Népújság, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-15 / 112. szám
Csak felnőtteknek A Magyar Televízióban Fritz László rendező irányításával készült a televízió nagy sikerű sorozatának, az „Ezeregyedik éjszaká”-nak folytatása. Vezető operatőr Varga Vilmos. (MTI foto — Tormai Andor felv.) Á hevesi zenetanárok hangversenyéről A Hevesi Állami Zeneis- • kola művésztanárai szerdán este a járási művelődési központ nagytermében hangversenyt rendeztek felszabadulásunk 25. évfordulója tiszteletére. A hevesi járást eddig úgy ismertük a megyében, mint az éneklő pedagógusok otthonát, ahol a karéneklés nagy múltra tekint vissza és ma is egyik erőssége a pedagógus-énekkar a kellőképpen nem értékelhető kórusmozgalomnak. Most arról győződtünk meg e hangverseny kapcsán, hogy a falusi múltból nagy lépésekkel halad a városiasodás útján előre Heves, ez az épületeiben, életstílusában, gazdasági mozgásában is egyre elevenebbé váló járási székhely. A megye közönsége közelebbről is megismerkedhetett a hevesi művésztanárokkal Egerben ez év áprilisában, amikor valamennyi, a megyében működő zeneiskola tanárai adtak díszhangversenyt egy emlékezetes találkozó alkalmával. A most elhangzott műsorban nemcsak az akkori reprezentánsok zenéltek, hanem minden Mindent társadalmi segítséggel...1.” ff Tíz év a történelmet tekintve nem nagy idő, de egy iskola életében már tekintélyesnek számít, főleg ha olyan múlttal és megbecsüléssel dicsekedhet, mint Gyöngyösön az 5. sz általános iskola. Tíz évvel ezelőtt — ekkor állították az oktatás szolgálatába —, csak a külváros iskolájaként emlegették. így is volt, hiszen ablakaiból a szántóföldekre, Gyöngyöshalász házaira tekinthetett a szemlélődő. Büszkén tekintették azonban sajátjuknak a 80-as lakótelepiek, mert otthont kapott végre benne a tanulni vágyó fiatalság, és rangosabb lett vele az egész lakótelep is. Mindenki sajátjának tekintette, akit valami is az alsó városrészhez kötött. És ennek a kibontakozó tennivá- gyásnak az iskola és a gyerekek látták hasznát. A lelkes összefogásról, emlékezünk Pataki Gyulával, aki tíz év óta az iskola igazgatója. — Csak a „négy falat” kaptuk tíz évvel ezelőtt. A tantestület tagjai rakták helyükre a bútorokat. Takarítottunk, iasztalos- és kőművesmunkát végeztünk. Segítettek a szülők is. A. parkosítás tervrajzát — mint az iskola hőskorának egyik dokumentumát — még ma is őrzi Pataki Gyula. Ö készítette! Egyik szülő néhány virágot hozott, a másik egész díszbokrot vagy cserjét. Városszerte fűmag- hiány volt akkor, de a szülők azt is hoztak, ki mennyit tudott. A fákat, amelyek alatt ma vígan hűsölhetnek a kis diákok, akkor ■ csemetékként, mint győzelmi diadaljelvényt hozták a Hazafias Népfront Városi Bizottságának tagjai. — Minden tárgyhoz em- * lék, szülői szorgalom fűződik — emlékezik az igazgató, amint lassan végigsétálunk a folyosókon. — Ezeket a virágtartókat Urban József készítette. A többi szülő befestette ... — Az úttörőbölt sem szerepelt az eredeti tervben. Volt egy ifivezetőnk. A kőművesmunka zömét ő végezte a szülők segítségével. A belső berendezés pedig Vámos Ferenc szülő szorgalmát dicséri... A földszinti folyosón függönnyel takart szekrények sorakoznak. Itt helyezik el ruháikat, cipőiket a napközis gyerekek. — A Vas- és Fémipari Vállalat dolgozói készítették társadalmi munkában — magyaráz az igazgató. A XII-es akna faanyagot adott, az Ag- romechanika Ktsz a tanműhelyt segítette szerszámokkal. A Mátra Fehémeműkészítő Ktsz és az Állami Építőipari Vállalat a nyári táborozásoknál bábáskodott. Beszélgetés