Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-02 / 127. szám

WLAG PROLETÁRJÁT. EG VÉS ÜLTETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA-t——<---------------­X XI. évfolyam, 127. szám ARA: 80 FILLÉR 1970. június 4, kedd \ Az ár- és belvizek nehéz helyzetet teremtettek mezőgazdaságiinkban Megnyitó az egri Gárdonyi Géza Könyvesboltban —• Jobbágy Károly, Szakonyi Károly siroki olvasók körében, Pándi Pál Hatvanban Megkezdődött az ünnepi könyvhét Iróvendégeink könyveiket dedikálják. (Foto: Kiss Béla) Dr. Dimény Imre mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter hétfőn a Parla­mentben időszerű mezőgaz­dasági kérdésekről tartott sajtótájékoztatót. A miniszter elmondotta, hogy az ár- és belvizek ne­héz helyzetet teremtettek a mezőgazdaságban. A Felső- Tisza és mellékfolyói áradá­sa miatt 115 000 hold mező- gazdasági terület — ebből 70 ezer hold szántó — került víz alá. 80 OOO holdról az összefüggő víztömeg már le­vonult, a talaj azonban túl­ságosan átázott ahhoz, hogy a kipusztult növényzet pót­lását nyomban meg lehes­sen kezdeni. Az állatállo­mányt is megtizedelte az árvíz, 800 szarvasmarha, 2500 sertés, 6000 juh pusztult el, az érintett területek állo­mányának hozzávetőleg 20 százaléka Egész sor istálló ment tőnkre; 5500 szarvas- marha-, 8500 sertés- és 14 500 juhférőhely semmisült meg, vagy rongálódott meg súlyo­san. Az áprilisi belvizek sem múltak el nyomtalantól, a folyók magas vízszintje miatt még mindig 50 000 hol­dat lep el a talajvíz. Az áradás pusztításait újabb vetésekkel igyekeznek enyhíteni. Van elegendő ve­tőmag, és a szállításokat már meg is kezdték. A megmen­tett állatállomány takar­mányellátását gyors intézke­désekkel biztosítják, és je­lentős erőket koncentrálnak a gazdasági épületek és a termelő berendezések helyre­állítására. A Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsa akcióval segíti az árvíz súj­totta téeszeket. A MÉM fel­A folyó hatalmas tóvá szé­lesült. A kiskörei gátról ameddig ellátunk a bokrok és a fák között mindenhol a Tiszát pillantjuk meg. A gát innenső oldalán a folyó fel­színétől jóval mélyebben pe­dig lassan siklik az óriásda­ru, tarkállanak a ruhák, idá­ig hallatszik a munkagépek, zaja, nyugodtan, egyenlete­sen folyik tovább a munka­gödörben a Tisza Il.-nél az építés. — Más volt itt a helyzet, mint egyébként szokott len­ni az árvízvédekezésnél — mondja Bödecs Gyula, a szakaszvédelem helyettes ve­zetője. Először is; milliárdos értéket kel­lett megvédeni. Még rágondolni is rossz mi­lyen következményei lettek volna, ha az ország legna­gyobb beruházását legyűrte volna az ár! Másodszor; itt úgy kellett védekezni, hogy szinte egyetlen csepp szivár­gást, csurgást nem nézhet­tünk el. A munkagödör amint látja, száraz. Ezt egy különleges talajvízsüllyesztő rendszernek köszönhetjük. A munkagödröt ezeregyszáz ta­lajvízsüllyesztő kút ve­szi körül, amely bizto­sítja a munkagödröt. Tizen­egy árvédelmi mélykút van. Jelenleg négy működik. A többi hét állandó készenlét­ben áll, reméljük azonban, nem lesz rájuk szükség, hi­szen a Tisza napi hat-hét centi étert apad. A talajvíz­re- rtő rendszer igazolva zők számítását, a ne- jcz h. lyzetben tökéletesen ügyelete alá tartozó vállala­tok Is nagyobb felajánlások­kal segítik termelő partne­reik talpra állását. A Ba­romfiipari Országos Vállalat például a nagyobb tenyészet­tel rendelkező közös gazda­ságokat patronálja, a Vető­magellátó Vállalat pedig kedvezményes áron adja el a rövid tenyészidejű növé­nyek szaporító anyagát. A növénytermelés orszá­gos helyzetével kapcsolatban a miniszter elmondotta, hogy az őszi kalászos gabonák és a tavaszi vetésű nö­vények szépen fejlőd­nek. Az őszi kalászosok állománya azonban a té­li kifagyás és a belvíz miatt helyenként rit­kább a tavalyinál. A téli vetések 8 százaléka kipusztult, hozzávetőleg 210 —220 ezer hold termése ment tönkre. A várható termésát­lagokról biztonságosan még nem lehet nyilatkozni, min­dent egybevetve azonban május végén az őszi kalászo­sok a tavalyinál valamivel fejletlenebbre, a tavasziak növényállománya kedvezőbb, de