kötőszó?

— Még azt sem tudod, édes kisfiam? Hogyan lesz belőled újságíró, ha a magyar nyelvet nem ismered? — kérdeztem, s közben lázasan törtem a fejem: tényleg a mint szócska milyen szó? Talán kötőszó? „Mint befagyott tenger, olyan sík a határ”. „Mint komor bikának olyan

a járása” — szóval minden hasonlatot mint szócskával kezdünk, jutottak eszembe egykori magyartanárom szavai. Jó, jó, de a mint szócska milyen szócska?

— Én nem leszek újságíró. Zenekart fogok alakítani. Fellépek Londonban, elviszem édesanyámat is —, zavart meg a fiam.

„Szóval, én kimaradok a buliból, még a lehetőségek kalkulációjában sem szerepelek a fiamnál.”

— Ezt az inget is azért vettem. A zenekarunknak egységes inge lesz, ebben fogunk fellépni...

„Pedig mennyit szaladtam az anyatejért...”

— Légy szíves már Végre megmondani, hogy a mint szócska szófajilag hová tartozik —, erőszakoskodott tovább a gyerek.

Az ám, milyen szó?

— Jó az inged, kisfiam, örülök, hogy zenekart alakítasz, és annak is, hogy gondoltál édesanyádra is.'

Másnap a redakcióbán megkérdeztem minden kollégát, aki éppen arra járt. Amikor a tizedik ember is zavartan vigyorgott, a titkárnő felajánlotta szolgálatait, hogy 6 felhívja a különleges tudakozót. Nem vettük igénybe, mert végül is a fiatal takarítónő segített rajtunk, ő most végzi a gimnáziumot.

4.. _ . Suha Andor

1 kp szén elégetése.

Kiszámították azt is, hogy S kp 235-ös urán körülbelül 3 millió liter benzinnel egyenértékű, s egy 2500 lóerős rho- torral ellátott repülőgép hétévi üzemben tartásához lenne elegendő.

Egy tonnából tíz gramm

Ahhoz, hogy fel tudjuk használni az urán atommagenergiáját, meg kellett oldani az uránt izotópjaira szétválasztani. Hiszen csak a 235-ös urán szakad szét köny- nyen két részre. Előbb azonban elő kell állítani a tiszta uránt, vagy uránban dús ve- gyületét.

Az urán a közepesen titka elemek közé tartozik. A földkéreg átlagos urántartalma 0,004 százalék, nagyobb, mint például ezüst-, higany-, mo- libdén-, vagy a wolfrántar- talma. Sajnos, ennek ellenére a dúsulásra igen kevéssé hajlamos elemek közé tartozik, emiatt igen ritka a magas urántartalmú érctelep. Előfordul ugyan néhol 70 százalék urántartalmú szűrökére, de nagyobbrészt az ércei csak néhány százalékot tartalmaznak, sőt néhány tized, század százalékot.

Az urángyártás igen korszerű technikával történik, és ennek eredménye, hogy még a 0,02 százalék uránt tartalmazó ércek is gazdaságosan feldolgózhatók. Sok tonna ércet kell kibányászni és feldolgozni ahhoz, hogy például egy kp 235-ös uránt nyerjenek. Ha az érc 0,1 százalék uránt tartalmaz és ennek csak 0,7 százaléka 235- ös uránizotóp, akkor egy tonna természetes uránércből hihetetlen nehézségek árán ösz- szesen kb. 10 gramm 235-ös urán nyerhető.

Az uránércet radióaktivi- tás-mérés útján dúsítják, az uránt kioldják belőle, s az oldatból egy igen modem módszerrel, ioncserélő gyanták segítségével választják ki. Az uránizotópok szétválasztása fluoridsojának gázdiffúziójával történik. Ennek elve, hogy a gázhalmazállapotú uránfluorid molekulák mozgási sebessége az uránizotóp tömegétől függ. Ahhoz, hogy a 0,7 százalék 235-ös izotóp tartalmú uránból 90 százalékot kapjanak, a diffúziós műveletet kb. kétezerszer kell megismételni. Az uránt vagy vegyülete, vagy redukció után fémállapotában használják fel.

A reaktorok hajtóanyaga

Az atomenergia ipari alkalmazásához nem szükséges szétválasztani az uránizotópokat, ugyanis a 235-ös izotóp bomlásakor neutronok is képződnek, amelyek átlakít- ják egyúttal a többi izotópot is, és közel hasonló sajátságévá válnak, mint a 235-ös izotóp. Egy-egy nagyobb reaktorba több mázsa, sőt tonna természetes összetételű, vagy kisebb mértékben dúsított uránt, vagy uránvegyületet kell elhelyezni éppen amiatt, hogy nem tisztán 235-ös izotóp a fűtőanyag.

Az első kísérleti reaktort 1942-ben építették az USA- ban, s azóta az atomenergia mind nagyobb hányadát fedezi energiaszükségleteinknek és reméljük nem a rombolás, pusztítás eszköze lesz. Ezt remélte F. Joliot-Curie is: „Mint általában a felfedezések és találmányok többségével történni szokott, az urán osztódása is kétféle felhasználási lehetőséget nyújt. Az egyiknek építő célja van, a másiknak meg romboló. Mi meg vagyunk győződve arról, hogy a romboló alkalmazással összefüggő veszély rövidesen megszűnik és győzedelmeskedik ennek a felfedezésnek az emberiség javára való felhasználása.”

Báder Imre tanársegéd