közben szinte észrevétlenül léptünk ki az udvarba, a napsütésbe. Balra a jegenyesorral szegélyezett sportpálya. — Amit itt látni, szintén a társadalmi összefogás gyümölcse. A kerítés, a pályák, minden ... De története van, ezért bővebben erről néhány szót... Szemetes, bozótos térség húzódott ezen a helyen. Aztán Fekete János úttörőcsapatvezető testnevelő tanár felvetette a sportpálya tervét. Ezt csakhamar tett követte, sok száz társadalmi munkaórával támogatta a honvédség, a MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalat, a XII- es akna. így a pálya rövidesen elkészült, de az engedély hiányzott. A tanács illetékes osztálya azzal érvelt, hogy a stílus nélküli kerítés rontja a környék képét. Egy másik terv szerint piac került volna ide. Szinte országos összefogás kellett a pálya megmentéséhez. Három évre engedélyezték, de immár tíz éve sportolnak rajta az alsóvárosi gyerekek. ’s* I<aczik János zenetanár fellépett és így lehet megállapítani, hogy minden kiválasztás-kiemelés viszonylagos értékű. Értékrendi megállapítások egy-egy ilyen hangversenynél nem ildomosak, hiszen a maga hangszerén ki-ki arról bizonyított, hogy a zene megszólaltatása alázatból, a művészet iránti lelkesedésből és a művészi élmény megteremtésének vágyából fakad. A hangverseny lírai alaphangja miatt mégis a hegedűsöket kell az elsők között említenünk. Szabó Tivadar - né Csajkovszkij- és Bartók- száma megérdemelt siker, de az est betetőzésének számítható a Lévai Zsolttal előadott Vivaldi A-moll kettős- versenye. Bach g-moll szonátáját Ferenczi Katalin. Lévai Zsolt és Gáspár Mária adták elő. . Popper gordonkára írott virtuózszámát Járdányi Kamilla nagy technikai felkészültséggel játszotta. Dr. Ábrahám László finom lírával adta elő Mozart Esz-dúr kürtversenyét. Ismét felfigyelhettünk Lévai Zsolt dinamikus . hegedűjátékára, amikor Wie- niawski egyik polonaise-ével kedveskedett a közönségnek. Kádár Imre né több szóm zongorakíséretének ellátása mellett Chopin-számot adott elő, érzékeltetve a lengyel géniusz szenvedélyes líráját. De hatásos volt Mozart Dop- pel-koncertjében is, amelyet Gáspár Máriával játszottak. Gáspár Mária Wiener Népdalvariációival, Mezei László Arutjunjan trombitaszámával, míg Ferenczi Katalin Hajdú parasztdalaival járult hozzá az est sikeréhez. A zenetörténeti bevezetőket Szabó Tivadar mondotta el. A nagyszámú és fegyelmezett közönség, a tanárokat virágokkal köszöntő zeneiskolások azt igazolják, hogy Heves szellemileg is mozgásban van. (farkas) Várni - és fogadni. Megyénk idegenforgalmi helyzetéről LASSAN-LASSAN rangjának. jelentőségének megfelelő hangsúlyt kap hazánkban is az idegenforgalom. Nemcsak a lapok és különböző folyóiratok hasábjain, hanem elsősorban azokon a fontos társadalmi és állami fórumokon, ahol komoly döntések születhetnek — és születnek is —. az idegenforgalom alakulását, fejlődését befolyásoló kérdésekben. Országos szinten alig néhány hónappal ezelőtt került a kormány elé — az országos Idegenforgalmi Tanács előterjesztéseként — a fejlesztés következő öt évben megvalósítandó programja. Megyénkben pedig legutóbb — éppen egy évve] ezelőtt — 1969. tavaszán vitatta meg a megyei tanács megyénk idegenforgalmi helyzetének és > fejlesztésének gondjait. A kormány nyomán a megyei tanács határozatai is megállapítják, hogy az idegenforgalom gyors ütemű emelkedése elsősorban a szegényebb jövedelmű turisták tömegeinek bekapcsolódásából származik. A turisták útjuk során igykeznek több helyet, vagy több országot is felkeresni. Előtérbe kerültek az egyéni, kötetlenebb