fejlettségük szintén el­marad a tavalyitól. A be­takarításig hátralevő idő­szakban viszont jelentősen változhat a helyzet, ameny- nyiben kedvez az időjárás. A rostnövények, valamint a cukorrépa, a kukorica, a napraforgó és a burgonya jól fejlődik, az almás termé­sű gyümölcsösökben is ked­vező a helyzet. A korai csonthéjasok — a cseresz­nye, a meggy és a kajsziba­rack — gyümölcskötése gyengébb a tavalyinál. látta el feladatát. Az észle­lő kutakban kétóránként mé­rik a vízszintet és ahol kell, rögtön intézkedünk. A mun­kagödör védelmét egyébként a helyszínen levő vállalatok vezető szakembereiből álló árvédelmi különbizottság szervezi és irányítja. ★ A Laskó-patak partján ho­mokzsákokkal és kővel erő­sítik a töltést. A patak árte­rületére a Tisza vize húzó­dott be és igen erős nyo­mással terheli az átázott töl­tést. A töltés két kilométer hosszon igen erősen átázott. Egy helyen kísérletképpen bentonltot juttatnak a vízbe, s az erősen duzzadó anyag a töltés réseibe szivárog­va akadályozza az átszi- várgás t. Poroszlón már harmincki­lenc centimétert apadt a 'Ti­sza vízszintje, de még min­dig észleltek átszivárgást a gát mentén, mintegy négy­ötszáz méteres szakaszon. Nemes József főmérnök sze­rint a legnagyobb veszélyt most már a szél jelenti. Ti­zenötezer négyzetméter fólia védi a gátat az erős hul­lámveréstől. Negyvennégy ki­lométer partszakaszon ál­landó őrszolgálatot tartanak, kilométerenként három em­ber figyeli az esetleges szi­várgásokat, csurgásokat, Üjabb kitelepítésre Po­roszlón nem került sor. A 33-as utat még mindig le­zárva tartják. Megnyitására A tavaszi mezőgazdasági munkákhoz szükséges anyagi és műszaki ellátás- összességében valamivel kedvezőbb a tavalyinál, bár néhány gépből nem tud­ják kielégíteni a keresletet. Az alkatrészellátás terén is zavarok mutatkoznak, első­sorban a vontatók tartozéka­iból van kevesebb a kelleté­nél. A munkagépekből és alkatrészeikből azonban már nagyobb a választék, pozití­vum az is, hogy eddig 300 ezer tonnával több műtrá­gyát adtak el. mint az el­múlt év hasonló időszakában. A vetőmagellátás is lényege­sen jobb. A miniszter ezután a nyá­ri betakarítási munkákra va­ló felkészülésről szólt. LÉPÉSEK A VÁROS FELÉ (3. oldalon) ♦ SZÖVETKEZETT KÖRUSTALALKOZÖ (4. oldalon) I ♦ KAIRÓI JEGYZETEK (5. oldalon) ♦ EGRI DÓZSA—BVSC 2:1 (6. oldalon) csak akkor kerülhet sor, ha a víz már egy métert apadt, és a KPM felülvizsgálta az út minőségét. Az apadás el­lenére Poroszlón még min­dig 980 ember áll készenlét­ben, a gátakon. A vízügyi szakemberek egyébként nem jeleztek újabb árhullámot a folyó felsőbb szakaszain. Vasárnap délelőtt az egri Gárdonyi Géza Könyvesbolt­ban tartották az ünnepi könyvhét megnyitóját. A ren­dezvényen meghívott ven­dégként részt vettek: Job­bágy Károly, Szakonyi Károly és Vidor Miklós József At- tila-díjas írók. Megnyitó be­szédet dr. Csemik József, a Hazafias Népfront megyei el­nöke mondott. Méltatta a könyvhetek jelentőségét, majd adatokkal érzékeltette a megyei könyvtárhálózat és könyvterjesztés elmúlt évi eredményeit. Elmondotta, hogy Egerben a könyvkeres­kedelem forgalma 1968-ban 4 millió 250 ezer forint volt. Ez az összeg az elmúlt évben ötmillióra emelkedett. A me­gye könyvbarátai egy év alatt 12 millió forint értékben vá­sároltak könyveket. 1969-ben bővült és korszerűsödött a megyei könyvtárhálózat is. Alig egy hónapja adták áf rendeltetésének a több mint 3 millió forintos költséggel felújított Megyei Könyvtárat. Gyarapodott a korszerű köz­ségi könyvtárak száma is. Az elmúlt évben ízlésesen be­rendezett könyvtárat avattak Feldebrőn, Adácson, Bodony- ban, felszabadulási emlék- könyvtárak készülnek Mátra- szentimrén, Nagyfügeden. Ró- zsaszentmártonban a könyv­hét záróakkordjaként adják át az új klubkönyvtárat. Az új könyvtárakkal együtt gya­rapodott az olvasók, a könyv barátainak tábora is: me­gyénk könyvtárainak 70 ezer olvasója van. Eredményesen bontakozott ki Hevesben a Magyar Írók Szövetsége által kezdeményezett „Olvasó né­pért” mozgalom: szervezői, patronálói elsősorban a tar­talmi, a minőségi tevékeny­ség fokozására