utazások. Mindezek következtében bonyolultabbá vált a turisták fogadása és ellátása, sokrétűbb létesítmények — több szálláshely mellett szórakozási, művelődési, sportolási lehetőségek megteremtése is szükséges. FEBRUÁR VÉGÉN, — "amikor lapunk hasábjain, a szocialista országok utazási irodáinak vezetői egri látogatása, tapasztalatcseréje óta, gyakori téma lett az idegen- forgalom — arról írtunk: megyénk, tájegységünk a Balaton és a Duna-kanyar után vagy mellett az ország legvonzóbb, leglátogatottabb idegenforgalmi helye. így nyilatkozott az IBUSZ vezérigazgatója is, erről beszélt a Turistaeliátó Vállalat igazgaSZIHALMt GOND Társulásra lenne szükség ... Szihalmon nemrég fejezték be (elsősorban a község főutcáján) a vízvezeték lefektetését. Elkészült közel öt kilométernyi hosszban a vezaték. húsz közkifolyó csappal, iletve ' kúttal. Sikerült nagy vízhozamú kutat is fúrni, s a hidroglóbus fényes gömbfeje már messziről jelzi: ebben a községben is megoldódót egy alapvető gond: van jó ivóvíz, és fürdőszoba-építési lehetőség . .. Az örömbe azonban vegyül némi üröm is: a községi, tanácsnak egyelőre nincs több pénze a vízvezeték teles kiépítésére . . . Eddig az elkészült -alapvezetek — amely legalább a jó ivóvíz- ellátást mégis megoldotta a községben — több mint két és fél millió forintba került. Az is igaz, hogy akinek csak elhaladt a portája előtt a vezetéképítés, vállalta a szükséges árok kiásását, vagy ásatásának költségeit. így jelentősnek mondható az a társadalmi munka, amelyet a szih almiak végeztek a községi vízhálózat megteremtéséért. Jelentős, de mégsem elegenpéntek dő ahhoz, hogy ebből és a községi tanács száz- meg százféle kiadásaira mindig kevés pénzéből. egyszerre elkészülhessen a község rhinden utcájában a vízvezeték. (Amint a község vezetői a napokban elmondták: nemsokára megkezdik a régen várt új kultúrház építését, korszerűsíteni kell az : iskololát, kellene egy új fogorvosi rendelő, stb-i A vízvezeték további építésével tehát — más, ugyancsak fontos beruházások miatt — vagy öt évre meg kellett állni. A hírt a legkevésbé sem fogadta lelkes megnyugvás. hiszen a már elkészült vezeték mellett lakók közül többen bevezették a portájukra, házukba a vizet. Példájukat sokan szeretnék követni. Itt csak a társulás segített volna — mondogatják már egyre többen a községben. Igen, a vízműtársulás, amelyet Szihalmon is meg akartak alakítani annak idején, amikor két éve megkezdték a kút fúrását, a glóbus felállítását. Akkor azonban a lakosság többsége nem vállalta az ezzel járó részletfizetési költséget. Számos községben viszont vállalták, s ott folyamatosan haladnak is a munkálatok a teljes befejezésig. Ma már bizonyára Szihalmon is vadainak . . ♦ _______ tíaimdü G ONDOLATOK a fiatalkorú bűnözésről IFJÚSÁGUNK többsége törvénytisztelő, becsületesen él, tanul és dolgozik. Ám vannak, akik a bűn útjára tévednek, akik a tanulás és a munka helyett a csavargást választják, lopnak, garázdálkodnak. 1969-ben a fiatalkorú bűnelkövetők száma az ország fiatalkorú lakosságának 1,1 százalékát tette ki. Jóllehet megyénkben ez az arány kedvezőbb, a fiatalkorú bűnözés elleni küzdelem, a megelőzés nem jelenthet számunkra kevesebb gondot, könnyebb feladatokat. Ifjúságunk nevelésében nem várható komoly eredmény társadalmi összefogás nélkül. Különösképp vonatkoztatható ez a bűnöző és a bűncselekmények elkövetésére hajlamos fiatalkorúak esetére. A lejtőre jutott fiatalok jellemének formálása, a velük való törődés társadalmi igény, s ezen a téren elengedhetetlenül fontos az egybehangolt munka. Me- > gyénkben éppen itt tapasztalható a legnagyobb hiányosság. Nincs kellő összhang, s megfelelő együttműködés az ifjúság nevelésével, formálásával foglalkozó különböző társadalmi szervek, iskolák, intézmények és a bűnüldöző hatóságok között. Az összehangolt munka hiányát számos példa igazolja. MEGVIZSGÁLTUK megyénkben a szabálysértési eljárások gyakorlatát, s főként olyan ügyekben folytattunk ellenőrzést, amelyekben az elkövetők fiatalkorúak voltak. Köztudomású, hogy hatóságaink igen elnézőek. a szabálysértést elkövető fiatalokkal szemben, s ellenük csak a legkirívóbb esetekben kezdeménveznek eljárást. Az elmúlt félévben összesen 120 esetben volt a szabálysértési eljárásoknak fiatalkorú „szereplője”. A fiatalok többségükben közlekedési szabályaink ellen vétették, s nagy részük csupán figyelmeztetésben részesült. Nem került sor iskolai fegyelmi eljárásokra, a szabálysértési hatóságok ugyanis elmulasztották az ügyiratokat az iskoláknak megküldeni, az iskolák vezetőit egyetlen esetben sem tájékoztatták a lefolytatandó eljárásokról, a tárgyalások időpontjáról. Az Egri Városi Tanács szabálysértési hatósága például még a szülőket sem idézte meg a fiatalkorúak tárgyalására. Számtalan esetben előfordult, hogy sem a szülők, sem az iskola igazgatósága nem szerezhetett tudomást gyermekük, illetve tanulójuk „vétkeiről”, az ellenük lefolytatott szabálysértési eljárásokról. A VIZSGÁLT SZERVEK és az iskolák között sok esetben még az a kapcsolat sem volt meg, amit a szabálysértési törvény ír elő. Arra is akad természetesen példa, hogy a felmerült problémákat, azok megvitatását, elintézését nem tartják elsőrendűen fontos kérdésnek az iskolák igazgatói. Az egyik általános iskola igazgatója, amikor a bűnüldöző hatóság képviselőié felkereste egyik tanulójuk ügyében, időt sem . szakított a kérdések megtárgyalására, s mindent az osztályfőnökre hárított. Az ifjúság nevelése a családban kezdődik, az iskolában folytatódik, igazi társadalmi üggyé azonban csak akkor válik, ha az iskolán túl, az üzemekben és munkahelyeken sem ér véget. Helytelen az a szemlélet, hogy az üzemekben, munkahelyeken az ifiúság nevelése kizárólag a KISZ feladata. Ez a kérdés csakis széles körben, közös összefogással oldható meg. Egybehangolt munkára van szükség az erkölcsi züllésnek kitett fiatalkorúak érdekében tett intézkedések vonatkozásában is. Egyik üzemünk lelkiismeretes szakoktatója felfigyelt arra, hogy tehetséges fiatalkorú tanulója mennyire veszélyeztetett körülmények között él. Az üzem vezetősége azzal a javaslattal fordult az iparita- nuló-intézethez, hogy tegyen intézkedést a fiatalkorú állami gondozásba vételére. Az intézet az írásbeli javaslatot továbbította a gyermekvédő intézet igazgatójának, s innét a kérelem a városi gyámügyi hatósághoz jutott. Hosszú-hosszú időbe telt, amíg a fiatalkorú ügyét véglegesen rendezték, jóllehet a legsürgősebb intézkedésre lett volna szükség. A VIZSGÁLATOKBÓL kiderült, hogy — éppúgy, mint a bűncselekményeket — a szabálysértéseket is többségében ipari tanulók követik el megyénkben. Az ipari tanulók már szakmai ismereteik elsajátítása során szoros kapcsolatba kerülnek az üzemek dolgozóival, munkahelyi kollektíváival, s a fiatalkorúak nevelésében, bűnözésének csökkentésében, illetve a szabálysértések visszaszorításában ezek a közösségek tudnák a legtöbbet nyújtani. Helyes lenne, ha az inari tanulókat, a fia- talkorúaknak ezt a nagy tömegét a legképzettebb pedagógusokra. a' legkiválóbb jellemű, kommunista gon- dolkozású oktatókra bíznák, hiszen a jövő szakmunkásainak gondolkozása és műveltsége a jövő szakmunkásainak emberré formálása a legkisebb mértékben sem elhanyagolható. Dr, Szoboszlay István főügyészségi ügyész tója, s ezt bizonyítják a cikksorozatban leírt statisztikai adatok. Az idegenforgalom „tolvajnyelvén” ezt úgy mondják: adottak a vidék vonzástényezői, amely magyarul és világosan szólva azt jelenti, hogy tájegységünkre nem kell különösebben csalogatni a kül- és belföldi turistákat, mert ismerik, tudják: a Mátra, a Bükk és Eger az ország egyik legvonzóbb, turisztikai szempontból is legkedvezőbb vidéke. Ebből máris adódik egy fontos következtetés: nincs igazuk azoknak, akik megyénk idegenforgalmi gondjai közül mint az egyik legjelentősebbet emlegetik a megfelelő idecsalogató propaganda hiányát. A propagandával inkább az a baj, hogy a már ideérkezett turisták számára nem nyújt kellő eligazítást — komplex módon! —. a helyi kirándulási, sportolási,, szórakozási, művelődési, szállás- és étkezési lehetőségekről. Ebből a további következtetés talán meghökkentő, de sajnos igaz: éppen ezekkel a lehetőségekkel állunk gyengén. Vagyis — az idegenforgalmi szakirodalom műszavával élve: szűk a fogadási tényezők köre. A megyei tanács említett ülésére készített előterjesztés ezt úgy határozza meg: jelenleg még nem az a gondunk, hogy milyen módon növeljük a forgalmat, hanem az, hogy a meglevőt, az egyre fokozódót hogyan fogadjuk. Konkrétan kevés a szálláshelyünk, s vendéglőink, szórakozóhelyeink sincsenek felkészül ve a lökésszerű forgalom kielégítésére. FOLKLÓR, ILLETVE kulturális és egyéb rendezvényeink — a szilvásvárad! lovasnapok kivételével — sem gyakorolnak általában a helyi érdeklődést meghaladó hatást az ideérkezőkre. Alig hihető, de ez is igaz: a legnagyobb turistaforgalmat lebonyolító megyeszékhelyen, Egerben jelenleg nincs egyetlen tágas, korszerű székháza egyik utazási irodának sem és a végre épülő IBUSZ- székházat is „eldugják” egy lakóház mögé... Az „apróságok” között meg kell említeni azt is: Egerben és a megye más forgalmas területén egyaránt igen kevés a munkaszüneti napokon is nyitva tartó ajándékbolt, s egyáltalán az olyan kereskedelmi egység, ahol a jóví- kend számos apróbb-nagyobb kellékét megvásárolhatnák a kiránduló, üdülő ezrek. A hiánylistát hosszan lehetne még sorolni, de ezek nagy részét a megye idegen- forgalmának egy-egy területéről írott korábbi cikkeink is tartalmazzák, melyek alapján megállapítható:, a növekvő forgalom arányában, fokozott mértékben fejleszteni, bővíteni kell a fogadási tényezők körét. Jelenleg ott tartunk, hogy már elkészült egy tájegységi általános rendezési tervtanulmány, Sőt Egernek már néhány hónappal ezelőtt az Építési- és Városfejlesztési Minisztérium elkészítette az általános rendezési tervét is. Mindez persze csupán program és koncepció, amelynek megvalósításához — a kisebb helyi erőforrásokon túl — pénz, sok pénz kellene. EZZEL. MÁRMINT a nagyobb arányú népgazdásági pénzügyi kerettel kapcsolatban, sajnos nincsenek jelenleg biztató reményeink. Noha — amint a Mátra—Eger —Nyugat-bükki Intéző 'Bizottság elnöke elmondotta, amikor a bizottság gondjairól, tevékenységéről interjút adott lapunknak: — statisztikai tény, hogy vidékünk Budapest és Balaton mellett az ország leglátogatottabb helye, s Egerben például az idegenforgalmi értékeknek szinte a teljes köre megtalálható —, de a negyedik ötéves terv idegenforgalmi fejlesztési előirányzatai között a Mátra—Eger—Nyugat-bükk vidéke mégsem szerepel. ... És nemcsak a Balaton meg a Duna-kanyar fejlesztése előz meg bennünket... i »*.. Faludi Sándor