törekedtek, s törekszenek. Az ünnepélyes megnyitó után Jobbágy Károly, Szako­nyi Károly és Vidor Miklós találkoztak olvasóikkal, dedi­kálták műveiket. ♦ Jobbágy Károly és Szako­nyi Károly vasárnap délután a siroki művelődési házban tartott író-olvasó találkozót. A vendégeket kis számú, de érdeklődő — főként fiatalok­ból toborzódott — közönség fogadta. Először a pedagó­gusköltő Jobbágy Károly mu­tatkozott be. Ez év decembe­rében „Papírszárnyak” címen megjelenő kötetéből adott ízelítőt, majd költői pályájá­ról, a mai költősors jellem­zőiről beszélt az olvasóknak. Elmondotta többek között: „Nem értek egyet a manap­ság divatos, a csak szűk kör­nek szóló, legtöbbször seké­lyességet tükröző, modernke- dő, értetlenségre törekvő irányzattal. Vallom, hogy a vers kedvelőinek, az olvasók többségének —márpedig csak nekik írhat valódi költő —, nem rejtvény kell, hanem igaz beszéd. Alkatomból, pe­dagógusvoltomból fakad, hogy mindig a hátsó sort, a kis falvak embereit látom ma­gam előtt. Kötelességemnek érzem értük, nekik szólóan, számukra érthetően, valós problémákról sejteímesség- mentesen írni." Ezután a novellista és drá­maíró Szakonyi Károly mu­tatkozott be, ismertetve íróvá formálódásának fázisait. El­mondotta, hogy bár novellis­tának érzi magát, mégis vonzza, érdekli a dráma mű­faja, a színház világa, mert ez a műfaj közvetlen fok­mérője az írás hatásának, író számára pedig nem lehet fon­tosabb semmi a közönségkap­csolatnál. Az érdekes bemutatkozás után tartalmas eszmecsere formálódott. Szinte szünet nélkül „záporoztak” az ér­deklődő kérdések. A hallgató két órára az irodalom alko­tóműhelyében érezte magát. Ízelítőül érdemes néhány kér­dést idézni: Hogy született Az elha­gyott repülőtér című vers? Mi a titka a novella szüle­tésének? Meddig „érik” a fi­gura, a szereplő, a főalak? összeegyeztethető-e a peda­góguspálya a költői hivatás­sal? Mit jelent az írói sza­badság ma? Lehet-e egyszer­re aktuális és időálló egy irodalmi alkotás? A két író készséggel vála­szolt a kérdésekre. Szakonyi Károly az írók, az írói hiva­tás felelősségtudatáról be­szélt; Jobbágy Károly a pe­dagógussors reális problémái­ról; egy verse kapcsán idéz­ve megoldatlan gondokat, sürgetve nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülést. Igaz egy-két téma kapcsán parázs vita formálódott, ám „épp ez az atmoszféra — így összegezték tapasztalataikat vissza jövet az írók —, tetté emlékezetessé a találkozót-, ahonnan író és, olvasó szelle­mileg gazdagabban távozott’’, ♦ Hétfőn folytatódott a könyvheti rendezvénysorozat. Délelőtt az egri Szilágyi Er­zsébet Gimnáziumban tartot­tak élénk érdeklődést keltő rendhagyó magyar órát, ahol Szakonyi Károly találkozott fiatal olvasóival. Este Hat­vanban rendezték meg az ün ­nepi könyvhét helyi megnyit tóját. Ennek keretében Pándi Pál Kossuth-díjas író-kriti­kus, egyetemi tanár, a Nép­szabadság rovatvezetője ta­lálkozott a város könyvbará taival. (pécsi) Újabb szovjet űrhajó utasokkal A Szovjetunióban hétfőn, magyar idő szerint 20.00 óra­kor fellőtték a Szojuz 9. jel­zésű űrhajót. Az űrhajón, amely 20 óra 09 perckor rá­tért Föld körüli pályájára, kéttagú személyzet foglal he­lyet, Andrijan Nyikolajev ez­redes, az űrhajó parancsnoka és Vitalij Szevasztyjanov fe­délzeti mérnök. Feladatuk, hogy egymásuk­ban Föld-körüli űrrepülést végezve, tudományos és tech­nikai kutatások és kísérletek nagyszabású programját hajt­sák végre. Andrijan Nyikolajev je­lentése szerint az űrhajó pá­lyára térése normálisan ment végbe. Az űrhajósok jól érzik magukat. Az űrhajó kabin­jaiban meg vannak a lét- fenntartáshoz szükséges, • földihez hasonló normál® viszonyok. (sz. a.) Gyermeknapon magas kitüntetésben részesült az egri 93-as számú r'-lonyi Géza úttörő­csapat. Jó munkájáért megkapta a KISZ kb vc.ös selyemzászlaját. Képünkön: Berta László, a KAEV egri gyárra égének KISZ titkára szalagot köt a iiycm/*'?! ára. (Beszámolónk a 8. oldalon). , . < ," , (Foto; Kiss Béla) ■ » ‘' rt'Vi>. j^prÍíWlli - 34 na - ­Apad a Tisza A kutak segítettek Kiskörén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents